Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

VI LAG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Kni 1 forint AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam 181. szám 1975. augusztus 3., vasárnap Új világ ígérete A nagy nap — ezt a címet adta tudósításának a moszk­vai Pravda az európai bizton­sági értekezlet helsinki befe­jező szakaszáról szólva. Tö­mörebben aligha lehet meg­fogalmazni azt, ami a helsinki csúcson ezekben a napokban történt. Nagy nap volt ez — nemcsak Európa, hanem a vi­lág történetében is. Már a helsinki értekezlet összehívása előtt egész sor, többé-kevésbé pontos történel­mi párhuzam látott napvilá­got. A kommentátorok a XIX. század derekának nagy nem­zetközi kongresszusaihoz nyúl­tak vissza a párhuzamok iránti hiábavaló kutatásban. S a ku­tatás aipért volt törvényszerűen hiábavaló, mert a helsinki csúcs párját ritkítja Európa és a világ történetében. Bár­milyen széles körűek voltak is a múlt század nemzetközi ta­nácskozásai, szükségszerűen egy azonos társadalmi renden belüli megállapodást szentesí­tettek. Most viszont először fordul elő, hogy legmagasabb .szinten, különböző társadalmi rendszerű országok szentesít­senek egy nemzetközi maga­tartási kódexet. Olyat, amely történelmileg mindeddig pá­ratlan részleteséggel, a politi­kai, gazdasági, katonai és kul­turális kapcsolatokra kiterje­dően megszabja az együttmű­ködés aiapelveit. Természetes, hogy egy ilyen megegyezés önmagában hord­ja az okos — minden részvevő alapvető érdekeit tiszteletben tartó — kompromisszum szel­lemét. Megragadóan egyszerű szavakkal fogalmazta meg ezt , Lconyid Brezsnyev, a szovjet küldöttség vezető jé: »A hosz- szú tárgyalások eredményei olyanok, hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesz­tes. Ez a józan ész diadala. Mindenki nyerj, akinek drága bolygónk békéje és biztonsá­ga.« Az, hogy mindenki nyer­jen, természetesen feltételezte, hogy a tanácskozás eredmé­nye valamennyi Részvevő ál­lam érdekeinek pontosan ki­mért egyensúlyát tükrözze. Ezen az egyensúlyon belül azonban vannak olyan meg­állapítások a magatartási kó­dexben. amelyek különlegesen fontosak. Az értekezlet sum­mája az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartalommal telik meg. Az enyhülés megtestesítése, kőnk. retizálása a lényege mindan­nak, ami a békét Európában valóban tartóssá és megingat­na,taíianná teszi. Ezzel össze­függésben az értekezlet első­rendű jelentősége a jövő szempontjából az, hogy meg­könnyíti a fegyverkezési haj­sza megszüntetéséről, a reális leszerelési intézkedések kidol­gozásáról párhuzamosan folyó nemzetközi tárgyalásokat. Itt a gyakorlatban egyrészt a szovjet—amerikai SALT-tár- gyalások újabb szakaszáról van szó, amely a stratégiai rakétarendszerek mennyiségi és minőségi korlátozását hi­vatott megszabni, másrészt arról, hogy a bécsi tanácsko­zásokon az eddiginél kedve­zőbb légkörben lehet keresni a közép-európai haderőcsök­kentés olyan módozatait, ame­lyek egyetlen részvevő biz­tonságát sem csorbítják. Természetesen bármilyen óriási, éveken át tartó erőfe­szítés gyümölcse legyen is a helsinki csúcstalálkozó, a lé­nyeg a jövő. Az emberiség reményeit rendkívül gondos munkával, szívós és kemény viták értékes eredményekép­pen létrehozó ez a dokumen­tum. mindenesetre bizonyítja és valóssá teszi. Brezsnyev rendkívüli tömörséggel úgy fogalmazott, hogy -ami ma maximum, az holnap kiin­dulópont«. Tehát a helsinki eredmények nem lezárását je­lentik egy szakasznak, hanem kitárják a kaput számos, nehéz nemzetközi probléma megoldása előtt. Magyarország álláspontját és érdekeltségét megragadó szavakkal vázolta a Finlandia nagytermében Kádár János, a magyar küldöttség vezetője, amikor emlékeztetett rá. hogy múltunk és jövőnk egyaránt az Európában élő népek sor­sához kötődik. Jogos büszke­séggel beszélt arról, hogy ha­zánk a Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és alá­írója volt az 1969-i budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekez­let összehívását. Kivettük ré­szünket abból a több mint hatesztendős munkából, amely végül az előbb rendkívül he­ves, majd egyre gyengülő el­lenállás leküzdése után a Fin- landia-palota nagytermébe vezetett. Európa népeinek vá­rakozását fejezték ki Kádár János befejező szavai: "Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb. bé­késebb világ korszakjelzője- ként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkez­dett munkát és a népek áll­hatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk.« Brezsnyev-Wilson találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Leonyid Brezsnyev és Harold KB főtitkára és Harold Wilson brit miniszterelnök pénteken a helsinki Finlandía-palotában megbeszélést tartott. A talál­kozón részt vett .Andrej Gro- miko, az SZKP JCB PB tagja, Wilson megerősítették a Szov jetunió és Nagy-Britannia szándékát, hogy elősegítik a földrészen végbemenő kedvező tendenciák további fejlődését. A szovjet—angol kapcsola­a Szovjetunió külügyminiszte- i tokra vonatkozó véleménycsere re és James Callaghan brit külügyminiszter is. A tárgyszerű, konstruktív légkörben lezajlott találkozón a felek kifejezték a helsinki tanácskozás sikereivel való elégedettségüket, hangoztatva, hogy ezek szilárd alapot te­remtenek a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zötti béke és kölcsönösen elő­nyös együttműködés számára. során a felek leszögezték, hogy a politikai, kereskedelmi-gaz­dasági és egyéb kapcsolatok kedvezően fejlődnek, különö­sen a februári moszkvai csúcs­szintű megbeszélések óta. Han­got adtak szándékuknak, hogy továbbra is a Szovjetunió és Nagy-Britannia közötti kölcsö­nös megértés és együttműkö­dés megerősítése útján halad­nak. Festik a víztornyot A sárbogárdi Hidrogiibus Festő és Karbantartó Vállalat dol­gozói megkezdték a Barcs határában lévő víztorony festését. Hazaérkezett Helsinkiből a magyar küldöttség A magyar nép az eddiginél nagyabb biztonsággal és nyugodtsággal végezheti munkáját Kádár János nyilatkozata a Magyar Televíziónak Tegnap délelőtt hazaérke­zett Helsinkiből hazánk kül­döttsége, amely Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa tagjának vezetésével részt vett az. európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik záró szakaszának ülésén. k A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Nagy János kül­ügyminiszter-helyett es, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztár­saság helsinki nagykövete. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjelent Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Aczél György minisz­terelnök-helyettes, Nemes De­zső, az MSZMP KB Politikai Főiskola rektora, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre, az MSZMP KB titkárai, Ben' kei András belügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és Marjai József külügyminiszteriumi ál­lamtitkár. Jelen, volt Tapani -Lehtinen. a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. * 3 4 5 A megérkezés után Kádár János nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet zárószakaszá­ról. a magyar küldöttség mun­kájáról. Megyeri KJáro'lynak, a televízió elnökhelyettesének kérdésére, hogy a ' közös do­kumentum elfogadása, aláírá­sa után miben látja a helsinki tanácskozás jelentőségét, az alábbiakat mondotta: — »Még mielőtt rátérnék az ön kérdésére, indíttatva ér­zem magam arról szólni, h >gv az európai. biztonsági és együttműködési értekezlet ki­tűnő körülmények között vé­gezte munkáját; ezt' őszinte elismeréssel, meg is köszöntük. Nagyon jó munkafeltételek között dolgoztunk. Az értekez­let hivatalos munkáján túl, felhasználva a rendelkezésre álló nem sok időt, több nem­zet képviselőivel találkoztunk. Így találkoztunk Kekkonen úrral, a Finn Köztársaság el­nökével. a finn kormány tag­jaival, Helsinki város vezetői­vel, testvérpártunk, a Finn Kommunista Párt vezetőivel és más finn emberekkel. El­HELSINKI J],*,,. Lengyel — nyugatnémet közlemény Helsinkiben tegnap len­gyel—nyugatnémet közös köz­leményt hoztak nyilvánosság­ra a két országnak az európai biztonsági értekezlet zárósza­kaszán részt vett küldöttségei közötti tárgyalásokról, ame­lyeken Edward Gierek és Helmut Schmidt elnökölt. „ A közlemény szerint Ed­ward Gierek, a LEMP KB el­ső titkára és Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kan­cellár pénteken találkozott Helsinkiben, s kimerítő eszme­cserét folytatott a két ország közötti kapcsolatokról,, Edward Gierek és Helmut Schmidt hangsúlyozta a két nép és a két állam közötti kapcsolatok hatalmas jelen­tőségét az európai béke és együttműködés megszilárditá- mindenki felhasznált arra is, sa szempontjából. Kifejezték eltökéltségüket, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet dön­téseinek teljes megvalósítása, a tartós enyhülés és a földrész helyzetének teljes normalizá­mondhatom, hogy Finnország­ban, Helsinkiben a magyar nép képviselőit rokonként, nagy figyelemmel és szeretet­tel fogadják. Kekkonen úr, a finn emberek mindenütt tel­kemre kötötték,' hogy hazaér­kezésem után adjam át szívé­lyes üdvözletüket és legjobb tóvánságukat a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak, a ma­gyar társadalomnak, az egész magyar népnek. Ezt ezennel meg is teszem. Szeretném megemlíteni, hogy ez a nagy jelentőségű találko­zó olyan alkalom volt, amit hogy sokoldalú kapcsolato­kat építsen, személyes találko­zókon vegyen részt. Mi is ezt tettük: találkoztunk a Szovjet­unió. más szocialista országok. a legkülönbözőbb nyugat-euró- lása érdekében fognak tevé­pai országok képviselőivel is, akik ugyancsak tolmácsolták jókívánságaikat népünknek. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tör­ténelmi jelentőségű sokféle szempontból. Történelmi je­lentőségű mert — ahogyan erről több ízben szó esett — a (Folytatás a 2. oldalon.) kenykedni. Edward Gierek és Helmut Schmidt megelégedéssel álla­pította meg, hogy megállapo­dásokat készítenek elő a két országgal kapcsolatos fontos problémák megoldására. Mindketten hangsúlyozták, hogy aktívan elősegítik e meg­állapodások megkötését és megvalósítását. CIPRUSI KONFERENCIA Befejezte mimLiját a KGST lillamosenergia állandó bizottság 44. ülése Megállapodás jött létre a kisebbségi kérdésben A kisebbségi kérdésben megállapodás jött létre a cip­rusi konferencia harmadik fordulójának befejező napján, szombaton. A szigetállam gö­rög és török közösségének ve­zetője megállapodott abban, hogy közös érdekek figyelem- bevételével elősegítik a délen élő török és az északon, török katonaság által megszállva tartott területén élő görög népcsoportok problémáinak rendezését. Ebből a célból Bécsben megtették az első konkrét lépést, ötpontos meg­állapodást kötöttek. gyalásokon elnökölt, olyan po­zitív lépésnek nevezte a meg­egyezést, amely utat nyithat a szigetállam problémáinak politikai rendezéséhez. Kleridesz és Denktas szom­baton két órán át folytatott megbeszélést és röviddel tár­gyalásuk befejezése után a Hofburg nemzetközi sajtóköz- pontjában közleményt adtak ki az ötpontos megállapodás­ról, amely a következőket mondja ki: 1. A szigetállam déli részén élő török kisebbség saját be­látása szerint északra költöz­het; 2. Azok a görög eiprioták, megszállás alatti zónában él­nek, biztosítékot kapnak nor­mális életük folytatásához, heleértve az oktatás, a vallás gyakorlását és saját orvosi el­látást; 3. Az északon élő görögök minden kényszertől mentesen saját belátásuk alapján délre költözhetnek; 4. Az ENSZ békefenntartó erők szabad bejárást kapnak a görög eiprioták északon lé­vő falvaiba, településeibe; 5. A görög eiprioták család- egyesítését ( elősegítik, a je­lenleg délen élők északon lé­A Nehézipari Minisztérium­ban tegnap tartotta záróülé­sét a KGST villamosenergia állándó bizottság 44. ülészaka. A tagországok delegációival együtt részt vett a tanácsko­záson Jugoszlávia küldöttsége, s jelen voltak a KGST egye­sített energia-rendszere köz­ponti teherelosztó igazgatósá­gának és az Xnteratomenergo nemzetközi gazdálkodó egye­sülés képviselői is. Az ülésszakon nagy figyel­met fordítottak az állandó bi­zottságnak azokra a feladatai­ra, amelyeket a KGST 29. ülésszaka jelölt meg a villa­mosenergetikai együttműkö­dését, fejlesztését célzó hatá­rozataiban. Az állandó bizott­ság jóváhagyta az érdekelt európai KGST országok egy­séges . villámcvsenergiai-rend- szerére vonatkozó általános séma kidolgozásának program­ját és naptári tervét, ami a folytatandó együttműködés; feladatokat is tartalmazza. Megvitatták azokat az elő­zetes vizsgálati eredményeket, amelyek alapján - általános koncepciót dolgoznak ki a KGST országok egyesített energiarendszerének és a jugo­szláv energiarendszernek 1990- ig és 2000-ig történő fejleszté­sére, a 750 kilovoltos és az ennél is nagyobb feszültségű rendszerközi hálózatok létesí­tésére. A szocialista integráció fej­lesztésében a KGST 29. ülés­szakán jóváhagyott 1976—1980. évi egyeztetett tervekben fon­tos létesítmény az érdekelt tagországok közös erejéből Vinyica—Albertirsa között építendő 860 kilométer hosz- szú, több mint kétezer mega­watt átviteli teljesítményű, 750 kilovoltos távvezeték, amelynek tervezéséről és épí-. téséről előterjesztett tájékoz­tatót részletesen megvizsgálta csak megvizsgálta a tagorzsá- gokban 1971—75. évek között előirányzott új energetikai lé­tesítmények üzembehelyezésé­nek, továbbá az új 400 kilo­voltos rendszerközi távvezeték építésének helyzetét. A bizottság értékelte az egyesített energiarendszer múltévi munkájának eredmé­nyeit. Megállapította, hogy 7,7 százalékkal növekedett az egyesített rendszerben dolgozó erőművek teljesítő képessége, s a villamosenergia-termelés pedig 5,6 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az együttműködés eredménye­ként 1974-ben 16 354 millió kilowattóra villamosenergia cserét bonyolítottak le az egyesített energiarendszerben. Az ülésszakon valamennyi megvizsgált kérdésben meg­felelő határozatokat hoztak, s a bizottság megjelölte az 1976—1980. évek között vég­zendő munkájának legíonto­Kurt Waldheim ENSZ-főtit- Kas. aki a, közMégfel .fefci akik a caglfejfeikObs mtifrefofifc. jufiosaláas íenergiarendis^exrel a4 allando taas. - feladatait- jp, __ iMTJ)

Next

/
Thumbnails
Contents