Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

Befelezte tanácskozását az országgyüSés (Folytatás az 1. oldalról.) akikor is, ha nem általánosak vagy helyenként periférikus jellegűek. Fel kell lépni a kedvezőtlen folyamatokkal szemben azért is, hogy az összességében kedvező, egész­séges koncentrálódáshoz ve­zető üzemnagyság kialakulása sehol se okozzon zavarokat­— A gazdasági fejlődés előse­gítésére a gazdaságok közötti kooperációt, a különböző egye­sülési szervezetek kialakulását indokolt támogatni — mon­dotta. — Most már nem a gazdaságok területi nagysága, hanem a termelés, a gazdál­kodás hatékonyságának foko­zása van napirenden. Ezért — mint utalt rá — a közeljövőben tételes jogszabá­lyi előírásokhoz kötik az egye­sülési feltételeket. — Köztudott — folytatta ezután —, hogy a közgazda- sági szabályozórendszert 1976. január 1-vel módosítjuk. Alap­árnövekedéseket, a gazdaságok többlet kiadásait, ösztönözni akarunk az V. ötéves terv céljainak megvalósítására. A továbbiakban kiemelte, hogy »teendőink megvalósítá­sában a vállalati gazdálkodás­ra, az ott dolgozó emberekre igen fontos feladat hárul«. — Természetes tehát, — mondotta —, hogy a követke­ző években erősíteni akarjuk a vállalati gazdálkodást, nö­velni a kezdeményezés szere­pét mind az állami, mind a szövetkezeti gazdasági egysá- gékben. Hangsúlyozta a mezőgazda- sági üzemék törzsgárdája munkájának fontosságát, s örömmel nyugtázta, hogy lép- ten-nyomon tapasztalható al­kotó készségük, közösségi szel­lemük ' eredményes munkája. A kenyérgabona-termésről szólva elmondta: »mind a ha­zai ellátás, mind a nemzetközi kötelezettségeink teljesítése biztosított«. — Köszönet és közi kereslet egyaránt azt ki- f rendszerünk zavartalan fejlő-1 hűtés megszilárdítását célzó elvünk, hogy a támogatásra; elismerés érte mindazoknak érdemes célokat jobban diffe­renciáljuk és a szabályozók jobban igazodjanak a megvál­tozott külső gazdasági körül­ményekhez. — 1976. január 1-től egyes mezőgazdasági termékek fel- vásárlási ára is emelkedik. Ezzel mintegy ellensúlyozni igyekszünk a termelőeszköz­— hangsúlyozta, — akik szor­galmas és eredményes mun­kával ezt lehetővé tették­Folytatjuk agrárpolitikánkat — Az ország 1976—1977. évi kenyerének biztonságos meg­termelése, a jelentős nemzet- I ezután. van ja — folytatta —, hogy minden gazdaságban jól szám­ba vegyék és hasznosítsák a korszerű búzatermesztés eddi­gi tudományos eredményeit és gyakorlati tapasztalatait. — Megannyi példát, megol­dásra váró feladatot lehetne még sorolni, amely csak erő­teljesebben kifejezésre, juttat­ná pártkongresszusunknak azt a megállapítását, hogy »... folytatjuk agrárpolitikánkat«. Folytatjuk, mert fő elveinek helyességét az eredmények igazolták. Folytatjuk, mert ahogy pártunk általános poli­tikája sikeres volt, úgy sike­res volt ennek a politikának szerves része, az agrárpoliti­ka is. Folytatjuk, mert a kö­vetkező évek újabb eredmé­nyeinek is előfeltétele, hogy agrárpolitikánkat helyesen ér­telmezzük és a követelmé­nyeknek megfelelően, a gya­korlatban is egységesen alkal­mazzuk. Ezután Gocza József Szol­nok és dr. Komócsin Mihály Csongrád megyei képviselő fejtette ki véleményét. Utána Széles Lajos Szabolcs és Ollá- ri István Borsod megyei kép­viselő szólt hozzá a tanácsko­zás napirendjéhez. Majd Púja Frigyes emelkedett szólásra désehez. — Kiemelkedő szere­pet tölt be ebben a Szovjet­unió — hangsúlyozta Púja Frigyes. — Országunk és a Szovjetunió testvéri kapcsola­tai szüntelenül fejlődnek — pártjaink, kormányaink és né­peink teljes megelégedésére. Utalva a helsinki záróok­mány eredményeire, szólt ar­ról is, hogy hazánk kétol­dalú kapcsolatai a tőkésorszá - gokkal általában rendezették és fejlődőek, de — mint mond­ta — még sok a kiaknázatlan lehetőség is. — A magunk részéről hosz- szú távú, kölcsönös előnyökön alapuló, káros megkülönböz­tetésektől mentes gazdasági- kereskedelmi kapcsolatokat akarunk a nyugati országok­kal. Üdvözölte a limai külügy­miniszteri értekezlet antiim- perialisfa, a nemzetközi eny-1 határozatait Ezután a követ­kezőket mondotta: — Amint az ENSZ-közgyú- Sés VII. rendkívüli ülésszaká­nak munkája is igazolta: a nemzetközi enyhülés folyama­tának elmélyülése kedvező feltételeket teremt a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok igazságos rendezéséhez. az enyhülés, a béke és m biz­tonság megszilárdításának ügyét szolgálja, amikor aktí­van munkálkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásán. A külügyminiszter után dr. Bartha Tibor református lel­kész, tiszántúli püspök szólalt föl; az európai biztonsági és Befejezésül a külügyminász-| esyüttmüködési értekezlet tér ismételten hangsúlyozta Hels‘nklben, a . *arodoku- amnak a fontosságát, hogy a mentumanak jelentőseget szocialista országok töretlenül í hangsúlyozta Majd. Petho folytatják küzdelmüket az ™or Horvath Lajos, Boza enyhülés folyamatának kiszé- ; J°zsef képviselők hozzaszola lesítéséért, visszafordíthatat- sa következett, lanná tételéért- a Minisztertanács munka­— A szocialista országok programjának vitájában több országok szüntelen kezdeményezései nélkül — mondta — az eny­hülés megtorpanhat, leféke­ződhet, és ez nagy veszélyek­kel járna. Kijelentette: kormányunk képviselő nem jelentkezett hozzászólásra; az elnöklő Pé­ter János ezért megadta a szót Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének, aki vá­laszolt az elhangzottakra. A miniszterelnök válasza Púja Frigyes: A béke és a biztonság megszilárdításán munkálkodunk A külügyminiszter bevezető­ben emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben az utób­bi években történt kedvező feljődésire az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let sikeres befejezése, 35 or­szág legmagasabb rangú veze­tőjének a találkozása, a záró­okmány aláírása tette föl a koronát. _ Ezek és más eredmények — mondotta — jelzik, hogy a nemzetközi élet új szakaszá­hoz érkezett, az enyhülés, a békés egymás mellett élés esz­méje tért hódít, a hideghábo­rú koncepciója és gyakorlata viszont egyre inkább a múlté­— A helyzet kedvező alaku­lása elsősorban annak a nagy változásnak köszönhető, amely a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői javá­ra az utóbbi évtizedben vég­bement — hangsúlyozta Púja Frigyes. — Közrejátszik a helyzet jó irányú fejlődésé­ben, hogy a vezető tőkés or­szágok uralkodó osztályain be­lül jelen vannak és növekvő befolyásra tesznek szert azok az erők, amelyek a nemzet­közi fejlődést reálisan ítélik meg és a termonukleáris há­ború alternatívájával szemben a békés egymás' mellett élést választják. Az enyhülés, a béke és biztonság — Az enyhülés azonban — emelte ki a külügyminiszter — nem érvényesül automati­kusan, és azonos módon, min­den térségben és minden kér­désben. A békés egymás mel­lett éléssel szembeszegülő erők új akciókat szerveznek az eny­hülés folyamatának feltartóz­tatására. Várható, hogy a biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet kedvező hatását is megkísérlik majd csökkenteni. — A Szovjetunió, a szocia­lista közösség, más haladó és bókeszerető országok és moz­galmak növekvő erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nemzetközi imperializ­mus, a szélsőséges reakció, a hidegháború és a fasizmus maradványai, a minden rendű és rangú opportunisták akna­munkája ellenére előrehalad és sikereket ér el a szocializ­mus, a haladás, a béke és a biztonság ügye. Ezután az európai bizton­sági értekezlet történelmi je­lentőségét méltatva hangsú­lyozta: — A következő hónapok és évek egyik leglényegesebb nemzetközi feladata az lesz, hogy a biztonsági értekezleten képviselt országok kormányai Somogyi Néplap közösen átültessék az életbe mindazt, amit Helsinkiben el­fogadtak. Hogy az európai biztonsági értekezlet milyen mértékben segíti elő a béke és a biztonság megszilárdítá­sát, elsősorban attól függ, hogy a részt vevő országok mikép­pen hajtják végre a záróok­mányban foglaltakat. A Ma­gyar Népköztársaság mara­déktalanul teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit. Kor­mányunk máris intézkedése­ket tett a záróokmány rendel­kezéseinek végrehajtására. Ezt tette a többi szocialista ország kormánya is. Szilárddá kell tenni az eredményeket Tisztelt képviselő elvtársak! — A biztonsági értekezlet záróokmányának a végrehaj­tása hozzájárni majd az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdításához, a részt vevő államok kétoldalú kapcsola­tainak bővítéséhez és segíti a vitás kérdések békés megol­dását. Ezen túlmenően — is­merve Európa és Észak-Ame- rika jelentőségét és hatását a nemzetközi folyamatokra — pozitív befolyást gyakorol majd az egész világ békéjére és biztonságára is. Ezért a zá­róokmány végrehajtásának rendkívüli fontossága van az enyhülési folyamat elmélyíté­sében. — Amikor azonban erről beszélünk — mondotta — nem sízabad szem elől tévesz­tenünk a kérdés másik olda­lát sem- A biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában foglaltakat csak szívós munkáyal, a hi­degháborús erőkkel vívott szüntelen harcban válthatjuk valóra. — A biztonsági és együtt­működési értekezlet eredmé­nyeinek megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez — hangsúlyozta — nélkülözhe­tetlen az akut nemzetközi konfliktusgócok felszámolása, a vitatott problémák rendezé­se, hiszen ezek hátráltatják az enyhülési folyamatot, követ­kezésképp, negatívan hatnak az európai helyzetre is. — Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhü­lés katonai enyhüléssel egé­szüljön ki. A fegyverkezési verseny megállítása vagy üte­mének csökkentése jótéko­nyan befolyásolná az enyhü­lési folyamatot, és lehetővé tenné, hogy az egyes országok kormányai anyagi eszközöket szabadítsanak fel a békés épí­tésre és más országok megse­gítésére. Kormányunk egyet­ért minden ésszerű leszerelé­si indítvánnyal. Ebből indultunk 3d, amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez i vezérel bennünket most is, Bevezetőben a miniszterel­nök hangsúlyozta: az egész vita azt tükrözte, hogy a kép­amikor egyetértünk a szovjet kormánynak az ENSZ közgyű­lés XXX. ülésszakára beter­jesztett javaslataival, a nuk­leáris fegyverkísérletek álta­lános és teljes betiltását, az új tömegpusztító fegyverek ki­dolgozásának és gyártásának megtiltását előirányzó indít­ványával. Támogatjuk a genfi leszerelési bizottság két társ­elnökének javaslatát a kör­nyezeti hadviselés tilalmáról, valamint a közép-európai had­erők csökkentésére vonatkozó elképzeléseket. A továbbiakban az európai enyhülést zavaró tényezőkről szólott; ,külön említve a Cip-j zókra és a kormányra egy-1 rusi Köztársaság' megoldatlan J aránt hárul. A vita kifejezte helyzetét és elítélve azokat az { a nézetek azonosságát, a nem­imperialista manővereket. ; zeti egységet és az összefogás amelyek zavarják a portugá- j szándékát. Megfelelő arány­ijai " haladás kibontakozását. | ban kapott helyett á hozzá­ben kell dolgoznunk. Ez ad­ja meg magabiztosságunkat, ezért lehetünk optimisták. viselők helyeslik a kormány I Ezért bízhatunk abban, hogy a előterjesztett munkaprogram- ma gondjait leküzdve, holnap ját. A vita tartalma, hangvé- | újabb eredményeket érünk el. Kiemelte — az európai biz­tonság ügyétől és az arab né­pek iránti szolidaritásunktól vezettetve —, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítunk az izraeli agresszió következmé­nyeinek a felszámolására. Erő­sítettük együttműködésünkéi az arab világ országaival, s támogatjuk a válság átfogó rendezésére irányuló erőfeszí­téseket. raeli | eredményekben megtestesülő hangoztatta, hogy az amerikai munkájukat. Azt tele méltó volt az ügyhöz, ah- J Mély meggyőződésünk, hogy hoz a felelőséghez, amely a j terveink végrehajtásában — párt XI. kongresszusa határo- j amint ez a vitában is meg- zatainak végrehajtásában az j nyilvánult — számíthatunk országgyűlésre, a törvénvho- ! népünk hozzáértő munkájára. Lázár György megállapítot­ta, hogy a vitában a jövő fel­adatainak számbavételekor sok szó esett a fejlesztés kér­déseiről. a takarékosság, a termelési struktúra korszerű­sítésének feladatairól és a népgazdaság egyensúlyi hely­zete javításának fontosságáról, Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta : — Egy pillanatra sem sza­bad kisebbíteni a takarékos­ság fontosságát. Sőt, mint ahogy a vitában is elhangzott, az erre irányuló okos erőfe­szítéseinket még tovább kell szólásokban az számbavétele és feltárása. eredmények a nehézségek — Ezt különösen fontosnak tartom — folytatta Lázár György. — Először azért, mert így teljes a valóságunkról alko­tott kép, s mert tartozunk né­pünknek, munkásosztályunk­nak, parasztságunknak, értel­miségünknek azzal, hogy el­ismerjük és megtiszteljük az szakértőknek az egyezmény ellenőrzésébe való bevonása még bonyolultabbá teszi a ki­bontakozást. Mint mondta: »Mindez a feszültség újabb elemeit hordozza magában.«, — Mi továbbra is azon a Véleményen vagyunk — hang­súlyozna —, hogy a közel-ke­leti konfliktus rendezésének | legcélszerűbb eszköze a genfi béke-konferencia lenne, ame­lyen az érdekelt arab államok, a Palesztin Felszabadítási Szervezet, továbbá a Szovjet­unió és az Egyesült Államok képviselői vennének részt­Szólt az indokínai esemé­nyekről is. Kiemelte: — Mi a magunk részéről lehetősége­inkhez mérten, ezután is tá­mogatjuk az indokínai népe­ket — most már a háború se­beinek begyógyitásában, békés jövőjük építésében. Epítőmunkánk külső feltételei Tisztelt országgyűlés! — A Magyar Népköztársa­ság kormánya folytatja bevált és az élet által igazolt külpo­litikáját. Külpolitikai irány­vonalunkat megerősítette a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa, és egyben aláhúzta, hogy azt a jövőben még hatékonyabban kell érvényesítenünk. Szoros együttműködésünk a szocialista közösség államai­val nagyban hozzájárul építő munkánk külső feltételeinek biztosításához, szocialista a munkát, amelynek értelmét éppen ab­ban látják, hogy egész társa­dalmunk és benne önmaguk életét szebbé, gazdagabbá te­gyék. — Másodszor azért, mert a gondok, a nehézségek feltá­rásában I benne volt a javító szándék, annak elismerése, hogy jobban, eredményeseb­fokoznur.k. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk arról sem, hogy az egyensúly helyreállításában a legfontosabb a fejlesztés. Ezért, amikor a takarékosság­ról, tartalékaink feltárásáról szólunk, ugyanilyen, sőt még nagyobb hangsúllyal kell be­szélnünk a fejlesztés feadatai- ról. Lázár György ezután felhív­ta a figyelmet arra: a struk­túra átalakításában az eddigi­nél komplexebb és gyakorla­tiasabb megközelítésre, a tár­sadalmi és a műszaki felada­tok egyidejű számbavételére és megoldására van szükség. Enélkül nem koronázhatja si­ker törekvéseinket. — A struktúra változását — folytatta Lázár György — központi eszközökkel segíte­nünk tóell és segíteni fogjuk. Úgy gondolom azonban, hogy itt különös hangsúlyt kap az a vállalati önállóság és önálló cselekvés, amiről a képviselők is szóltak a vitában, és ami nélkül ezen a téren sem ha­ladhatunk előre. A termelési szerkezet korszerűsítésének feladatai azonban nem kor­látozódnak csak az iparra. A mezőgazdaságban legalább ennyire fontos a szerkezet, a hatékonyság javítása. A Minisztertanács elnöke egyetértett a felszólalt kép­viselőkkel abban, hogy a mun­kaerő-gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés, a munka- fegyelem javítása sürgető fel­adat. Mély meggyőződésem — mondotta —, hogy ezeken a területeken csak akkor jutunk előre, ha a vállalatok felelősen cselekszenek. Olyan felada­tokra van szó, amelyeket kí­vülről csak segíteni lehet, megoldani azonban vállalaton belül kell. Teljes egyetértését fejezte ki a Minisztertanács elnöke azokkal a felszólalókkal, akik hangsúlyozták, hogy fejleszté­si poitikánkban szorosan együtt kell működnünk minde­nekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi országával. Lázár György befejezésül bejelentette, hogy a vitában elhangzott javaslatokat és észrevételeket a kormány az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően feldolgozza, és er­ről a képviselőket tájékoztatni fogja. Végül a kormány nevé­ben köszönetét mondott az alkotó vitáért. Lázár György válasza után határozathozatal következett az országgyűlés a Miniszter- tanács elnökének előterjeszté­sét a kormány munkaprog­ramjáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette. Faluvégi Lajos: Biztató eredmények a IV. ötéves terv megvalósításához A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Népköztár­saság 1974. ért költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása kö­vetkezett. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta: népgazdaság fejlesztésének és a társadalmi ellátásnak 1974. menyekkel biztatóan hozzájá- j vedelem a tervezettnél gyor­rultunk a IV. ötéves megvalósításához. terv A költségvetés egyensúlya A miniszter rámutatott, hölgy az 1974-es esztendőben több nehézséggel kellett szem­be néznünk, mint a korábbi .... . ..... . 1 időszakban- Különösen nagy évi tervet teljesítettük, noha a gondot akozott a tőkés világ- * egyensulyviszo- j piac hatása, mert a nyers- es ? kiva-iaatos-rual kedvezőt- j alapanyagimport jobban drá- lenebbu-L alakultak. Népünk j gult. mint ahogy exporttermé- életszínvonala az előirányzatot keink árát emelni tudtuk; meghaladó mértékben javult. A költségvetés keretébe tar­tozó oktatási, kulturális, tudo­mányos, egészségügyi, szociá­lis, védelmi és igazgatási fel­adatok pénzellátása a törvény­ben jóváhagyott céloknak megfelelően történt. Az ered­éiőáilat- és húskivitelünket a Közös Piac korlátozó intézke­dései gátolták. Köztudomású, hogy a mos­toha időjárás miatt csak ko­moly veszteségek árán sikerült a mezőgazdasági termést be­takarítani, mégis arról szá­molhatunk be: a nemzeti jö­sabb ütemben, 7 százalékkal növekedett. A szocialista ipar 8.2 százalékkal, a mezőgazda­ság 3,7 százalékkal adott több terméket, minit az előző év­ben. A termelési eredményekben nagy szerepet játszott a pár­tunk XI. kongresszusa tiszte­letére indított szocialista mun­kaverseny. A tervezettnél va­lamivel gyorsabban nőtt a munka termelékenysége: az iparban egy foglalkoztatottra számítva 7—8 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Je­lentősen bővült kereskedelmi tevékenységünk. A veszteség azonban a külkeresKedelmi cserében olyan nagy volt, hogv fölemésztette a megtermelt nemzeti jövedelem többleté­nek nagy részét. Ráadásul a (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents