Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
Befejezte tanácskozását az országgyűlés (folytatás a 2. oldalról) belső felhasználás szintén meghaladta az elgondolásainkat. Ezek kedvezőtlenül hatottak a kereskedelmi és fizetési mérlegre, az állami költségvetés egyensúlyi állapotára. Ezt fokozatosan helyre kell állítanunk. I 1974-ben a költségvetés kiadásai 7,8 százalékkal, bevételei csak 7.4 százalékkal emelkedtek, ennyivel haladták meg a tervezettet. Az előző évhez képest a költség- vetési pénzforgalom 22 százalékkal növekedett, miközben a társadalmi termék 11 százalékkal bővült. A költségvetésből ugyanis megtérítettük az importőrök számára a tőkéspiacról származó energia- és nyersanyag-áremelkedések túlnyomó részét, így az 'importtámogatásokra a tervezettnél csaknem 16,8 milliárd forinttal többet fordítottunk. — A jövőben nem tartható fenn a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költségvetés és a vállalatok között érvényesült — hangsúlyozta a továbbiakban a pénzügyminiszter- — Erre nyomatékosan felhívta a figyelmet kormányunk elnöke, amikor a pénzügyi politika feladatairól szólt. A költségvetés — a forint vásárlóképességének veszélyeztetése nélkül — nem vállalhatja tartósan a cserearányromlás terhét. De végső soron a vállalatok számára ’s előnytelen, hogy nem érzékelik kellően a nemzetközi árarányok változását, a megváltozott feltételeket, mert így nem is tesznek meg mindent termelési szerkezetük gazdaságosabb átalakítására. Ezért kellett 1975-ben és kell a jövő év január 1-től is egyes anyagok és importtermékek termelői árát emelni, és az adózási szabályok módosítására is sor kerül. Beruházások Az összes beruházási teljesítésről Faluvégi Lajos elmondotta, hogy az 11 százalékkal meghaladta az előző évit. — A tanulságokat igyekeztünk levonni — hangoztatta —, és a legfontosabb létesítmények befejezése érdekében az idén kilenc fontos beruházás meggyorsítását szorgalmazzuk. Ha a tervezett intézkedések megvalósulnak, akkor 2,7 milliárd forint értékű termékhez jutunk hamarabb ... Arra kell törekednünk, hogy ne csak külön kormányzati intézkedésekkel és különleges ösztönzéssel készüljenek el idejében a beruházások, hanem a gyors és jó munka az általános beruházási folyamat természetes része legyen. Tovább emelkedett az életszínvonal Ezután elmondta a pénzügyminiszter, hogy 1974-ben a költségvetés hiánya 1,2 mil- liárddal nagyobb volt a tervezettnél. A nemzeti jövedelem háromnegyedét — az elmúlt években kialakult arányoknak megfelelően — fogyasztásra fordítottuk. Hangsúlyozta : — Megvalósítottuk az életszínvonal emelésére vonatkozó elgondolásainkat, sőt az életkörülmények javításában, az életmód formálásában tavaly többet tettünk, mint a IV. ötéves terv előző éveiben. A lakosság teljes pénzbevétele közel 12 százalékkal növekedett- Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is. Az egy keresőre jutó reáljövedelem 6.6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 5.5 százalékkal — a tervezettnél gyorsabban' — nőtt. Állami erőből tavaly 30 700 lakást, állami segítséggel 57 100 lakóházat építettünk, 26 000 lakást pedig felújítottunk. A miniszter szólt árról, hogy 1974-ben társadalombiztosítási célokra összesen 36.8 milliárd forintot, 17 százalékkal többet fordítottunk, mint a megelőző évben. Szociális-egészségügyi . és kulturális létesítmények bővítésére, korszerűsítésére például 7 milliárd forintot, fenntartásukra 31,'5 milliárd forintot költöttünk. A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. Elmondotta: vállalataink és szövetkezetei rút gazdasági ereje 1974-ben is tovább nőtt. Állóeszközeik értéke 52 milliárd forinttal gyarapodott; árbevételük. illetve értékesítésük 13 százalékkal, nyereségük 16 százalékkal növekedett. A pénzügyi eredmények egy része azonban a költségvetési támogatásokból származik. — Olyan időszakban — hangsúlyozta a miniszter — amikor az eddiginél határozottabb, rugalmasabb gazdasági munka szükséges, különösen időszerű, hogy felhasználjuk az ellenőrzés tapasztalatait. Mindenekelőtt figyelmet kell fordítani arra, hogy a készletek az indokoltnál jobban ne növekedjenek. Nem lehetünk elégedettek a termelési és forgalmi költségek alakulásával sem. A 100 forint termelési értékre számított költségek szintje mindössze fél százalékkal csökkent. Ez annak a következménye, hogy az általános igazgatási költségeik — az adminisztráció, az —; hogy nagyobb előrelátással, kritikával kell elemeznünk a világgazdasági előrejelzéseket, s belőlük beszerzési, értékesítési és valutapolitikánkban idejében gyakorlati következtetéseket kell levonnunk. Beszéde befejező részében Faluvégi Lajos ezeket mondta : — Sikerekkel és tanulságokkal vagyunk gazdagabbak. És azzal az elhatározással, hogy tovább folytatjuk a bevált, gazdaságpolitikát és fejlesztjük irányítási rendszerünket, igazítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez. [ — a gyorsabban változó | feltételek által megkívánt rugalmasabb gazdaságvezetés i akkor lehet eredményes, ha ; — a hosszabb és rövidebb | távra szóló — feladatok át- i gondolt, összefüggő rendsze- ! rére támaszkodik. A következő évi terv és költségvetés összeállításakor ezekre építünk, megfogadva azokat az iránymutatásokat, tanácsokat és javaslatokat, amelyeket a kormány munkaprogramjának megvitatása során és a mostani törvényjavaslatot tárgyaló bizottsági üléseken köptünk az országgyűléstől. A pénzügyminiszter végezetül kérte, hogy erősítsék meg a kormány munkájához adott bizalmat és támogatást, fogadják el az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Elfogadták a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot utazás, a bírságok, a kötbérek — olyan mértékben növekedtek, hogy a közvetlen anyag- és munkabérköltségekben jelentkező megtakarítás nagy részét felemésztették. A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában 40 százalékkal növekedett az egy főre jutó ipari termelés. Ez önmagában kedvező, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy ez alatt az idő alatt ugyanilyen mértékben emelkedett az egy főre jutó gépek, berendezések értéke is. A gépegységre jutó termelés, a gépkihasználás pedig nem változott, sőt az alapanyag- és a kitermelő iparokban romlott- Az élőmunka termelékenységének növekedését tehát legnagyobbrészt a, technikai felszereltség fejlődésének köszönhetjük, a munka- szervezés alig játszott szerepet. Az 1974. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján — mint mondta — három fontos követelmény áll iparvállalataink előtt. 1. A gyártmányszerkezetet gyorsabban kell korszerűsíteni; a világgazdasági változásokhoz a hazai gazdálkodás minden területén okosan igazodni kell. 2. Az anyag- és energiatakarékosságban az intézkedési terveket mindenütt következetesen végre kell hajtani- 3. A jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben részesíteni, amelyek egyszerre * anyag, és munkaerő-megtakarítást is eredményeznek, és javítják a vállalat pénzügyi eredményeit is. A mezőgazdasággal kapcsolatban elmondta: az állami gazdaságok 1974-ben jó termelési eredményeket értek el. Ez pénzügyi helyzetükben is megmutatkozott. — Jövőbeni gazdasági fejlődésiünk egyik kulcskérdése — mondotta a továbbiakban — a KGST-tagországokkal — elsősorban a Szovjetunióval — való együttműködésünk, a szocialista gazdasági iritegrár ció. Gazdasági fejlettségünk szintje, valamint a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünk egyaránt indokolja, hogy aktív kereskedelmi és hitelkapcsolatokat alakítsunk ki a világ sok országával a kölcsönös előnyök alapján. Rugalmas gazdálkodás — Az elmúlt esztendő eseményeiből azt a következtetést is levontuk — mondotta Munkatársunk jelenti a Parlamentből Áz alkotó erők az egyensúly megteremtéséért Amikor Lázár György miniszterelnök az őszi ülésszak első napján előterjesztette a kormány programját, így fogalmazott: »Az eredmények ne tegyenek benünket elbizako- dottá, és a nehézségek láttán se váljunk kishitűvé.« Többször eszembe jutott ez a mondat, amikor tegnapV délután Faluvégi Lajos pénzügyminisztert hallgattam hazánk tavalyi költségvetésének végrehajtásáról, s akkor is, amikor beszélgettem dr. Bognár Józseffel, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnökével. — Biszku Béla, a párt Központi Bizottságának titkára parlamenti felszólalásában megállapította, hogy a kormány helyesen és felelősen jár el, amikor a gazdasági folyamatok szabályozására törekszik. Mi teszi indokolttá a szabályozást? — Népgazdaságunknak az utóbbi esztendőkben számos gonddal kellett szembenéznie, s hiány alakult ki a fizetési mérlegben és a költségvetésben is. A népgazdaság egyensúlyi helyzetét alapjában a külkereskedelmi cserearányromlás határozta meg. — A nehézségekért tehát a tőkés infláció számunkra is kedvezőtlen hatásait tehetjük felelőssé? — Belső gazdálkodásunk gyengeségei, tervszerütlensé^ei is hozzájárultak a gondokhoz, amelyek azzal még inkább szaporodtak, hogy a népgazdaság több területén nem alkalmazkodtak elég gyorsan a megváltozott helyzethez. Termelési és értékesítési szerkezetünk nem fejlődött akkora ütemben, hogy a kívánt mértékben ellensúlyozhatta volna a kedvezőtlen világpiaci hatásokat. Ha már itt tartunk, elmondom: véleményem szerint már korábban hatékonyabban munkálkodni kellett volna az egyensúly helyreállításán, hiszen a szóban forgó visszahúzó hatás körülbelül két éve erősen érvényesül a világban. — Hosszú ideig úgy látszott, hazánkban nem okoz különösebb fennakadásokat ez a hatás. — A kár majdnem kizárólag az államháztartást terhelte, s abból a vállalatok, a szövetkezetek meg a lakosság semmit, vagy csak keleset érezhették. Az állami költségvetés végrehajtásának elemzésekor egyértelművé vált, hogy nem elegendő a népgazdaságot az eddigi mértékben védeni, ezért a következő években változásokkal kell számolnunk. Az alapokról természetesen nincs szó, a dolgozók életkörülményeinek javítása, az életszínvonal emelése központi feladat. A tervezésben a párt XI. kongresszusán elfogadott életszínvonal-politika jelenti az alapot. Valamennyi társadalmi réteg életszínvonala rendszeresen emelkedik majd, igaz, az ütem mérsékeltebb lesz, mint az elmúlt esztendőkben,' amikor az, előirányzottnál is gyorsabbnak bizonyult a tempó. — Milyen utak vezetnek a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez? — Hosszú távon nemcsak a kedvezőtlen külső hatások ellen kell barikádokat emelnünk, hanem a jelenleginél hatékonyabb gazdálkodást is kell teremtenünk. Csak így növelhetjük terveinknek megfelelően a nemzeti jövedelmet, s így elégíthetjük ki a társadalmi szükségleteket. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet korszerűsítését, s általában mindenütt a kevésbé költséges, ám hatékonysággal biztató megoldásokra kell figyelnünk. A tennivalókról a kormány programjának előterjesztésekor Lázár György részletesen szólt. — A siker kovácsa csak alapos előkészítő munka, körültekintő tervezés lehet. — Természetesen ez meg is lesz. Én úgy számolom, hogy a közgazdászok és más szakemberek egy év alatt egységes, világos koncepciót dolgoznak ki minden területen. Szerintem ez körülbelül akkora jelentőségű munka, mint amikor a gazdaságirányítási rendszert alakították át. — Tudom, még nem lehet pontosan megmondani, mennyi idő kell a most meghatározott népgazdasági célok eléréséhez. Mégis megkérdezem, hány esztendőről lehet szó? — Számításaink szerint az V. ötéves terv második felében a jelenlegi gondok többségével már nem találkozunk. Ismét hangsúlyozom, az alkotó erők összefogásának eredményeként addig is a tervezett mértékben gyarapodik az ország, emelkedik az életszínvonal, újabb sikereket ér el jól bevált szociálpolitikánk. Mindehhez a munka termelékenységének fokozása, az észszerű takarékosság, a tervszerűség, a megváltozót körülményekhez való gyorsabb alkal- rpazkodás szükséges. Többet kell tennünk a gazdaságunkban rejlő tartalékok, lehetőségek feltárásáért, mert ezek igen megkönnyítik terveink teljesítését. Pintér Dezső ^Ezután Marton dános, a terv- és költségvetési bizottság előadója összegezte azokat az észrevételeket és indítványokat, amelyek a zárszámadással kapcsolatban hangzottakéi az országgyűlés állandó bizottságainak az ülésszakot megelőző tanácskozásain. E munkacsoportok egyöntetű véleménye — hangsúlyozta —. hogy az 1974-es esztendő a negyedik ötéves terv legnehezebb éve volt. Ennek ellenére a gazdasági fejlődés meghaladta a tervezettet. — Az állandó bizottságok tanácskozásait — amelyeken 73 képviselő fejtette ki véleményét — a sokoldalúság és tenniakarás jellemezte. Az ott elhangzottakból is világossá vált, hogy tavaly mind a felhalmozás, mind a fogyasztás növekedése gyorsabb volt a nemzeti jövedelem termelésénél, azaz több anyagi eszközt használtunk fel, mint ameny- nyit megtermeltünk. A külföldről behozott termékek áremelkedését csak részben le- I hetett a kivitt áruk árának | emelésével ellensúlyozni; a külkereskedelmi forgalomban keletkezett népgazdasági veszteség a nemzeti jövedelem növekményének nagyobb részét igénybe vetteA képviselő helyeselte a terhek átvállalását — ez segítette a gazdálkodás zavartalanságát, hozzájárult a lakosság életszínvonalának a tervezettnél nagyobb mértékű emeléséhez, — felhívta viszont a figyelmet arra, hogy így túlságosan »védetté« vált a vállalatok gazdálkodása, nem érzékelhették kellően a valóságos gazdasági változásokat. Ezért a jövő egyik fontos feladatának kelL tekinteni — húzta alá Marton János —, i hogy az árak rendezésével, emelésével és a támogatások csökkentésével érzékeltessük a vállalatokkal a megváltozott feltételeket. Természetesen továbbra is törekedni kell a belföldi árszínvonal viszonylagos stabilitásának biztosítására. Sorra vette a bizottsági üléseken elhangzott véleményeket. Végül az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága nevében javasolta: az országgyűlés fogadja el a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. Ezután Faluvégi Lajos a kormány nevében megköszönte a képviselőknek az ország- gyűlési bizottságokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, s hozzátette: azokra a szokásoknak megfelelően — részben közvetlenül, részben a következő évi terv- és költségvetés tervjavaslatának tárgyalásakor visszatérnek. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — a benyújtott eredeti szöveg alapján egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Péter János és Raffai Sarolta felváltva látta el az elnöki teendőket — véget ért. Ünnepség a FEK-hlubban Belügyi dolgozók kitüntetése A fegyveres erők kaposvári klubjában tartották tegnap délután ünnepségüket a BM Somogy megyei Rendőr-főkapitányságának dolgozói. Hollóst József alezredes, a BM- szervek pártbizottságának titkára köszöntötte az ünnepségen részt vevőket és az elnökségben helyet foglaló vendégeket, köztük Varga Pétert, a megyei pártbizottság első titkárát, Évin Sándor vezérőrnagyot, a néphadsereg magasabb egységének parancsnokát, Zsák Ferencet, a munkásőrség megyei parancsnokát. —>■ Fegyveres erőink becsülettel teljesítették népünk, pártunk iránti kötelességüket, megvalósították a párt honvédelmi politikáját — hangoztatta ünnepi beszédében dr. Balogh János alezredes, emlékeztetve a magyar történelem háladó katonai hagyományaira. 1848. szeptember 29-re és a felszabadulás óta eltelt három évtized alatt végbement változásokra. Ezután felolvasták a honvédelem miniszter, a belügyminiszter és a munkásőrség országos parancsnokának közös, a fegyveres erők napja alkalmából kiadott parancsát, majd dr. Sólyom Gábor ezredes, megyei rendőrfőkapitány kitüntetéseket adott át. Kiemelkedő munkájukért a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapták: Nyö- géri László őrnagy, Bán Lajos főhadnagy, Horváth József hadnagy és Baksa Lászlóné zászlós. E kitüntetés ezüst fokozatát Güth Ferenc főhadnagy és Kiss József hadnagy, bronz fokozatát pedig Szimon István alhadnagy vette át. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát Farkas László hadnagy és Kókai Ferenc főtörzsőrmester, ezüst fokozatát Lan- dek József törzsőrmester, bronz fokozatát pedig Németh József őrmester kapta. Több belügyi dolgozó dicséretben, illetve jutalomban és soron kívüli előléptetésben részesült. Somogyi Néplap I 3
