Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
HÉTKÖZNAPJAINK Ssubad-e a ssabud idő? i Társadalmi pártfogó A legutolsó adatok szerint országosan 3050 fő a létszámuk. Mindennapi gondjaikkal vállukon önként, anyagi térítés nélkül, szabad idejük1 rovására, pusztán lelkiismeretűk szavát követve, társadalmi felelősségük tudatában végzik azt a munkát, melyet az elesett családok, megtévedt, veszélyeztett környezetben élő kiskorúak mentése rájuk oszt. Nem egynek közülük gond a saját gyereke is, hiszen a korosztályok ellentéte minden idők szülői szívének sajgó problémája, bármennyire természetes folyamat is. Talán csak a »hatérvillongások« köre szűkül napjainkban: tíz év korkülönbség már valósággal nyelvbéli akadály ifjú és »öreg« közt. Az ifjúságvédelem feladatainak megoldásában a társadalmi pártfogó a hivatásos pártfogó jobb keze. Ideálisan csak egy, esetleg két pártfogoltat gondoz, így sokat könnyít a hivatásé« pártfogó sok fiatalra kiterjedő, azok jobb megismerésére irányuló munkáján. Együttes ténykedésük célja a bűncselekmények elkövetésének megelőzése, valamint az, hogy az utógondozott kiskorúak sikerrel kiállják a bíróság által kiszabott próbaidőt, hiszen a felfüggesztett szabadságvesztés Damoklész kardjaként lóg a fejük fölöttA társadalmi pártfogó gondozottját rendszeresen látogatja, de az is fölkeresi időnként, hogy elmondja problémáit, tanácsot kérjen, vagy hogy beszámoljon eredményeiről. Az a szerencsés megoldás, ha egy helyen dolgozik pártfogoltjá- val, és így kíséri figyelemmel annak magatartását, miközben szülői gondossággal, körültekintően, erélyes szeretettel egyengeti útját. A kiskorú munkája, családi, baráti kapcsolata, fizetésének beosztása, ruházkodása, egészségi állapoGörnyedés nélküli mikroszkóp fa. szórakozása és tanulmányi előmenetele summázódik a három havonként készített írásbeli jelentésében, amelyet határidőre megküld az illetékes gyámhatóságnak. Munkájuk nélkülözhetetlen, éppen ezért folyamatos a toborzásuk. A kaposvári Gyermek, és Ifjúságvédő Intézet évenként megrendezi a társadalmi pártfogók tapasztalatcseréjét és továbbképzését. Ekkor kerül sor ünnepélyes keretek közi a jutalmazásukra is. Névtelenségük, a nyilvánosság előtt alig ismert ifjúságvédelmi munkájuk igazi jutalma az eredmény csöndes öröme. Nincs könnyű dolguk, hiszen még a pedagógusi gyakorlatban kiesztergályozott hivatásos pártfogó is kerül olyan meghökkentő helyzetbe, hogy ugyancsak gondot okoz a kifogástalan riposzt. A gondozottak gyakran tekintik sérelmesnek az értük való fáradozást, mert függetlenségüket Látják veszélyben. Ez a poszt optimista helytállást követel. A kudarccal ts bátran szembe kell néznie annak, aki magára vette mások gondját, felelőtlen szülők helyett állja a sarat, és bűnöző fiatalokat vezet vissza a társadalom dolgos közösségébe. Gyakorló és nyugdíjas pedagógus is akad köztük szép számmal. Arra a kérdésre, hogy nem volna-e már itt az ideje a békés nyugalomnak, így fogalmazott egy idős tanító bölcs derűvel: — A pedagógus nem öregszik meg, csak meghal, mert olyan, mint ama csataló: ki- mustráltan is felkapja fejét a trombitahangra! Mihályi Margit A szabad időről Kosztold- | nyi játékos sora jut eszünk- i be: »Emlékezet — most azt j hiszed, hogy volt, most meg azt, hogy nem létezett.« Van-e szabad időnk, s ha igen, mit tekinthetünk annak? Jut-e belőle a könyveknek? Szabad időnek a munkától szabad időt mondjuk. Minél kevésbé szereti valaki a szak- májáf, annál élesebben válik el a nem szabadnak tekintett óráktól a szabad idő, annál inkább lesz számára az önmegvalósítás eszközévé. Viszont, ha valaki megszállottja a hivatásának, elmosódnak a határok: a szabad idő egy része a hivatást szolgálja, kiegészíti (szakkönyvek olvasása, viták szakmai témákról, kísérletezés, rajzolás, tervezés stb. — otthon). Az aktív pihenéshez, a személyiség gazdagodásához azonban más jellegű tevékenység is szükséges. Olyan órák is kellenek, melyeknek kitöltése a legszeretettebb hivatástól is független, melyek kikapcsolódást nyújtanak, elősegítik a Balaton történet Szabadi pusztulása a XVIII. századi tanúk vallomása alapján felüdülést jelentő esztétikai . élményeket (művészetek, szép- irodalom), biztosítják a szükséges mozgást (sport, kertészkedés, turisztika), a céltudatos vagy kíváncsiságból kezdett tanulást, művelődést. A valóban sokoldalú személyiség sok ilyen órát kívánna és tudna kitölteni. Az unalomtól csak a semmi iránt sem érdeklődő, »szenvedélyíe- len« embereket kell félteni. A 6zabad idő igen becses kincs, s ezt ésszerűen felhasználni: ez a feladat. A szabad Időre is vonatkozik a régi tapasztalat: amire nagyon akarunk időt szánni, arra mindig lesz időnk. Aki arra hivatkozik, hogy nincs ideje olvasni, az nem szereti a könyvet. Mert a könyvbarát az idő szorongató harapófogójában is megleli magának a perceket. Közlekedés közben is lehet olvasni, az alvás idejéből is elcsenhetünk valamennyit. Vannak, akik a »gyorsolvasás« új technikájára esküsznek (legelterjedtebb módja, ha csak a sorok közepét olvassuk, a sorok két szélét csupán érinti a pillantás). Ám azt hiszem, hogy a gyorsolvasás csak az eleve »átfutni« szándékozott szövegek esetében célravezető. Amit BALATONSZABADI hatá-, rában áll egy torony maradványa. Még ma is jól láthatóan kiemelkedik a sík határból. Pusztatoronynak mondja a környék népe, és az öregek még mesélik, hogy valamikor ott volt a község. De a török elpusztította a falut, azután költöztek őseik a mai helyükre. Évtizedekkel ezelőtt, amikor a torony környékén jártam és a dűlők helyneveit kutattam, sokszor megpihentem árnyékában. Még látszanak mellette az egykori házak kimagasló halmai, a gyep alatt a sárból, vályogból vert jobbágyházak maradványaival. Az öregek meséjét alátámasztja a tudomány is. Nemrégiben az Országos Levéltárban akadt kezembe egy tanúvallomásokat rögzítő jegyzőkönyv, amelyet nagy érdeklődéssel olvastam végig, mert az ősi község pusztulásáról szólt. 1759-ben tanúkat hallgatott ki a megyei hatóság a fokszabadi református templom ügyében. A jegyzőkönyv szövegét. hogy érthető legyen, mai átírásban közlöm. »Kérdések: Tudja-e a tanú, vagy hallotta-e és kitül, hogy kint a mező közepén, ahol most is megvannak a templom falai, a régi házak helyén lett volna Fokszabadi helység? Miképpen, mikor és ki által pusztult el? Nemde amidőn a Török Fehérvárott lakott és még Bécs alá nem ment volna, amit kért a helységtől, meg nem adhatták néki, azért egy hajnalban reájok ütvén a templom ke- rítésébül kiszökvén a Sió partjában a lápon maradtak meg, ezért beszélje el, hogy hallotta és kiktül a pusztulást. Az első tanú Méreg György helvét vallású, Veszprém-vármegyei fokszabadi 66 éves lakos: (A Fatens = a tanú) születésétől fogva mindezideig ezen helyiségben lakván, a régi öregektül és édes atyjátul sokszor hallotta, hogy ezen mezők közepén volt a helység, ahol mostanság is a Templom falai és régi házak helyei még látszanak, amely is (amint a Fatens hallotta) a Török által akkor, amidőn Fehérvárott lakott, pusztulhatott el. Azon mezőben most is látható Templomnak kerítésében ezen helységnek lakosai maguk vé- delmezésére bemenvén, ott egy lábig levágattattak az említett pogányok által. A kerítésből négy vagy öt gazda kiszökvén a Sió bozótjában a Lápon lappangottak, s ott maradtak meg. Fokszabadi lakosok levágattattak, az ott lévő házak is mind elégettetet- j tek azon pogányok által. Hallotta azt is az öregektül és édes Attyátul, hogy a Templom kerítéséből kiszökött Fokszabadi lakosok egyideig — miglen a Török Fehérvár- bul ki nem űzetett —, a Török félelme miatt a Sió bo- zóttya mellett először föld li- kakban lappangottak, azután pedig azon bozót mellett lévő vám-ház mellé házakat építettek. A Török elmenetele után nem sok időre ott is ez házakat elhagyván, ahol ezen falu mostanság fekszik, oda | szállottak és így lassan lassan itt épült ezen helység.« Ugyanezt vallotta még 15 tanú. A jegyzőkönyv a Rá- day-levéltár iratai között található. Nem áll fenn tehát az, amit egyes helytörténetírók állítanak, hogy a község lakossága még az ún. hosszú (15 éves) háborúban (1593—1608) elhagyta ősi helyét. Lakott volt az még a XVII. században is. A török 1683-ban ment Bécs ostromára, ott vereséget szenvedett, és Fehérvárt is feladta 1688-ban. A pusztulás pontos ideje a jegyzőkönyvből sem állapítható meg, valószínűleg 1683 előtt pár évvel le- j hetett, és 1688-ig laktak máshol a megmenekült lakosok. A török kiverése után tértek vissza a mai helyükre, így a mai Balatonszabadi keletkezési idejét az 1690-es évekre kell tenünk. A PUSZTATORONY pedig — amely még a II. világháborúban is látott harcot és tovább pusztult — megmaradt romjában őrzi az ősi község lemészárolt lakóinak emlékét. Zákonyi Ferenc valóban meg akarunk ismerni, azt nyugodtan, a megragadó gondolatok fölött töprengve, esetleg visszalapozva és újra átnézve kell olvasnunk. Legfontosabb azonban a válogatási képesség, a könyvek közötti eligazodás. A könyvekkel bensőséges viszonyban lévő könyvbarát úgy lel rá a maga számára szükséges művekre, ahogy az ókori Róma nagy gondolkozója, Seneca tanácsolja Erkölcsi leveleiben: »Szerintem a kiegyensúlyozott kedélyállapot első ismertetőjele, ha valaki képes megpihenni és elmulatni magában. Ámde arra ügyelj, hogy a sok szerző, s a mindenféle fajta könyv olvasása ne legyen csapongó állhatatlanság; bizonyos szellemeknél el kell időzni, s meg kell őket emészteni, ha úgy akarsz magaddal vinni valamit, hogy az hűségesen megüljön a lelked- ben.« Igen, válogatni és elmélyedni kell a felületes csapongás, a betűfalás helyett; aki az olvasás során személyes ismerősünkké válik, mert műve azáltal él teljes életet, hogy befogadtuk, vitatkozva vagy helyeselve, de mindenképp átélésre készen. B. É. Hatszemélyes légpárnás jármű A légpárnás járművekről keveset hallunk az utóbbi időben, aminek az a magyarázata, hogy a velük kapcsolatos kezdeti túlzott optimizmus után kiderült: csak speciális, meglehetősen szűkén behatárolt területen gazdaságos a használatuk. Amilyen célra például a képen látható, angol gyártmányú SH—2 típus készült: a dél-amerikai országok őserdeivel borított területeinek vízi útjain fognak közlekedni a kis légpárnás hajók, lehetővé téve a kutató és felmérő csoportok, valamint az egészségügyi szolgálat tagjainak györs célhoz érését. A hat méter hosszú légpárnás kétéltű jármű maximális sebessége 80 km/óra. A csaknem 4 négyzetméter alapterületű kabinjában — a vezetővel együtt — hat személy utazhat. Ha csak a jármű irányítója tartózkodik a kétéltűn, az utasok helyett 450 kg terhet szállíthat. Nemcsak a víztükör felett haladhat az SH—2, hanem füves, homoki«, ingoványos területen is folytathatja az útját. A mikroszkóp feltalálása óta jóformán semmit sem változott a vizsgálódást végző személyeknek a műszerhez viszonyított helyzete. Eddig az optikai eszköz szemlencséjén keresztül a vizsgált képet csak görnyedt, kényelmetlen testtartásban, kis méretekben lehetett látni. Egy angol cég most »Dynascope« néven olyan készüléket hozott forgalomba, mely a műszerre szerelhető képernyőre vetíti ki a mikroszkóp látómezejét. Különösen előnyös, hogy a képet kinagyítva lehet szemlélni, kényelmes testtartásban. Szakosítás bútorgyártásban A bútorok gyártásával kapcsolatos gondok megoldására jó lehetőséget nyújt a KGST- tagállamok gyártásszakosítása és termelési kooperációja. Ennek keretében Magyarország főleg egészségügyi bútorok gyártására szakosodik. Csehszlovákia és az NDK az iskolabútorok, a laboratóriumi és a gyermekbútorok bizonyos típusait szállítja majd partnereinek. A Szovjetunió irodabútorokat, Lengyelország és Románia pedig szállodai és szanatóriumi berendezéseket fog készíteni. A tagállamok összehangolják bútoripari fejlesztő tevékenységüket, kidolgozzák a bútorgyártáshoz szükséges anyagok és berendezések egységes műszaki normáit. A lengyel ipar például egy évi 120 ezer köbméter kapacitású üzemet létesített forgácslapok előállítására. Képünk a gyár technológiai folyamatának egy részét mutatja. Titup. Domitianus arcképe az ezüstpénzen Kincs a cserépedényben Még sohasem találtak ennyi régi pénzt Kárpátalján, mint a közelmúltban. Jelena Sutko, a huszti járás Nankovó falujának lakosa a kiskertben ka- pálgatott. Legnagyobb meglepetésére egy cserépfazékra bukkant, alig bírta kihúzni a földből. Ahogy forgatta, csaknem ezer darab ezüstpénz szóródott a lába elé. Az uzsgorodi szakértői vizsgálat részvevői szintén meglepődtek, amikor az ezüstpénzeken fölismerték a híres római császárok — Titus, Domitianus, Marcus Aurelius, Sep- timius Severus — arcmását. A Nankovóban talált pénzek az időszámítás előtti első és második századból valók. A rómaiaknak tehát szoros kereskedelmi kapcsolatuk volt a Kárpátokban élő lakossággal. ||*lí ____r • r ■■ „ .óriás polip A mély vízi óriás polipok kö-, zül eddig »világcsúcstartónak« azt a példányt tartották, amelyet 3,5 ezer méteres mélységben fogtak — a Kanári-szigetektől délnyugatra — az amerikai kutatók. Átlagos hossza 1,28 méter volt. Ezt a világrekordot döntötte meg a »Zvezda Krima« szovjet tudományos kutatóhaj o, amelynek fedélzetére a közelmúltban Afrika északnyugati partjainál 1620 méter mélységből 1,5 méter átlagos hosz- szúságú óriás polipot emeltek ki. Ezt a példányt még a se- ké'y vízben élő polipok közül is csak kevés múlja felül. Somogyi Néplap 0102014801
