Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-03 / 181. szám
flz európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya Jl *•Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amely 1973. július 3-án kezdte meg munkáját Helsinkiben, majd 1973. szeptember 18-tól 1975. július 21-ig folytatódott Genfben, 1975. augusztus 1-én Helsinkiben befejezést nyert az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, | Málta, Monaco, Nagy-Brilannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszor-. szag, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Törökország és a Vatikán magas képviselői részvételével.« Ezzel a bekezdéssel kezdődik a firm fővárosban augusztus 1-én aláírt több mint'száz oldalas záróokmány, amelynek angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvű eredeti példányát a Finn Köztársaság kormánya vette át levéltári megőrzésre, egy-egy hiteles másolatát pedig a finn kormány valamennyi részvevő állam rendelkezésére bocsátotta. A záróokmány négy fő — illetve a »-mediterrán, fejezettel« öt — fejezetre tagozódik. Ezek a kővetkezők: I* Az európai biztonságra vonatkozó kérdések. li, Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén. Hl. A földközi-tengeri biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdések. IV. Együttműködés emberiességi és egyéb területeken. V. ’ Az értekezletet követő intézkedések. A záródokumentum első fejezetének bevezetőjében _ a részvevő államok megerősítik azt a célkitűzésüket, hogy elősegítik egymás között a jobb kapcsolatok kialakulását és biztosítják azokat a feltételeket, amelyek között népeik valódi és tartós békében, a biz- tonságukigt fenyegető bármely veszélytől vagy kísérlettől mentesen élhetnek. További erőfeszítéseket tartanak szükségesnek, hogy az enyhülés ál- ’andó és egyre életerősebb, átfogóbb és egyetemes méretű folyamattá váljék. A beVezető hangsúlyozza továbbá, hogy az európai biztonság oszthatatlan, s hogy az európai béke és biztonság szarosán összefügg az egész világ békéjével és biztonságával. Kimondja végezetül, hogy »minden országnak hozzá kell járulnia a világ békéjének és biztonságának megszilárdítá- ■ sáho-z és valamennyi nép alapvető jogainak szavatolásához, gazdasági és társadalmi haladásának és jólétének előmozdításához«. Az első fejezet és az egész záróokmány alapvető politikai fontosságú része a Nyilatkozat a részvevő államok kapcsolatait szabályozó elvekről, amely" mek1 előszavában a részvevő államok »ünnepélyesen kinyilvánítják azt az eltökéltségüket, hogy mindegyik részt veüő állam valamennyi többivel fennálló kapcsolataiban — tekintet nélkül politikai, gazdasági vagy szociális rendszerükre, továbbá nagyságukra, földrajzi helyzetükre vagy gazdasági fejlettségi szintjükre — tiszteletben tartja és megvalósítja az alábbi elveket, amelyek kölcsönös kapcsolataik szabályozásában elsődleges fontosságúak«. Ezután következik a dokumentumban a »tíz elv« kifejtése. Az első elv szerint a részvevő államok (alattuk itt és a következőkben is a 33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada értendő) tiszteletben, tartják egymás szuverén egyenlőségét, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre való jogát, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer szabad megválasztásának es fejlesztésének jogát. Ebben az elvben foglaltatik az az utalás, hogy az államok határai a nemzetközi joggal I összhangban, békés esaközök- 1 kel és megállapodással meg- ' változtathatók. A második elv alapján az t államok egymás közötti és általában nemzetközi kapcsola- j Iáikban tartózkodnak az erő- | szaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen. A harmadik elv a határok sérthetetlenségét, a negyedik az államok területi épségének tiszteletben tartását mondja ki. Az ötödik elv a vitás kérdések békés rendezése, ezen belül gyors és igazságos megoldása felől intézkedik, egyebek között olyan eszközök alkalmazáséval, mint a tárgyalás, a vizsgálat, a közvetítés, a békítés, a döntőbíráskodás. A hatodik elv szerint »a részvevő államok — tekintet nélkül egymás közötti kapcsolataikra — tartózkodnak attól, hogy bármi módon, közvetlenül vagy közvetve, külön-kü- lön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részvevő állam • belső törvényhozásába tartozó belső vagy külső Ügyekbe«. A hetedik élv rögtzíti az emberi jogok, és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy meggyőződés szabadságát. A nyolcadik elvben a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga kapott megfogalmazást. A kilencedik elvben a részvevő államok vállalják, hogy az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhangban minden területen fejlesztik együttműködésüket egymással .»és az összes többi állam- mai«. Ez az együttműködés a kölcsönös megértést és bizalmat, a baráti és jószomszédi kapcsolatokat, a nemzetközi békét, a biztonságot és az igazságosságot hivatott szolgálni. A tizedik elv a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését írja elő. A következőkben a részvevő államok megállapítják, hogy »a jelen nyilatkozat nem érinti jogaikat és kötelezettségeiket, sem a vonatkozó szerződésedet és más egyezményeket®^ megállapodásokat«. Az erőszakról való lemondásról és a viták békés rendezéséről szóló »bizonyos elvek megvalósításával összefüggő kérdések« zárják le a doku-< men tűm első fejezetének első részét. Az első fejezet második része »a bizalomerősítő intézkedésekről. a biztonság és leszerelés néhány vonatkozásáról szóló okmány«. Ennek keretében szó van az olyan nagyobb hadgyakorlatok előrejelzéséről, amelyeken a részvevő csapatok teljes létszáma meghaladja a 25 000 főt., amelyeket bármely részvevő állam területén Európában, valamint az értelemszerűen hozzá tartozó tengeti térségben és légtérben tartanak. Az előrejelzést nem később, mint 21 nappal a hadgyakorlat kezdete előtt adjak. »A részvevő államok felhívják a többi részvevő államokat, hogy önként és kétoldalú alapon, a kölcsönösség és valamennyi részvevő állam iránt tanúsított jóakarat szellemében, küldjenek megfigyelőket a hadgyakorlatokra.« »A részvevő államok elismerik, hogy saját belátásuk szerint előre jelezhetik nagyobb katonai mozgásaikat is, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a bizalomerősítéshez.« A záróokmány a leszerelés kérdésében a következőképpen foglal állást: »A részvevő államok elismerik, hogy valamennyien érdekeltek a katonai szembenállás enyhítésében és a leszerelés előmozdítását célzó erőfeszítésekben, amelyeknek az a rendeltetése, hogy kiegészítsék a politikai enyhülést Európában és erősítsék biztonságukat. Meggyőződésük, hogy Olyan hatékony intézkedések szükségesek e területeken, amelyek méretüknél és természetüknél fogva újabb lépéseket. jelentenek az általános és teljes leszerelés végleges megvalósítása felé. szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, és amelyeknek a béke és a biztonság megerősödését -kell majd eredményezniük az egész világon.« Az EBK záródokumentumának második fejezete igen részletesen és konkrétan tárgyalja az együttműködés fontosságát és lehetőségeit a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területen, általános irányelveket és tárgyi ajánlásokat ad. A kereskedelmi együttműködésről szóló általános rendelkezések egyébék között megemlítik, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása kedvezően hathat a kereskedelem fejlődésére. A továbbiakban szó van. a nemzetközi üzleti kapcsolatok, ról, a gazdasági és kereskedelmi információcseréről, a marketing-tevékenység hatékonyabbá tételéről, az ipari , kooperációról és a közös érdeklődésre számot tartó európai regionális és szubregioná- lis tervekről, a szabványok összeh an g olásáról. Ugyanez a fejezet a következő területekre bontva tárgyalja a tudományos-műszaki együttműködés lehetőségeit: mezőgazdaság, energetika, új technológiák, fizika, kémia,, meteorológia és hidrológia, óoeánkutatás, szeizmikus kutatások. gtiaceológia, elektronikus számítástechnika, távközlési és információs technika, űrkutatás, orvostudomány, közegészségügy, végül környezeti kutatások. A környezetvédelmi együttműködés fejlesztése Európában különösen kívánatos Olyan területeken, mint a levegő. és vízszennyezés korlátozása, az édesvizek hasznosítása, a tengeri környezet védelme, a talajvédelem, a természetvédelem, a környezeti feltételek javítása lakott területeken, végül a környezeti változások figyelése, előrejelzése és értékelése. A második fejezetben kapott helyet olyan kérdés, mint az idegenforgalom fejlesztése, a külföldi munkások és alkalmazottak gazdasági és szociális problémái, továbbá a szakemberképzésben megvalósítható nemzetközi együttműködés. A záróokmányban viszonylag rövid fejezet foglalkozik a földközi-tengeri térség biztonságával és az ott szóba jövő együttműködés kérdéseivel, különös tekintettel arra, hogy a térségben nemcsak európai államok vannak. Ezek némelyike — így Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó, Szíria és Tunézia . — lehetőséget kapott arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszában — képviselői révén — ismertethesse véleményét a napirenden Sizereplő kérdésekről. Együttműködés emberiességi és egyéb területeken — ez a címe a záróokmány következő fejezetének, amely az ! EBK úgynevezett »harmadik kosarának* témáit foglalja 1 magát*. Bevezetőben a részvevő államok tolmácsolják azt az óhajukat, hogy hozzájáruljanak a béke és a népek közötti megértés erősítéséhez, az emberi személyiség szellemi gazdagodásához — faji, nemi, nyelvi és vallási megkülönböztetés nélkül. Hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a fokozódó csereakciók a kultúra, valamint' az oktatás területén, a tájékoztatás bővítése, az emberek közötti kapcsolatok és a humanitárius kérdések megoldása hozzájárul aiz említett célok eléréséhez. Együttműködnek egymással, fejlesztik és erősítik a meglevő együttműködési formákat, igyekszenek új módokat és eszközöket is kimunkálni, de hangsúlyozzák azt a meggyőződésüket, hogy »ennek az együttműködésnek a részvevő államok közötti kapcsolatokat szabályozó elvek teljes tiszteletben tartásával kell megvalósulnia. amelyeket a vonatkozó dokumentum rögzít«. Az Emberi kapcsolatok al- fejezet olyan kérdésekre télid, mint a családi kötelékek alapján megvalósuló kapcsolatok és találkozók, a családegyesítés, a különböző államok állampolgárai közötti házasságkötésék, személyi és szakmai rendeltetésű utazások, sportkapcsolatok — természetesen mindezek nemzetközi vonatkozásban. Külön alfejezet foglalkozik a szóbeli és nyomtatott információk, a filmre rögzített, a rádió- és televízá óin formációk cseréjével) a nemzetközi táié- koztatásügyi együttműködéssel. a külföldön dolgozó újságírók munkafeltételeinek megjavításával, majd ugyancsak külön alfejezetet kapott az okmányban a nemzetközi kulturális, illetve nevelésügyi kapcsolatok fejlesztésének kérdése. A részvevő államok »ösztönzik az idegen nyelvek és ci- , vilizációk tanulmányozását, ami fontos eszköz a népek közötti érintkezés bővítéséhez, minden egyes ország kultúrájának jobb megismeréséhez és a nemzetközi együttműködés erősítéséhez is«. Az értekezlet záróokmányának zárófejezete a konferenciát követő intézkedéseket foglalja össze. A részvevő államok itt'hangot adnák annak a szándékuknak, hogy megvalósítják az értekezlet záróokmányának rendelkezéseit; újabb egyoldalú, kétoldalú és sokoldalú erőfeszítéseket tesznek, hogy folytassák »az értekezlet által megkezdett sokoldalú folyamatot«. E célból eszmecseréket folytatnak, megszervezik képviselőik találkozóit, elsőként a külügyminiszterek által kijelölt képviselők értekezletét. »Bz az értekezlet részletesen kidolgozza a megfelelő módozatokat, amelyek hasonló ta- lálkozók megrendezésére vonatkoznak. és amelyek magukban foglalhatják az újabb hasonló találkozók, valamint egy új értekezlet megrendezésének lehetőségét. Az első ilyen találkozóra 1977-ben kerül sor Belgrád- ban. Ezt az értekezletet 1977. június 15-én készítik elő egy belgrádi találkozó alkalmával, ahol döntenek a külügyminiszterek által kinevezett képviselők értekezletének időpontjáról, időtartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről.« Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában az aláírásokat a következő szövegű bekezdés előzi meg: »A fentiek hiteléül, a részvevő államok alulírott magas képviselői, tudatában annak, hogy államaik kiemelkedő politikai fontosságot tulajdonítanak az értekezlet eredményeinek, kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy a fenti szövegekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően fognak cselekedni, • záróokmányt aláírásukkal- látták el.« Képek a konferenciáról Újabb Brezsnyev — Ford találkozó Tegnap Helsinkiben újabb | megbeszélést tartott Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke: jelen volt Andrej Grómiko, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter is. Brezsnyev és Ford nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit. Leszögezték, hogy a tanácskozás záróokmánya, amely a résztvevők kollektív politikai akaratát testesíti meg, kiváló alapot teremt Európának a béke és a gyümölcsöző együttműködés földrészévé való változtatásához, nagymértékben hozzájárul a nemzetközi biztonság és az egyetemes béke megszilárdításához. A felek ‘ véleménycserét folytattak a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Nagy figyelmet fordítottak a hadászati fegyverek korlátozásának problémájára: azokat a kérdéseket, amelyekben a megbeszélés során megegyezésre jutottak, a genfi tárgyalóküldöttséggekhez továbbítják, megszövegezésre. A még függőben .lévő kérdésekkel kapcsolatban folytatódnak a tárgyalások. { Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford kifejezték elégedettségüket Helsinkiben folytatott véleménycseréjük felett, amely baráti és konstruktív jellegű volt, s ismét megerősítették a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői közötti személyes kapcsolat nagy jelentőségét. A megbeszélésen , jelen volt még szovjet részről Konsztan- tyin Csernyenko, a tanácskozáson résztvett szovjet küldöttség tagja, Andrej Alek- szandrov, az SZKP KB főtitkárának külpolitikai tanácsadója és Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminisztérium amerikai osztályának vezetője: amerikai részről Waller Stoessel, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Brent Scawcroft, a Fehér Ház vezető munkatársa, Helmut Son- nenfeldt, a külügyminisztérium tanácsadója, valamint más hivatalos személyiségek. AZ európai biztonsági értekezlet záró szakaszán részt vett szovjet küldöttség Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának vezetésével tegnap elutazott Helsinkiből. Gerald Ford amerikai elnök tegnap délben Helsinkiből Bukarestbe utazott. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford. A magyar küldöttség a Finlan dia-ház üléstermében. A finn kormány szerdán este fogadást adott az európai tanácskozáson résztvevő küldött cégvezetők feleségei részére. Képünkön (balról jobbra): Gierekné. Fordné és Bratteliné. (Telefoto — AP—MTI—KS)
