Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

Jobb lesz Barcs vízellátása >> Mondja marha!” Reklámozunk, vagy reklámozgatunk ? Siófoki tapasztalatok A barcsi víztorony ma, Barcs határában, kukorica és napraforgóföldek között agre- gátor zúgását kiabálják túl a magasban dolgozó munkások: víztorony épül. Az 5 millió 388 ezer forintos beruházással épülő új létesít­mény elkészülte után az eme­letes lakóházakban és az új iparvállalatoknál az eddiginél jobb lesz az ellátás. A Földmé­rő és Talajvizsgáló Vállalat a település vízellátására tanul­mánytervet készített. Ez kimu­tatta, hogy egy 500 köbméteres víztározóra van szükség. 1973-ban, amikor már a pénzügyi fedezet is rendelke­zésre állt, szerződést kötöttek az Alföldi Közmű- és Mély­építő Vállalattal, amelynek ez év májusára már át kellett volna adnia a 41 méter magas víztornyot. Az építés helyett azonban huzavona kezdődött, A barcsi vízügyi szakembe­rek nap mint nap Szegedre utaztak, végül másfél hónapos csúszással júliusban kezdődött meg,az építés. Tizenhat ember váltott műszakban, csúszózsa­luzással építi a tornyot, s azt ígéri, hogy december 20-ra el­készül. i.1t **. Ha elkészül, ilyen lesz. I nia, azt kell mondanunk, j hogy itt nincs különösebb I probléma. Időközönként han- i gosbeszélővel ellátott autók járják az utcákat, hirdetve a szabadtéri színpad program­jait. Számos felirat hívja fel a figyelmet a Maxim bár műsorára. (A báír esti fény­reklámja egyébként Siófok egyik legüdébb színfoltja.) A szakember mondja »A legjobb reklám az ud­variasság« — ez ars poetica számba mehet, ha reklámmal, propagandával foglalkozó elő­adó szájából halljuk. Az ide­genforgalommal foglalkozó hivatal, a Siotour egyik al­kalmazottja .Dukay Barna. Je­lenleg a Belkereskedelmi Módszertani és Továbbképző Intézet kétéves iskolájának hallgatója, nemsokára a diplo­mamunkáját készíti majd. — Igaz-e, hogy »a jó bor­nak nem kell cégér«? — A Balaton csakugyan nem reklámtevékenység miatt lett népszerű. Az a tapaszta­latom, hogy még mindig ol­csóbb hely a nyugatiak szá­mára, mint saját üdülőhe­lyeik. És vonz a számukra melegnek mondható víz is. — Mennyit fordít évente reklámcélokra a hivatal? — Több mint egymillió fo­rintot. Ebben az összegben azonban benne van például a földvári üdülőhelyi klubban fellépő művészek tiszteletdíja és egyéb honorárium is, me­lyet grafikák, fotók készítői­nek fizettünk. S ez nem el­lentmondása a korábbi meg, állapításnak. A reklám tájé­koztatni hivatott a vendéget. Valaha a legjobbak... Régi szép idők, amikor a legnevesebb ' hitmoristóktól, íróktól kértek reklámversiké- ket, szlogeneket a hirdetni akaró vállalkozók, gyárosok, cégvezetőit. Nem véletlenül idéztük írásunk feleimében Karinthy Frigyes egykori, nagy sikerű rigmusának rész­letét: »-Mondja, marha, mért oly bús? Olcsóbb a hal, mint a hús!« Hajdanában-danában írónak, költőnek jövedelem- kiegészítésül szolgált a rek­lámgyártás. A minőségi rek­lámszövegek készítése. S a »minőségin« van a hang­súly ! Milyenek ma a reklámok? Nem summázhatunk egyértel­műen. A reklám nyomába eredtünk Siófokon. Az első utunkon is bizonyosnak érez­hettük, hogy a reklámrigmus kihalt. A verbális, szóbeli és írásbeli hirdetés a tömörség irányában halad. A »-ló« má­sik oldala azonban ez: sivá­rul a reklám. A hatalmas víz­torony körszalagjaként még csak jól mutat az ismétlődő »■totó« felirat, amelyre merő­leges a Casco-hirdetés. Má­sutt azonban semmitmondóvá fakulnak a kevés beszédű szö­vegek. A Fő utcai épület tűz­falán zsúfolódó játékterem-, Patyolat-, cipész-, borkóstoló- stb. reklám mintha csak ar­ra szolgálna: ne legyen egé­szen szürke az alapszín. A kirakatok' Fantáziátlan a kozmetikaszer-ajándékbolt portáljának berendezése. S ez a fantáziátlanság . másutt is kísért. A sport-játék-hangszer- üzlet kirakataiban is, bár az egyik »tárlót* a lemezborítók kissé megszínesítik. A cipő- . ___________________________________ b olt kínálata így szokványos, j Az elrendezés harmóniájának A növénytermesztés itükre... hiányát tapasztaltuk a fehér-1 nemű-kötöttáru üzletnél. A ferdén lefutó ingsor ráadásul takarja a mögötte levő árut. A másik kirakatban pedig Műsorfüzeteket, plakátokat nyomatunk. Olcsó kivitelben. De van két drágább kiadvá­nyunk is. Tízezer példány­ban jelentettük meg a So- moggyal foglalkozó idegenfor­galmi térképet, illetve a Ba- latonszentgyörgyöt, Csillag­várt és a táj házat bemutató prospektust. Több ilyenre lesz szükségünk, mert az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács által publikáltakat túl általá­nosnak érezzük. A vendégnek konkrét információ kell az üdülőhelyről! Egyes jelentős somogyi településekről, táj­egységekről tudnék elképzelni hasznos, felvilágosító kiadvá­nyokat. Nos, mi kiadjuk még autóbuszkirándulásaink prog­ramját is. A műsorfüzeték, plakátok egyébként itt ké­szülnek Siófokon. Más a hely­zet a jelvényekkel, a reklám- szatyrokkal, a mappákkal. A szatyrokat például Jugoszlá­viában készíttettük. Az ilyen tárgyak, emlékek előállítása egyre nagyobb pénzbe kerül. — A reklámnak mely faj­táját tartja legsikerültebbnek? — Korábban dolgoztam | nyomdában, s voltam dekora­! tőr is. Így tapasztalatokkal, felvértezve mondhatom: na-] gyón jól sikerült Garami Béla fiatal grafikus munkája. Egy kulcs van a plakáton: a kulcs j j tolla a Balaton rajza. A szlo- j | gén, amely hozzá párosul: »A j Balaton kulcsa a Siotour.« Mit kell tenni? »érdemeim«. Ä reklámozás- ma már tudományág. Olyan »tankönyvekkel« rendelkezik, mint Vance Packard: 'Rek­lám, feltörekvés, szexualitás, Ravasz Károly—Kaminszky György: A reklám kéziköny­ve vagy a Reklámpszicholó­gia című tanulmánykötet stb. Jó eredménnyel forgathatják mindazok, akik a kereskede­lem, szórakoztató ipar, ide­genforgalom, filmforgalmazás stb. területén evvel az ágazat­tal foglalkoznak hivatássze­rűen. Az állandó önképzés itt is kötelező. Gyakran, megfe­ledkezünk arról, hogy a rék- lámlélektan alkalmazási terü­letei a következők: a fogyasz­tói magatartások és indítékok kutatása, valamint a reklám hatékonyságának mérése. A differenciálásnak alkalmaz­kodnia kell a mikrokultúrá- hoz. Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy a reklám elsősorban nőközpontú legyen. A háziasszonyokra, a bevá­sárlást végző feleségekre hat­nia kell a látványnak, a szó­nak. Merész ötletek kellenek, . s talán némi abszurditás! Hu­mor. Mintha még mindig nem figyelnénk oda (kellően a szí­nek felhívó erejének kihasz­nálására. Emiatt oly színte­lenek, szürkék a kirakatok sok helyütt. Sok az egyforma, sztereotip reklám. A jó hir­detés, harmonikus tárgyi kí­nálat érzékszervi örömöt sze­rez. Szuggesztív reklámot lét­rehozni azonban csak tehetsé- Nem óhajtok a tanácsadói I ges tervező szakember tud. A I szerepkörben tetszelegni, ami- | »lélektelen« reklám megölője kor ezt a részt írom. Csupán j néhány lehetőségre felhívni a J figyelmet. S ezek sem az én 1 az árunak. Leskó László összezsúfolták a bőröndkész­letet. Talán csak a Sió Áru­ház és a nagy önkiszolgáló üzlet kirakata árul el némi kirakatrendezői fantáziát. Hogyan reklámozzák a vá­rosban — a Balaton központ­jában — a szórakozóhelyek műsorait? Bár a Hangár bárt a helyismerettel nem rendel­kezőnek elég nehéz megtalál­Csokonyavisontai változások Pásztor Ferenc \ FIUK A LESHEGYEN Bevonultak. Az ebéd készen várta őket. A szakács már megszokta, hogy Golubics két edénnyel jelentkezik. Valahol szert tett egy jénai tálkára. Abban hordja a macska ebéd­jét. Hát legyen. 43. Másnap cudar idő köszöntött a Leshegyre. Kora hajnalban olyan vihar kerekedett, mint­ha az ég mindenestől lesza­kadná készülne. Dörgött, vil- lámlott, felhőszakadás zúdult a környékre. A szél cibálta a fákat, mintha az lenne a szán­déka, hogy tövestől tépi ki a iegsudarabb fenyőt is. A lo­vak riadtan dobogtak az istál­lóban, a kutyák nyüszítettek félelmükben. Egy-egy villám- csapás fényénél kísérteties ké­pek rajzolódtak ki az őrs kö­rül. A kapuőr a fababát csúf­névre hallgató fabódéba húzó­dott. A legénység felébredt, csak Suhajda húzta a fejére a takarót. Öt még a vízözön hí­re sem tudja kihozni a sodrá­ból. Ha baj lesz, akkor talpra ugrik. A többség ülve figyelt kifelé az ablakon. Néhányan odaálltak az ablak elé, mert ilyen ítéletidőt még nem lát­tak. Nem is volt emberemlé­kezet óta ilyen a Leshegyen. A jelzőrendszer is meg­őrült, egy ideig megállás nél­kül berregtek a csengők, szól­tak a dudák, aztán minden el­hallgatott, még a villanyvilá­Somogyi Néplap gítás is tönkrement a vihar­ban. Sötétben botorkált az ügyeletes, meggyújtotta a vi­harlámpákat, érezte, hogy va­laminek történnie kell, vala­hová biztosan segítséget kell vinni. Nagy csattanással becsapó­dott a bejárati ajtó. Péter Ba­lázs őrnagy érkezett. Felverte a vihar. Esőköpenyétől dézsá- nyi víz ömlött a folyosó köve­zetére. Bagócs László határőr volt szolgálatban. — Tessék levetkőzni, őr­nagy elvtárs, úgy látom, bőrig ázott. Tudom, nagyon rossz ez. Civil koromban volt benne részem. Mikor az újságot hordtam, sokszor elkapott egy-egy ilyen -vihar. Még a gatyám is vizes, lett! — Azt hiszem, most az enyém is, pedig csak a lakás­tól futottam idáig. Mi újság van, történt valami rendkívüli a vihar idején? — Jelentem, igen. A jelző- rendszer megbolondult, elő­ször állandóan ..jelzett, bizto­san belevágott az istennyila. Aztán végképp elhallgatott, de annyira el, hogy még a vil­lanyvilágítás is szünetel. — Azt tudom, mi is sötét­ben maradtunk otthon. Ez nem újság, ilyen máskor is előfordul vihar idején. — A legénység ébren van. A távbeszélő összeköttetés mű­ködik. Már jelentettem az ügyeletes tiszt elvtársnak, hogy rendkívüli méretű vihar van nálunk. Azt mondták, ha erősödik, vagy elemi kár ke­letkezik, jelentsük, és rendel­jünk el riadót. Á járőrökkel ezelőtt néhány perccel beszél­tem. Takács káromkodott, mert már bőrig ázott, vacog a foga, a járőrtársa. Ángyás, az is be­szélt. Arra kért, hogy nézzem meg a lovakat. Szerinte na­gyon idegesek. — Megnézte? — Még nem jutottam hozzá, azóta sorban jelentkeztek a járőrök, a viharlámpákat is meggyújtottam. Ébren van mindenki. Ülnek az ágyon. Je­lentem, eléggé be vannak toj­va! — Á többi járőr is jelentke­zett. Kinn vannak a szabad ég alatt. Nincs hová elbújniok. Csík jelentette, hogy kétszer belevágott a villám egy fába, kigyújtotta. Oltani nem kel­lett, mert az eső elverte a lán­gokat. Csík azt mondja, nem félnek, csak Faludinak megsé­rült a keze, beleesett valami árokba. Azt jelentette, nem nagy dolog, nem szorul segít­ségre. Balogh Szigetivel van a csatlakozásnál. Még fa alá sem tudnak húzódni, mert a szik­lák között kellett figyelőben maradniok. — Hívja őket gyorsan, adjon parancsot, hogy húzódjanak le az útkaparó házhoz, közben nézzenek be a munkásszállás­hoz. Ott most együtt van vagy huszonöt asszony. Biztos teljes a pánik, félnek. Lehet, hogy segítségre van szükség. Köny- n.yen előfordulhat, hogy a szél elvitte a fejük fölül a tetőt. Nagyon , cémaszálon lógott már az egész alkotmány. Egy-két ember már a folyo­són leskelődött. Hallották a parancsnok hangját, kihozta őket a kíváncsiság. — Mi van, fiúk, ki nem tud aludni? — Jelentem, Suhajda va­gyak... — Jelentem»' Golubics ha­tárőr. Elveszett a macskám! SfelMtii (TolyUUfvm t,.:- . , Korszerű épületek és beren­dezések, magas tej-, illetve húshozamú állatfajták, biztos takarmánybázis és nem utol­sósorban jól képzett szaikem- berek. Ezek közül ha csak egy is hiányzik, nem beszélhetünk korszerű szarvasmarha-te­nyésztésről. A csokonyavison­tai tsz-ben alig három éve még egyik sem volt meg. 1972- ben azonban megkezdődtek — a még ma is folyó — építke­zések, melyek nyomán a me­gye egyik legkorszerűbb szarvasmarhatelepe alakult ki. 40 férőhelyes higiénikus elle­tő, 140 férőhelyes borjúnevelő és korszerű — automata fejő­berendezéssel fölszerelt — is­tállók épültek. Az itt dolgozók számára időközben elkészült egy fekete-fehér rendszerű öl­töző is. A húszmilliót is meg­haladja az összes beruházás, melyen belül már megkezdő­dött tejházuk rekonstrukciója. A telepen saját keverőüzem épül, és tervbe vettek egy új, kötetlen üsző istállót is. Az építkezésekkel párhuza­mosan állománycserére is sor került. Ezt a minden beteg­ségtől mentes magyar tarka állományt keresztezték azután a kanadai holstein fríz fajtá­val. Az év végéig mintegy 130 ilyen borjút várnak. A jelen­legi állománnyal jövőre elérik a háromezres létszámot. Régi gond volt Csokonyavi- sontán a takarmányozás. Ezért az idén ágazati átszervezést hajtanak végre, Varga András főállatte- nyésztő ezt így fogalmazta meg: a növénytermesztés tük­re a gazdaságon belül az ál­lattenyésztés. Nagy feladat megtermelni az évi 200 vagon­Több szülés, kevesebb abortusz Elkészült a múlt év hivata­los egészségügyi mérlege. Eszerint a legszembetűnőbb változás — az előző évhez vi­szonyítva — a születések szá­mának alakulásában követke­zett be. A népesedéspolitikai és az ezzel összefüggő szociális in­tézkedések hatására 1974-ben 30 ezerrel több gyermek szüle­tett, mint egy évvel korábban. Ez a születések számának több mint 19 százalékos emelkedé­sét jelenti. Ugyanakkor a ter­hestanácsadáson először meg­jelent nők száma 29 százalék­kal emelkedett. Ennek alapján az idén a szülések számának további növekedése várható: becslések szerint ebben az esz­tendőben — az év végéig — a születések száma megközelíti a 200 ezret, amely csaknem 50 ezerrel magasabb, mint a né­pesedéspolitikai intézkedéseket megelőző esztendőben volt. Jelentős változás, hogy ko­rábban több terhességmegsza­kítást hajtottak végre, mint ahányan szültek: a múlt évben 40 százalékkal kevesebb nő művi terhességmegszakítását végezték el, mint egy évvel ko­rábban. Az abortuszok számának csökkenésében — a szakembe­rek szerint — lényeges szere­pet játszott, hogy. a hormoná­lis fogamzásgátló szereket 1973 őszétől a körzeti orvosok is fel­írhatják. nyi zöldtakarmányt, a 300 va- gon szilázst és a 160 vagon, ab­raktakarmányt. 13 állatgondozó dolgozik á telepen, valamennyi szakkép­zett. 1973 őszén a gazdaság saját erőből szervezte meg dolgozói részére a hathónapos taníolyamot, és az azóta fo­lyamatos, negyedévenkénti to-j vábbképzést. Naponta 2100 liter tejet szál-’ lítanak innen a barcsi tej­üzembe. Tavaly egy téhén évi tejhozama 2412 liter volt, az idén ez várhatóan eléri a 2700 litert, két év múlva . pedig meghaladja majd a 3000-et. Az ágazat bruttó bevétele az idén, 15 millió forint lesz. A gazda­ság vezetői évenkénti 2 mil­liók bevételnövekedéssel szá­molnak. Csak szép eredmények iga• ‘ zolhatják egy új ágazat létre­hozását. Az állattenyésztésben a korszerűség mércéje s-zinte évenként emelkedik. Csak az erőforrások összpontosításával lehet ezzel lépést tartani. Tud­ják ezt Csokonyavisontán. Ezt mutatják az elmúlt három év erőfeszítései és egyre biztatóbb eredményei. B. F. A KAPOSVÁRI HÚSKOMBINÁT fölvesz újonnan beinduló töltelékáru-gyártó üzemébe férfi és női munkásokat Minden hétén szabad szombat! Egyműszakos, fizikai munka. Jelentkezés: 18 éves kortól, a munkaügyi osztályon: Kaposvár, Vörös Hadsereg útja 67—69. (268794) A HÍRADÁSTECHNIKAI szövetkezet BALATOJVLELLEI ÜZEMEGYSÉGE (Balatonlelle, Sallai u. 3.) fölvesz kőműveseket és építőipari segédmunkásokat Bér: megegyezés szerint. Jelentkezni Hideg Jenő gondnoknál lehet, személyesen. ^ (10508)

Next

/
Thumbnails
Contents