Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-05 / 208. szám
ELNÖKNEK LENNI. Gazdai elbizonytalanodás összetett feladat Részlet egy tsz-vezetőségi ülés jegyzőkönyvéből: »-köztudott, hogy a termelőszövetkezetek nincsenek alárendeltségi illetve függőségi viszonyban egyetlen. állami, társadalmi szervvel sem. Így a szövetkezeti vezetés egyik legjellemzőbb sajátossága az önigazgatás. Ez abban nyilvánul meg, hogy a termelőszövetkezetet végső soron a tagság vezeti, a vezetőket a tagság választja, jogokat gyakorol a vezetők felett. A szövetkezet maga fogadja el és hagyja jóvá belső életének normáit, a vezetők, és a tagok kölcsönösen függnek egymástól. A vezetés a testületi egyszemélyi vezetés» ötvözete, a demokrácia elvén alapul.-« — De azért megsúgom szigorúan bizalmasan, hogy nem ilyen szép a menyasszony — mondta mór a po- harazga tásnál az üzemi háromszög egyik »csúcsa«. — Kinek kötnek útilaput a talpára, ha egy-egy testületi döntés a visszájára fordul? A tagságot nem lehet leváltani, csak az elnököt! Ki a jó elnök? Ez a kérdés. A szövetkezet elnöke a jogszabályok keretein belül személyes felelősséggel irányítja a termelőszövetkezetet. A személyes felelősség iga. Szinte meghatározza a vezetés stílusát,, módszereit. Hogy kinél milyen mértékben, abban az egyén pszichikuma, fizikuma, műveltségi kontingense, rátermettsége a döntő. S a külső tényezők: a vezető gárda összetétele, a gazdaság mérete, a rendelkezésre álló munkaerő stb. Nyomasztó teher nehezedik rájuk. Lelki, fizikai terhelés. Termelőszövetkezetük »utazó diplomatáiként« tárgyalnak vállalatokkal, szervekkel, »kereskedőként« huncutkodnak hiányzó alkatrészekért, »intézőként« járják munkacsúcsok idején a határt hajnaltól napszálltáig, ötvenhatvan elnököt ismerek. Két egyforma ember nincs. Elnök- hasonmásokkal sem találkoztam. A vezetés stílusát, módszereit meghatározó összetevők hiánya vagy plusza eltérő jegyeket eredményez. Mostanában mintha az. úgynevezett »gazda típusú« elnökök idejének a végén járnánk... Gazdaságméret és felkészültség Egyenes arányban kell le; gyertek. Az egyre inkább optimális nagyságúvá fejlődő szövetkezetek vezetői posztja megköveteli a tudást. Ügy gondolom: nagyon kevés »gazda típusú« elnök tud helytállni a megváltozott körülmények között. Főként az olyanoknak nehéz, akiknek nem jutott idejük, energiájuk önmaguk továbbképzésére. Szó sincs arról, hogy »leírnám« őket. A féltés beszél belőlem. Mert ismertem egyet, aki nem bírta ... G. Sándorról a faluban, ahol négy évig éltem, azt mondták: »amortizálódott« elnök. Napi keserűségét nem kanállal, de lapáttal szedte. Nekrológ ez a néhány sor? Kései rekviem? Talán. Nem érte. Értük, inkább! A »muszájcsinálta« elnökökért. A »lemaradt egy brosúrával« tömör cinizmusával, jellemzettekért. Sokévigélt a sodrásban. Hol úszott vele, hol lecövekelt. Ahogy a »józan, paraszti esze« diktálta. A »muszáj« választotta — hogy' a falu szerint nem akadt nála alkalmasabb —, a »sajnálom« hagyta meg elnöki posztján. A »józan, paraszti ész« azonban az utolsó években már nem volt elég az elnöki címhez. A tagság fele járadékossá, nyugdíjassá öregedett. A munkaerőt korszerű eszközökkel kellett volna pótolni. Ehhez viszont pénzre lett volna szükség és távolba tekinteni tudásra. »Az aranyakarat hiába« — mondta G. Sándorról pedagóguskollegám. »Aki nem tudja felülnézetben látni a labirintust, az dobja be a törülközőt!« G. Sándor már hosszú ideje nem tudta »felülnézetben látni a labirintust«. Vezetése óvatossá szelídült. »Ha annak idején bele mer vágni az építkezésbe, mint mások; nyert ügyünk van« — így a főkönyvelő. De az elnök nem vállalt kockázatot. A szomszéd köz- ségbeliék idővel elengedték a maradék — tekintélyes — hiteltartozást. G. Sándor dühében két napig mulatott a »pin- cevárosban«. A szövetkezeti mozgalom »hőskorában« történt ez. Szétaprózódva Akkor, amikor a szövetkezet áliatáUománya nyolc helyre osztódott. G. Sándor nem értette, vagy nem akarta érteni ennek lépésgátló hatását. Vajon mi lett volna Móricz Túri Danijából, ha elnöknek választják? Fogas kérdés. G Sándor egykori mintagazdái bátorságát kialakuló gátlások roggyantották. A gátlások táplálója az ismeretele regenerálódásának, s az új ismeretek szerzésének hiánya volt. Félt a »felsőbbségtöl«. Félt a tagságtól. A szakemberektől. Az utóbbiakat elmarta maga mellől. Az első egyesülési kísérlet a szomszéd község szövetkezetével miatta bukott meg. A környező szövetkezetektől hintót kért, felültette rájuk a tagságot, így hajtottak át a szomszéd faluba. Az elképzelések szerint a tsz-központ ott lett volna. Virtusból hjntóztatta volna meg az embereket? Inkább, hogy megmutassa: az előzetes elképzelések illúzió értékűek. S arra is figyelmeztetni akarta a »felsőbbséget«, hogy a készülő »házasságban« a férj az ő szövetkezete. Nem is lett a közös útra lépésből akkor semmi. Sunyi protestáns volt; a gátlásosokra jellemző félbátorság. A bizonytalanság miatt vált törpe tirannussá. A bukástól való rettegés miatt, a vállalni nem mert leköszönés miatt. Szinte menekült a »felsőbbség« elől. »Küldjétek őket a Mo- csila felé, ott biztos nem leszek!« A második mérleghiányos évük elől »szökött meg«. A kórházba szállítás közben végzett vele a szívinfarktus. Leskó László (Folytatjuk) Alkalmazkodni a főmérőhöz Vállalás és energia Ritkaság, hogy egy- egy brigád vállalásaiba az egész gyár »ügye« is becsempésződjön, s a vállalás és a mindennapi munka összválla- lati mérlegen is megméretik. Ritkaság, de mégis előfordul. A húskombinát Tóth Lajos szocialista brigádjánál például. A brigád 17 tagja, s még néhány más, brigádon kívüli munkatársuk a hűtöház géptermében dolgozik. Hűtögépé- szek. Olyan munkaritmus szerint teszik a dolgukat, mint a vasutasok: tizenkét óra szolgálat, huszonnégy óra pihenés. Tizenkét óráig állnak a gépek mellett, szemük fáradhatatlanul függ a műszereken, figyelik a hűtöalagutat, párologtatót, ventillátorok, kompresszorok állapotát. Benn a jegeskamrákban, a csüngő kar- monádlik és fél disznók között a hőmérsékletnek mindig meg kell lennie. Ez munkájuk egyik alapja. Húsz fok, harminc fok — 0 alatt természetesen. Akkor jó, amikor csípős, hideg pára fagyasztja keményre a félbehasított marhát. Amikor a délután berakott árut másnap fagyasztva-hütve rakhatják át a külföldre induló vasúti kocsikba. Ilyenkor dicsérik a hűtőgépészt. Ez a munka a laikus számára igen könnyűnek tűnik. Pedig sok figyelmet követel. Nagyon ügyelnek arra, hogy a kamrák és az alagutak falát ne lepje ujjnyi vastagon a jég, mert akkor hiába búgnak a kompresszorok és pörög a ventillátor, a kamrákban kellemesen hűvös marad az idő. Olvasztani kell tehát mindig, a megfelelő pillanatban. De az ammóniákra is ügyelnek. Mert ez az egész munka igen veszélyes. Az ammóniák bizonyos esetekben robbanhat. Ezért a hűtőgépésznek elemi érdeke, hogy egy pillanatra se hagyja magára a gépet, egy pillanatra se lazítson. Szabálytalan portré Metszéspontok az életben Olyan emberrel beszélgettem, áki több mint negyed- százada — vagyis még a ta- I nácsok megalakulása előtt — j lépett a helyi államigazgatási ! szervek szolgálatába. Fonto- I sabban: Horváth István, a I Siófoki Városi Tanács pénz- ] ügyi csoportvezetője, tanáig/ gépműhely kellene Műszaki fejlesztés Kaposfőn Ez év januárjától dolgoznak közösen a kaposfőiek és a kiskorpádiak, valamennyien a kaposfő-kiskorpádi Egyesült Kossuth Termelőszövetkezet tagjaiként. Az új gazdaságban elsőrendű feladatnak tekintették a géppark átszervezését, korszerűsítését. A gépesítés fejlesztésére ötmillió forintot fordítottak, illetve fordítanak ebben az évben. Az üzem szeretne csatlakozni a babarci növénytermesztési rendszerhez. Ennek megfelelően alakítják ki a gépparkot is. Mivel nem kaptak E— 512-es kombájnokat, úgy döntöttek, hogy SZK—5-ösöket szereznek be. Kettőt még aratás előtt vásároltak, további kettőt az aratás idején, kihasználva a gépvásárlási kedvezményt. A talajmunkák gyors, pontos elvégzése végett beszereztek egy K—700-as típusú, nagy teljesítményű traktort. Az őszi talajmunkák 95 százalékát ezzel a géppel végzik majd. Ezenkívül Dutra és MTZ gépek dolgoznak még a gazdaságban. A terményszállítás meggyorsítására a 300 mázsa teherbírású traktorpótkocsik helyett pótkocsis IFA tehergépkocsikat állítottak munkába, j Jelenleg három ilyen dolgozik az üzemben, közülük két- J tőt az idén vásároltak. Üj szántóföldi permetezőgéppel ! és két kukoricabetakarító j adapterrel gyarapodott az idén j a gépsor. A kukoricatermesztés, -betakarítás eredményessége nagyban függ attól, hogy a gazdaságnak van-e szárítója, a kaposfőiek az idén a kapós- mérői Latinca Termelőszövetkezettel közösen kezdték meg egy Bábolna típusú szárító építését, melynek ebben a hónapban lesz a próbaüzeme. A Kossuth Tsz-ben jelenleg nagy gondot okoz, hogy nincs megfelelő gépműhely. Korábban három községben helyezték el a gépeket, jelenleg két helyre sikerült összevonni azokat. A két kis javító- műhely nem gazdaságos, korszerűtlen, ezért minél előbb , szükség lenne egy korszerű gépjavító bázisra. Ezt is a ka- posmérőiekkel közösen építenék. Ha ez a tervük nem válik valóra, akkor a régi szárító helyén alakítanak j majd ki egy javítóüzemet. 1 esős, 1949-ben már segédnyilvántartóként dolgozott. Huszonöt év eseményeit elmondani még időben sem könnyű. Ö azonban gyorsan áthidalja a nehézségeket. Amikor a munkájáról kérdezem, ezt a negyedszázadot néhány szóba sűríti: »Tisztességgel, becsülettel dolgoztam, ez minden.« Azután mégis csak föleleveníti néhány emlékét. Észrevettem: tudatosan a kellemesebb éveket, napokat vagy perceket mesélte el. Ha az általa megjelölt metszéspontokat említeném, mindössze ennyit kellene leírnom: egyik pillanatról a másikra cserélte föl a kapa- és kaszanyelet az íróasztallal. Befejezte az általános iskolát, majd 1964-ben leérettségizett a közgazdasági technikumban. Tavaly augusztus 20-án — Siófokon egyedül ö — tanácsosi címet kapott. llát ennyi lenne, ha azt írnám, amit magától elmond. A metszéspontokat ő említette. — Az ember élete — mondta — egy hosszú egyenes. Ahol belép, ott egy merőleges vonalkát kell elképzelni: ahol valamilyen változás van, ott egy újabbat... A pénzügy szakértemet, pontosságot köyetel. A pénzügyi bizonylati fegyelmet állandóan ellenőrzik. Nem könnyű az ilyen munkahelyen dolgozók napja. A róla halott véleményt — dr. Gáti István tanácselnök mondta —, szó szerint szeretném idézni: — Horváth István akkor került át a városi tanácshoz, amikor gazdaságilag nehéz helyzetben voltunk, önállóak lettek a tanácsok, és ez nagyobb felelősséget is jelent. Nemcsak a testületnek, hanem az itt dolgozóknak is. Azóta rendbejött minden. A város, az intézmények gazdasági szilárdságának megteremtésében nagy szerepe volt Horváth Istvánnak. A városi tanácshoz öt évvel ezelőtt került. Mint mondta: döntésében súlyos érv volt a vidékre járás, fárasztotta már, hiszen húsz évig csinálta. Különösen az 50-es I évek elején jelentett állandó í igénybevételt: te egy hétre ide mész, te meg oda! Így volt ! altkor az elosztás ... Amíg j négy évig a közgazdasági i technikumba járt, 40 ezer kilométert utazott a döcögő sió- j foki vicinálison. Különösebb fáradtság nem ! látszik rajta. Megfontoltan | beszél, s mindig megalapozott | a véleménye. Ötvenöt éves. j Magas, szikár termetű, a haja ősz. Zamárdiban született, és onnét jár be — naponta — Siófokra. Két kitüntetése van: 1954ben megkapta a Munka Érdemrendet, tíz évvel később pedig a kiválódolgozó-jelvényt. TJjabb tíz év elteltével lett tanácsos. Azt mondja: — A tanácsi munka — céljában — mindig ugyanaz volt. Csak módszereiben voltak »kanyarok«. De ez már a régmúlté. Most már tervezhet az embers bizonyos körben döntési, mérlegelési lehetősége van, s ez az, ami széppé teszi a munkám. — Mi a véleménye: rajta van-e a keze nyoma a mai Siófokon ? — Nem vagyok egyedül. Igyekszem, és semmi több. A hűtés azonban nem mehet minden áron. A gépek villamos energiával működnek, s a nagy teljesítményű berendezések falják a drága energiát. Hogyan lehet hatékonyan működtetni a gépeket, s mégis kevesebb energiát fölhasználni? Ez a hűtőgépészek legnagyobb gondja. Csak akkor zúgjanak a kompresszorok, amikor az nem kerül sokba. Ez az idő az esti és az éjjeli órákban jön el. Éjjel az áram olcsóbb. Akkor kell tehát hűteni, akkor rátehetnek még egy-egy fokozattal. Ezt fogalmazta meg a brigád abban a szerződésben, melyet a vállalattal kötöttek. »A hűtőház hatásfokának javításával, az éjszakai terhelések fokozásával« takarítják meg a költségeket, így a kamrákban és az alagutakban éjjel mindig hidegebb van egy-másiél fokkal. A húskombinát fővezetékén érkező villamos energiából a vállalat csak egy meghatározott mennyiséget használhat el. Ha' ezt túllépik, súlyos büntetést fizetnek, ha viszont megtakarítanak áramot, akkor a DÉDASZ még vissza is térít bizonyos összeget. Elemi érdeke tehát a húskombinátnak, hogy a nap minden órájában egyenletesen és okosan használják fel az áramot. A fővezeték és a főmérő ott van a gépházban. A hűtőgépészek szeme figyeli annak az órának a mutatóját, s ők kiáltanak állj-t. mikor a mutató veszélyesen megközelíti a kritikus pontot. Ilyenkor a gépházban leállítanak egy sivítva működő kompresszort, vagy éppeú kettőt, ha a helyzet úgy kívánja. Szándékosan élezve úgy is fogalmazhatnánk: ha egy másik üzemben túlságosan »elszalad a ló«, ezt minden esetben a hűtőgépészek fogják vissza. Vállukon az egész gyár gondja. Amit vállaltak, annál jóval többet tesznek. Ők a húskombinát energiaőrei. Hogyan lehet ezt a teljes embert kívánó munkát becsülettel végezni?. Jártás József fögépész (a brigád tagja) és Zentai István brigádvezető szerényen hallgat erről. De én tudom, hogy magas szakmai képzettség, józan életmód és kitűnő közösség nélkül nem tudnák tenni azt, amit évről évre ilyen jól csinálnak. Vállalták, hogy egy évben 130 ezer forintot megtakarítanak az energiafelhasználás során. Az első félévben máris 70 ezret könyvelhettek el a vállalatnál munkájuk eredményeként. Csupor Tibor A vásárfia: egy hidraulikus daru rí w " // \/- r rr I „t/oors Visnyerol Ez a gép a rönkfa rakodását könnyíti meg. A visnyei egyesült Dél-Zse- lic Termelőszövetkezet elnöke, Papp József, és a gazdaság fűrészüzemének vezetője, Sáf- rán Ernő »előőrsként« érkezett e hét keddjén az országos mezőgazdasági kiállításra. »Körülnézni« jöttek — egyelőre —, kitudakolni, hogy milyen látnivalókat kínál a nagy rendezvény. A visnyei szövetkezet két, egyenként 45 személyes Ikarus autóbusza ugyanis szeptember 7-én és 14-én csaknem 200 emberrel érkezik a fővárosba. S a szövetkezet két vezetője a keddi látogatás tapasztalatai alapján akkor már tippeket adhat, felhívhatja a figyelmet az egyes pavilonokra. — Érdemes megnézni a mezőgazdasági termelvények bemutatóját, itt van a legtöbb látnivaló — mondta a két szövetkezeti vezető. A vis- nyeiek, úgy véljük, leginkább az erdőgazdasági gépekre lesznek majd kíváncsiak, mert nálunk az erdőművelés, a fakitermelés és -feldolgozás fontos ágazat. Az idén a termelési értek várhatóan 42 millió forint lesz a fafeldolgozó üzemünkben. — Mi az, ami különösen megtetszett, amit esetleg meg- ' Mészáros Attila i vesznek? — Itt állapodtunk meg a kaposvári Mezőgép képviselőivel, hogy a kiállított KCR— 2000-es, traktorra szerelhető hidraulikus daruból vásárolunk. Százezer forint a traktor, a darura 40 százalékos állami ártámogatást kapunk. 'Itt megbeszéljük a lebonyolítás módját, s megvesszük a gépet. Így tettek szert »vásárfiára« a visnyeiek. De egyéb munkaeszközök is érdeklik a gazdaságot. — Keresünk két rönkszállítót — mondták —, mert ezekre is nagy szükségünk volna. Azután jól körülnézünk a kombájnoknál, hátha latunk újabbakat... A sok érdekesség mágnesként vonzotta a figyelmet. És ilyenkor bizony nagyon rövid a nap. Jó volna minden pavilonban hosszabban időzni — a percek, az órák viszont könyörtelenül telnek. Bizonyosan így lesznek ezzel azok a gazdák és tsz-alkalmazottak is, akik Hedrehelyről és Vis- nyéről a következő két vasárnap a kiállításra utaznak. H. F. Somogyi Nép/apl 3 t
