Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-16 / 243. szám
Huszonöt éves a tanácsrendszer Októiier 22- fitt esztendeje, hogy létrejöttek tanácsaink, e szocialista típusú helyi állami szerveik. Megalakulásuk óta a szocializmus építését, a lakosság érdekeit szolgálják. A felszabadulás után állami berendezkedésünk forradalmi átalakítását nem a régi államszervezet egy csapással való szétzúzásával, hanem fokozatosan végeztük el. A tanácsok létrejöttének feltételei mind politikailag, mind társadalmilag a fordulat évével teremtődtek meg, amikor kialakításukat központilag határozták el. 1944 decemberében, amikor a szovjet hadsereg alakulatai elérték Somogy határát, a gálatára; elrendelték a fasiszta jellegű szervezetek feloszlatását; intézkedtek a földigénylő bizottságok összetételéről, a földreform megvalósításának segítéséről és Védelméről; biztosították a demokratikus rendőrség létrehozását ; meghatározták a megalakítandó törvényhatósági bizottságokban és képviselő testületekben a pártok és szakszervezetek képviseleti arányát. A nemzeti bizottságok történelmi érdeme elévülhetetlen. E bizottságok kezdték meg a széthullt ország egyesítését, teremtették rendet a zűrzavarban. A hosszú huzavona után megalakult megyei törvény- hatósági bizottság szervezetétestületek meghatározó szerepének erősítését és az igazgatási munka törvényes, gyors és szakszerű ellátását. Felelőssé tette a tanácsokat a lakosság helyi szükségleteinek kielégítéséért. A tanácsók pénzügyi lehetőségeinek kiterjesztése érdekében tanácsi irányítás alá kerültek mindazok a vállalatok, amelyek elsősorban a helyi lakosság fogyasztási, szolgáltatási szükségleteit elégítik ki. Tanácsi hatáskörbe kerültek az egészségügyi, szociális és művelődésügyi intézmények is. A tanácsi munka központi részévé vált a községfejlesztési tevékenység, a lakosság bevonása a feladatok megoldásába. A II. tanácstörvényt azért is nevezzük településközigazgatás már nem működött. A vezető állású tisztviselők vagy elmenekültek, vagy visszahúzódtak. Az állami élet hazánk felszabadult területein — így Somogybán is — új módon: új szervedben és új emberekkel indult meg. Az élet újraindítását a megalakult nemzeti bizottságok vállalták. E szervek voltak a felszabadult nép hatalmának első képviselői. Tevékenységük — különösen az első időV íztorony Lábodon. ben — kiterjedt az áHami élet minden területére. Ök voltak a közrend első védelmezői, a termelés megindítói, ők intézték az államigazgatás összes ügyét, sőt bírói teendőket is elláttak. Somogy megye és Kaposvár nemzeti bizottsága 1945. január 19-én alakult meg. Történelmi feladatukat — amelynek lényege a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának megvalósítása volt — teljesítették, messzemenő támogatást adtak a Vörös Hadseregnek a német fasiszták kiűzéséhez (hadi munka); igazoló bizottságokat hoztak létre a hivatalnokok leiül vi zsben a tanácsok megalakulásáig nem történt különösebb változás. A régi formában, de új tartalommal működött. Munkások és parasztok ezrei kerültek a közigazgatás különböző posztjaira. Amikor létrejöttek a feltételek, napirendre került a régi állam- apparátus teljes lebontásának. és az új. szocialista tí- I pusú állami szervek létreho- j zásának feladata is. Az új tí- Ipusú állami szervek legmegfelelőbb formáját a tanácsok jelentették. Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság alkotmánya rögzítette a tanácsok megszervezésének feladatait. és meghatározta működésűik alapvető szabályait. A tanácsok lépcsőzetesen alakultak meg. Az ideiglenes megyei tanács 1950. június 15-én kezdte meg működését. Augusztus 15-én alakultak meg az ideiglenes járási tanácsok és Kaposváron a városi tanács. Az ideiglenes tanácsok október 22-ig működtek, amikor megválasztották a tanácstagokat. Az új szei-vezetek működését az 1950. évi 1. törvény (első tanácstörvény) szabályozta. A tanácsok 1950—54 között elsősorban hatósági igazgatási feladatokat láttak el, gazdaságszervező teendőjük alig volt. A tanácsi munka első éveit kedvezőtlenül befolyásolta. hogy tevékenységük középpontjában olyan feladatok álltak, mint a begyűjtés, erőteljes adóztatás és a termelési gondok megoldása. E feladatok végrehajtása közben az adminisztratív módszerek alkalmazása került előtérbe. A gazdasági önállóság hiánya és a kevés anyagi eszköz gátolta a városok és községek fejlesztését, a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését. Az állam központi vezetése túlzott központositást valósított meg, ennek következtében erőteljes ágazati irányítás jellemezte a tanácsok munkáját, önállóságuk nem érvényesült. Az első tanácsciklus tapasztalatainak figyelembevételével készült az 1954. évi X. törvény (második tanácstörvény), mely a tanácsokat mint az államhatalom és államigazgatás helyi szerveit, egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezeteit határozta meg. Célul tűzte a tanácsszervek hatáskörének növelését, önállóságuk fokozását, a választott centrikusnak, mert ezzel kezdődött meg a községek és a városok erőteljes fejlesztése. A szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus ma- 1 gasabb szintű építésének igénye szükségessé tette a gaz- I dasági és állami élet irányí- ! tásának korszerűsítését, új alapokra helyezését. E folyamatot tetőzte be a tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvény megalkotása. Végrehajtásának első hároméves tapasztalatai kedvezőek, bfe- váltak elvei és célkitűzései. Megváltozott a tanácsok jellege és feladatköre. A 1 tanácsok az államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei lettek. A tanácstörvény alapján: nőtt a tanácsi testület elhatározó szerepe és kezdeményező készsége; fokozódott. a tanácsok önálló- sá ga, felelős s égé, h a táskö re; erőteljesebb lett a lakosság részvétele a helyi feladatok megoldásában; létrejött a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködése a terület- és településfejlesztésben. ; A tanácsok a mi megyénkben is a központi célok érvényesítése és a helyi lakosság érdekében gondoskodnak az irányításuk alá tartozó terület és település fejlesztéséről, a lakosság életkörülményeinek javításáról és a párt társadalompolitikai .célkitűzéseinek megvalósításáról. Jobban gazdálkodnak az anyagi eszközeikkel. A hatósági ügyinté| zésben érvényesül a tSrvé! nyesség, egyszerűsödött a ta- ! nácsok munkája, növekedett a ' tekintélye. E tanácstörvény alapján a I tanácsok egész tevékenységében lényegesen nagyobb szerepet kapott a gazdaságszervező munka, a terület- és településfejlesztés, a lakosság ellátását szolgáló tevékenység. Fejlődött a tanácsok szervezési. fejlesztési és fenntartási munkája. Anyagi eszközeiket — a nem tanácsi szervekkel való szoros együttműködésben — mind hatékonyabban használják fel a lakosság érdekében. Az intézmények irányit.ásá- ban növekedett a helyi, közöttük a községi tanácsok szerepe. Többségük példásan gondoskodik intézményeiről. A tanácstörvény megkülönböztetett figyelmet fordít a községi és a városi tanácsok tevékenységének fejlesztésére. Mintegy 250 hatáskör került a községekhez. Kialakultak a közös községi tanácsok. Ennek során az volt a követelmény, hogy a társult községek ne csak igazgatási, hanem gazdasági egységet is alkossanak, és biztosítsák az alapfokú ellátást. A gazdasági egységet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülése teremtette meg. Jelenleg megyénk 244 községében 84 tanács működik, amelyek közül önálló 15, közös községi tanács 69. A tanácsok nagy értékű anyagi eszközöikkel és szellemi kapacitással rendelkeznek. Jelenleg az irányításuk alá tartozó vállalatokra és intézményekre bízott eszközök értéke 4.5 milliárd forint, és 23 ezer embert foglalkoztatnak. A tanácsi gazdaság erjesz- tője a megye gazdasági, társadalmi fejlődésének. Eszközeinek céltudatos felhasználása egyik forrását jelentette a megye iparosításának, a munkalehetőségek biztosításának, amelynek eredményeként megszűnt a létbizonytaGázvezetéket építenek Barcson. tot tett ki. E jelentős összegek mögött húzódik megyénk kommunális, kulturális, egészségügyi, szociális fejlődése, így többek között a 162 falu villamosítása, amelyet 1961- ben, a tervezettnél három évvel hamarabb fejeztünk be; az egészséges ivóvízellátás ki- terjesztése hetven településre; a kiépített utak másfélszeresére, a járdák négyszeresére emelése; 55 900 lakás megépítése; a korszerű kiskereskedelmi és vendéglátóhálózat kialakítása; az óvodák számának hatszorosára, befogadóképességének ötszörösére emelése; az általános iskolai osztálytermeknek a megduplázása; a korszerű könyvtárhálózat kiépítése és a könyvtári kötetek több mint kétszázszorosára növelése; a korszerű egészségügyi hálózat kiépítése; a kórházi ágyak, az orvosi körzetek megduplázása, a Foglalkozás a kaposvári, Petőfi utcai új óvodában. lanság, az elvándorlás. A tanácsi szervek nagymértékben kivették részüket a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből, majd a termelőszövetkezetek megszilárdításából és szervezetük korszerűsítéséből. A tanácsok közvetlen eszközei figyelemre méltóak. Az elmúlt 25 év alatt pl. 558 milliárd forintot ruháztak be, míg a saját maguk és intézményeik működését, illetve fenntartását biztosító költség- vetési alap 183 milliárd íorínszakorvosi órák több mint tizenkétszeresére emelése; a fel- szabadulás előtt nem létező bölcsődei hálózat kiépítése; 44 öregek napközi otthonának létesítése. A tanácsi szervek munkájában az egyik fő helyet a hatósági munka foglalja el. Somogybán évenként átlagban minden állampolgár legalább kétszer megjelenik a tanácsoknál. E területen a fejlődés — a meglévő hibák, gondok ellenére '— szinte felben csülhetetlen. A hatósági munka törvényessége biztosított, az ügyintézés kulturált és nagyobbrészt szakszert, a hangnem emberséges. Az állampol-. gárok ügyét a velük közvetlen kapcsolatban lévő helyi tanácsok intézik, A tanácsok és szerveik a 25 év eredményeit csak úgy tudták elérni, hogy mindig élvezték a párt és a ■ lakosság bizalmát. A központi és megyei pártszervek rendszeresen és folyamatosan figyelemmel kísérik, irányítják, ellenőrzik, bírálják és segítik a tanácsok munkáját. Ahogy a tanácsok hatásköre és önállósága, valamint ezzel együtt anyagi lehetőségeik nőttek, úgy javult, erősödött és szélesedett a lakosság és a tanácsok közötti eredményes munkakapcsolat. Azt. hogy a lakosság bízik a tanácsokban, támogatja a terület- és településfejlesztő munkáját, szemléltetően bizonyítja: az elmúlt 20 évben, mióta a tanácsok a településfejlesztés érdekében rendszeresen szervezik és ■nyilvántartják e tevékenységet. Somogy lakossága 436 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Az eredmények láttán azonban nem vagyunk sem elfogultak. sem elbizakodottak. Tudjuk, hogy munkánk jobb szervezésével,, hatékonyságának, tervszerűségének és cél- tudatosságának fokozásával még nagyobb eredményeket érhettünk volna el. A tanácsi munka lesének konkrét feladatait a megyei pártértekezlet határozta meg. Tevékenységünk vezérfonalát a jövőben is a párt- és állami határozatok jelentik. Kiemelt feladatnak kell tekintenünk a társadalom- politikai feladatok megoldását; a gazdaságszervező munka javítását; a tanácsi I munka demokratikus vonásai - nak erősítését; a tanácsok és a lakosság közötti kapcsolatok fejlesztését; a tanácsok, különösen a helyi tanácsok káderhelyzetének további javítását. Munkánkkal, magatartásunkkal naponta bizonyítanunk kell, hogy a tanácsi munka: a nép szolgálata. Az elmúlt 25 esztendő bizonyította, hogy tanácsaink képesek megújulni, képesek a párt és a nép által megfogalmazott igényeknek megfelelni, és munkájukat a szocialista építés adott szakaszához igazítani. Ennek alapján biztosak lehetünk abban, hogy pártunk XI. kongresszusán, a megyei pártértekezleten és a tanácstörvényben megfogal- rűazott feladatoknak, lakosságunk törekvéseinek, elképzeléseinek a jövőben is megfelelünk. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb titkára létesítenek Nagyatádon.
