Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

EGY HÉT a világpolitikában fl leszerelési küzdelem frontjain Üj kifejezést nyert polgár­jogot a hírmagyarázatokban: a politikai enyhülést ki kell egé­szíteni a katonai 'enyhüléssel. Ez a katonai enyhülés pedig nem mást jelent, mint a fegy­verkezési verseny korlátozását, majd teljes beszüntetését, a leszerelés folyamatát. A fegy­verkezési hajsza folytatása ugyanis azt jelenti, hogy a tőkés országok befolyásos ka­tonai—ipari komplexuma to­vábbra is a feszültség fokozá­sát próbálják előmozdítani; politikai szószólóik — Jackson szenátortól Strauss-ig — a legszélsőségesebb nézeteket hangoztatják; a lélektani had­viselés keretében hisztériát és bizalmatlanságot szítanak; élesztik a helyi válságok tü- zét. Végső soron tehát veszé­lyeztetik a politikai enyhülés eddigi eredményeit. Az elmúlt hét során szinte koncentráltan mutatkozhatott meg, milyen következetes erő­feszítéseket tesznek a szocia­nz ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Baloldali előretörés a finn választásokon. Libanonban ismételten fel­lángolnak a harcok. Kohl. a nyugatnémet CDU elnöke Moszkvában. KEDD: Gromiko beszéde az ENSZ- közgyűlés általános politi­kai vitájában. Tiltakozások a spanyol ter­ror ellen. SZERDA A portugál vasmunkások figyelmeztető sztrájkja. Husszein jordániai király Damaszkuszban. CSÜTÖRTÖK: A szovjet külügyminisz­ter kanadai látogatása. Szenátusi vita Washington­ban az új sinai-egyezmény- ről. PÉNTEK: Hazánkba érkezett az in­diai köztársasági elnök. A VDK és a DVK tagfel­vételi kérése újból az ENSZ elé kerül. SZOMBAT: Costa Gomes portugál ál­lamfő Lengyelországba uta­zott. Az új szovjet leszerelési ja­vaslatók kedvező vissz­hangja. lista országok a katonai eny­A Szojuz—Apollo szovjet—amerikai közős űrkísérlet öt űr­hajósa látogatást tett Leningrádban, az Auróra cirkálón. A képen (balról jobbra): Vance Brand, Alekszej Leonov, Tho­mas Stattford, Fedorov (a cirkáló parancsnoka) és Donald Slayton. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) hülés érdekében. Az ENSZ- közgyűlés általános vitájában Gromiko, szovjet külügymi­niszter új leszerelési javasla­tokat terjesztett elő. A Szov­jetunió egyrészt teljes atom­csendet kíván, a a kísérleti atomrobbantások általános ti­lalmát. Folytatódtak Genfben a SALT-megbeszélések is. A ko­rábbi megállapodások értelmé­ben részleteket ugyan nem kö­zöltek, de tudjuk, hogy a Ford—Gromiko eszmecsere nyomán e tárgyalások fontos szakaszukba jutottak. Erre cél­zott Leonyid Brezsnyev is, amikor Moszkvában találko­zót a közös Űrrepülés ameri­kai legénységével. Ha sike­rülne rövidesen kidolgozni az új SALT megállapodást, az jó lehetőséget nyújtana, hogy az aláírásra még az idén, az Egyesült Államokba látogas­son az SZKP főtitkára. A legnehézkesebbnek tűnő leszerelési konferencia is új- rakezdte munkáját. Bécsben Rendeződnek a trieszti ellentétek! pénteken került sor a közép­európai haderőcsökkentésről tárgyaló értekezlet őszi nyitá­nyára. Nyugati jelentések sze­rint a NATO-országok régi álláspontjukkal tértek vissza a diplomaták asztalához, s ha ez valóban így van, akkor to­vábbra sem várható előrelé­pés. A héten változatlanul a fi­gyelem előterében állott az ibériai-félsziget mindkét or­szága. Portugáliában kinevez­ték az államtitkárokat az új kormányba, a földművelésügyi tárca második embere a kom­munista párt tagja lett. Más­irányú szervezési munkák is folynak. A legfontosabb ese­mény, hogy új katonai bizton­sági alakulatot hívtak életre. Remélhetőleg mindez a de­mokratikus vívmányok védel­mét biztosítják majd: ennek szükségességére hívta fel a fi­gyelmet kétszázezer vasmun­kás figyelmeztető sztrájkja és a baloldali katonák tüntetése is. Costa Gomes portugál el­nök közben jelentős külföldi útra indul: a Szovjetunióban és Lengyelországban tesz lá­togatást. Ami Spanyolországot illeti: a terror megdöbbentő hírei érkeznek Hispániából. A szétesőben lévő Franco-rend­szer a legdurvább erőszakhoz nyúlt, hogy ideig-óráig való túlélését biztosítsa. A világon hatalmas erejű tiltakozó hul­lám söpör végig, s a haladó erők mellett még olyan in­tézmények is kénytelenek vol­tak inteni Madridot a követ­kezményektől, mint a NATO- parlament, vagy a közös piaci kilencek külügyminiszteri ér­tekezlete. Réti Ervin Ljabb államosítás Portugáliában A portugál kormány pénteki ülésén úgy döntött, hogy ál­lamosítják a Lezirias-társasá­got, egy magántulajdonban lé­vő, több mint 30 000 hektár ter­mőterülettel rendelkező mező- gazdasági nagyüzemet. Az ag­rárreform keretében tett in­tézkedésről a kabinet üléséről szombaton kiadott közlemény tájékoztatott. Tízezres tömeg előtt mondott beszédet pénteken este az észak-portugáliai Oporto váro­sában tartott nagygyűlésen Al­varo Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Jelezte, pártja mindent el fog követni annak érdekében, hogy az Azevedo-kormányból eltávolítsák a jobboldali de­mokratikus néppárt (PPD) képviselőit. »Hogyan is javasolhatja a PPD a kormányban, hogy har­coljanak a reakció ellen, ami­kor ő maga is reakciós? — tette fel a kérdését Cunhal. — Hogyan is vehet részt a kor­mányban akkor, amikor láb­bal tiporja a demokratikus szabadságjogokat, szembehe­lyezkedik a forradalommal, s amikor ő a kezdeményezője, értelmi szerzője a kommunis­ta párt észak-portugáliai szék­hazai ellen intézett erőszakos cselekményeknek, támadások­nak?« Kivégezték az öt spanyol hazafit (Folytatás az 1. oldalról) BRÜSSZEL Francois-Xavier Ortoli, az európai közösségek bizottsá­gának elnöke szombaton dél­előtt közzétett nyilatkozatá­ban erélyesen e'ítélte a kivég­zéseket és sajnálkozva állapí­totta meg, hogy a spanyol kormány nem volt hajlandó reagálni a kilenc közöspiaci ország felhívására. ROMA Ví. Pál pápa szombaton — megfigyelők szerint szokatla­nul éles megfogalmazásban — ítélte el a spanyol antifasisz­ták kivégzését, emlékeztetve arra, hogy három ízben is személyesen interveniált a ha­lálra ítéltek életének megmen­téséért, utoljára pénteken éj­jel. Rómában ismeretessé vált, hogy »technikai okok miatt« lemondták annak a spanyol kormányküldöttségnek a láto­gatását, amely vasárnap részt vett volna egy 17. században élt spanyol származású perui lelkész szentté avatásán. Spa­nyol források szerint az olasz kormány közölte, hogy az or­szágban folyó nagyszabású til­takozásokra való tekintettel nem tudja szavatolni a spa­nyol küldöttség biztonságát. BONN A Német Szociáldemokrata rehajtását embertelen cseleke­detnek nevezte, amely »kivált­ja a civilizált világ felhábo­rodását és iszonyatát«. A spa­nyolországi brutális diktatúra megmutatta igazi arculatát — hangoztatta a szóvivő. Az el­lenzéki CDU—CSU tartózko­dott a tiltakozástól, csupán sajnálatának adott hangot. A szövetségi kormány a külügyminisztérium szóvivője útján kinyilvánította, hogy a kivégzések megrontják Spa­nyolország és az NSZK viszo­nyát. LONDON Az angol külügymlnisztéri- um szóvivője szombaton em­lékeztetett rá: a brit kormány közbenjárt az elítéllek érde­kében és »mélységes sajnál­kozással« értesült arról, hogy az öt kivégzésre mégis sor ke­rült. Renéc Short asszony, mun­káspárti képviselőnő szomba­ton követelte a Wilson-kor­mánytól, hogy válaszul az embertelen cselekedetre, sza­kítsa meg diplomáciai viszo­nyát Franco Spanyolországá­val. STOCKHOLM ENSZ-közgyűlés Továbbra az is íentos hangsúly! kapnak új szovjet javaslatok A Svéd Szociáldemokrata Párt kongresszusának szomba­ti megnyitóján a tanácskozás­teremben a svéd állami lobo- _. . . . , gó és a szocialista párt zász­Part szóvivője az deletek vég- laja mellett egy fekete szala­gos spanyol lobogó volt látha­tó. Olof Palme miniszterelnök a spanyol antifasiszták kivég­zését keményen megbélyegző beszédében rámutatott: »A Franco-rezsim egy összeomló zsarnoki uralmat próbál fenn­tartani, de csak meggyorsítja saját összeomlását. A szabad­ság órája egyre gyorsabban közeleg Európa utolsó fasiszta államának népe számára.«. Az ENSZ közgyűlés 30. ülésszakán folyó általános po­litikai vitában továbbra is fon­tos hangsúlyt kapnak az új szovjet külpolitikai javaslatok Időszerűségükről és jelentősé­gükről beszélt felszólalásában a mongol külügyminiszter. Beszédében 'hondongijn Rin- csin visszautasította a kínai képviselő rágalmait, kijelent­vén: mindazok akik tagadni próbálják az európai bizton­sági értekezlet nemzetközi je­lentőségét, az enyhülés ellen­zői, s mint olyanok arra tö­rekednek, hogy aláaknázzák a béke és a biztonság megte­remtésére irányuló erőfeszíté­seket, nyíltan megzavarják az ázsiai kollektív biztonsági rendszer eszméjének megvaló­sítását. A leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívásáért szállt síkra az indiai külügyminisz­ter. Kijelentette: India békére és együttműködési kapcsola­tok megteremtésére törekszik .a dél-ázsiai szubkontinens va­lamennyi országával a simlai megállapodás alapján, és han­goztatta, fel kell számolni az összes katonai támaszponto­kat az Indiai óceánon és bé­keövezetté kell változtatni a ezt a térséget. A török külügyminiszter felszólalásában ugyancsak tá­mogatta a szovjet javaslato-1 kát, s hangsúlyozta: a nukle­áris fegyverkísérletek teljes és | általános betiltását indítva-1 nyozó szovjet kezdeményezés megérdemli azt, hogy a je­lenlegi ülésszak a legbehatób­ban tanulmányozza és megvi­tassa. ' A török képviselő beszédé­ben a fő hangsúlyt a cipru­si helyzet kapta. A török meg­szállás nyomán kialakult hely­ezet konzerválása mellett ér­velt, s kifejtette, hogy a cip­rusi alkotmánynak el kell fo­gadnia két föderatív állam lé­tezését, a szigeten, a ciprusi szövetségi kormányban pedig meg kell valósítani a ciprusi törökök és a ciprusi görögök egyenlő képviseletét. A norvég külügyminiszter kormánya nevében nagyra ér­tékelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit, támogatta az összes nukleáris fegyverkísér­letek betiltására vonatkozó szovjet indítványt. * * * Az ENSZ-közgyűlés 30 ülésszakának felkérésére a Biztonsági Tanács pénteken este ismét megvitatta a VDK, a DVTK, valamint Dél-Korea ENSZ-be való felvételének a kérdését. Ismeretes, hogy a Bizottsági Tanács előző, augusztus 11-i ülésén az Egyesült Államok vétóval megakadályozta a két vietnami állam ENSZ-taggá válását. • A Biztonsági Tanács pénteki vitájában Algéria, Kuba, az NDK, Magyarország, Dahomey és más országok képviselői a két vietnami állam felvétele mellett állt ki. Costa Rica képviselője is bejelentette, hogy — noha a BT előző vi­tájában tartózkodott a szava­zástól, ezúttal a többség vé­leményéhez csatlakozva támo­gatni fogja a VDK és a DVK ENSZ-tagságát. Algéria képvi­selője hangoztatta, hogy az Egyesült Államok — élve vé­tójogával — el is szigetelte magát. Az amerikai képviselő azon­ban — teljesen alaptalanul — ismét megkísérelte összekötni a két vietnami állam felvételét a szöuli bábrezsim ügyével és kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok ismét alkal­mazni fogja a vétót. A Biztonsági Tanács szep­tember 29-re, hétfőre napolta el a kérdés vitáját. Az NDK utasította az ország madridi nagykövetét hogy, azonnal hagyja el állomáshe­lyét és térjen haza —, jelenti az ML berlini tudósítója, is­mertetve az NDK miniszter­tanácsának szomt^ti határozat tát, amely a nagykövet haza­rendelését a Spanyolországban szombaton reggel végrehajtott kivégzésekkel indokolja. Norvégia és Hollandia kor­mánya is úgy döntött, hogy til­takozásul a spanyolországi megtorlások miatt, jelentésté­telre hazahívja nagykövetét. Ugyancsak hazahívták jelen­téstételre az NSZK madridi nagykövetét. Egyidejűleg kitu­dódott Bonnban, hogy a spa­nyol határőrség agyonlőtt egy nyugatnémet állampolgárt, aki gépkocsijával áthaladva a ha­táron, állítólag nem tett idejé­ben eleget a határőr »állj« jel­zésének. »Erélyesen el kell ítélnünk az ilyen súlyos megtorlást« —, jelentette ki VI. Pál pápa szombaton zarándokok egy csoportja előtt Rómában. A ka­tolikus egyházfő emlékeztetett arra, hogy több ízben is ke­gyelmet kért a spanyol hatósá­goktól a halálraítéltek számá­ra, legutóbb pénteken éjszaka. A végleges rendezés előjele­ként értékelhető az is, hogy a Vatikán az elmúlt hetekben felmentette Santin érseket Trieszt és Capodistria egyház­megye éléről. Az idős jobbol­dali, nacionalista szellemű ér­sek egyik fő akadályozója volt eddig a zónakérdés ren­dezésének; Választások Brémában, Hremenhavenben Vasárnap tartománygyűlési választásokat tartanak a két ikervárosban, Brémában és Bremenhavenban. A tarto­mánygyűlés száz tagját 528 000 • szavazásra jogosult polgár vá­lasztja meg. Üjabb értesülések erősítik meg: az Olaszország és Jugo­szlávia között húsz év óta el­lentétek forrását jelentő triesz' ti zóna-ikérdé.s végleges rende­zés küszöbén áll. Az olasz kormány nevében vagy Móra kormányfő, vagy Rumor kül­ügyminiszter szerdán, október 1-én bejelentést tesz ez ügy­ben a parlamentben. Értesülések szerint az 1954- es londoni megállapodás alap­ján »A« és »B« zónára osztott terület egyik része (az A- zóna, Trieszt városával) vég­leges olasz, a másik része (a B-zóna, Tri) véglegesen jugo­szláv fennhatóság alá kerül. Gorizia környékén jelentékte­len. határkiigazításra kerül sor. Ezzel a londoni megálla­podásban rögzített ún. »de­markációs vonal« végleges és megváltozhatatlan államha­tárrá válfk. A trieszti kikötő­be tartó hajók szabad utat kapnak a partmenti jugoszláv felségvizeken. A régi tartománygyűlésben az SPD-nek 59 mandátummal abszolút többsége volt. A CDU 34, az FDP pedig hét képvi­selői hellyel rendelkezett. B Somogyi Néplap Az előrejelzések szerint az erőviszonyokban nagyobb mó- idosulás nem várható. KÖZEL-KELET Ismét fellángoltak a harcok Bejrutban Pénteken éjszaka ismét megszólaltak a fegyverek Bej­rut több külvárosában. A rendőrség adatai szerint az új'abb halálos áldozatok szá­ma nyolc, és több sebesült is van. A véres zavargások ki- provokálója, a szélsőjobboldali falangista (Kataeb) párt saját rádióadóján keresztül a veie szemben álló baloldali erőket vádolta meg a szerdán létre­jött tűzszünet megsértésével, s bejelentette, ebben a helyzet­ben nem tartja magára köte­lezőnek a tűzszünet betartását. Az Egyesült Államok bizto­sítékot adott Egyiptomnak arra, hogy Izrael nem hajt végié kátonai támadást Szí­ria ellen — jelentette ki Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök az Akhbar el Jóm cí­mű kairói hetilapnak adott interjújában. Izrael pénteken az ENSZ- főtitkárhoz intézett jegyzék­ben támogatásáról biztosította azt az iráni és egyiptomi ere­detű javaslatot, hogy létesítse­nek atomfegyvermentes öve­zetet a Közel-, illetve Közép- Keleten, ám ugyanakkor hoz­záfűzte, hogy erről a térség összes államai részvételével megtartandó, értekezletnek kell döntenie. Az arab államok véleménye szerint nincs szükség előzetes tárgyalásokhoz ahhoz, hogy deklarálják áz atomfegyver­mentes övezet létesítését. Az ENSZ-közgyűlés már elő­ző ülésszakán is üdvözölte az iráni és egyiptomi javaslatot s úgy döntött, hogy további megvitatását a jelenlegi ülés- • szak napirendjére tűzi. Cámpora visszatért Argentínába hazatérését és már 1975 jií­Ti zen négy hónapos önkéntes 1 száműzetés után szombaton Mexikóból visszaérkezett haz- zájába Héctor Cámpora volt argentin elnök. Hétéves katonai uralom után Cámporát 1973. márciu­sában elnökké választották. Elnökségének rövid időszaka alatt előkészítette Juan Peron busában lemondott, hogy biz­tosítsa Peron számára a ha­talmat. 1974 júliusában szélsőjobb- oldali szervezetek megfenye­gették, hogy meggyilkolják, ha nem hagyja el az országot. Cámpora ekkor Mexikóba tá­vozott. Volpe az olasz John Volpe római amerikai nagykövet hosszú megbeszélést folytatott Benigno Zaccagnini- vel, a Kereszténydemokrata Párt főtitkárával. A megbeszé­lésen az olasz belpolitikai hely­zet időszerű kérdéseiről esett szó. Az olasz politikai köröket még mindig élénken foglal­koztatja az amerikai nagykövet közelmúltban nyilvánosságot CDU-fötitkárnál kapott kijelentése (amelyet a washingtoni külügyminisztéri­um később pontról pontra megerősített), hogy az Egye­sült Államok a leghatározot­tabban ellenzi az Olasz Kom­munista Párt esetleges bekap­csolódását az ország kormány­zásába. A nagykövet kijelenté­sét az olasz baloldal, de más politikai körök is Olaszország bei ügyei be való durva beavat­kozásnak minősítették.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents