Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

\ Készletezés - mindenáron? 1074 fö­a-ben 35 milliárd fo­rinttal nőttek a népgazdaság kész­letei. Ez két szerese-három szo­rosa az előző évek növekedé­sének: ma^ben 10,6 milliárd forinttal, 1973-barij pedig 18,6 milliárd forinttal emelkedett a készletállomány. Igaz, 1974- ben a termelés és az értékesí­tés is igen dinamikusan nőtt, ami természetesen egyben na­gyobb készletvonzattal is járt. A 35 milliárdos készletfelhal­mozás azonban mégis túlzott­nak, károsnak minősíthető. Miért aktuális még most. 1975 második felében is a' múlt évi készletezést elemez- ni? Ezt a korántsem örvendetes időszerűséget az indokolja, hogy az 1974. évi készletalaku­lás — nem egyetlen, de döntő — okát a vállalatok' tudatos készletfelhalmozásában. túl- biztosítottságra való törekvé­sében kell keresni, és sajnos e magatartással bizony még az idén is sűrűn találkozunk. Annak ellenére, hogy a tar­tós készletfelhalmozás a vál­lalatok fejlesztési alapját ter­heli, s annak ellenére, hogy időközben több korlátozó ren­delkezés is napvilágot látott, lassú a szemléletváltozás és nem eléggé gyors a fölösleges készletek csökkentése. Sok vállalatvezetőben szinte babonás, félelem alakult ki. | latoknál, amelyek szinten pro hogy nem sikerül elegendő anyaghoz juttatnia vállalatát, és' ezért szüneteltetni vagy lassítani kell majd a terme­lést. Ezt megelőzendő egymás után adták fel az anyagrende­vekedése azt jelenti, hogy löslegesen megterheljük nemzeti jövedelmet. Olyan összegeket kötünk le. amelye­ket pedig jó lenne más célok­ra fordítani, jövedelmezően felhasználni. Tagadhatatlan, hogy néhány vállalatnál tényleges anyag­hiány lépett föl, és néhány helyen valóban lassítani kel­lett a termelést. Azonban mégis úgy tűnik — és ezzel egyre több közgazdász ért egyet —, hogy a vállalatok többféle anyagból, félkész ter­mékből saját maguk idézték élő a hiányt. Hiszen nyilván­való, hogy ha a vállalatok egyik csoportjánál fölösleges készletek gyűlnek a raktárak­ban, akkor másoknál nehéz­kessé válik az utánpótlás. Mit lehet ezután tenni? Nyilván az utóbbi csoporthoz tartozó vállalatok is igyekeznek minél több anyaghoz jutni, s ha si­kerül szállítót találni, akkor már ők is sokkal több agyagra adnak fel rendelést, mint amennyire valójában szükség van. Ezzel azután még tovább fokozzák a hiányt más Egyesülés után Babócsán A babócsai és a termelőszövetkezet, egyesülé- j se minden tekintetben sze- i rencsés volt. Szomszédos köz- j ségek, szomszédos területek. Nagyjából azonos termelés- j szerkezet, hasonló közgazdasá- j gi adottságok. Az egyesülés jól- sikerült. A két szövetke­zet tagságá megértette: a jövő iltja, ha a területet, az anya­gi eszközöket, a szellemi erőt összevonják. Így jött létre j megyénk déli részén egy hat- , ezer hektáros nagyüzem, a j babócsai Határőr Termelőszö­vetkezet, amelynek 1300 tagja van. , Az első feladat a megfe­lelő vezetési módszer kiala­kítása, az irányítás megszer­vezése volt. Ahhoz, hogy min­denütt figyelemmel lehessen kísérni a munkát,' össze le­hessen hangolni az egyes ke­rületek, ágazatok tevékenysé­gét, új munkaköröket kell kialakítani. Az induláskor voltak átfedések, olyan te­rületek, amelyekkel mindenki foglalkozott. Ezeket ^z átfe­déseket hamar megszüntet­ték. — A tagsággal nem volt probléma — mondja Läufer Imre, a szövetkezet elnöke. — Inkább a vezetők szemléletét, válla- 1 g°ndoíkodásmódját kellett I bálnak anyagtartalékokat { gyűjteni — és így tovább, so- I káig folytatható a sor. önger- I jesztő folyamatról van tehát szó, amelyet, ha már egyszer megindult, igen nehéz megál­léseket, és egymás után teltek j utáni, mert egyre inkább el­rn eg a vállalati raktárak — olyan anyagokkal is, amelyek­ről talán még azt sem tudják, mikor használják fel. Mi történik, ha e készletek mennyisége a szükségesnél na­gyobb mértékűre duzzad? Ilyenkor arról van szó, hogy az illető vállalat több pénzt ölt anyagba, alkatrészbe, mint amennyi feltétlenül szükséges a folyamatos termeléshez. A harapódzik, egyre hullámokat vet. nagyobb A' készletgazdálkodás Ja­vítása tehát nem egye­dül vállalati feladat, j Ehhez átgondolt, széles körű népgazdasági intézkedésekre van szükség. Azok a büntető jellegű rendelkezések is csu­pán utólagos orvoslást jelen­tenek, amelyek nemrégiben je­lentek meg, s amelyek külön­böző anyagi terheket rónak a készleteiket túlzottan növelő vállalatokra. A valódi megöl túlzót^ készletezés tehát olyan j dást az jelentené, ha azokat a összegeket köt le, amelyeket talán jövedelmezően befektet­hetett volna a vállalat. Nép- gazdasági szinten gyakorlati­lag ugyanez a helyzet: a kész­letek indokoltnál nagyobb nö­körülményeket és feltételeket számolnák fel, amelyek egyál­talán lehetővé teszik, hogy a tavalyihoz hasonló gyűjtögető szenvedély harapódzhasson el vállalataink között. F. K.--------------------------------------1------­m egváltoztatni. Ez rövid idő alatt sikerült. Üzemünkben kombinatív irányítás van, ez látszott a legcélravezetőbb- ____________ n ek. Két- kerületet alakítót- * tejelő jellegű, tunk ki saját gépparkkal, ' egyet BolhónJ a másikat Ba­bócsán. A kerületeken kívül főágazatokat is létrehoztunk: van egy növénytermesztési és egy állattenyésztési főágazat. A gazdaságban a termelés irá­nyítója a termelési elnökhe­lyettes. A bérezés formája, a bérszínvonal is hasonló volt a két gazdaságban. Különb­ségek mutatkoztak a munka­normáik között. Ezeket egysé­gesíteni kellett. Az első intézkedések után jött a termelés. A növény- termesztés szerkezetén nem változtattak. Korábban is nagyjából hasonló növényeket termesztett a két üzem. A kukorica, a kalászosok, a cu­korrépa, a zöldborsó tartozik a fő növények közé. Ezek termesztését gépesítették. Az idén lettek tagjai a KITE kukorica- és iparinövény-ter- mesztési rendszernek, a gép­sor már megérkezett a gaz­daságba. 1500 hektáron ter­bolhói1 mett kalászos. A termésátla­gok kisebbek a tavalyinál, összesen 450 vagon termény­re számítanak takarmány- és kenyérgabonából. — Változtatnunk kell a ve­tésszerkezeten — magyax-ázz3 a tsz elnöke. — A fő növé­nyek mellett még jó néhány növény termesztésével foglal­kozunk. Ez elaprózza az' erőn­ket, ezért döntöttünk úgy. hogy a növények számát fo­kozatosan csökkentjük. Tavaly kezdtek hozzá a korszerű rét- és legelőgazdál­kodáshoz. A rétek és legelők adják ugyanis az állatállo­mány takarmányának kilenc- | ven százalékát. A termés egy ! részét zöld takarmányként etetik fel, a többit silózzák. A gyepterület mintegy 500 hek- J tárnyi. Ebből 200 hektárnyi ! ősgyepet kezeltek eddig a na- ! gyobb hozam érdekében. Megvalósították ezen a terü­leten a szarvasmarhák szaka­szos legeltetését, úgynevezett j fix karámokat létesítettek. Az állattenyésztés profilja is hasonló volt a két gazda­ságban, változtatására Itt sem volt szükség. Két állatfajjal foglalkoznak elsősorban: ser­| téssel és szarvasmarhával. | Az állományt a tavasszal át- j csoportosították. A borjúne- | velő és a tehenészet Babócsá- j ra, a hizlalás és a növendék- | nevelés Bolhóra került. A je­lenlegi állomány elsősorban 1976-tól Babó­csán tejelő tehenészet lesz, Bolhón pedig a dajkatehene- két tartják majd. A gazda­ság tagja a KA-HUS-nak. Alkotó ifjúság Somogybán Az Alkotó ifjúság pályázat sen jól készül erre a Somogy somogyi tapasztalatairól ta­nácskozott a megyei KISZ vb. A KISZ kb által kezde­ményezett akció — melyet az állami szervek bonyolítottak le — elsősorban a fiatalok tudományos-technikai tevé­kenységének bemutatására szolgált. Másik célja az volt. hogy az ifjú közösségek, bri­gádok, KlSZ-aiapszervezetek beszámoljanak mindennapi munkájukról, életükről. Az első »kategóriában« job­ban sikerült a megvalósítás, a másodikban kevésbé. A vb megállapította, hogy a pályá­zat jó segítséget adott a ki­váló mozgalmakhoz, a szak­munkások versenyeihez és a kongresszusi munkaverseny­hez. A KISZ feladata a moz­gósítás volt. Az állami szer­vek — a tanácsok, a válla­latok vezetőségei — kellő fe­gyelmet fordítottak a szerve­zésre. A nagyobb »odafigye- 1 és« többek között a tavalyi ifjúsági parlamenteknek kö­szönhető. Az állami szervek és az if- . júsági szövetség kapcsolata jó volt; különösen a mező- gazdasági. területen segítették egymást hatékonyan a területi tsz-szövetségek, a járási hiva­talok és a KlSZ-bizottságok. bosszul sikerült az állami és i szövetkezeti kereskedelem •rületén a pályázat. Nem ilálták meg a formákat, a ezetök sem éltek a témaja- vaslás lehetőségével. Az Alkotó ifjúság mozga­lom tovább folytatódik, jövő januárban megkezdődnek a vállalati kiállítások. megyei Állami Építőipari Vállalat, ahol az általános | iskolásak részére is meghir- | detik a pályázatot. Igen sok munka érkezett az 1974—75-ös kiállításokra, az j országban egyedül Somogybán rendeztek minden járásban I termelőszövetkezeti pályáza­tot. A kaposvári elektroncső­gyár fiataljainak munkája BNV-nagydíjas lett. A megyei KISZ vb javasol­ja a felsőbb szerveknek, hogy a jövőben válasszák kü­lön a termelést segítő és a művészeti alkotásokat — így könnyebb és jobb lesz az ér­tékelés is. Az állomány létszámát Is növelik. A jelenlegi 250-es tehénlétszámot 350—370-re fejlesztik. A növelést kizáró­lag az állomány saját szapo­rulatából oldják meg. Ez kö­rülbelül a jövő év végére fe­jeződik be. Jelenleg 4000 hízott sertést értékesítenek évente. Az álla­tokat hagyományos módon, régi épületeikben tartják. Hizlalási eredményeik jók, az ágazat gazdaságos. Jó pár beruházásra is sor került. Most épül 5 millió fo­rintért egy B—15-ös szárító. A hozzá tartozó tároló jövőre készül el. Bolhón egy 25 köb­méter űrtartalmú üzemanyag- tárolót építettek. Befejezték a 100 férőhelyes, szabadtartá- sos hízómarha-istálló átala­kítását. A vásárlások listáján számos új gép szerepel. Köz­tük egy Tohn Deere kombájn és traktor teljes felszerelés­sel. Az új borsófejtő gép is nemrég érkezett. Ezek tehát az első lépések. A két község lakói köze­lebb kerültek egymáshoz. Ed­dig sem volt köztük rossz a kapcsolat, de most már min­den érdekük azonos; Egy ter­melőszövetkezetnek a tagjai, ugyanazokért a célokért dol­goznak. Dán Tibor MAI KOMMENTÁRUNK Fiatalok a honismereti mozgalomban Múltunk fiatal vallatóinak a munkáiból, honismereti ta­nulmányaiból, dolgozataiból állította össze megyei honis­mereti híradónk ez évi máso­dik számát a kiadvány szer­kesztő bizottsága. Nem olvasunk mást ebben a füzetén sem, mint hogy mi­ként éltek, gondolkodtak, vi­selkedtek elődeink: a dolgo­ts e­lett levéltári munkát rettem volna végezni... A felsorolt települések felé­nek a nevét sem hallottam ez ideig. Tomisa Ilona niklai kutató diák iskolai munkája mellett csaknem az egész Dél-Dunán- túlt beutazta. Nemcsak múlt­ba tekintő szemmel nézett kö­rül a vidéken, hanem mai éle­zatok közlő hangja sem kelte- .................... .. . , n e az olvasóban' különös er- htunk hírnökéként is jartja­zést, ha nem tudnánk: a sorok mögött a honismereti mozga­lom új rügyei, hajtásai törriek a fényre. Egy babonás törté- netgyűjtemény elé személyes vallomást írt Tomisa Ilona, aki magát »kutató diákinak« nevezi, s a marcali gimnázium tanulója a dolgozat írása ide­jén. Korosztályának — a so­mogyi honismereti híradó if­júsági számának — hgngja az, ami úgy megfogott. Mennyi érdeklődés, tapasztalatszerzési vágy, ösztön bújt ebbe a ta­nulóba! Egy pásztorcsalád életének a fölkutatását vállalva meny­nyit utazott?! — Az élő testvéreket Ka- pospulán, Baranyjenőn keres­tem meg. Majd az elhalt test­vérek hozzátartozóit és újabb ismerősöket fedeztem föl. Tengelic, Oroszló, öcsény, Fadd, Vásárosdombó, Grabóc, Szálka voltak utanp legfőbb állomásai. A terepjárás mel­lűről falura. Nem romantikus kalandvágyból születnek az ilyen utazások. Ilyen útra a megismerés vágya szólítja az embert. Hogy tapasztalásait följegyezze a néprajz számá­ra. Ilyen dolgozatok ezek ebben a füzetben mind. más-más té­mában. Volt. aki a kaposvári színkör építésének a történe­tét jegyezte föl, más a kender földolgozását Göllében, a te­rebélyes mozgalom egyik ta­nítóképzős tagja nyelvészeti kutatást végzett a táskái kis­iskolások között. Az, hogy egy teljes számot megtöltöttek a fiatalok mun­káival. jelzi: a fiatalokra szá­míthat a honismereti mozga­lom. Nemcsak adatok rögzí­tőiként. hanem teljes ember­ként, akikből nem hiányzik az átélés sem. Azaz: amit tesznek, azt hittel koronáz­zak. ' H. R. 1 Eddig Heves megye segített... Kevés Új típusú növényvédő gépek, repülőgépek és helikopterek Az idei rendkívüli időjárás a 1 mánya, időközben sok perme­mezőgazdasági termelőknek nemcsak az állandó esőzések miatt adta fel a leckét; leg­alább ekkora gondot okoztak a párás, szinte tropusias időjá­rásban jelentkező növényi fer­tőzések, betegségek, amelyek­nek »orvoslására« szinte szünet nélkül működtetni kellett a nö­vényvédő gépeket, berendezé­seket. A tapasztalatok alapján ké­szítették el a MÉM-ben a nö­vényvédelem középtávú fej­lesztési koncepcióját, amely egjrebek között előirányozza a felszerelések és az eszközök, valamint a védekezésben egyre inkább alkalmazott repülőgé­pek és helikopterek számának növelését. Minderre nagy szük­ség van. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a növényvé­delmi gépek fele elavult, kor­szerűtlen, és bár egy év alatt Különö-1 2000-rel nőtt a géppark állo­! tező és porozó berendezést ki I kellett selejtezni. 1975-ben 13 500 egységből áll a növény- j védő, géppark, s közöttük már megtalálhatók a legújabb, kor- | szerű típusok. Eddig több mint ezer Novor típusú gép került ! az üzemekbe, és átvették a ter­melők a modern, axiálventillá- | torral működő Novotur beren- j dezés első 50 darabos soroza- ! tát. 1980-ig mintegy 10—12 ezer újabb növényvédő gépet kell munkába állítani ahhoz, hogy megvédhessék a termést a kór­okozóktól és a különféle be­tegségektől. Közöttük lesz már a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár önjáró növényvédő si és permetezési-porozási munkát. Ezt a teljesítményt az idén is eléri a szolgálat rendel­kezésére álló 53 repülőgép és 20 helikopter. Különösen a ka­lászos gabonák növényvédel­ménél mutatkoztak jó eredmé­nyek; 1975-ben mintegy egy­millió hektáron részesítették vegyszeres kezelésben a növé­nyeket. A MÉM szakemberei szerint az eddig létrehozott hat mező- gazdasági repülőgépbázis al­kalmas arra, hogy bővítsék a repülőgép-szolgálatot. 1980-ban mintegy 100—120 merev szár­nyú repülőgép és 50—60 heli­kopter segíti majd a mezőgaz­dászokat a védekezésben. Ar­ra számítanak, hogy növekszik gépe is. ennek kísérletei siker- i majd a repülőgépeket igénybe rel biztatnak. A repülőgépes növényvédő szolgálat több mint másfél mil­lió hektáros területen vállalt a múlt évben különféle gyomirtá­vevő gazdaságok száma is. Az idén mintegy 380 üzem él e szolgáltatás előnyeivel, számuk 1980-ra előreláthatóan megkét­szereződik. Volt olyan nyár Somogybán, hogy 1500 vagon dinnye is ter­mett. Két évvel ezelőtt például a MÉK több minfézer vagon­nal exportált. Most. meg... Néhány héttel ezelőtt meg­néztünk néhány zöldség-gyü- mölcsboltot Kaposváron és a Balaton-parton Küher János­sal, a Somogy megyéi Mező- gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatójával. Akkor hallot­tam az iménti megállapításo­kat, és azt, hogy az idén He­ves megyéből vásárolt, fólia- alagútban termelt dinnyét vit­tek a somogyi üzletekbe, első­ként a fonyódi, a siófoki és a kaposvári kirendeltséget lát­ták el. Abban'bíztak, hogy jú­lius végére lesz már somogyi dinnye, s még így is három héttel korábban: jelenik mega boltokban, mint tavaly, ami­kor Somogy szállította az első dinnyét a fővárosba ... Amiről akkor még nem be­szélhettünk, mert még előt­tünk volt: a július 19-i súlyos jégverés és ennek kihatása a dinnyekertészkedésre. Ebben j az évben 727 vagonra volt 1 szerződése a Mi^K-nek a so- I mogyi gazdaságokkal, s már az elemi csapást megelőzően az volt a vélemény, hogy jó, ha meglesz a 400 vagon. Ez a kilátás természetesen tovább csökkent a kárvallott gazda­ságokban. Hallgassuk meg, mit mond a Csányból érkezett, és most Hódosháton dinnyét termelő Bata Béla dinnyeker­tész és családja: »Eleinte száz vagon dinnyére volt kilátás a mi területünkön, azután jött a jégverés, és most már csak húszvagonnyi van a táblán. Ebből, ha tíz vagonnal elad­hatunk, jó lesz ...« Gyűlik a dinnye, növekszik a halom, ez lesz az első szál­lítmány Hódoshártól az idén. Ügy mondják, fogytán már a hevesi dinnye, és ez nem is csoda, hiszen az ottani dinnyé­sek nem készülhettek föl arra, hogy egyszerre ilyen nagy igényt kielégítsenek. Jövőre talán ismét föllendül, és az előző évek nyomába lép a so­mogyi dinnyetermelés. Ezt kí­vánná az ellátás érdeke, az exportpiac kereslete, no és az idén levont tanulság is ... Smmogyi Néplap o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents