Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-29 / 202. szám
MAI KOMMENTÁRUNK rr Őszelő napsütésben Véznácska, erőtlen már a napsütés. Napról napra korábban sötétedik, nyirkosak, hövösek a reggelek. Milyen hamar elszaladt a nyár! A dombtetőn az előző napi esőtől felázott földdel birkózik a Dutra. Szánt. A sövény mögött szabályos szabálytalansággal trágyakupacok guggolnak. — Ide kerül jövőre a cukorrépa. Ha kerül! — teszi hozzá nyomatékként Feigli József, az egyesült komiósdi szövetkezet elnöke. — Miért a bizonytalanság? — Még egyszer nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, mint tavaly ősszel. Októberre ütemezte a gyár a szedést, most folyik a vita, mert mi előbb szeretnénk kezdeni. Ha nem sikerül dűlőre jutni, inkább lemondunk a répáról. Még egy darabig erről folyik a szó. Mert nem kisebb területen, mint 144 hektáron terem ez a növény, és szerény számítás szerint is 450 vagon- nyit kell betakarítani. Joggal tartanak attól, hogy az októberi kezdéssel ismét baj lesz. De legalább akkora baj, ha a kölcsönös megegyezés hiányában inkább visszalép a termeléstől a szövetkezet, hogy egyszer s mindenkorra elkerülje a vitákat, a betakarításkor adódó súlyos helyzetet. Ládákon ülve uborkát válogatnak az asszonyok. Jó ideje munkált ad nekik ez a húsz hektár, lassan-lassan a vége felé járnak. — Ha lefogy ez,' nem sok munka marad nekünk. — Tizenkét vagon körül adtunk el az idén, talán meglesz a tavalyi tizenhat vagon. — Lehet, hogy még »föle« Ls lesz... Mintegy félmilliót várnak ettől a növénytől. Hasonlóan gazdag termést ígér a szomszédos héthektárnyi zöldbab. — Ezt. nézze meg, Józsi bácsi! — hajtja félre a bokor zöld leveleit az egyik asszony, s mutatja az egymás mellett szorosan csüngő zöldbabhüvelyeket. — Nem is találkoztunk még azóta — kiált oda egy másik. — Nagyon szép volt az a kirándulás, köszönjük, hogy részesülhettünk benne! Egységes nyugdíjrendszer és nyugdíjskála — Szép volt? — Sosem lehet azt elfelejteni! Őszinte, a szívből jövő emlékidézés percei. Közben már újra hajlonganak a derekak, csupaszodnak a terméstől roskadozó bokrok. Továbbmegyünk. Kétember-magasságú kukorica mellett visz az út. Négyszáz holdas összefüggő tábla. Fél kar hosszúságú, hatalmas csövek. — Azt mondják, hogy ebben a határban még ilyen kukorica nem 'volt. Hatvan-hetven mázsa májusi morzsol tat várunk. Általában szép a kukorica az idén mindenfelé, de ilyen egyöntetűen gazdag termést ígérő állományt ritkán látni. — Behozza ez azt a hektáronkénti három mázsa kiesést, ami a gabonánál volt. De pótolja a borsót is. Mert sajnos az idén az is elmaradt a várttól. | „...csak egy hazánk van...” A címben idézett mondat a HNF Országos Tanácsa Vallomások a hazáról, népről, haza- fiságról című kiadványa utolsó szemelvényének a címe. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának .4 szocialista Magyarországért című beszéd- és cikkgyűjteményéből vették át. A szemelvénygyűjtemény megjelentetését a szükségszerűség diktálta: napjainkban egyre többen vitatkoznak azon — szerte a világ'ban —, hogy milyen jelentősége van, milyen szerepet foglal el az ember gondolkodásában az egy néphez tartozás tudata. Világos választ erre a marxizmus— lenini zmus, a tudományos szocializmus ad. E kérdésben a tisztánlátást olyan pártdokumentumok segítik, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. márciusi határozata a közművelődés helyzetéről és feladatairól, valamint a Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalása a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdéseiben. A kötetbe gyűjtött szemelvények szerzői között van J. P. Marat, a híres francia forradalmár 1789 egyik legkövetkezetesebb, legbátrabb vezetője; Verdi, az olasz opera fejedelme, aki az olasz állami himnusznak is szerzője; Kossuth Lajos, Széchenyi István, s még sok neves személyiség a világ számos nemzetéből, Hamingway-től Engelsen át Leonyid Brezsnyevig. A befejező szemelvény szerzője Kádár János. A fent említett című írásában ezt olvashatjuk: >►... ez az eszme is, mint minden nagy eszme, vallatói- tól mindenekelőtt az eszmének megfelelő helytállást és tetteket kíván.« Felajánlott tapasztalat Sok még a kiaknázatlan lehetőség minden városban a közérdekű témák gyors jelzésében. Egy nyugdíjas pártbizottsági taggal beszélgettem a múltkor, s ő említette, hogy a körzeti pártszervezetek tagjai nagyon szíveseit adnának tanácsokat, mondanák cl az észrevételüket. A somogyi városok nem nélkülözhetik a jó szemű, nagy tapasztalaté, idős kommunisták jelzéseit, hiszen ők megfordulnak mindenfelé. Mindennap elmennek a piacra, a boltokba, nézelődnek az utcákon, az építkezések táján. S mivel a vérükben van, bizony dohogva szóvá is teszik azon nyomban, ha valami rossz, még ha megsértődnek is a boltosok, az építők. Sokszor elegendő ez a szelíd horkolás, máskor azonban jó lenne, ha eljutna az észrevétel a tanács osztályaira. S éppen ez a körzeti pártszervezetek legnagyobb gondja. Az összejöveteleken, a taggyűléseken is gyakori téma: hol és kinek mondják el a nyugdíjas tagok, amit tapasztalnak. Egy város sem nélkülözheti az olyan figyelmeztetést, hogy a főutca végén két hete beszakadt a járda, a legnagyobb játszótéren minden játék elromlott, s a szülök nagy bosszúságára nem javítják meg őket. S lehetne folytatni olyannal, mint a rossz áruellátás, az udvarias kiszolgálás, az építőanyagok gondatlan tárolása. Ezek csöppet sem olyan témák, amelyeket nem kellene gyorsan megtudniuk a tanácsoknak, hiszen a tanácstagok — persze általában jóval később — ilyen témákban interpellálnak. Ennél jóval többre vállalkoznának az idős kommunisták. A városfejlesztéssel kapcsolatos elképzelések megismertetésében, a környékbeliek véleményének összegyűjtésében is tudnának segíteni. Akár önállóan, akár a tanácstaggal és a népfrontkörzetiekkel közösen. Ehhez arra volna szükségük, hogy megvalósuljon egy régi vágyuk: többször tartsanak tájékoztató előadásokat a körzeti alapszervezetekben a város fejlődéséről, a tervekről, az elképzelésekről. A nagyobb ismeretek birtokában jobban tudnák hasznosítani az idejüket és az energiájukat is. A tanácsok érdeke, hogy szorosabban együttműködjenek a körzeti pártszervezetekkel, meghallgassák a véleményüket. Az is jó lenne, ha a pártszervezet képviselőit meghívnák a tanácsülésekre. Bizonyos, hogy sok észrevétellel gazdagítanák egy-egy közérdekű téma vitáját. A lakossággal való szoros kapcsolat fontos követelmény minden városban. Azok az idős párttagok, akik a város- politikai munkába való bekapcsolásukat sürgetik, éppen ezt szeretnék erősíteni. L. G. Á társadalombiztosítási törvény és végrehajtási rendeletéi a legtöbb változást a nyugellátásokban hozták. A legfontosabb változásokat ismertetjük. A törvény egyik nagy jelentőségű intézkedése, hogy a korábbi három különálló nyugdíjrendszert (munkaviszonyban dolgozók, mezőgazdasági szövetkezeti tagok, kisiparosok és kiskereskedők) egységes rendszerbe foglalta, biztosítva ezzel, hogy azonos mérték alapján járjon a nyugdíj minden dolgozónak. Egységes, a korábbinál kedvezőbb, hogy a nyugdíj összege a munkában töltött időtartamától és az elért keresettől, a végzett munka minőségétől függ. A változás elsősorban a munkásoknak és alkalmazottaknak jelent nagyobb előnyt. Az egységes mértékszabály (skála) alapján 10 évi szolgálati idő szerint az öregségi nyugdíj a havi átlagkereset eddigi 22 százalékával szemben a kereset 33 százaléka, 42 év szolgálati idővel elérhető a kereset 75 százaléka, ezt a korábbi szabályok szerint — ösztönző nyugdíjpótlék nélkül — 50 évi mukával volna csak elérni. lehetett A mérték változását a következő táblázat jól mutatja: Szolgálati A havi átA havi átidő lagkereset lagkereset év %-a °o-a (új) (régi törzsnyugdíj) irt 33 22 11 35 24,42 12 37 26,88 13 39 29,38 14 41 31.92 15 43 34,50 • / IC 45 37,12 17 47 39,78 18 4rt 42.48 Irt 51 45,22 20 53 48 21 55 50,82 22 57 53,68 23 59 56,58 24 61 59,52 25 63 62,30 2C 64 63 27 65 63,50 28 66 64 29 67 64,50 30 68 65 3L 69 65,50 32 70 66 33 70,50 66,50 34 71 67 35 71,50 67,50 36 72 68 37 72,50 68,50 38 73 69 39 73,50 69,50 40 74 70 41 74,50 70,50 42 75 71 Az egységes nyugdíjrendszer azt is lehetővé teszi, bofir a különböző. íoglalkozási ágakban szerzett szolgálati időket egybe lehessen számítani. A nyugdíjkorhatár betöltése utáni munkavégzést a törvény ösztönző nyugdíjpótlékkal honorálja. Az ösztönző nyugdíjpótlékkal a nyugdíj felső határa, hosszú szolgálati idő esetén, fizikai munkakörben tovább dolgozó esetén az átlagkereset 95 százalékát, egyéb esetekben pedig a 90 százalékát is elérheti. Újszerű, a dolgozók számára kedvezőbb az, hogy a jövőben töredék év esetén is jár ösztönző nyugdíjpótlék. Az új szabályok alapján a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak 1976. január 1-e után sziptén kaphatnak ösztönző nyugdíjpótlékot. Nagy jelentőségű Intézkedés, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát — férfiaknál 65 év, nőknél 60 év — 1976. január 1-től öt éven át évente egy-egy évvel csökkenti, és 1980. január 1-től azonos lesz a munkás alkalmazottak nyugdíjkorhatárával. Politikai jelentőségű intézkedése a törvénynek, hogy lehetővé teszi a felszabadulás előtt olyan munkaviszonyban töltött időnek a nyugdíjba való beszámítását, amelyek annak idején nem jártak biztosítással. Ez különösen a volt mezőgazdasági cselédeknek, napszámosoknak jelent nagy előnyt, mert a korábbiaktól eltérően nemcsak 1939. január 1-től (nőknél 1945. szeptember 1-től), hanem egységesen 1929. január 1-től lehet a szolgálati idejüket elfogadni. Korabeli okirati bizonyíték hiányában a helyi tanács igazolása alapján fogadjak el ezt az időt. A sorkatonai szolgálatot a jövőben akkor is be kell a szolgálati időbe számítani, ha előzőleg az igénylő nem dolgozott. A törvény továbbfejleszti a szakmunkások nyugdíjkedvezményét. A szakmunkás nyugdíját, ha a nyugdíjazást közvetlenül megelőző egy ( éven át már nem szakmunkásként dolgozott, kérelmé.re annak a keresetnek az alapul vételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek, annál a munkáltatónál, ahol az igénylő utoljára szakmunkásként dolgozott. ft. Gy. Of év óta 58 lakás épült Tovább javítja a szociális ellátást a Lábodi Állami Gazdaság Még a zöldellő gyepen tehenek legelésznek, mögöttük a ritkás csalit rozsdásodik. Újra és újra az őszre gondol az ember. Ebben a gazdaságban már csak a cukorrépa és a kukorica a betakarítanivaló. Nyolc MTZ a vetés alá szánt. Papíron, a beszélgetések közben tervek alakulnak, formálódnak : »• A hiteltörlesztésekkel az adósság csökken. Beruházni, építeni nem kell, jövőre a gépesítés színvonalán kell javítani. Első lesz a gépvásárlás.-« A komiósdi határban a hónapnak, a napnak megfelelő rend van. Véznácska a napsütés — de még van. És örülünk annak, ha van! A jég az idén elkerülte a segesdi tsz földjeit, az aratás mégsem hozott szép eredményeket. Étkezési búzából 28 mázsát terveztek, de csak 15 mázsa került a magtárba egy hektárról. Az alacsony termésátlag fő oka a több mint l millió 200 ezer forintos vadkár. Az összesen két és fél | milliós terméskiesés egy részét ellensúlyozza majd az 039 hektáron vetett kukorica, i (Tudósítónktól.) A Lábodi Állami Gazdaság megkülönböztetett gondot fordít arra, hogy anyagi erejéhez mérten javítsa dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. A gépesítettség fokozása, az új, korszerű telepek építése, a szállítókapacitás bővítése a munkakörülmények javítását szolgálja. 1970-től 58 lakás épült a lakásépítő akció keretében. A gazdaság lakásonként 40, illetmelynek várható termésátlaga meghaladja a tervezett 38 mázsát. Szépen fejlődik a 35 hektárnyi cukorrépa is, melynek hektáronkénti termése a tervezett 210 mázsa helyett legalább 250 mázsa lesz. Két hete szüretelik a paprikát. A hektáronkénti termésátlag 100 mázsa, összesen 24 vagonnal szállítanak a Nagyatádi Konzervgyárba. Most folyik a 90 hektáron ve 60 ezer forint hozzájárulást adott. Ugyanebben az időszakban 556 ezer forintot biztosítottak a dolgozók lakásépítésének segélyezésére; személyenként 5—25 ezer forintot adtak. 1973-tól a lakásépítés segítésére összesen évi 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt biztosítottak. Ugyancsak a kollektív szerződésben rögzítettek alapján segíti a gazdaság a dolgozók lakásépítését szállítóeszközökkel, építési anyaggal, ! termett napraforgó és a 262 hektárnyi kukorica silózása. A lesilózott mennyiség 314 vagon, amely már a napokban elkészült új silótárolóba került. Ez a 221 vagonnyi szálas takarmánnyal együtt fedezi az ezres szarvasmarha-állomány takarmányszükségletét. Az idén 300 hízómarhát adnak le, az ebből származó jövedelmük eléri majd az ötmillió forintot nyílászáró szerkezetek elkészítésével, szakipari munkával a megállapított térítés ellenében. A gazdaságban 61 nagycsaládos dolgozó él. Az ő életüket, gondjaikat különösen figyelemmel kísérik a vezetők. Évente 35—40 ezer forint segélyt fizetnek ki részükre, ezenkívül minden tanév kezdetén tankönyv- és tanszervásárlási hozzájárulást adnak. A gazdaságban jelenleg 41 nődolgozó él azzal a lehetőséggel, hogy igénybe vegye a gyermekgondozási segélyt. Nekik 1973-tól tizenharmadik havi fizetésként 800—900 forint segélyt biztosítanak. A »gyes«-en lévő anyák ugyanolyan juttatásokban, kedvezményekben részesülnek, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. Hogy ne szakadjanak el a munkahelytől, két kerületben a kismamáknak találkozókat szerveznek. Ugyancsak hagyomány, hogy évenként a kerületekben nyugdíjas-találkozót tartanak. A múlt évben a négy kerületben 171 nyugdíjas vett részt ezeken a találkozókon. További változatlan feladat a lakáskörülmények javítása, a még szükséges szociális létesítmények megépítése, a meglevők korszerűsítése. A gazdaság meg akarja szüntetni a belterületen lévő korszerűtlen lakóépületeket. Tovább fokozzák a növénytermelés és az állattenyésztés gépesítését. A dolgozók kulturáltabb szállítása, testi épségének védelme érdekében autóbuszokat vásárolnak. Somogyi Wép/opl 3 Vörös Márta Silózzák a napraforgót Milliós vadkár Segesden 314 vagon silót szállítottak az új tárolóba.
