Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

TANFOLYAM ÚJ PÁRTTAGOKNAK Vitára serkentik a hallgatókat Felkészültek a poli­tikai oktatás évnyitójára a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Az idén több mint kilencszázan jár­nak majd a politizálás e fon­tos fórumaira. Borovszky Vilmos, a vállalati pártbi­zottság titkára elmondta, hogy az előkészítésben a tar­talmi feladatokat állították . a középpontba. — Azt is figyelembe vet­tük a . nyolc tanfolyam megszervezésekor, hogy a hét pártszervezet tagjai mit tanultak azelőtt. A Központi Bizottság W74. december 5-i határozatának szellemében előtérbe kerültek a gazdaság- politikai tanfolyamok, ezek­ből hármat szerveztünk. Most először indul nálunk új párttagok tanfolyama. Első­sorban fizikai dolgozókat vet­tünk fel a pártba az utóbbi időben, így a tizenhat hall­gató közül tizenhárom kő­műves, lakatos és hasonló szakember. A pártbizottság hatásköre csak Kaposvárra, a szakszer­vezeti bizottságé^, viszont az egész megyére kiterjed, így Nagyatádon, Marcaliban, Sió­fokon is szerveztek tanfolya­mokat. Most többen jelent­keztek, mint tavaly, négy­száz dolgozó jár majd tizen­négy tanfolyamra. — Nálunk tavaly indult először a munkahelyi élet időszerű kérdéseivel foglalko­zó tanfolyam. Annyira nép­szerű lett, hogy az idén már tizenegyet szerveztünk, a má­sik három a társadalom idő­szerű kérdéseiyel foglalkozik — magyarázta Antal Attila szb-titkár. A legnagyobb a változás a KlSZr-oktatás rendszerében. Proith ,István, a KlSZ-bizott- ság titkára tapasztalatokról is beszámolt, a vitakörök ugyanis már munkához lát­tak. — A KISZ-aktívák, a veze­tőségi tagok az aktivisták körein, a titkárok pedig az alapszervezeti titkárképzőn I tanulnak. A^ ifjúsági vitakö- rök célja, hogy minél több KISZ-en kívüli fiatal vegyen ! részt ezeken. Mi körülbelül | nyolcvarf-kilencven ilyen fia­talt tudunk bevonni. Egyéb­ként mintegy háromszázötve­nen járnak az oktatásra. A propagandisták megtanítják a fiatalokat vitatkozni, poli­tizálni. Az első foglalkozás után az egyik progadandista meglepődve mesélte, mennyi kérdésük volt a fiúknak és a lányoknak. Az érdeklődést az is növeli, hogy a témák egy részét a fiatalok választották ki. Sok függ a propagandisták felkészültségétől, jó módsze­rétől, a politizálásra serkentő készségétől. A vállalat negy­venhat propagandistájának . többsége tapasztalt, nagy fel­készültségű vezető, középve­zető, párt- KISZ-, szakszer­vezeti tisztségviselő. Azok, akik például pártoktatást ve­zetnek, már elvégezték az es­ti egyetemet. Az új párttagok tanfolyamának propagandistá­ja most fejezte be az egyéves pártiskolát. A gazdaságpoliti­kai tanfolyamok irányítói ki­válóan ismei'ik a vállalat helyzetét, minden adatát. gandistának a figyelmébe ajánlották, nehogy »felolva­sás- legyen a foglalkozások­ból. Ellátták őket a KISZ életére vonatkozó legfonto­sabb ismeretekkel is. Minden körben odafigyelnek a hall­gatókra, hiszen az érdeklődé­sükkel, magatartásukkal ki­váló fiataloknak előnyt ad­nak a KISZ-tagfelvételnél. A propagandisták minden fon­tos észrevételüket beírják a vitakör füzetébe, így a KISZ- bizottság is értesül minden­ről. Hasonló módszert alkal­maz a szakszervezet is, itt jutnak el a bizottságra, me­lyekre a propagandista nem tudott válaszolni. «A napló­rendszer előnyei már tavaly bebizonyosodtak, erre alapoz­va fejlesztik tovább ezt a jelző és válaszoló módszert. Elégedettek a tananyag megérkezésével. A pártbizott­ság titkára dicséri a Kossuth Könyvkiadót, ugyanis már mindent megkaptak az egyik gazdaságpolitikai tanfolyam ^könyvein kívül. A szakszer­vezet szintén megküldte a tananyagot, a propagandista­naplókat. A KISZ-bizottság titkára hozzátette: így lehet dolgozni, tavaly ugyanis két hónapot késett a tankönyv. A kommunisták nagy ( segítséget adnak a KISZ-nek és a szakszervezetnek. A ti­zennégy szakszervezeti propa­gandista fele, a KISZ-körök huszonnégy vezetője közül ti­zenhét párttag, van közöttük I középvezető, párttitkár, párt- j veztőségi tag. Az 1975 76-os oktatási év | alapja, hogy a propagandis- i ták jó része különféle tan- i folyamokon készült fel. Nyolc pártpropagandista vesz részt a most folyó szemesi oktatá­son. A szakszervezeti propa- | gandisták bogiári felkészítő- j jén kilencen voltak ott. . A 1 KISZ-körök vezetői a vállalat­nál tanácskoztak teendóik- j ről. Bármilyen különösen I hangzik is, minden propa­Egy dologban szeretné­nek előrelépni. Javítani kí- | vánják a szemléltetést, még- : pedig minden eszközt — tér- j képet, diafilmet, könyveket és újságokat — felhasználva. Az idén rendszeres lesz az ellenőrzés. A vállalati párt- bizottság agitációs és propa­gandistabizottságának tagjai elmennek a foglalkozásokra, s a helyszínen adnak segítsé­get. — Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak — mondta Bo­rovszky Vilmos —, hányán vannak ott a hallgatók közül, milyen a felkészülés, a vita. Ha valamilyen probléma akad, azonnal tudunk intéz­kedni. Lajos Géza Beázik az istállótető A terv meglesz, az épület nem AZ AGROBER Somogy me­gyei Kirendeltségének közre­működésével számos létesít­mény készül a megye mező- gazdaság nagyüzemeiben. A beruházás lebonyolításának feladata összetettségénél fog­va nagy felelősséget és sok­rétű munkát ró a kirendelt­ségre, hiszen tevékenységével jelentősen befolyásolhatja a termelőszövetkezetekben és az alLami gazdaságokban a nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés ered m én y essé gét. Az idén a tavalyinál várhatóan több beruházás valósul meg. A 18 szarvasmarhatelep, a 10 terményszárító és az 5 tároló egy része már elkészült. Csak­nem 22 kilométer hosszú utat építenek ás 57,4 millió forint értékű meliorációs munkát vé­geznek az idén a kirendeltség lebonyolításában. Mindebből következik: hatékonyan hoz­zájárulunk ahhoz, hogy a mezőgazdasági beruházások jól szolgálják azt a célt, melynek érdekébe^, az üze­mek milliókat áldoznak, és amelyhez az állam számotte­vő anyagi támogatást nyújt. A közelmúltban a megyei tanács mező- és élelmiszer­gazdasági bizottságának fej­lesztési albizottsága tájékozta­tót hallgatott meg a kiren­deltség munkájáról, ezen be­lül a megyei kiemelt progra­mok idei teljesítéséről, itt hallottuk, hogy a kirendelt­ségnél ebben az évben 3—4 százalékos tervtúlteljesítéssel számolnak. Ez önmagában na­gyon szép kilátás, csakhpgy . . . Az említett tizennyolc szarvasmarhatelepnél általá­ban 75 százalékos készültség­nél tartanak. Van éhnél jobb és rosszabb teljesítés is, de teljesen befejezett telep egy sincs. A kérdésre, hogy vajon elkészül-e még az idén a sió­fok—balatonkiliti tsz és a Bárdibükki Állami Gazdaság tehénistállója, a válasz: ríem. Az ok a kivitelezői gondokban és az anyagellátásban kere­sendő. A mernyei tsz-ben már régóta húzódik a sertéstelep tetőszerkezetének rém dbeté ­tele. Jegyzőkönyvek készültek a kivitelezői-technológiai hi­bákról, régen lejárt az átadá­si határidő, s hiábavalónak bi­zonyult a műszaki ellenőr be­jegyzése a naplóba, a helyszí­ni bizottsági szemle — a hely­zet nem változott, az esővíz még az eleséget is elmossa az állatok elől. .. Ezen az albizottság! ülésem elmondta véleményét a so- mogybabodi, az iharos herényi, a somogysámsoni, a lábodi és a berzencei termelőszövetke­zet elnöke. Mondtak jót is, de inkább rosszat az üzemi ta­pasztalatok alapján. Gyakran cserélődnek a műszaki ellen­őrök, Somogysámsomban pél­dául- a szaktelep építésének elhúzódásában ennek is sze­repet tulajdonítanak. A vízjo­gi engedély hiánya sok bosz- szúságot és késlekedést okoz­hat: erről az íharosberényi, a somogybabodi és a berzencei tsz-elnök is beszélt. A mezőgazdasági üzem az építtető, az AGROBER kiren­deltsége megbízás alapján — és természetesen ellenszolgál­tatás fejében — gondoskodik az egész munka lebonyolítá­sáról. De — és ezért 'szorul védelemre a kirendeltség — a lebonyolító nem garantálhatja a minden igényt kielégítő ki­vitelezői munkát! Ugyanis nem ők rakják a téglát a fal­ba, és a csavart'sem ők illesz­tik az épületszerkezetbe, ha­nem a kivitelezők, a gyakor­lati megvalósítók, apaelvekbő! pedig köztudomásúan túl sok vesz részt egy-egy beruházás elkészítésében. És itt vész .el a bábák között a gyerek, azaz a fő- és alvállalkozók közölt a minőségi munka. Az idén a kirendeltség háromszor kezde­ményezett bírósági pert a ki­vitelezők ellen, s talán ha­marosan a negyedikre is sor kerül, ha más megoldást nem találnak a hiba kijavítására. Esetek sora bizonyítja, hogj' minél több az 'alvállalkozó, annál több a különféle prob­lémák lehetősége és végső so­ron nagyobb a késedelmes befejezés valószínűsége. Végh Tivadar, a megyei tanács mezőgazdasági 'és élel­mezésügyi osztályának cso­portvezetője így summázta a helyzetet: 1973-ban 270 millió forintos költséggel 13 telep építése kezdődött a megyében, ezeknek az év yégére el kel­lene készülniük. A lemaradás azonban nagy. éppen ezért az AGROBER kirendeltségének ebben a három hónapban -►szorosabbra kellene fognia« a kivitelezőket,- különösen az inkei, a hatéi, a kisbárapáti hsz-nél és. a homokszentgyör gyi tsz szuloki üzemrészében folyó munkáknál. Ha az erre az évre terve­zett létesítmények nem ké­szülnek el, ebből többszörös kár szármázik: egyrészt nem vonható be a termelésbe az a sok millió forint, melyet a gazdaságok és az állam az építkezésekbe fektetett, más­részt az üzemek nem érhetik el állományfejlesztési céljai­kat, mert nem tudják elhe­lyezni a jószágot. Azután: 1976. január 1-től csökken az állami támogatás. A KIRENDELTSÉG átlag­létszáma alig haladja meg a százhúszat. A szakemberhiány, a fluktuáció különösen a ter­vezési osztályon okoz sok gon­dot. Több gépész-, de főként építészmérnök kellene. Kielé­gíthetetlen lakásigények, ke­vésnek tartott fizetések — ilyen és hasonló okok tartják távol a szakembereket a ki- rendeltségtől, s inkább vá­lasztják a kivitelezőt, mint a lebonyolítót munkahelyként Nem olyap problémák ezek, melyekre itt, Kaposváron ta­lálhatnának megoldást... A gazdaságok bíznak a ki- rendeltségben, ezt tanúsítják az eddig benyújtott megbízá­sok, a megkötött szerződések; A munkát minden bizonnyal előbbre viszi a fejlesztési al­bizottság , legutóbbi ülésének több elhatározása, a közeljö­vőben teendő intézkedése is. Hernesz Ferenc Csőtörők, kombájnok, vetőgépek Fél országot egy alkatrészért Hatvanvagonríyi kukovica kerül a górékba. A csapadékmentes ősz ked­vez a terménybetakarításnak. Mindenütt. igyekeznek, hogy minél előbb a majorokba ke­rüljön a termés, földbe a jö­vő évi gabona magja. Ka­darka ion, a Szabadság Ter­melőszövetkezetben két nö­vény betakarításáról kell gondoskodni Az egyik — ariiit ebben az esztendőben termesztettek először a gaz­daságban — a napraforgó. • A.z SZK—4-es kombájn 50 hek­tárról vágja le a termést, és ezen a héten be is fejezi a munkát. A terméseredmények a vártnál lényegesen jobbak: minden hektárról 12 mázsa magot takarítottak be, melyet a terményforgalmi vállalat­nak szállít a gazdaság. A tsz 250 ezer forintot kap érte. Három Braud adapterrel fölszerelt SZK—4-es kombájn dolgozik a kukoricaföldön. Az összes terület harmadrészéről már behordták a termést. Na­ponta mintegy ö-hat vadon­nal visznek a járművek Ka­posvárra, a terményforgalmi- hoz. Ott szárítják, mivel a gazdaságnak nincs ilyen üze­me. A kukorica egy részét — amelynek víztartalma 28 szá­zalék alatt van — csőtörőkkel i takarítják be. Mintegy hat- j vanvagonnyit tárolnak górék- ban. Ezt csak a teljes szárí- i tás után morzsolják le. Az - idén összesen 120 vagon ku- [ korica elszállításáról kell gon­doskodnia a gazdaságnak. A szállítás azonban nagyon ne­hézkes, sok gondot okoz az üzem vezetőinek. A gazdaság ugyanis három IFA tehergép­kocsival rendelkezik. Az egyik billenőplatós, pótkocsis jármű, mely egyszerre majd­nem egyvagonnyi kukoricát képes elvinni. Illetve csak vinne. Ez a kocsi ugyanis két hónapja hasznavehetetlen. Já­rókerék-csapágyra lenne szükség, amely mindössze 3— 400 forint, ám beszerezni se­1 honnan nem sikerült. A szál- | lítás megszervezésénél első- | sorban erre a járműre ala- I poztak a tsz-ben, az a terv | sajnos nem válhatott valóra. | Pedig a gazdaság anyagbe­szerzője a fél országot bejár- ! ta alkatrészért. A betakarítás mellett a ka- I lászosok vetése a másik fon- ; tos feladat. A 118 hektárnyi árpát és a 71 hektár rozsot már elvetették. 55J) hektáron termesztenek jövőre búzát, ebből már csaknem 2Ö0 hek­tárnyit elvetettéit. Ügy terve­zik, hogy 25-re a két vetőgép befejezi a hátralévő területen is a munkát. A gépek nyújtott műszak­ban dolgoznak ezekben a na­pokban. Reggel hétkor már kint pöfögnek a táblákon, és este 7—8 óra előtt nem tér­nek haza. A jó idő minden percét ki kell használni, hogy minél előbb a földbe kerülhessen a mag, fedél alá a termény. D. T. A rakodásgépesítés egyik bázisa: a Kaposgép Egymilliárdos termelési érték A következő öt év a mező­gépipar rekonstrukciójának az első lépcsője lesz. Olyan szer­vezeti-szerkezeti Változások várhatók, amelyeknek során a tervidőszak végére mag3S mű­szaki színvonalon dolgozni ké­pes, korszerű mezőgépipar jön létre. — 1975 júliusában vezér- i igazgatói utasítást, kaptunk. Ez szabályozta az V. ötéves terv irányelveit — mondja Boros József, a vállalat 'fő­mérnöke. — Rögzítették az 1976. január 1-től érvényes vállalati szervezetet, a gyár­tási profiljukat, a termelés nagyságát, meghatározták a műszaki fejlesztési alapokat, a beruházási kereteket és a forgóalap-növelésre rendel­kezésünkre álló összegeket. A tröszti szabályozás a vállalat egész tevékenységét széles kö­rűen átfogta. — Vegyük sorra ezeket. — 1976. január 1-től meg­változik vállalatunk nagysá­ga. Jelentősen módosulnak az | eddigi szervezeti keretek. ^Egyesülünk a Mosonmagyar- I óvári Mezőgazdasági Gépgyár j Kaposvári Gyárával, s ugyan- j csak hozzánk tartozik majd a j Zala megyei Mezőgép is. Itt, Kaposváron, a Jutái útop ála^ ■ kul ki a vállalat központja, a mosoniak megtartják gyári rangjukat, s a megyében lesz még ezenkívül öt gyáregység. Zala megye gyári rangban (három gyáregységgel) tarto­zik majd hozzánk. — Az egyesülés csak a termelőkapacitás és a lét­szám növekedését jelenti? — Szó sincs róla. Nagyobb lehetőségünk nyílik így a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­re, a piacon keresett áruk ter­melésének fokozására, a spe­cializálódásra, a nagyobb kooperációra és beruházásaink 1 hatékonyabb kihasználására. A következő öt év terveit már az új szervezet sajátosságai­nak figyelembevételével ké­szítettük el. Ebből csak any- nyit, hogy a Kaposgép terme­lési értéke az idén 300—320 millió forint körül van, a jövő évi termelést pedig már 900 millió forint értékűre ter­veztük. S még 1980-ig túl fog­juk haladni az évi egymilliár­dos termelést. Gépiparban ez már nagy szó. — Az erőket szervezetileg még nem összpontosították, a tervezést mégis ennek fi­gyelembevételével kelleti végezni. Milyen nehézsége­ket okozott ez? — A tervek augusztus 20-ra készültek el. Gyakorlatilag az összes Mezőgép vállalatnak adtunk át terméket, vagy vet­tünk át tőlük valamilyet. Pél­dául fokozatosan megszűnik Siófokon a víztoronygyártás, mi viszont új tevékenységként foglalkozunk fóliasátrak ké­szítésével, ’ valamint magas­raktári berendezésekkel. Nagy nehézségeket okozott a terv- készítésnél a három, ma még kü’ön-külön dolgozó vállalat eszközeinek, lehetőségeinek összehangolása közös jövőnk szempontjából. Hol volt a kö­zös érdek, a közös szemlélet? Egyelőre legföljebb csak csí­rájában. Meg kellett ismer­kedni az új termékekkel, te­vékenységekkel, s információ­kat kellett szereznünk kevés­bé ismert területekről. Nem volt egyszerű. De végül mégis elkészült a terv. — Hogyan módosul, mi­lyen irányban fejlődik a vállalat a következő ötéves tervidőszakban? — A Kaposgép válik a ma­gyar gépiparban a rakodásfej- lesztés és a rakodásgépesités egyik legfontosabb bázisává. A már jól bevált darucsaládot fejlesztjük tovább. Ide tarto­zik az a nagy jelentőségű megállapodás, melyet az NDK-val kötöttünk. Rakodó­gépekhez, burgonyakombáj­nokhoz fogunk gyártani alkat­részeket, csaknem egymillió normaórában. Ezenkívül öt év alatt 600 millió forint értéltű szolgáltatást tervezünk. — Az új profilok beveze­téséhez és az új gyártmány­szerkezet kialakításához mi­lyen beruházásokra lesz szükség? —• Beruházásra-rekonstruk- ciórá 210 milliós fejlesztési alap áll majd a vállalat ren­delkezésére. Ez ugyan jelenté­keny összeg, mindenre még­sem futja. Ezért a pénzt olyan beruházásokra fordítjuk, amelyek révén gyorsan és ha­tékonyan megtérül. Így első­sorban a központban — a Ju­tái úton — szeretnénk teljés rekonstrukciót megvalósítani. Nyomatékosan leszögezem re­konstrukciós programunk leg­fontosabb alapelvét: csak olyan gépeket, berendezéseket vásárolunk meg, amelyek vi­lágszínvonalon állnak, a leg­korszerűbbek és a legtermelé­kenyebbek. Átmeneti megol­dásokkal nem fogunk kísérle­tezni! — A beruházások után, az új profilok alapján, a leen­dő nagyvállalatnál foglal­koztatandó csaknem három és fél ezer ember mit tud majd? — A tervek szerint 1980- ban már 1 milliárd 200 mil­lió forint árbevételt terve­zünk. Csupor Tibor Somogyi Néplap] 3

Next

/
Thumbnails
Contents