Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

Ekevasat a kardokból Ha arra a kérdésre kívá­nunk válaszolni, mit jelent Helsinki a katonai enyhülés vonatkozásában, akkor a vá­lasz szükségképpen két rész­ből áll. Először: magába a záróok­mányba belekerültek bizonyos fejezetek, amelyeknek vannak katonai vonatkozásaik. Nem titok, hogy, ezekről igen sok időigényes vita folyt a máso­dik szakaszban. Bizonyos nyu­gati körök — a hadgyakorla­tok előrejelzésének és a, csa­patmozgások előzetes bejelen­tésének ügyében — olyan kö­vetelésekkel léptek föl, ame­lyeknek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételek- Ilyen­nek kellett minősíteni azokat a kívánságokat, hogy az or­szágok egészen kis hadgyakor­latokról vagy olyan hadgya­korlatokról is adjanak értesí­tést, amelyek határaiktól tá­vol, nagy mélységben zajla­nak le, hogy olyan csapatmoz­gásokról adjanak kötelező ér­tesítést, amelyek nem jelente­nek többet, mint hogy egy alakulatot egyik laktanyából a másik laktanyába helyeznek . át. Kezdettől fogva nyilvánva- | ló volt, hogy az európai biz- í tonság nem lesz megalapozót- | tabb, ha olyan intézkedések deklarálását erőltetik, amelye­ket a bizalom adott toka nem tesz lehetővé. Kölcsönös biztonság Az egybehangolt politikát folytató szocialista országok az értekezlet közösen elhatáro­zott céljából indultak ki. ab­ból, hogy a záróokmánynak el­sősorban politikai funkciója van. Rámutattak arra, hogy a politikai atmoszféra az el- j sődleges, nem lehet tehát a | szekeret a ló elé fogni: a rea- j litásokból kell kiindulni, ab- 1 bői, hogy a katonai aspektu­sok különösen kényesek és | mindegyike megtette azokat az időigényesek, hiszen ezekben j intézkedésekét, amelyeket az államok alapvető^ biztonsá- j szükségeseknek vélt biztonsá­gi érdekei jutnak kifejezésre. | ga érdekében. Ilyen erőviszo- A létrejött kompromisszum a j nyok közepette yált lehetővé Számítástechnika a díjbeszedésben Az összevont kisüzemi díjak nagy tömegű számlázását, a fogyasztók nyilvántartását, a statisztikai jellegű információk gyűjtését és feldolgozását már több éve elektronikus számí­tógépen végzi a Fővárosi Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalat. A fogyasztásmérők adatainak feldolgozását optikai jelkártyás rendszerrel végzik- Ez a megoldás teljesen fölös­legessé teszi a manuális kártyalyukasztást. A rendszer má­sik nagy előnye, hogy az elsődleges bizonylat szolgál az elektronikus gép adathordozójául, ezáltal a hibalehetőség minimálisra csökkenthető. hadgyakorlatok előrejelzésé­ről és más kérdésekről vég­eredményben teljesen reális, nem sérti a biztonsági érde­keinket. Ami a bevezetőben föltett kérdésre adott válasz máso­dik részét illeti: a politikai enyhülés eddigi eredményei­nek biztosításához, ahhoz, hogy azokat visszafordíthatatlanná tegyük, szükség van arra, hogy előrelépésre kerüljön sor a katonai enyhülésben is. Haderöcsökkentés Közép-Európában Az egyik kulcsterület, ahol az eddiginél eredményesebb munkát remélünk — mint er­re Kádár János is rámutatott a tanácskozást értékelő nyilat­kozatában —, a közép-európai haderők és fegyverzetek csök­kentéséről folyó bécsi tárgya­lások. A Hofburgban a szocia­lista országok olyan javaslato­kat terjesztettek elő, amelyek csökkentenék a katonai szem­benállás összetevőit anélkül, hogy bárki egyoldalú előny­höz jutna. A nyugati javasla­tok csupán a szárazföldi erők­re vonatkoztak, noha a mo­dem haderő legfontosabb ütő­ereje korunkban a légierő, to­vábbá a nukleáris rakétafegy­verekkel fölszerelt alakulat. Emellett az előirányzott csök­kentési peripdus első szaka­szában csak a Szovjetunió és az USA fegyveres erőit kíván­ták redukálni, érintetlenül hagyva más országok fegyve­res erőit. E tervek elfogadása oda vezetett volna, hogy leg­főképp szovjet szárazföldi erő­ket vontak volna ki a térség­ből: több mint kétszer akkora erőt vontak volna vissza, mint a visszavonásra kerülő ame­rikai csapatlétszám. a tárgyalások folytatása. Ha viszont a tárgyalásokat a ki­alakult egyensúlyi arányok megváltoztatására használnák fel, ez nem erősítené a bizton­ságot, épp elfenkezőleg... Más szóval a történelmileg kiala­kult erőviszonyokat adott rea­litásoknak kell tekinteni: az európai status quo szerves ré­szének. Remélhetőleg a nyu­gati álláspont most. Helsinki szellemében közeledni fog a realitásokhoz: az elért politi­kai előrehaladás megkönnyíti majd az előrehaladást ez ügy­ben. SSLI-kilóiások Helsinkinek pozitív hatása lehet más két- és többoldalú fegyverzetcsökkentési tárgya­lásokra is: például a SALT- megbeszélésekre. És hogy ez valós lehetőség, azt tükrözi, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben azonos szövegű tervezetet ter­jesztett be, amely megtiltja a természeti környezet katonai célokra történő befolyásolását. Az is bizonyosnak látszik, hogy az eddiginél jobb lehető­ségek alakultak ki a leszerelé­si világkonferencia összehí­vásához, ahol a tárgyalóasztal mellett minden államnak he­lye lesz. New Yorkban, az ENSZ-pa- lota kertjében áll egy szép szobor: »Kovácsoljatok ekeva­sat a kardokból«. Vucsetics műve, a Szovjetunió ajándéka. Utópisztikus feladat? Bizonyos, hogy nagyon messze van a, nap, amikor minden fegyverből ekevasat kovácsolnak. De a világ ma — Waldheim ENSZ- főtitkár ismertette ezt az ada­tot — évi 350 milliárd dollárt fordít katonai kiadásokra, és a kiadások meredeken emel­kednek. Ez ellentmond a jó­zan észnek és a záródokumen­tum, egész szellemének is. És így az már nem látszik utó­piának. hogy holnap új egyez­mények szülessenek, és meg­indulhasson végre egy ellen­irányú folyamat: az egészem- V. P. az Munkáspárt ellenforradalomban A NATO-körök nem kis erő­feszítéseket tettek e tervek elfogadtatására, a közvéle­mény manipulálására. Egyik legkedveltebb műszavuk az úgynevezett diszparitás, az erőegyensúly állítólagos hiá­nya a Varsói Szerződés és a [ beriség érdekében. NATO között — az utóbbi ká­rára. Csakhogy a »tudomá­nyos« érv nem állja ki a szem­besítést a tényekkel. Minde­nekelőtt nyilvánvaló, hogy az erőviszonyok a két katonai tömb között a csaknem három évtizedes történelmi korszak ideje alatt jöttek létre, s úgy alakultak ki, hogy a felek Fél évszázaddal ezelőtt, 1925 szeptember végén a fővá­rosi és a vidéki polgári, ellen­forradalmi sajtó széles szalag­címek alatt adott hírt a Ma­gyarországi Szocialista Mun­káspárt és a Kommunisták Magyarországi Pártja harco­sainál«, vezetőinek, negyvenöt kommunistának a letartózta­tásáról. A horthysta rendőrség politikai nyomozó főcsoportja nemcsak az MSZMP és a KMP vezetőit, Gőgös Ignácot, őri Károlyt, Hámán Katót, Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt vette őrizetbe, hanem az MSZMP központi és helyi szervezeteinek számos vezető­ségi tagját is. A Tanácsköztársaság meg­döntését követően azonnal megkezdődött a KMP újjá­szervezése. Ezt a fasiszta rend­szer kegyetlen intézkedései, a fehérterror , sem tudta meg­akadályozni. Az újjászervezés folyamatát a KMP 1925 au­gusztusában tartott I. kong­resszusa zárta le. A legális keretek között mű­ködő szociáldemokrata párt opportunista politikájával szemben már a húszas évek elején kialakult egy párton belüli ellenzéki áramlat, amely a Népszava szerkesztőségéhez írt levelekben, az SZDP kong­resszusain elmondott hozzá­szólásokban fellépett a meg­alkuvás ellen. Az erősödő bí­ráló hangokat a szociáldemok­rata , vezetők kizárásokkal akarták elfojtani, de sokan önként is kiléptek egy új munkáspárt , megalakításának reményében. A KMP támoga­tásával, irányításával szerve­ződő ellenzék 1925 tavaszára annyira megerősödött, hogy lehetőség teremtődött egy kommunista vezetésű, osztály­harcos, legális munkáspárt megalakítására. Az 1925. ápri­lis 14-én megalakult MSZMP nemcsak baloldali forradalmi munkáspárt volt, hanem ugyanakkor a KMP’ fedőszer­vezete is. Programjában kö­vetelte a demokratikus sza­badságjogok biztosítását, az egyenlő és titkos választójogot, az általános politikai amnesz­tiát, a kivételes törvények megszüntetését. A következetesen osztály­harcos politika, a szervezeti sikerek, az eredményes akciók hamarosan fölkeltették a hor­thysta rendőrség figyelmét. A forradalmi tevékenységet le­tartóztatásokkal kívánták megtörni. Azonban sem a ko­rábbi. sem az 1925. szeptem­ber 21-én megkezdődött ter­rorhullám, majd a kiszabott, összesen/ csaknem 70 év bör­tönbüntetés sem tudta meg­törni az MSZMP erejét, sőt vezetőinek bátor helytállása csak növelte népszerűségét. Az MSZMP 1926 márciusá­ban nyilvánosságra hozta az első olyan marxista agrár- programot Magyarországon, amely tökéletesen megfelelt a konkrét viszonyoknak. A föld­osztást követelő program nö­velte, szélesítette a párt befo­lyását, s hozzájárult a föld­műves proletárok és a városi fizikai dolgozók szövetségé­nek, a munkás-paraszt szö­vetségnek a megteremtéséhez. Az MSZMP 1926 őszén, szem - beszállva az egyre fokozódó üldözésekkel, készült a parla- 'menti választásokra. A szo­ciáldemokrata vezetőknek ja­vasolta a munkásegységfront megteremtését, ezt azonban az opportunista vezetők vissza­utasították. Az MSZMP ekkor Győrben, Szolnokon, Kapos­váron, Gyomén és Gyömrőn kísérelt meg jelöltet állítani, a horthysta hatóságok azon­ban mondvacsinált ürügyekkel megakadályozták a választási harcban való részvételt. 1927 elején tovább fokozódott a hatósági terror és üldözés a legális munkáspárt ellen. Szin­te egymást érték a letartózta­tások, a bírói ítéletek, s a párt, amely ellen sohasem hoztak ugyan formális betiltó határo­zatot, a fél évszázaddal ezelőtt kibontakozó és azt követően egyre erősödő üldözés miatt lassan beszüntette tevékeny­ségét. Harci tapasztalatai, po­litikai célkitűzései azonban túlélték tényleges létét. Némi kárpótlást kaptunk az elmúlt héten a hűvös júliusi, augusztusi hetekért: néhány napos igazi nyári napsütést, strandolásra hívogató meleget. De hiába a kellemes meglepe­tés, nyaralni nyáron Ítéli, még ha alkalmatlan is erre az idő. Így csak a fülledt munkahe­lyekről emlékezünk a Balaton simogató hullámaira. Közben egy kicsit irigykedve gondo­lunk azokra, akik éppen az el­múlt hétre időzítették szabad­sagukat. Az igali termálfürdő forgalmából úgy látszik, akad­nak ilyen előrelátók: a hét közepén naponta 6—700-an keresték föl medencéit. De a Balaton sem árvult el még, hiszen a szakszervezeti üdülők lakói kárörvendve gondolnak most azokra, akik kiharcolták maguknak a szezon — sokévi átlag alapján kiszámított — legszebb napjait, azután me­leg holmiért táviratoztak ha­za. De nemcsak ők birtokol­ják a Balatpn-partot. Sok kül­földi látogatója is van még a tónak. Délidőben, a késő dél­utáni órákban pedig láthatóan nem üdüléshez öltözött nők­ből és férfiakból álló csopor­tokkal is lehetett találkozni a víz környékén: a héten ugyanis megkezdődtek a szo­kásos őszi tanácskozások, kongresszusok, somogyi és or­szágos — sőt nemzetközi — rendezvények. A szervezők híztak az örömtől: lám, még erre is gondoltunk, hogy ilyen ritkaszép idővel szolgáljunk a vendégeknek! Ha már a Balatonnál tar­tunk, szólnunk kell gyarapo­dásunk egy újabb mozzanatá­ról: pénteken 25 kilométeres vízvezetékhálózatot adtak át Balatonszemesen. A húszmil­lió forintos munkát két év­vel ezelőtt kezdték meg. Ezzel ismét több száz család jutott egészséges ivóvízhez. Egyéb­ként ma már ötvenhat so­mogyi település élvezi a víz­művek áldásait, melyeknek négyötöde a negyedik ötéves terv időszakában készült el. Fejlődik, gazdagodik a me­gye. Igaz, vannak még mosto­ha területek is. így például sok bosszúságot okoz és jogos elégedetlenséget vált ki a pe­remkerületek és a külte­rületek hiányos ellátása alapvető élelmiszerekkel. A megyei tanács márciusi hatá­rozata alapján a helyi taná­csok és az érdekelt vállalatok intézkedési, tervet készítettek a helyzet javítására, de ennek végrehajtására hosszabb időre van szükség. A Kaposvári Vá­rosi Tanács szerdai ülésén — ahol e témáról tárgyaltak — megtudtuk, hogy a korszerű táplálkozást biztosító cikkek forgalmazása fejlődött ugyan az utóbbi hónapokban, de még I messze elmarad a kívánt ) szinttől. A javulást elsősor- ! ban az akadályozza, hogy a I peremkerületek 68 boltja kö­zül 39 nem felel még a kul­turált kereskedelem követel­ményeinek. Igaz, e körülmény nem zárja ki a kulturált el­adói magatartást, az udvarias­ságot, a tisztaságot, a gondo­sabb árurendelést, amint er­ről a tanácstagok szenvedélyes hangon szóltak. A városi ta­nács kidolgozta ötéves tervé­nek irányelveit, ezek érvénye­sülése minden bizonnyal je­lentős változást hoz majd el­sősorban a donneri és a ke­leti városrész ellátásában. Kisebb érdeklődésre szá­mot tartó, mégis fontos ta­nácskozásokat tartottak a hé­ten megyeszerte a városokban, a járási székhelyeken: az út- törövezetök értékelték a leg­utóbbi — két évvel ezelőtt tartott — konferencia óta vég­zett munkájukat. Sok min­denről esett szó e tanácsko­zásokon. Időszerű témákat dol­goztak fel, melyek minden bi­zonnyal segítik erősíteni az ifjúsági mozgalom hatását a tanulók világnézeti, erkölcsi fejlődésére, önkritikus és bí­ráló megjegyzések is elhang­zottak az eddigi munka for­malizmusáról, következetlen­ségeiről, sematizmusáról. Ér­demes ezekről részletesebben beszélni majd a tantestületek­ben. hogy minden nevelő se­gítse elkerülni a mozgalom e buktatóit. Paál László Lakáshelyset, továbbtanulás A tanácsok az ifjúságért A tanácsok ifjúságpolitikai feladatainak jobb teljesítéséért a fővárosi és a megyei taná­csoknál új munkakört hoztak létre, ifjúsági titkárokat ne­veztek ki. Az ifjúságpolitikai határozat, az ifjúsági törvény sok tennivalót ró az állam- igazgatási szervekre. Az össze­hangolt munkához, a gyorsa­sághoz szükség van a pontos irányításra. Somogybán Weisz Zoltán lett az ifjúsági titkár. Sok éven keresztül a megyei KISZ- i bizottságon dolgozott, annak ! titkára volt. Otthonosan mo- j zog tehát a fiatalok között. — Tagja maradtam a me­gyei KISZ vb-nek, így sokíelől kapom az értesüléseket, job­ban tudok dolgozni. A fiata­lok politikai szervezetével is könnyebb az együttműködés, hogy megmaradt ez a közös fórum, ahol a két szerv talál­kozik. Az ifjúsági parlamentek bi­zonyították, hogy sajnos még nem mindenhol foglalkoznak megfelelően a fiatalokkal. Most az a feladatúnk, hogy konkrét tetteket kérjünk számon. Nem elég jelentéseket íratni. Az if­júságpolitikai határozatot és az ifjúsági törvényt végre kell hajtatni. Ez persze nem azt jelenti, hogy elmegyek vala­hová és azt mondom: fogjuk meg és vigyétek. Segíteni kell a módszerekben, ötleteket kell adni. Az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága ajánlást adott ki az ifjúsági titkári munkához. A titkár feladata, hogy előkészít­se, kidolgozza a tanács ifjú­ságpolitikai intézkedési tervét, melyet a megyei végrehajtó bizottság vagy a tanácsülés véglegesít. Az ifjúsági titkár vélemé­nyezi a tanácsok és a nem ta­nácsi szervek ifjúságpolitikai előterjesztéseit, melyekről az üléseken tárgyalnak. A fiatalok továbbtanulásá­val, elhelyezkedésével kapcso­latos tennivalók is az ő hatás­körébe tartoznak. Együttmű­ködik az egyetemi előkészítő tanfolyamok szervezőivel, tö­rődnie kell a megfelelő pálya- választási tájékoztatással, a fiatalok elhelyezkedését segítő pályázati rendszerrel. A lakáshelyzet, a - szociális körülmények javításával kap­csolatos tennivalókat is meg­határozta az ifjúsági bizottság. A pályakezdő fiatalok beillesz­kedését. a fiatal házasok la­kásgondjait. a lakáselosztást is figyelemmel kíséri a titkár. Tájékozódnia kell a helyi ta­nácsoknál ezekről a kérdések­ről. A megyei tanács részt, vesz a rendszeresen megrendezett ifjúsági parlamentek szervezé­sében és határozatainak vég­rehajtásában. A vállalatok, szövetkeztek, tanácsi intézmé­nyek, szervek ifjúságpolitikai intézkedési terveit és azok végrehajtását ellenőrzi a tit­kár. Ha nem intézkednek, vagy nem tartják be a terveket, úgy utasítást adhat a végrehaj­tásra. Az ifjúság nevelése, az épí­tőtáborok, a társadalmi raun: kaakciók, az ifjúsági létesít­mények működése mind a tit­kár hatáskörébe tartoznak. Természetesen nem egyedül ő a felelős mindenért, hanem együttműködik a tanács kü­lönböző osztályaival, a KISZ- bizottságokkal az ifjúságpoli­tikai célok eléréséért. A munka összehangolása, gyorsítása jelenleg a legfonto­sabb feladat. Remélhetőleg a fiatalok nemsokára tapasztal­ják, hogy mindenütt van, aki velük foglalkozik. Megtudják, hogy van ifjúsági titkár. Ha másból nem, hát abból, hogy javult a helyzetük. L. P. Maoyar műszál a külföldi helyett A hazai vegyiszálgyártás központjában, a Magyar Vis- cosagyárban 1980-ig a jelenle­gi évi 21 000-ről 36 000 tonná­ra nő a vegyiszálak termelé­se. Közben a választék is bő­vül. Ezt segíti a vállalatnál tavaly üzembe helyezett szál­technikai kutatóintézet is. A vállalat kutatóintézetének sikeres kísérletei alapján több olyan új terméket gyártanak, amelyet az őszi BNV-n be is mutatnak. Ezek között lesz a harisnyanadrágok alapanya­gául szolgáló, úgynevezett Poliamid—66 fonál, amelyet eddig importált a Budapesti Harisnyagyár. Az ' új szál maximálisan megfelel a minő­ségi és gazdaságossági köve­telményeknek. A biokomponens szálat a Műanyagipari Kutatóintézettel közösen állították elő, ilyet csak a világ legnagyobb ve- gyiszál-gyárai készítenek. Ezek a fonalak hőkezelés után gyapjúszerűvé válnak, és igen kellemesek a tulajdonságaik. A szombathelyi Lakástextil Vállalat ebből készíti például a szokatlanul vastag, nagyon kellemes fogású, bunda felüle­tű, Mackó nevű takaróját. Somogyi Néplapé 3

Next

/
Thumbnails
Contents