Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

Kádár dános nyilatkozata a Magyar Televíziónak (Folytatás az 1. oldalról.) napoleon>i háborúk befejezését követő 1815-ös bécsi értekezlet óta az európai országok képvi­selői igy még nem találkoztak. Történelmi jelentőségű azért is, mert a második világhábo­rú után a szocializmus világ- rendszerré vált; azóta Európa országai két megkülönböztet­hető társadalmi rendszerhez, a szocialista, illetve a kapitalista társadalmi rendszerhez tartoz­nak. Történelmi jelentőségű, hogy a második világháborút követő időszakban most elő­ször találkoztak Európa né­peinek képviselőd. Nagy jelentőségűnek tartom a tanácskozást azért is, mert megnevezése és valódi tartal­ma szerint az európai bizton­ság és együttműködés érte­kezlete volt. Ha arra gondo­lunk, hogy képviseltette magát a Szovjetunió, az Amerika^ Egyesült Államok és Kanada, akkor joggal elmondhatjuk, hogy a tanácskozáson részt vett 35 ország — vizuálisan elképzelve területi elhelyezke­désüket —, tulajdonképpen a földgömb egész északi felét körülövezi. Számunkra, a magyar nép képviselői számára is nagy je­lentőségű volt, hogy a Magyar Népköztársaság képviseleté­ben. ott lehettünk a tanácsko­záson. Jómagam már számta­lan nemzetközi értekezleten vettem részt, amelyen pártunk vagy országunk képviseletében kapcsolódtam be a munkába és szólaltam fel. Küldöttségünk többi tagjai is sokszor vettek már részt nemzetközi esemé- •iveken. Mégis különleges ai- ' alomnak tartottuk, hogy ezen az igen nagy jelentőségű érte­kezleten hallathattuk a ma­gyar nép szavát és kifejezhet­tük a magyar nép akaratát. Az értekezlet sajátosságai közé tallózott, hogy bizonyos orseágök képviselői ezúttal va­lóban. a szó szoros értelmében az egész kép nevében szólhat­tak. Így volt ez természetesen a Szovjetunió, más szocialista országok és a Magyar- Népköz- társaság esetében is. Jómagam a különböző tárgyalásokon nyugodt lelkiismerettel han­goztattam. hogy Magyarorszá­gon nincsenek olyanok, akik érdekeltek volnának a nem­zetközi helyzet élezésében, a regyverkeaési versenyben, a konfliktusok kirobbantásában. Népünknek teljesen egysége­sen a legfőbb és első számú kívánsága, hogy békében él­hessem, folytathassa békés al­kotó munkáját: a szocialista ' ársadalom, egy jobb és kü- >nb élet megteremtését. Ügy rzem. valóban az egész nép kívánságát fejezzük ki, amidőn azt mondjuk: legfőbb törek­vésünk és igényünk az, hogy béke, biztonság legyen Euró­pában, a Magyar Népköztár­saság eszerint is jár el min­den nemzetközi kérdésben. Nagyon fontos kérdés: ho­gyan látjuk azt a tényt, hogy létrejött ez az európai bizton­sági értekezlet; kinek a sike­re, kinek az eredménye ez? Ki akarta és ki ellenezte? Mint magyar kommunista, persze büszke voltam arra, hogy en­nek a biztonsági értekezletnek az indító aktusa a Varsói Szer­ződés politikai tanácsJooizó tes­tületének 1969. évi tavaszi bu­dapesti ülésszaka volt, innen indult útjára az értekezlet eszmeje és gondolata. Azt ja­vasoltuk akkor, hogy üljenek össze Europa népeinek képvi­selői és beszéljék meg a hely­zetet, a tennivalókat, azt, hogy mit tehetünk a békéért és a népek biztonságáért. De aho­gyan kezeli barátunk, Leonyid iljics Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Helsinkiben járt küldöttségének vezetője ki­fejezte — és ezt mi is tel­jes meggyőződéssel valljuk — ezzel az értekezlettel kap­csolatban nem szabad úgy fel­fogni a kérdést, hogy ki győ­zött és ki a legyőzött. Itt nem voltok győztesek és legyőzöt- tek; itt nyertesek voltok! Min­den nép, amely itt képviselve volt, nyert ezzel az értekezlet­tel. Mint egyike azoknak, akik ott jelen voltak, érzékelni tud­tam és éreztem is ennek a ta­Somogyi Néplap nácskozásnak a jeden tőséget. De azt hiszem, bizonyos idő miég kell ahhoz, hogy a kon­ferencia jelentősége teljesen behatoljon az emberek gondo­latainak mélyébe. Elnézést ke­rek, hogy személyes dolgot is említek: amikor elmentem a sajtó munkatársaihoz, nyilat­kozatot kért tőlem a News­week című amerikai hetilap moszkvai képviselője. Azt kér­dezte: mi a véleményem arról, hogy a küldöttségek egy része a kérdések egyik, a küldöttsé­gek más része a másik oldalát hangsúlyozza? Ezzel nyilván arra célzott, hogy a szocialista országok képviselői az államközi kap­csolatok megjavításának fon­tosságát hangsúlyozták, míg egyes nyugati országok képvi­selői inkább a hírközléssel, in­formációterjesztéssel és hason­ló kérdésekkel foglalkoztam Azt feleltem az amerikai új­ságírónak, hogy én mást vet­tem észre a tanácskozáson. Azt, hogy a lényeget illetően minden küldöttség ugyanazt mondta. A részletekben — fel­fogásuknak, ideológiájuknak, elképzeléseiknek megfelelően — valóban mást és mást hang­súlyoztak az egyes küldöttek. De impozáns módon nyilvánult meg, s szembetűnően, értelmi­leg és hangulatilag egyaránt érzékelhető volt. hogy a kü­lönböző országok képviselői, kik küldöttségük és országuk nevében szólaltak fel, a lénye­get tekintve ugyanazt mond­ták: politikailag és erkölcsileg elkötelezték magukat az euró­pai béke megszilárdítása és a biztonság megteremtése mel­lett. Természetesen vita volt arról is, hogy az aláírt ok­mány jogilag mire kötelez bennünket. A jogászok éppen­séggel még vitatkozhatnak eaen, de a saj'tó, a rádió, a te­levízió jóvoltából a magyar közvélemény is közvetlenül ér­zékelhette ennek az esemény­nek főbb vonásait, s meggyő­ződhetett róla: egységes volt ez az értekezlet abban, hogy az összes ott képviselt népek őszintén a békét akarják. Az másodrendű dolog, hogy ez jo­gilag mennyiben kötelező, mennyiben nem. Azok az ál­lamférfiak azonban, akik or­száguk és népük nevében hi­vatalosan szóltak, politikailag és erkölcsileg elkötelezték ma­gukat a béke megszilárdítása és a békés egymás mellett élés érvényre juttatása mellett! Az egyes küldöttségek fel­szólal ásíaiban különböző hang­súlyt kapott az is, hogy ez a tanácskozás ugyan politikailag az egyetértést fejezi ki, de mi lesz a katonai és más terüle­ten? Hivatalos felszólalásom­ban teljes meggyőződéssel hangsúlyoztam: felfogásunk szerint az első, hogy politikai­lag megegyezzünk abban, mi­lyen jövőt akarunk építeni. Ha ez megtörtént, akkor köny- nyebb a katonai kérdések vizsgálata; másképp tudunk közelíteni a közép-európai ka­tonai erők és fegyverzetük csökkentéséhez és az, európai, illetőleg az összes ott képviselt országok közötti gazdasági együttműködéshez is. A nyugatiak nagy előszere­tetted emlegetik az információ" áramlást, az utasforgalom nö­velését és ehhez hasonló kér­déseket. Mély meggyőződé­sem, hogy nyugodtan hivat­kozhatunk saját gyakorlatunk ra is. arra. hogy mi a nyitott kapuk politikáját követjük. Minit felszólalásomban is mondtam, véleményem szerint a békés Európa, ahöl megva­lósul a békés egymás mellett élés. feltételezi az országok, a népek, az emberek szorosabb kapcsolatát, együttműködését, a katonai kérdések reálisabb megközelítését. Eiz megkönnyí­ti a fegyverzet korlátozásában való megállapodást. Feltétle­nül előre kell lépnünk a gaz­dasági együttműködésben, a nemzetközi munkamegosztás­ban, a kooperációban, amit a szocialista országok egymás között is szorgalmaznak. Mi azonban úgy véljük, hogy ezt Európa minden országa kozott lehetséges bővíteni, növelni. Ha megjavul a politikai hely­zet, ha a hidegháború marad­ványait, a bizalmatlanságot si­kerül felszámolnunk, akkor rendesen és normálisan fejlő­csere, az együttműködés, a kultúra, a közoktatás és a tu­domány terén. Az értekezlet pénteken este fejeződött be az ünnepélyes aláírással. Azt hiszem, ez az aktus sokaimondóan sremlél­tette, hogy mekkorát léptünk előre: egy teremben, egy asz­talnál ültünk, és egy okmányt tudtunk aláírni — különböző ideológliájú, világnézetű embe­rek. Mert a reális gondolko­zás, az ésszerűség minden rész­vevőt arra kötelezett, hogy a maga részéről az együttműkö­dés útját vállalja és fogadja el. Nem szabad persze, hogy illúziókban éljünk, s magam sem képzelem azt, hogy most a Helsinkiben lezajlott euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet, a közösen egyeztetett okmány együttes és ünnepélyes körülmények közötti aláírása nyomán egy- csapásra megváltozik majd Európa vagy a világ helyzete. Inkább arra szeretnék nyoma­tékosan utalni, hogy ennek az értekezletnek a létrejötte az európai együttműködés és biztonság minden hívétől hat évi állhatatos munkát kívánt meg. Hat évi harcot jelentett azokkal szemben, akik ellen­zik a béke megszilárdítását, az enyhülés irányzatát: Mert van­nak még ilyen emberek a vilá­gon, s a mi helsinki aláírá­sunkkal miég nem tűntek el az életből, a valóságból. Eddig is harcolnunk kellett a nem eléggé józanokkal, az ellenségeskedést, a konfliktu­sokat szitokkal szemben, de harcunk eredményes volt, s eljutottunk az értekezletig. Gondolom, hogy holnap és a távolabbi jövőben is így lesz: akadnak még gáncsvetők, de továbbra is küzdeni fogunk ellenük. Az ilyenek az európai biztonsági értekezleten részt vett országokban csupán tör­pe kisebbséget képviselnek, akik ellen meg kell és meg is fogják vívni harcukat a nem­zetközi béke és biztonság ügyé­nek képviselői. Küzdelemmel, munkával 'ju­tottunk tehát el idáig, s a to­vábbiakban is dolgoznunk, harcolnunk kell. De elmond­hatjuk, hogy új helyzet ala­kult ki: Európa és Észak­Amerika államainak képvise­lői politikailag, erkölcsileg, hivatalosan elkötelezték ma­gukat az enyhülés irányzata mellett. Ennek történelmi je­lentősége van, s ugyanakkor bizonyos konzekvenciái lesz­nek az élet minden területén. Meggyőződésem szerint a nem­zetközi kapcsolatok és az együttműködés legkülönbö­zőbb területein fellendülés kö­vetkezik be. Más a nemzetközi légkör az értekezlet után, mint előtte volt, s akik a békéért, a biztonságért síkra szállnak, most új helyzetben és jobb körülmények között folytat­hatják küzdelmüket, minit az értekezletet megelőző időszak­ban. A magunk részéről külön­böző alkalmakkor — a part- kongresszuson, s a választások idején is — őszintén' a hely­zetet reálisan felmérve azt mondtuk a magyar népnek, hogy nyugodtan és biztonság­ban végezheti mindennapos, békés építő munkáját, mert a nemzetközi helyzet a békesze- retó népek és a béke erői ja­vára változik a jövőben. Ez most Helsinkiben fényesen be­bizonyosodott ! Teljes felelős­séggel, mély meggyőződéssel és őszinte bizakodással mond­hatom, hogy a magyar nép az eddiginél nagyobb biztonság­gal és nyugodtsággal végezhe­ti munkáját: reményünk, pers­pektívánk, jövőak a béke! Hozzá kell tennem, hogy — s ezt felszólalásomban is pró­báltam megfogalmazni —. ha a kormányok a helsinki érte­kezlet szellemében folytatják tevékenységüket, és a népek továbbra is támogatják a jó ügyet, akkor a holnap Európa népei számára, s így a ma­gyar nép számára is szebb, ra­gyogóbb és boldogabb lesz! Az értekezlet figyelmét — ha csak rövid utalás formá­jában is — felhívtam a ma­gyar nép nehéz történelmi út­jára, hogy még érthetőbb le­gyen: ha a magyar nép a bé­kére és biztonságra adja le szavazatát, ebben a legószin- tébb óhaj és a legígazibb ér­Még egy megjegyzést ten­nék: a jövőt illetően tudni kell, hogy mi, népünk képvi­seletével és szavazatával — ahogyan Helsinkiben is tettük — mindig a béke ügyét fog­juk erősíteni. A józan ész', a reális politika mellett va­gyunk. Mindig a szocialista és a kapitalista országok békés egymás mellett élésére sza­vaztunk és a jövőben is ezt fogjuk tenni. Népünk szava­zatának súlya azonban döntő­en attól függ, hogy miképpen végezzük hazai munkánkat. Azok az eredmények, amelye­ket az utóbbi 10—15 évben szocialista demokráciánk fej­lesztésében a gazdasági és kul­turális építőmunkában, nem­zetközi kapcsolataink szélesí­tésében elértünk, jelentősen megnövelték szavazatunk sú­lyát. A jövőben is csak ezen az úton tudjuk a magyair nép hangját erősíteni a népek kó­rusában. Bízom abban, hogy népünk, amelynek elsőrendű érdeke a béke, a békés szo­cialista építőmunka, mindent megtesz azért, hogy a nevé­ben fellépők szavának megfe­lelő súlya legyen a nemzetkö­zi életben, miként — állítha­tom — Helsinkiben is volt. Engedjék meg, hogy befe­jezésül megköszönjem a ma­gyar sajtó közreműködőinek a tevékenységét, amellyel né- J púnkét folyamatosan és meg­felelően tájékoztatták az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet munkájáról. Köszönöm figyelmét is, mert nekünk nagy erőt ad, ha olyan fó­rumon, mint ez az értekezlet is volt, abban a tudatban szól­hatunk. hogy népünk támogat bennünket — fejezte be nyi­latkozatát Kádár János. (MTI) Costa Gomes: fi portugáliai történések túlnőnek az ország határain Costa Gomes portugál köz- társasági elnök szombaton hajnalban viszaérkezett Lisz- szabonba a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferenciáról. A repülőtéren adott nyilat­kozatában elmondta, hogy a finn fővárosban számos kor­mány-, illetve államfővel tár­gyalt a protúgáliát érintő kérdésekről. Más-más témák­ról és eltérő hangnemben be­szélgetett a nyugati, illetve a keleti országok politikusaival. Gomes közölte, hogy októ­berben Tito elnök meghívá­sára Jugoszláviába látogat, majd Bulgáriát keresi fel. ősszel Liszabonba várják Csehszlovákia és az NDK kül­ügyminiszterét. Jövőre Todor Zsivkov viszonozza Gomes lá­togatását. Helsinki tapasztalatait ab­ban összegezte, hogy a portu­gáliai történések túlnőnek or­szágának határain. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet végső célját abban 1 látja, hogy felszámolják a NÁTO-t és a Varsói Szerző­dés tervezetét, és kialakítsák az európai népek harmonikus politikai, kulturális, gazdasági együttműködését. Az államfő »pluralista szo­cializmusért" és a pplgárok egyéni jogainak biztosításáért szállt síkra. * * * 1; A Forlugal Legfelsőbb For­radalmi Tanacs háromtagú direktóriumának délután be­fejeződött üléséről nem ad­tak ki közleményt. Noha a miniszterelnökség szóvivője korábban közölte, hogy az új kormány névsorát még szom­baton közzéteszik, az esti órákban erre nem került sor. Sajtókörökben fel tételezik, hogy a kormányalakítással kapcsolatban nehézségek me­rültek fel. Tudni vélik, hogy Otelo Sáráivá de Carvalho tábornok állítólag visszautasí­totta a miniszterelnök-helyet­tesi posztot. Ford Bukarestbe érkezett Gerald Ford, az Egyesült Ál­lamok elnöke szombaton hiva­talos látogatásra Bukarestbe érkezett. A vendéget Nicolae Ceausescu. a Román Szocialis­ta Köztársaság elnöke és más közvéleményünk I hivatalos személyiségek fo­gadták a repülőtéren. Nicolae Ceausescu a repülő­téren elhangzott beszédében rámutatott, hogy az Egyesült Államok elnöke az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése után érkezett Romániába. Ceausescu hangzót at la re­ményét, hogy az Egyesült Ál­lamok elnökének látogatása fontos mozzanat lesz a két or­szág baráti viszonyának és együttműködésének fejlődé­sében. Gerald Ford válaszában hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a háborúmentes világot a jövendő nemzedékek számára. Az Egyesült Államok elnö­ke megelégedéssel nyilatkozóit az amerikai—román kapcsola­tok helyzetéről. ______V A ngolában változatlanul feszült a helyzet Angolában továbbra is rend. I Az MPLA szombaton közöl- l ságot előzőleg elszállították. A kívül feszült a helyzet. Braz­zaville-! értesülések szerint az j FNLA mintegy ötezer főnyire ’ becsült egységei körülzárták és ostrommal akarják bevenni Luandát. Több várost elfog­laltak a fővárostól északra és keletre eső területeken., s el­lenőrzésük alatt tartják a leg­fontosabb útvonalakat. Az FNLA-hoz tartozó csa­patok a legszélesebb alapokon álló szervezet, az MPLA hívei elleni fizikai megsemmesítő akciókkal kísérik a főváros körüLzárását. * * • A Reuter tájékozott forrás­ból úgy értesült, hogy Portu­gália konzultációra hazahívta az angolai portugál főbiztost, Silva Cardoso tábornokot. Luandában szombaton por­tugál katonai szóin vő sajtóér­tekezleten bejelentette: Por­tugália novemberig, az angolai függetlenség megadásáig 300 ezer fehér telepest szállít el Angolából. Terrortámadás egy minibusz ellen Nyugdíjasokat szállító mini­buszt ért az észak-írországi terrorszerveaetek legújabb tá­madása. A kocsit a szombatja virradó éjszaka állították meg Down járás Banbridge városá­nak határában, majd golyók­kal árasztották el, Megöltek egy 78 éves embert, és hatot megsebesítettek. A vezető és két idős asszony állapote vál­ságos. Az esztelen merénylet két nappal azután történt, hogy Észak-Írország egy másik pontján egy protestáns banda lekaszabolta a katolikus ir köztársaság legnépszerűbb beat-együttesét. Az idős embereket egy vá­rosi klubból vitte az autóbusz hazafelé. Az őrült cselekmény tévedés is lehetett: az öregek ugyanolyan autóbuszon utaz- tok, rmot amilyeneket a/, dik a turizmus, az iníonnacute i etek, a nép erdeke fejeződik ki. | eszak-ir rendőrség is hasznai. ÉSZAK-ÍRORSZÁG te, hogy az ország keleti részé bein fekvő Luso városból a zambiai határ felé kiszorítot­ták az FNLA csapatait. A luandai' rádióban beolvasott hivatalos közlemény szerint a fővárostól 400 kilométernyire keletre fekvő Malangeban megszűntek a harcok. A lakos­harcok csökkenését jelentették Porto Amtooim és Novo Re­dondo kikötő városokból, dé heves összetűzések voltak a kö­zeli Gabelában és a főváros­tól 250 kilométerre délre fek­vő Quibala-i közúti csomó­pontnál. A fővárosban nyuga­lom volt. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és a belkereskedelmi miniszter KÖZLEM ÉNYE egyes fogyasztói árak emeléséről A világpiaci árak tartós emelkedése, valamint a bel­földi ráfordítások nagyrészt emiatt adódó növekedése szükségessé teszi az üzem­anyagok, továbbá egyes ía- és építőanyagok fogyasztói árának emelését. Az áreme­lés célja, hogy ösztönözzön ezeknek az anyagoknak éssze- i Vetkezők: rű, takarékos felhasználására és emellett mérsékelje az ál­lami költségvetésnek az utób­bi időben erősen megnöveke- dett terheit.: 1975. augusztus 4-én az üzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Az új árak a kö­Motorbenzin (86%-os, kút ár) Motorbenzin (92-es, kút ár) Motorbenzin (98-as, kút ár) Gázolaj (kút ár) Áz áremelés körébe vont fa­lói áremelésének mérteké a következő: Fenyő gömbfa ezen belül pl. fenyő rúdfa rönk vörös fenyő (faragott gerenda és fenyő fűrészáru) Épületasztalosipari termékek ezen belül pL ajtó ablak faház hajópadló cser normál parketta tölgy normal parketta tölgy mozaik parketta egyéb, lombos fából készült mozaikparketta faredöny falburkolat fából Vasbetongerenda átlagosan ezen belül M jelű vasbetongerenda Azbesztcement tetőfedő pala és burkolólemez Azbesztcement hullámpala es idom íedeilemei literenként 5,00 Ft literenként 6,50 Ft literenként 8,00 Ft literenként 4,00 Ft és építőanyagok fogyasz­20—49% 20% 49% 40% 13—41% 23"'« 21° o 13" o 32% 21" o 31",o 41% 24% 20% 31% 20% 10% 14% 29«,« IS»«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents