Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-25 / 251. szám
I A három Huszonkét vagon kukorica naponta Az egyesülés utáni tizedik | irányító, ahogy az a »nagy-j — A »harmadik« leg, ami hónapban az ezernyi részta-! könyvben« elő van írva — ez I röl szeretném ha szólna, már pasztalat már általánosítható ! volt a legnehezebb. És itt van- j a holnaphoz kanyarodik. Tíz következtetéssé áll össze, j nak még mindig betömni való j hónap és az említett két áltaIlyenkor már mérhető, hogy a j »lyukak«. A búzát száznyolc- j lános tapasztalat után, .jónak ítélt elhatározás való- I van kilóval vetjük, mint ko- j mit tart a legfontosabb ban. jó volt-e; melyik terv volt! rábban, a repülő épp úgy j adatnak? egy kicsit túlzó, s ki-ki azt j szórja ki a vegyszert, mint ta- tette-e, amit vártak tőle. | valy; de átformálni úgy az — Göröngyös; történelmi év j embereket, hogy éljenek a jog- ez nekünk — így kezdte a be- I körükkel, hosszas és nehéz szélgetést Kozma Géza, a bér- | feladat. zencei szövetkezet elnöke.; „ , . , , — Szoktak mondani: ha arFelidéztük a jó egy évvel ez- , , előtti beszélgetést, amikor! »készülődött« a somogyudvar- helyi és a berzencei gazdaság j egyesülése, azután a kezdetet, az indulást. Mintha tegnap lett volna — és immár tíz hónap elszaladt! — Mi volt a legnehezebb?-re azonnal jött életben sincs soha egyoldalúan csak árnyék. Tíz hónap után mit tart a legnagyobb eredménynek? most felA harmadik »leg« után homlokráncolt töprengés következett, a szavak lassan, nagyon megfontoltan fűződtek mondattá. j A második »leg« néhány I pillanatnyi elgondolkodást váltott ki. — A föld ott van, ahol volt. Az első »leg«-re azonnal jött' Ahogy azelőtt, most is a leg- a. válasz: I jobb tudásunkkal, akaratunk— Az átszervezés. Az egye- ! kai műveltük meg. ehhez mél- sült nagyüzem egy új szerve- i tóan sikerültek az átlagok, zet kialakítását tette szüksé- ! Nem lesz utolsó sem a gazdagessé> Nem maga a szervezeti felépítés kidolgozása jelentette a nagy gondpt. Nem! Hanem — hogy is mondjam — az emberek »áthangolása«. Az új körülmények között változott a munkakör, változtak a feltételek, mást és máshogyan kellett csinálni, mint korábban. Azt megértetni, hogy az egyesült nagyüzemben minden szintű vezetővel szemben nagyobb a követelmény, s hogy tudjon és merjen jogával, kötelességével úgy élni minden sági eredményünk, sem a jövedelmünk. Eredményről szólva beszélhetnék erről, de én mégsem ezt, a termeléssel összefüggő tényt tartom a legnagyobb sikernek. Hanem azt. hogy igen szerencsésen, jól alakult a vezetés összetétele. Sikerült egy összeforrt, egymással harmonikus összhangban dolgozó vezetői garnitúrává válnunk. Megítélésem szerint ez nagyobb eredmény, mintha egy növény rekordhozammal fizet. — Mindenki tudja, hogy egy nehezebb év következik, és ha az imént azt mondtam, nőttek a követelmények, akkor ez még inkább vonatkozik a jövőre. Az alap, a döntő, a legfontosabb: olyan tervet készíteni. hogy ne csak a feladatot határozzuk meg, hanem a végrehajtásért tegyünk felelőssé mindenkit! Legyen felelőse minden munkának, minden táblának, minden költségként felmerülő forintnak; egyáltalán; mindennek, ami a szövetkezetünkben történik. Ehhez pedig elengedhetetlen az odaadóbb, a nagyobb fegyelem. Sok fontos feladat áll előttünk, úgy érzem, ez a legfontosabb. Tíz hónap után az ezernyi résztapasztalat általánosítható következtetéssé áll össze. Ahogy Kozma Géza elmondta: tudni lehet, mi volt a legnehezebb, a legeredményesebb és mi most a legfontosabb. Vörös Márta Év vége előtt Harmincmillió forintra számítanak Közeledik az év vége. A mezőgazdasági üzemek hamarosan megkezdik az év értékelését; megállapítják, hogyan sikerült teljesíteni a termelési terveket, mennyi bevételt hoztak az egyes ágazatok? Szorosadon, a Koppány völgye Termelőszövetkezetben Knebel Jakab főkönyvelővel épről beszélgettünk. A hat település határában gazdálkodó nagyüzem főként két árunövénnyel foglalkozik: gabonával és kukoricával. Tehát ez a két fajta adja a növénytermesztés árbevételének jelentős időjárás az oka — főkönyvelő. — A mondja ugyanis a szárító mellé./ A tornyok most kukoricával telnek. A tárolásnak ezzel a formájával még kevés üzemben találkoztunk. Pedig — a } nagybajomiak szerint — jó | módszer. A színeket, raktára- a ] héten újra elindultak a gépek: [ kát a tornyok váltották föl. Négyen egy műszakban A betonon ömlesztve a kukorica. Több száz mázsa fér el itt egyszerre. Tolólappal fölszerelt traktor »söpri« a szemetet a szárítókhoz. Bőven van munkája, hiszen 22 .vagon kukorica érkezik naponta a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet szárítójához a há- műszak alatt. Embert alig látni itt, csak a sürgőforgó traktor és a rengeteg kukorica mutatja: igazi őszi nagyüzem Németh István leginkább a délelőtti van. műszakot kedveik — Az idén készült el a szárítónk — j — Könnyebb vagy nehezebb mondja Beck László műszak- j lett-e a munkája? vezető. — A gabonaszezonban I __ m ár kipróbáltuk a tárolótornyokat is. Négy, egyenként. mi százvagonos tárolótorony épült1 gabona egy i a John Deere és a három Attól, hogy a termény itt berészét ugyanis elverte a jég. SZK—4-es kombájn. A tér- fülledne, minősége romlana, A kár mértéke táblánként j més hoza mok táblánként váltó- ! nem kell félni. Ide már csak változott: volt ahol 20, másutt | zóak. Volt olyan terület is, j a szárított kukorica kerülhet. 30 százalékos volt. Elsősorban j melynek minden hektárja 70 i A szem nedvességtartalma az időjárás rovására írható, | mázsát adott, viszont másutt j 28—32 százalék körüli, amikor csupán öt mázsa termett. (Az I a szárítóba kerül, amikor peátlag 45 mázsa körül van.) A \ dig megindul a tároló felé, kukoricából ötmillió 654 ezer , alig van tíz százalék fölött. A forint a tervezett bevétel, s ] kézi munkát teljesen kiküszö- ennyit minden bizonnyal »fi zet« is ez a növény. hogy 875 hektáron a termésátlag 25 mázsa lett. Jégkár miatt árpából sem sikerült a tervezett hozamot elérni, ebből 72 vagonnal takarítottunk be. A takarmánybúza viszont többet adott, mint amennyire a szakemberek számítottak: összesen 98 vagonnyit, vagyis részét. Az idén azonban a bú- 18 vagonnal többet a terveza nem hozott akkora termést, amennyire számítottak. 219 vagon étkezési búzát , takarítottak csak be a kombájnok, a tervezett 263 vagon helyett — A terméskiesésnek az zettnél Kukoricát a gazdaság 752 hektáron termesztett, KITE- rendszerben. Jelenleg a betakarítás felénél tartanak, az esők miatt ugyanis jónéhány napig szünetelt a munka. A Fizikailag könnyű, de nagy figyelmet igényel. Sem- ami az üzem területén, a szárítóban történik, nem maradhat észrevétlen. Mert a legkisebb hiba is nagy galibát okozhat, ha az ember nem veszi észre. — És ha valami meghibásodik? — Volt már rá eset... Olyankor az a fontos, hogy /gyorsan mégtaláljuk a hibát. Általában kisebb alkatrész- cserékre van néha szükség. Ezzel gyorsan végzünk, s már mehet is tovább minden. — Éjszaka bizonyára nehezebb. — Nem sokkal. A szárító környékén szinte nappali világosság van, a gyorsasággal sincs baj. Egyikünk elrohan, fölébreszti a raktárost, aki kiadja a szükséges alkatrészt. Alkatrészért nappal is a raktárba kell szaladni, így az éjszakai javítás sem vesz igénybe sokkal több időt. — Hol lehet többet keresni? Itt vagy a gépműhelyben? — Itt. bár a fizetés változó. Az órabéren kívül minden mázsa szárított kukoricáért még hét. fillért kapunk, tehát a teljesítménytől is függ, mennyit keresünk. A teljesítményt pedig a kukorica nedvességtartalma határozza meg. — Az itt dolgozóktól menynyire függ a szárítóból kijövő kukorica minősége? — Mi állítjuk be, hogy mennyi idő alatt szaladjon át a termés a szárítón, ez az idő pedig meghatározza a minőséget. Ha hosszabb ideig szárad a kukorica, megpörkölődhet, ha gyorsabban halad át, nem lesz megfelelő a vízelvonás. Az ürítési időt tehát állandóan állítani kell. Hogy melyik műszakot szereti a legjobban, arra a kérdésre Németh István azt válaszolta: a délelőttit. Olyankor reggel hattól délután kettőig dolgoznak, s van idő a ház körüli mukákra, a tv- hézésre is. Éjszaka jobban lankad a figyelem, gyorsabban fárad az ember. Általában vasárnap cserélnek műszakot, mert ilyenkor »szezonban« vasárnap sem állhat a munka. 600 vagon kukoricát szárítani nem kis dolog. Még akkor sem, ha az ember »csak felügyel« a gépekre. D. T. M/ért nem rakodnak ? Magyarázatok vagonügyben A ' Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára — mint a múlt héten hírül adtuk — azért nem tudja még mindig elszállítani a harmadik negyedévben elkészített termékeit, mert nem kap elég vagont. Október 1-e és 10-e között két vagon áru érkezett a címükre, s ezt késve rakták ki. A főkönyvelő az újságírótól értesült az esetről. Szerződésük van ugyanis,a Volánnál, minden érkező áru ki- és berakására. Tehát a büntetést is a Volán fizeti. Kilenc vagon után fizetett álláspénzt a Somogy—Zala megyei Fűszért Vállalat. Mert tizenkilenc vasúti kocsiból kilencet késve raktak ki. — A szállítási vezető erről nem akart nyilatkozni. Később elárulta, hogy ha korábbi időpontot néztünk volna meg. még rosszabb lenne az arány. Évek óta képtelenek ugyanis elérni, hogy a kaposvári ve- gyiárufióknál legyen éjszakai ügyelet. Másutt sikerült megoldani az éjszakai rakodást, csak itt j Arra hivatkoznak, hogy j egy vagont, ami érkezett — azt felelték: — Mindig jön egy-egy vagon. Mi nyolcig, legföljebb tízig dolgozunk esténként, éjszaka nem szoktunk rakodni... A legcifrább a Dél- Dunántúli Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál "volt az eset. Két vagon hűtőszekrény vesztegelt egy éjszakán át az állomáson. Hogy miért? A vagont este kilenc órára jelezte a MÁV. azonban nemcsak a vállalaton belüli intézkedésekre, a rakodás megszervezésére van szükség, hanem ... És itt jön a bökkenő. Ha ugyanis a megrendeléstől eltérő módon rakták meg a vagont (akár kevesebb, akár több, akár hibás áru érkezik), azt nem hiszik el akárkinek — tanácsi jegyzőkönyv kell a reklamációhoz. A Az állattenyésztés ilyéh eredményekről nem tud beszámolni. A s'zarvésmarha- állomány negativizálását az idén végezték; a tehenek egy részét el 'kellett adniuk, így csökkent a tejhozam, kevesebb a borjúszaporulat is. Most 160 tehén áll az istállóikban, de hamarosan 220-at tartanak. A sertésállományuk: 160 koca. Az idén 814 hízott állatot értékesítettek, s még 600 darabot szállítanak. Összegezve:* a gazdaság a növénytermesztésből és az állattenyésztésből mintegy 30 millió forintra számít. A jövő évi felkészülés is javában folyik már. Az árpát elvetették. , ... I a búza vetésének pedig épp a cimuKre félld<;jénél vannak. D. T. bölték, így mindössze három ember dolgozik itt, és egy műszakvezető. Ennyien gondoskodnak a rengeteg kukorica vízelvonásáról, tárolásáról. Hogy mennyi is összesen ez a mennyiség? A 900 hektárról 600 vagonnyi termésre számítanak. Ilyen fokú gépesí-. tésnél három ember könnyen elvégezheti a munkát. — Jóformán nem is látjuk a kukoricát — mondja a műszakvezető —, csak az ellenőrző nyílásoknál. Gép viszi a toronyba, onnan szállítószalag betárolja a termést. Az embernek annyi a feladata, hogy kezelje a kapcsolókat, ellenőrizze a gépet, és ha baj van, segítsen. Németh István gépkezelőként dolgozik itt. A szakmáját tekintve szerelő, ám amikor megkezdődött a gabona- szezon, ide került. A műszakvezető: Beck László. Megyei vetélkedő fiatal állattenyésztő szakmunkásoknak Szakmából jó, közéletből elégséges Négy vagon bab Gölléből nem. nincs ember. »Meg aztán a gépkocsi is hiányzott.« Október 15-től emelték azoknak a bérét, akik erre a munkára vállalkoznak. Mégis megjegyezték, hogy nekik »az áru boltokba juttatása a fontosabb.« A Magyar Állami Pincegaz- 1 daság kaposvári palackozójánál érdeklődésünkre — hogy ; miért nem ürítették ki azt az 1 megbízott viszont éjszaka al szik ... A Kaposvári Városi Tanács kéreskedelmi osztálya — szóban — közölte a kirendeltség igazgatójával. hogy többnyire idős, nyugdíjas korú embert bíznak meg az ilyen , Szakmai elméletből és gyakorlatból jó, politikai kérdésekből igen gyenge eredményt értek el a versenyzők a szarvasmarha-tenyésztési Ki minek mestere? vetélkedő megyei döntőjén. A versenyt a kisgyaláni termelőszövetkezetben rendezték. A gyakorlati feladatokat a biissüi szarvasmarhatelepen oldották meg. Az első feladat egy kétfordulós szakmai totó kitöltése volt; általános tenyésztési is- tanacsi | méretekből és állategészségtőle nem lehet éjszaka talpon teendőkkel, s elvárni, hogy legyen. Egyébként szeptember 12-én küldte el a kirendeltség igazgatója a tanácsnak azt a levelet. amelyben beszámol az állapot tarthatatlanságáról Azóta nem kapott választ. Egyetlen dologban bíznak: este kilenc 'után kevés vagon érkezik majd a címükre. G. J. ügyi tudnivalókból vizsgáztak a versenyzők. Tizenkét perc alatt kellett egy-egy ívet leadni. Többek között ilyen kérdések szerepeltek: Milyen irányban rúg a tehén? Hányszor lélegzik az egészséges állat egy perc alatt? Miközben a zsűri értékelte a feladatlapokat, politikai villámkérdések hangzottak el. Az elérhető 4 pontot senki sem kapta meg. A villámkérdések után újra két tesztláp dések. Az előbbiek átlageredménye jó volt, az utóbbiaké — hasonlóan a villámkérdése- kéhez — gyenge. Az elrpél.eti rész ptán következtek a gyakorlati feladatok. Szigorú fertőtlenítő kézmosás, lábtörlés után lehetett csak bejutni a telepre. A zsűri és a versenyzők fehér köpenyekben »vonultak föl«. A tejházban, az elletőistállóban és egy tehénistállóban mutatták be tudásukat a döntő részvevői. Sokukon látszott — már a mozdulataikon is —, hogy itt vannak igazán elemükben, mindennapi munkájuk gyakorlati tevékenysége során. Gépi és kézi fejést, tej zsírszázalék-meghatározást, borjúgondozási munkákaj; kellett elvégezniük. Majdnem mindenki jól szerepelt. A zsűri gyorsan értékelte a csapatok teljesítményét, s kihirdette a végeredményt. Az első díjat a somogyszili termelőszövetkezet csapata kap- került a versenyzők elé: ta- j t,a meg. Tagjai Sámoly József karmányozási és politikai kér-!és Ferenc (két testvér), valamint B aranyi József fiatal szakmunkások. Sámoly Ferenc az egyéni első díjat is elnyerte. A második helyen a kutasi, a harmadikon a lábodi szövetkezet fiataljai végeztek. Az első hat helyezett jutalmul egyhetes üdülőjegyet kapott a budapesti Hotel Ifjúságba. A verseny után a rendezők megbeszélték a feladatokat, szakmai kérdésekről vitáztak. Szakmailag jól sikerült tehát a vetélkedő: a rendezők kitettek magukért. A versenyzők is jól fölkészültek. Az viszont hiba, hogy politikából, ifjúságpolitikából — egy kivétellel — legföljebb elégségesre vizsgáztak. Már több hasonló rendezvényen előfordult ez. A kiváló szakmunkásoknak és a velük törődő ifjúsági vezetőknek több gondot kellene fordítanuk arra, hogy széles látókörű, a közéletben tájékozottan tevéken;- kedő fiatalokat neveljenek. L. P. (Tudósítónktól.) A göllei áfész körzetében nagy hagyományai vannak az étkezési szárazbab termelésének. Ma már csak a háztáji gazdaságok foglalkoznak vele. Göllén kívül Inámpusztán, Kisgyalánban és Büssüben van a legtöbb babtermelő. Az ősz folyamán a göllei áfész rövid tenyészidejű seaway fajta vetőmaggal látta el a gazdaságokat. ■ Sajnos ez a fajta Gölte környékén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az idei tapasztalatok alapján szívesen vennék a termelők, ha jó minőségű, szokvány fehérbab-vetőmagot kapnának. Az idei termés a közepesnél jobb. Egy hold köztesként vetett bab 2—3 mázsát ad. Jó az ára. Az áfész 4 vagon babot vett meg a körzetében ed-, dig, s még mintegy 1,5 vagonra számít. Ennek a fontos élelmezési cikknek megvan a piaca. A gölleiek a balatonmáriai áfész-nek és a Somogy megyei MÉK-nek adják el készleteiket, mert mindkét szövetkezet jó kereskedelmi partner. I
