Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

Somogyvár első helyezése Társadalmi munka az útépítésbei Az egyik augusztusi felhő- szakadás elvitte az út alapo­zásának befejezésére szánt kőrakást Somogy váron, a Pe­tőfi utcában. Sok földet is elmosott, árkokat szabdalt a vízmosás a félig kész úton és környékén. Ez a természeti csapás azonban már nem tud­ta megakadályozni a tavaly megkezdett munkát, az ut lekövezését, amelyért oly so­kat talpaltak az utca lakói. Egy több mint kilométernyi szilárd út építése nem nagy dolog, de saját erőből elké­szíteni csak sokoldalú szer­vező munkával, a helyi erők összefogásával lehet. A köz­ség vezetői vállalták ezt a fel­adatot, nem is tehettek vol­na mást. Föl vonult a tsz, az erdőgazdaság szállítóeszközök­kel, gépekkel, és ott voltak az utca lakói kézi szerszámok­kal. Az út már járható, a hiányzó záróréteget még a tél előtt ráhúzzák. Ez volt a legjelentősebb ér­tékű társadalmi munka, és így a legnagyobb súllyal esett latba a településfejlesztési verseny elbírálásakor. De hogy Somogyvár az első he­lyen végzett tavaly a fonyódi járás - községei között, ahhoz mást is tenniük kellett. Pél­dául a költségvetési összegen kívül több hidat kijavítottak, társadalmi munkában meg- nyesték a közterület fáit, és az óvoda bővítéséhez mozgó­sították a különböző szerve­ket. Az építőipari szövetkezet, a tsz, a fővárosi Elegancia szövetkezet helyi üzeme anya­giakkal segítette az óvoda fel­újítását. De ott voltak a szü­lők is. Egy budapesti Volán vállalat szocialista brigádja pedig fölszerelésekkel, játé­kokkal tette otthonossá a gye­rekek birodalmát. Ma már hússzal több gyerek járhat óvodába, és a korábbinál szebb körülmények között töltheti napjait. A tanács jelenleg házasság- kötő terem kialakításán fára­dozik. Dolgoznak a napközi otthon felújításán, hogy ne csak a körzetből bejárók, ha­nem a helybeliek is ellátást kaphassanak itt. A művelő­dési otthont pedig úgy kor­szerűsítik, hogy a nagyterem­ben tornaórát is lehessen tartani. TizenöímilHós beruházás a tahi tsz-ben AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TA&iA XXXI. évfolyam, 210. szám. Vasárnap, 1975. szeptember 7. Az éjszakai műszakból jöttek Belépő az országosra Polgári védelmi vetélkedő Kaposváron (Tudósítónktól.) Ebben az évben 15 mülió forintot fordítanak a gépi és építési beruházásokra a Tab és Vidéke Béke Tsz-ben. Hat­millió forintért öt SZK—5-ös gabonakombájnt, két-két Dut- ra, illetve MTZ traktort, há­rom 48 soros vetőgépet és különféle más munkagépet, továbbá két IFA tehergépko­csit és két, az IFÁ-kra sze­relhető műtrágyaszóró adaptert vásároltak. Öt és fél millió fo­rintba kerül annak a most készülő Bábolna típusú ter­ményszárítónak a feleszerelé­se, amelynek műszaki átadá­sára szeptember 10-én kerül sor. Mindezek mellett a HSZV- program megvalósítása kere­tében a közeljövőben kezdik meg Torvajon két, egyenként 1600 férőhelyes, szabadtartá- sos tehénistállónak az építé­sét. Kinek való a gimnázium így, önmagában egy kissé szónokiasnak hat a kérdés, szervesen illeszkedik azonban abba a tájékoztatóba, mely a napokban jelent meg a pá­lyaválasztási alapismereték­ről. Szó van ebben az álta­lános iskolásokról, a gimna­zistákról, s gyakorlati példá­val is segíti a fiatalok vá­lasztását. Nem könnyű a döntés, már csak azért sem, mert igen sokféle szakma, foglalkozás van. Több mint 40 ezret tar­tanak számon belőlük. Minden iskolában megtalálható a pályaválasztási tanároknál a »186 szakma« című kétkötetes kiadvány, amely csaknem 600 oldalon ismerteti a különböző f ogl alkozásokat. Ismerd meg önmagadat! Ez a pályaválasztás egyik legfontosabb alapszabálya. Azt a pályaválasztást lehet ugyanis sikeresnek mondani, amelynek »kötelező« foglalko­zásai jórészt olyan természe­tűek. amelyeket még szabad idejében is szívesen űz az ember. S hogy válaszoljunk a cím­ben föltett kérdésre is: a tá­jékoztató szerint korunkban egyre nő az olyan foglalko­zások száma, amelyek folyta­tásához nagy előkészületre, 10—14 vagy éppen 20 évi ta­Mentalitás nulásra van szükség. A ma­gasabb állások betöltéséhez megkívánt főiskolai és egye­temi diplomák legjobbnak bizonyult megalapozója az ál­talános gimnázium. Akik to­vább akarnak tanulni, válasz­szák bátran a gimnáziumot. Ilyen és hasonló kérdések megválaszolásával foglalko­zik a Pályaválasztási alapis­meretek című kiadvány, első­rendű céljául tűzve, hogy gya­korlati segítséget adjon a dön­tés előtt álló fiataloknak. Szombat, délelőtt tíz óra. A textilművek sportpályája mö­götti területen hatalmas füst- felhő gomolyog. Védőruhá­ba. gázálarcba öltözött férfiak hordagyakon bábukat cipel­nek. Romok, gépek, táblák ... A huszonöt éves jubileumát ünneplő Polgári Védelem me­gyei versenyén vagyunk. Dr. Kassai Jánosnak, a me­gyei tanács vb-titkárának megnyitója után, pontosan nyolc órakor elindult az el­ső szakasz, hogy a borítékban kapott utasítás szerint végre­hajtsa feladatát. A műszaki alakulatok első munkája a romeltakarítás volt, ponto­sabban, átjárót kellett építe­niük egy romos területen. Markolóval készítettek utat maguknak, majd fából ácsol­tak ideiglenes átkelőt. A fel­tételezett atomcsapás sérült­jeit kellett az óvóhelyről ki­| menteni. Falat bontottak lég­kalapáccsal, »emeletről« hoz­tak le sérülteket. Százhuszoa- hét perc alatt, szinte minden lépést előre kiszámítva kellett a feladatot végrehajtania a kaposvári költségvetési üzem. a villamossági gyár, Siófok, Barcs és Tab műszaki alaku­latának. A vegyvédelmi szakaszok közül csak egyetlen csapat ér­kezett a megyei versenyre, a cukorgyáré. A járási és vá­rosi vetélkedőn csak ők bizo­nyultak erre érdemesnek. Az éjszakai műszakot fejezték be, és amikor lerakták a munkás­ruhát, már indulhattak is a versenyre. Bármennyire fáradtak vol­tak is, szép eredménnyel vé­geztek: belépőit kaptak az or­szágos versenyre 654 ponttal, ahol nemcsak a cukorgyár, hanem a megye képviselői is lesznek. A műszfaki szakaszok közül a villamossági gyáriak jutottak tovább, 832 ponttal. Ma délelőtt az egészségügyi szakaszok versenyével folyta­tódik a kétnapos rendezvény. Tizennégymilliós előleg jégkárokra ÉJSZAKÁI RIADALOM Egy családnak zaklatott éj­szakája volt. egy állatorvos hősiesen viselkedett — az eset pedig okulásul szolgál­hat. . A szombatra virradó éjsza­ka telefonon kért segítséget dr. Baka József, a mezőgaz­dasági főiskola gazdasági igazgatója dr. Egyed Lajostól, az Állategészségügyi Állomás igazgatójától. Alpár nevű. ér­tékes német juhász kutyája a családra tört. s bár veszett­ség ellen beoltották, maga­tartásából arra következtet­tek, hogy mégis hatalmába kerítette ez a veszedelmes betegség. A helyszínre siető dr. Foltényi Imre állatorvos a kétszintes lakás emeleti ré­szén dühöngő kutyát nagy szakértelemmel és nem ki­sebb bátorsággal lecsalogatla, és egy injekcióval elaltatta. A veszettséggyanüs kutyát éjfél után két órával be is szállították az, al lat kórházba. Dr. Egyed Lajos tegnapi tá­jékoztatása szerint egy dara­big megfigyelés alatt tartják, hogy valóban veszett-e. V' eset okulásul szolgál. A súlyos betegség terjesztője a veszett róka, amellyel So­mogybán sajnos a közelmúlt­ban is találkoztak. Ha túl erős a fertőzés, még a védő­oltás sem elég hatásos. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni. mennyire fontos az óva­tosság! Ha háziállatunkon, elsősorban a kutyánkon a legkisebb gyanús tünetet ész­leljük, azonnal állatorvoshoz kell fordulni, hiszen ez a be­tegség az emberre nézve is végzetes! V. M. Július 19-én jégverés volt a marcali járásban. Hogy a dá­tumot mindenki megjegyezte a környéken, s még sokáig em­legetni fogja, annak egyetlen oka van: évek óta nem érte jégverés ezt a vidéket. Az Ál­lami Biztosító marcali fiókve­zetője szerint tanulság lesz ez az itt lakóknak: mivel régen volt erre jégverés, a gazdák nem kötöttek biztosítást szőlő­jükre, gyümölcsösükre. A ter­melőszövetkezetnek viszont azért térül meg a káruk, mert a jégkár is benne van az ál­talános biztosításukban. Az ÁB marcali fiókjánál még csak a gabonakárokról vannak pontos feljegyzések: eddig ti- zennégymiilió forintot fizetett ki az Állami Biztosító azokra a gabonanövényekre, amelye­ket július 19-én árt a jégverés. A ti zennégy rml’ió farint csak előleg, a kukorica és a többi kapás kárának végleges fölmé­résével és rendezésével válik majd teljessé a szomorú ki­mutatás. Ha eltörik a tojás Tésztát gyúrnak a tsz-ben Vasgyüjtök A KISZ kb felhívása nyo­mán a fiatank elindultak, hogy mind több fémhulladékot szed­jenek össze. A kohászok kong­resszusi felajánlása csak így teljesülhet. Lapunkban több­ször is beszámoltunk munká­jukról. eredményeikről. Több száz mázsa fémhulladék gyűlt i már össze a megyében. Kom­munista szombatokat szervez­tek, felajánlásokat tettek fia­taljaink. Van. ahol a vietnami szakmunkásképző költségeihez járultak hozzá, van, ahol a klu­bok felszerelésére fordítják a pénzt. A marcali járás fiataljai ér­dekes kezdeményezőit indítot ­tak el: szocialista szerződést kötöttek vállalataikkal, intéz­ményeikkel, gazdaságaikkal. Céljuk az, hogy ne csak most mentsék a népgazdaság számá­ra hasznos fémhulladékot, hi­szen jövőre is szükség lesz az ócskavasra. A szerződések ér­telmében ezentúl minden év­ben elszállítják a gazdaságOK- ban, vállalatoknál összegyűlt fémhulladékot, és az ezért ka­pott összeg egy részét klubjaik­ra, kirándulásaikra fordítják. A kezdeményezés nemcsak a balatonfenyvesi fiataloknál, hanem a járás több alapszer­vezetében is megértésre talált. A gyékényesi termelőszövet­kezetben a baromfitartás nem újkeletű. A piac keresi a friss tojást, hát fejlesztik az ágaza­tot. M-a huszonegymillió tojás az évi termelésük. Tizenkilenc- millió átadására van szerződé­sük. Ilyen nagy termelés mel­lett természetesen sok a tö­rött tojás. Érthető hát, hogy. a gyékényesnek keresték a le­hetőségeket: mit lehet kezdeni azzal a hat-hét százalék, azaz több mint egymillió törött to­jással? Föl lehetne etetni ezt a mennyiséget továbbra is az állatokkal, csakhogy van egy jövedelmezőbb megoldás is. A kereskedelem örömmel veszi, ha házi készítésű tésztá­hoz juthat. Százezreket lehet megtakarítani, s a tésztakészí- tés nyeresége sem megveten­dő. S van egy másik oldal is: mezőgazdaságunk rohamos fej­lődése mindinkább kiszorítja a kézi munkát, s egy mellék­üzemággal a nők foglalkozta­tását is megoldják. Van épület is, csak néhány egyszerű gépet kell vásárolni. gyan jutottak el idáig? A szükségszerűség vitte rá őket ? Az is... Gyékényesén tudnak százezreket így. Hó­ján iirir fó/ áprilisig Sível a Tátrában Szezon van még az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kaposvári kirendeltségénél. A kimutatás szerint tíz csoport­juk indul még az idén külföld­re. de már a jövő évet terve­zik. Eszerint 1976-ban ezerötszá- zan utazhatnak az iroda szer- ! vezérében Somogyból külföld- j re, fő’eg a környező szocialis­ta országokba. Továbbra iá várjak azokat, akik egyénileg utaznak Csehszlovákiába és Lengyelországba. Üj szolgálta­tásuk lesz, hogy januártól áp­rilisig a síelés szerelmeseinek utakat szerveznek a Tátrába. Így a sport kedvelői — ha itt­hon nem esik a hó — megta- I Iái jak a lehetőséget kedvenc i sportjnfc úzeséhez. Mikor kell férjhez menni? Társaságban, megkérdez­ték Nadja Tiller német színésznőt, hogy véleménye szerint egy nőnek mikor kell férjhez mennie. A színésznő válasza: — Mindig. Feltéve, ha szabad, és alkalma adódik rá... Utólagos ^cáfolat Charles Boyer, a most 78 éves világhírű francia filmszínész 84 filmben ját­szott. Élete során az a vé­lemény alakult ki róla, hogy nagy nőcsábász. — Fogalmam sincs róla,' hogy miért — mondta a neves művész. — A 84 film közül csak hatban játszottam hősszerelmest, ezenkívül — ki gondolná? —, már 39 éve nős va­gyok ... ív-interjú Jean-Paul Belmondo a minap a francia televízió egyenes adásában szere­pelt. A műsorvezető így szólt a neves filmszínész­hez: — Mesél jen el egy vic­cet! — Kát, nemigen tudok én vicceket — mentegető­zött Belmondo. — És ha azt mondaná, hogy az arák nem fognak emelkedni ? — Hát ez valóban }ó vicc — folytatta Belmondo, majd hozzátette: — Saj­nos, ezt még tréfából sem mondhatom. „ Megvenni? Évekkel ezelőtt, amikor Rudolf Belling még pályá­ja kezdetén állt, és még nem volt az absztrakt mű­vészet elismert szakértője, egy napon levelet kapott az adóhivataltól, amelyben felkérték, hogy ilyen és ilyen számú szobában szí­veskedjék megjelenni. A tisztviselő a következő sza­vakkal fordult hozzá: — Kerr Belling, be kell latnia, hogy adót kell fizet­nie. Ön azt mondja, hogy nem keres egy vasat sem. De hát valami­ből csak kell élnie! Elvégre az akadémián tanul, és már jó néhány éve dolgozik. Valamelyik képét csak eladta már! Ön ugyan azt állítja, hogy senki sem veszi a műveit, csakhogy én nem hiszem. Belling ekkor elővett né­hány fényképet a zsebéből, amelyek absztrakt kis­plasztikáit ábrázolták, megmutatta a tisztviselő­nek, és megkérdezte: — Vásárolna ezekből uram ? — Én? — kérdezte ré­mülten a tisztviselő —, is­ten őrizzen meg tőle! — Na látja, uram, min­denki ezt mondja — vála­szolta Belling. SuzmßM&äß Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja* Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. SzorTcesztőség: Kaposvár, Latínca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-51?. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinra Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor* Beküldött kéziratot nem őrzünk: meg és nem küldünk vissza.; Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva^ tuloknál és postáskézbesítőknéí* EUV.izetési díj egy hónapra 20 Ft* Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. . Felelős vezető: *árkaS-Beia igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents