Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

Közös közlemény Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatásáról Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke a szovjet kormány meghívására 1975. október 21—24. között hivatalos, baráti. látogatást tett a Szovjetunióban. Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP . Központi Bizottságának főtitkára fogadta Lázár Györ­gyöt és szívélyes, elvtársi lég­körű beszélgetést folytatott vele. Lázár György látogatást tett Nyikolaj Viktorovics Podgor- nijnál, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjánál, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökénél. A baráti találkozón érintették a két felet érdeklő kérdéseket. Lázár György és kísérete Moszkván kívül látogatást tett Leningrádban, ismerkedett a szovjet emberek életével és munkájával, a gazdasági, a tudományos és a kulturális élet eredményeivel. A magyar vendégeket mindenütt meleg, szívélyes fogadtatásban része­sítették. Lázár György Moszkvában koszorút helyezett el Lenin­nek, a szovjet állam megala­pítójának mauzóleumánál. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és Alekszej Nyikolajevics Koszi­gin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke megbeszéléseket foly­tatott. A megbeszéléseken magyar részről dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Marjai József külügy­minisztérium! állam ti tkár, dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár, Tordai Jenő kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete; szovjet részről N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, ’a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának elnö­ke, M. A. Leszecsko, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST- ben, N. SZ. Patolicsev külke­reskedelmi miniszter, N. N. Rogyionóv, külügyminiszter- heiyettes, V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete, V. F. Grubjakov, a Szovjetunió Külügyminiszté­riumának főosztályvezetője vett részt. A teljes egyetértés és barát­ság légkörében lezajlott tár­gyalásokon megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti politikai és gazdasági együttműködés kibővítésének számos kérdé­sét, valamint a nemzetközi helyzet főbb problémáit. A felek tájékoztatták egy­mást a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió népgaz­dasági terveinek teljesítéséről, gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődésük soronkö- vetkező feladatairól, népeik életszínvonalának emelkedésé­ről. A magyar fél magasra értékelte az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtásában -elért kiemel­kedő eredményeket, a szovjet nép lelkes munkáját az ötéves terv sikeres teljesítéséért és az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére a párt vezetésével kibontakozott szocialista mun­kaversenyt. Szovjet részről nagyra értékelik a szocialista Magyarország dolgozóinak lel­kesedését, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt mozgósító szerepét, azokat az első sike­reket, amelyek az MSZMP XI. kongresszusán elhangzott programnyilatkozatban meg­határozott korszakos feladatok kezdeti végrehajtását jellem­zik. A felek mély megelégedé­süket fejezték ki afölött, hogy a két ország közötti testvéri viszony és az együttműködés a politikai, a gazdasági, a mű­szaki-tudományos, a kulturá­lis és egyéb területeken magas szánvonalon fejlődik. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a magyar és a szovjet nép közötti igaz barátság, mély tisztelet és bizalom erősítésé­2 I Somogyi Néplap ben Jcülönös jelentőségűek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának rendszeres találkozói és eszmecseréd. A kormányfők nagy figyel­met szentelték a Magyaror­szág és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés kérdései­nek. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az 1971—1975 közötti öt év fontos szakasza együttműködésük fejlesztésé­nek, hatékonysága növelésé­nek, a szocialista gazdasági integráció komplex program­jában megjelölt új progresszív formák alkalmazásának. Meg­állapították, hogy ebben az időszakban jelentősen túlszárl nyalták az áruforgalomnak a a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményben meghatározott volumenét. Aláhúzták a kö.zös gyakorlati lépések jelentősé­gét a két ország fűtőanyag- és energiatartalékainak további feltárásában, a gépgyártás ve­zető ágazatait érintő szakosí­tás és termelési kooperáció kiszélesítésében. A felék magasra' értékelték a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1976—1980. évi népgazdasági tervei koordiná­ciójának eredményeit, amelye­ket az 1975. szeptemberében aláírt közös jegyzőkönyv rög­zített. A terv-koordináció eredményeként a következő ötéves időszakra meghatároz­ták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti együttműködés alapvető irá­nyait az anyagi termelés terü­letén, megegyeztek több n^gy jelentőségű népgazdasági fel­adat közös erőfeszítéssel, a két ország erőforrásainak egyesítése útján történő meg­oldásában, megállapodtak a termelés szakosítása és a koo­peráció további elmélyítésé­ben. Lényegesen növekszik a gé­pek és felszerelések kölcsönös szállítása, emelkedik a nyers­anyagok, a fűtőanyagok és eléktromos energia szállítása a Szovjetunióból a Magyar Népköztársaságba. Előirányoz­ták a közszükségleti cikkek és élelmiszerek kölcsönös szállí­tásának kiszélesítését a kéj;' ország dolgozói életszínvona­lának további emelése érdeké­ben. Tervbe vették a magyar —szovjet műszaki-tudományos együttműködés további elmé­lyítését is a technikai haladás meggyorsítása és a két nép­gazdaság hatékonyságának nö­velése céljából. A felek megállapították, hogy országaik aktív részvétele a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjának végrehajtásában megfelel a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazd aságfe j - lesztési érdekeinek, hozzájá­rul a soronkövetkező ötéves terv társadalmi-gazdasági fel­adatainak sikeres teljesítésé­hez. Véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. Egyöntetűen megállapí­tották, hogy a szocialista kö­zösség országai szilárd egysé­gének és összeforrottságának döntő jelentősége van a nem­zetközi enyhülésért, az euró­pai béke és biztonság-, vala­mint az egész viláfe békéje megszilárdításáért vívott küz­delemben. A két ország, az MSZMP és az SZKP Központi Bizott­sága irányvonalával összhang­ban a jövőben is minden esz­közzel elősegíti a testvéri or­szágok egy-üttműködésénelk to­vábbfejlesztését és tökéletesí­tését a Varsói Szerződés szer­vezetében és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet sikeres befejezésének és az a véleményük, hogy az értekezlet eredményei kedve­zőbb feltételeket teremtenek az európai béke és biztonság megszilárdításához, az európai államok közötti együttműkö­dés jelentős kiszélesítéséhez és aktivizálásához az élet kü­lönböző területein. Jelenleg az a soron lévő feladat, hogy az értekezlet valamennyi rész­vevője által elfogadott elvek és megállapodások mir>i a kétoldalú, mind a sokoldalú államközi kapcsolatok gyakor­latában megvalósuljanak. A felek közös véleménye szerint napirendre került az a fontos feladat, hogy a politi­kai enyhülést a katonai eny­hülés teljesítse ki, hogy ez hatékonyan elősegítse a fegy­verkezési hajsza beszüntetését, az általános és teljes leszere­lés megvalósítását. A felek aggodalmukat fejez­ték ki a közel-keleti helyzet rendezetlensége miatt. Ismét megerősítették, hogy az igazsá­gos és tartós béke ebben a térségben csak azon az alapon erhető el, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben általa elfoglalt összes arab területről, biztosítják a palesztínai arab nép törvényes jogait, beleért­ve sajgt állama létrehozására való jogát, ha garantálják e térsék összes államainak és népeinek jogát a független létre és fejlődésre. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan síkra száll a Ciprusi Köztár­saság függetlensége és területi épsége védelmében, azért, hogy a szigetországból kivon­ják az összes külföldi csapa­tokat, a görög és a török la­kosság pedig jogot kapjon, hogy saját maga . döntse el sorsát, s rendezze államának ügyeit. Magyarorszák és a Szovjet­unió kifejezi szolidaritását Portugália haladó, demokrati­kus, antifasiszta erői iránt, fellép az ellen, hogy az ország 'belügyeibe kívülről beavat­kozzanak. A felek megelégedéssel álla­pították meg az indokínai hely­zetben végbement gyökeres változásokat, amelyek kedve­ző ' távlatokat nyitnak az eny­hülés övezetének Délkelet- Ázsiára és az egész ázsiai kontinensre való kiterjesztésé­hez, ebben a térségben a szi­lárd kollektív biztonsági rend­szer megteremtéséhez. A felek kifejezték megelé­gedésüket a teljes egyetértés légkörében lezajlott tárgyalá­sok eredményeivel; meggyőző­désük, hogy az eszmecsere jól szolgálja a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés továbbfejlesz­tésének és elmélyítésének ügyét. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke meghívta Alek­szej Nyikolajevics Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökét, hogy a számára alkalmas időben játogasson el Magyarországra. A meghívást a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke köszönettel el­fogadta. Még erőteljesebben kell segíteni a nők jogainak érvényesitését A nők évének szentelt ber­lini világkongresszus pénteken — utolsó napján — ismét ple­náris ülést tartott, amelyen a kilenc bizottsági elnök egy­másután beterjesztette az egyes bizottságok dokumen­tumtervezetét. A bizottságokban a magyar küldöttek is felszólaltak, s előterjesztették hazánk asszo­nyainak és lányainak javasla­tait. A dokumentumtervezetek meghallgatása és elfogadása után a kongresszus zárónyi­latkozatot fogadott el, amelyet eljuttatnák az ENSZ-hez, más nemzetközi szervezetekhez és szövetségekhez, továbbá a vi­lág országainak kormányaihoz. Ebben rámutatnak, hogy a jö­vőben még erőteljesebben elő kell segíteni a nők jogainak érvényesítését. A kongresszus ezután felhí- \ vast intézett a világ asszo- I nyaihoz, hogy maguk is minél' aktívabban kapcsolódjanak be a saját jogaik érvényesítéséért folyó világméretű akciókba, most, a nők évében, de ké­sőbb is. Határozott állásfoglalás A világpolitika nagy mozgá­sai hatnak életünkre, szocia­lista építőmunkánkra, mint ahogy az is, ami nálunk törté­nik, hatással van a történel­mi erők mérkőzésére. Ezért is kísérte nagy érdeklődés és fi­gyelem a Magyar Efeocia'ista Munkáspárt Központi Bizott­ságának október 23-i üléséről kiadott közleményt, amely át­tekintette . a világhelyzetet s jóváhagyta a párt és a kor­mány nemzetközi tevékenysé­gét. A közlemény, amely a nem­zetközi élet valamennyi fő szféráját átfogja, világosan és tisztán elemzi s összegezi egy olyan bonyolult időszak ese­ményeit, amelyben a diplomá­ciai mozgások felgyorsultak. Tömör helyzetértékelésének alapvető eleme, hogy a nem­zetközi kapcsolatokban tovább erősödik az enyhülés irány­zata, amelyben meghatározó szerepet tölt be a Szovjet­uniónak és a szocialista közös­ség többi országának követ­kezetes, összehangolt békepo- litikája Külpolitikánk e fontos do­kumentuma joggal állapítja meg, hogy az európai fejle­mények hatása az egész föld­kerekségen érződik. A Magyar Népköztársaság külpolitikai erőfeszítéseit ma arra össz­pontosítja, hogy a helsinki ér­tekezlet eredményei a min­dennapos diplomáciai gyakor­latban hosszú távon érvénye­süljenek. A most elfogadott pártdoku- mentuim alapvonása: sikraszál- lás a békés egymás mellett élésért, félreérthetetlen inter­nacionalista állásfoglalás. In­ternacionalizmusunk jut ki­fejezésre a testvérpórtok együttműködésének nagy ere­jű, alkotó és kézzel fogható tá­mogatásában. Ennek megfele­lően követeljük, hogy vesse­nek véget a nemzetközi im­perializmus beavatkozásának a portugál belügyekbe, szolida­ritásunkról biztosítjuk a tör­ténelmi győzelmeket elért in­dokínai népeket; elítéljük a tűrhetetlen, visszataszító fa­siszta terrort Spanyolország­ban és Chilében. Ugyanígy a közel-keleti helyzetértékelés­ből mindenki megértheti: az ENSZ érvényes határozataiból kell kiindulni, amelyek a béke egyetemes szempontjait is és a konfliktusban érintett, minden fél jogos érdekeit is szem előtt tartják. A párt mostani diplomáciai számvetése azt domborítja ki, hogy mint az élet minden te­rületén, a külpolitikában’ is határozottan érvényesült a Magyar Szocialista Munkás­párt iránymutatása, kifejezés­re jut a párt vezető szerepe. Ez a politikai tisztaság, ez az elvi szilárdság az alapja annak, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak, a Ma­gyar Népköztársaságnák becsü­lete és tekintélye van a nem­zetközi életben. Bombamerényletek Lisszabonban, titkos ügynökök északon Riadókésziilíségfaesi a hadsereg A reakció mesterkedései ellen nagyszabású baloldali tüntetésre került sor csütörtökön ké-. so este Lisszabonban. A Rossio térről indult százezer részvevő zárt sorokban, vörös zász­lók és transzparensek alatt vonult föl. Megölték a párizsi török nagykövetet Párizsban pénteken kora délután megölték a párizsi török nagykövetet és gépko­csivezetőjét. Ismail Erez nagy­követ gépkocsija éppen leka­nyarodott a Bír Hakeim-híd- ról, a Szajna jobb partján, amikor egy oszlop idögül két vagy három fegyveres tüzet nyotott a kocsira. A gépkocsi- vezető azonnal meghalt, a megsérült nagykövet pedig kórházba szállítás közben, a mentőkocsiban hunyt el. A szemtanúk szerint a merény­lők futva elmenekültek. A rendőrség megkezdte a nyo­mozást. í-irt-í . V?..- ' '- r - r7- m Tri» , j./i- ti HÍRFA K; A VILÁGÉ >OL Tito elnök tegnap fogadta j a hivatalos látogatáson Belg- í rádbap tartózkodó Costa Go­mes portugál államfőt. A tár­gyalásokon a két- külügymi­niszter is részt vett. Henryk Jablonski, a lengyel I államtanács elnöke iraki láto- j gatása befejeztével hazaérke­zett Lengyelországba. Pekingi útját Ford amerikai j elnök valószínűleg összeköti | egy indonéziai • és Fülöp-szi- geteki látogatással is — kö- I zölték washingtoni körökben. A japán kormányfőt tájé- j koztatta tegnap kínai útjá- I nak eredményéről Henry Kis­singer amerikai külügyminisz­ter. Hét ágyúnaszád hatolt be Thaiföldről a Mekong folyón I Laoszba, Tha Knek tartomá­nyi székhely közelébe. Repülő­géppel és harckocsival is meg- 1 sértették az ország határait. Több tízezer éhező szomáli nomádot telepítenek le az or­szág különböző vidékein — jelentették be tegnap. Nomá­dok letelepítésére készülnek Etiópiában is. Hét sugárhajtású repülőgé­pet adott szeptemberben Lí­bia Törökországnak, megke­rülve az amerikai fegyver­szállítási embargót. Törvénytelennek nyilvání­totta a ciprusi képviselőház az 1974. július 15-i államcsínyt. Most vitatják, hogy kik kerül­jenek bíróság elé az állam­csíny fő felelőseiként. »Tragikus tévedés« Szadat elnöknek Izraellel kötött egyezménye — jelentette ki Mohammed Hejkal, az ismert publicista, a New York Times tudósítójának. Riadókészültségbe helyezték tegnap a portugál fegyveres erőket — jelentette be a kon­tinentális operatív parancs­nokság (Copcon) szóvivője azt követően, hogy reggel hat bomba robbant Lisszabon kü­lönböző pontjain. A merény­leteket a szélsőjobboldali cso­portok valamelyikének tulaj­donítják. Az egyik pokolgép Ramiro Carreiának, a legfel­sőbb forradalmi tanács volt tagjának a már nem működő katonai propaganda és infor­mációs szolgálat egykori pa­rancsnokának kocsijában rob­bant föl. A robbanások nem követeltek emberáldozatot. A szóvivő közölte; Otelo Sáráivá de Carvalho -tábornok, a Copcon vezetője összeült a lisszaboni körzet ezredpa­rancsnokaival »a fővárosban elkövetett bombamerényletek­kel, valamint azokkal a meg JD — 970 tip. ARATÓ-CSÉPLŐ GÉPEKKEL BÉRMUNKÁT VÁLLALUNK. Érdeklődni lehet: Sióvölgyi József főagronómusnál. Tel.: Bátaszék 135, 95. Telex: 14-281 Búzakalász Mg.-tsz, Bátaszék. (365813) nem erősített hírekkel kapcso­latban, miszerint az ország északi részében volt titkos ügynökök tevékenykednek, kö­zépső részén fegyveres ci­gánybandák kószálnak, délén pedig puccs lehetőségét emle­getik«. A szabadságolásokat be­szüntették, a katonák nem hagyhatják el laktanyáikat. Műszaki előadót, gépírót azonnali belépéssel fölvesz az AGROKER Kaposvár, Jutái út

Next

/
Thumbnails
Contents