Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

EGY HÉT a világpolitikában Kivezető út a válságból Higgadt és felelősségteljes politikai tárgyalásokat a pol­gárháborús összeütközéssel fe­nyegető, súlyos ellenségeske­dés helyett — így jelölte meg a reális kivezető utat a vál­ságból a Fortugál Kattimunis- rta Párt. Á reákció eddig hátomízben próbálkozott az üj Hatalom erőszakos megdöntésével. A mostani, negyedik rohamnak két új jellegzetessége van, s ezek különösképpen bonyolít­ják a helyzetet. A támadások éle a kdrfltnuíi.isták ellen irá­nyul, s ebbert a heVes artti- komrriunista kampányban — amely a szavak csatáján túl halálos és sebesült áldozato­kat is követelt — a korábbi koalíciós partnereik, a szocia­listák, demokratikus néppár­tiak, bizonyos egyházi körök is részt vesznek. Ugyanakkor megbomlott az MFA-nak, a fegyveres erők mozgalmának egysége, s három fő irányzat alakult ki a hadseregen belül. A szo­ciáldemokratákhoz közelálló Antunes-csoport a jelek sze­rint hajlandó összefogni a bal­oldal szélsőségeseivel, hogy felülkerekedjenek a követke­zetesen haladó tiszteken. A reakció pedig, mihdinkább vérszemet kap ÉSzak-Pörlu- gália városaiban és falvaiban, hiszen az MFA magával van HZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: A mexikói elilök havannai látogatása — A Biztonsági Tatiácg támogatja a Zölci- fOki-szigetek és Sáo tómé ENSZ-tagságát. Kedd: A baloldali erők tiltakozó sztrájk-mfegmözdu’ása Por­tugáliában — Belpolitikai feszültség Argentínában. Szerda: Az amerikai külügyminisz­ter eiindüi közel-kéíéti közvetítő kőrútjára — A kambodzsai kormánykül­döttség Péktngböl Phen- janba utazik. CSÜtŐHök: / Szovjet—amerikai indít­vány a geHfi leszerelést bizottságban — Megalakul Banglades üj kormánya. — Az Egyesült Államok rész­legesen feloldja a Kuba- éllfenes blokádot. Péntek: Koszigin a Moszkvába ér­kező román kormányfővel tárgyal — Harcok portu- gál-Timöron. Szombat: A portugál Kommunista Párt megbeszéléseket java­sol a polgárháborús robba­nással fenyegető helyzet rendezésére. kicsúszott. Lisszabon kezéből, s ausztrál hadihajókat kértek fel a portugál lakosság elszál­lítására. A telepeseknek éz a gyorsütemü visszaáramlása az anyaországba tovább tetézi az arriügyis meglevő gondokat- bajókat. Nem túlzás tehát azt Az angolai polgárháborús állapotok miatt a menekülő fehé­rek számára Dél-Afrika Ilyen, képünkön látható táborokat létesített. A portugál hatóságok jelenleg nem győzik az egy­kori telepesek leszármazottáin ak légi úton történő elszállí­tását. elfoglalva, belső viszálykodása köti le... A kritikus helyzetben a kommunisták a tömegekhez fordultak: a szakszervezeti szövetség kedden rövid tilta­kozó sztrájkot szervezett, majd két nap múlva a baloldali erők is ott voltak a nagy lisz- szabonj tüntetésen. Mindezzel páhhuzamosan a PKP hajlan­dó a messzemenő politikai tárgyalásokra, az antifasiszta összefogás megújítására, s adott esetben nem zárkózik el az átmeneti kormány éssze­rű átalakítása elől sem. Lé­nyeges elem minden külföldi beavatkozás kizárása, hiszeh a NATO és a Közös Piac el­sősorban gazdasági zsarolás­sal próbálkozhat a nehézségek láttán. A belső gondok mellett a portugál vezetésnek az ango­lai, sőt legújabban a timori válsággal is szembe kell néz- hie. A délnyugat-afrikai or­szág a menetrend szerint no­vember közepén nyerné el függetlenségét, de Angolában állandósultak a fegyveres összecsapások. Timorón (az Ausztrália szom­szédságában fekvő sziget na­gyobbik része Indonéziához, a rüaradék PöttUgáliáHdz tarto­zik) gyakorlatilag polgárhábo­rú robbant ki, az ellenőrzés állítani, hogy a következő na­pok külöhösen fontosak lesz­nek Portugália életében. Genfben, a leszerelési bi­zottság ülésén jelentős moz­zanat történt. Közös szovjet— amerikai indítványt terjesz­tettek elő az emberi környe­zet katdnai célokra való fel- használásának megakadályo­zásáról. A téma a hetvenes esztendők problémáit hordja B Somogyi Néplap Újságírók Vlagyi kosztokban Viktor Lomakin, az SZKP Primorszki határterületi párt­bizottságának első titkára szombaton Vlagyivosztokban fogadta az európai szocialista országok saj tőtudósítóinak első csoportját. A szovjet külügy­minisztérium sajtóosztályának meghívására a szocialista or­szágok sajtótudósítói köruta­zást tesznek a tengermelléken és a szovjet Távol-Keleten. A csoport egy hetet töltött a tengermelléki területen. Az új­ságírók, köztük a magyar sajtó képviselői, megismerkedtek a Japán-tenger partján fekvő nagyváros nevezetességeivel, a kikötői berendezésekkel és el­látogattak a Távöl-Kélét legna­gyobb hajójavító üzemegységé­be is, Dalzavodba. magában: a ptesíerséges föld­rengések, szökőárak, tájfunok előidézése már nem tartozik a lehetetlenségek világába. A békés egymás mellett élést erősíti, a katonai enyhülést szolgálja, amikor a technikai- tudomártyös forradalom terü­letén legtovább előrehaladó két nagyhatalom, közösen ja­vasolja a környezet igázi vé­delmét. Genf másik fóruma, Jól halad a SALT—If megállapodás előkészítése Zamjatyin a szovjet—amerikai kapcsolatokról a közel-keleti békcértekezlet immár halszázadik napja »tetszhalott«. Az amerikai külügyminiszter, aki a hét derekán »kilencven­százalékos esélyekkel« újabb ingázó körútra indult, egyelő­re Genf kikerülésével szeret né tető alá hozni a második egyiptomi—izaraeli egyez­ményt. Bizonyos részletek tisztázása még hátra van, s az Izraelben fellángolt Kissin- ger-ellenes tüntetések bonyo­lítják az alkut. A Heti körkép nem lenbe teljes Latin-Amerika nélkül. Venezuela, a világ egyik leg nagyobb olajtermelője beje­lentette. hogy újévtől államo­sítja természeti kincsét; Ar­gentínában, hh lehet, még a korábbinál is zavarosabb a helyzet; a mexikói elnök sze­mélyében latin-amerikai ál­lamfő-vendége volt a szocia­lista Kubának. Ezek a címso­rok, de a kohtiriens változását mutathatta áz a hír is, hogy Washington részlegesen felol­dotta a Küba-elleneé bloká­dot. Az Egyesült Államok ez­zel lényegében a kudarcot is­merte el, a szükségből szeret­ne erépyt kovácsolni. Wa­shington kénytelen-kelletlen lépett, bár a példánál marad­va, a szükségből született erény még mindig csak rész- legeísnek mondható ... Leonyid Brezsftyev legköze-1 belügyekbe váló beavatkozási lebbi amerikai alá lehet írni a második SALP-megállapodást —, ha addig siketül megfelelő tarta­lommal kitölteni a vlagyivosz- tokl megállapodásban kialakí­tott kereteket — jelentette ki Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója a moszkvai rádióban pénteken este »A nemzetközi helyzet, kérdések és válaszok« című fórum-jel- legű műsorában. Mint mon­dotta, a SALT-—II. tárgyában fezidőszerirtt technikai kérdé­sek vannák napirenden. Anti' ről a tárgyalások folynak, an­nak a keretét Vlafjj/ivóSztbk- bán. határozták meg, most ezeket a kereteket kell tar­talommal megtölteni. Vannak nehézségek — fűzte hozzá — de azok technikai jellegűek. Zamjatyin utalt arra, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, amikor áz ame- rikái képviselő-küldöttséget fogadta, megjegyezte: — Két-három tálálkoZóra — közöttük külügyminiszteri szintű megbeszélésre — lesz szükség ahhoz, hogy tető alá hozzák a megállapodást. Él­eseiben az egyezmény reali­zálható lesz — fűzte hozzá. Kérdésekre válaszolva fog­lalkozott Zamjatyin azok­kal a kísérletekkel, ame­lyekkel egyes amerikai korigresszusi képviselők mégpróbálták összekapcsolni a kétoldalú szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodás törvényerőre emelését a Szov­jetuniótól várt egyoldalú ki- vándorlási engedményekkel. Elöljáróban Zamjatyin hang­súlyozta, hogy rnifidén ilyen Réti Ervin f kísérlet egyszerűén a szovjet látogatásakor próbálkozás, ami mint ilyen elfogadhatatlan. Rámutatott: az amerikai képviselők több­sége is helyteleníti az ilyen összekapcsolási kísérleteket. * Ott is és a Szovjetunióban is az a vélemény, hogy a keres­kedelmet kölcsönösen előnyös alapokon keli lebonyolítani, a diszkriminációs intézkedések áltálában zavarják a kapcso­latokat — m'Ondotta, majd megjegyezte, hogy az illetékes szérvek a kivándorlási kérel­mek '98 százalékát kedvezően bitáiták el, míg a fennmaradó kát százalék esetében azért Voltak kénytelenek elutasító választ adni, mert a folyarpo- dó államtitkok birtokában volt. Éz egyébként — fűzte hozzá — nem ellentétes az emberi jogok deklarációjával. Az európai biztonsági érte- t kéziét zárószakaszával karv csolatban föltett kérdésre vá­laszolva Zamjatyin hangsú­lyozta, hogy a Helsinkiben aláírt záródokumentum komp­romisszum eredménye volt ugyan, de az engedmények a béke érdekében történlek. Visszautasította azokat az egyes — főleg nyugati — kísérleteket, amelyek­kel megpróbálják a zá­ródokumentum egyes része­it kiemelni, másokat meg fi­gyelmen kívül hagyni. A hel­sinki záródokumentum égy és oszthatatlan — hangsúlyozta és befejezésül az SZKP KB főtitkárát idézve rámutatott arra, hogy ez a megállapodás rendkívül fontos a jövőre nézve, mivel hosszú évtize­dekre mutat előre és biztosít­ja az európai nyugalmat. (MTI) Úja h b bombamerénylet r r líssa b -Írországba n Kissinger Uamaszkuszban Vélemények a közvetítésről (Folytatás az 1. oldalról) »A Kissinger közvetítésével ftílyó egyiptomi—iZi-áéli tár­gyalások rendkívül érzékeny szakaszba léptek« — jelentet­te ki szombaton Alexandriá­ban Tahszeh Basil, áz egyip­tomi kormány szóvivője. Na­gyon nehéz nyilatkozni a tár­gyalások eddigi eredményeiről — mondotta a szóvivő, majd hozzátette: ez csak vasárnap délután Jész lehetséges, ha majd Henry Kissinger Izrael­ből visszatért Alexandriába. A kormány szóvivője a to­vábbiakban foglalkozott a Si­nai-félszigeten felállítandó előrejelző-rendszerrel kapcso­latos nehézségekkel. Hangsú­lyozta, ennek a rendszernek biztosítani keli az újabb egyiptomi—izraeli megállapo­dás végrehajtását olyan for­mában, hogy azt egyik fél se szeghesse meg. Kissinger külügyminiszter részletesen tájékoztatta a Co­lorado Állam-beli Vailbén sza­badságát töltő Ford elnököt a Közel-Keleten folytatott tár­gyalásainak eddigi állásáról — közölte szombaton Bon Nessen, a Fehér Ház szóvivő­je. Két ember életét vesztette, és húsz megsebesült Észak-lr- országban pénteken későn es­te, s ez volt a terror és ellen­terror láncolatának legújabb epizódja. Közben pedig ugyan­azok az emberek, akik tavaly terrorral kikényszerítétt két­hetes, sztrájkkal vls3zavonat- ták a katolikus közösségnek eddig adott, kétes engedménye­ket is, most azzal fenyegették rrteg az angol kormányzatot, hogy ha válóban kiszabadítja a katolikus internáltakat, ak­kor megint lehetetlenné teszik a termelést és a szolgáltatások működését. A két emberéletet követelő újabb merénylet este tíz óra Után, a Belfast közelében levő Armagh városkában történt. Néhány álarcos bandita várat­lanul megjelent az ivó előtt, géppisztolysorozatot küldött az emberek közé, és a nagy Za­varban pokolgépet telepített a helyiségbe. A menekülésre már nem maradt sok idő, s a robbanástól még a mennyezet is az emberek fejére omlott. Több ember igen súlyosan sebesült meg. A gengszterek — egy protestáns földalatti szer­vezet. tagjai — autón, elmene­kültek. A protestáns közösség nevé­ben kardoskodó illegális moz­galmak, amely eket sokszor lát­ható szálak tűznek a protes­táns politikusokhoz, összetűzé­seket szeíetnéhek kiprdvökálni a fél esztendeje tűzszünetet tartó katolikus titkos hadsereg — az IRA — és az angol fegy­veres erők között. A katolikus közösség rovására sorozatosan elkövetett merényletekre pe­dig a republikánus szervezetek hasonló, szinte válogatás nél­küli terrort alkalmaznak, s ez valóban megingatta a kényes tűzszümeti helyzetet, a politikai kibontakozás lal$n egyetlen reményét. (MTI) MÍÜÉH I i Halálra ítélték Papadopnloszt Egy athéni bíróság tegnap | belén szocialista mozgalom ve­déiben halálra ítélte OeorglOsz zetője a parlament félöSzlatá- Papadopulosz volt diktátor- | Sára és új választások kiírá­sára szólította fel a köztársasá­gi elnököt. Mivel a kormány biztosította áz elítélteket arról, hogy áz ítéleteket nem fogják végrehajtani! súlyos politikai válság robbant ki, amelyet csak azonnali választásokkal lehet megoldani — mondotta. államelnököt és két helyette­sét, Sztiliaáosz Pattakoszi és Nikölaosz Mükarezbszt, az 1974-ben megbukott fasiszta katonai junta vezetőit. A há­rom magasrangú katonatiszt 1987. április 21-én puccsal ju­tott hatalomra. Az athéni bí­róság további nyolc vádlottat életfogytiglani, hetet pedig 5— 20 éVi börtönbüntetésre ítélt. Két vádlottat — bizonyítékok hiányában — felmentett. A bíróság elnöke figyelmez­tette az elítélteket, hogy öt nap áll rendelkezésükre semmissé­gi panasz benyújtására. (A bí­róság döntése ellen nem lehet fellebbezni.) Hétfő reggelre összehívták a görög miniszter­tanácsot az ítéletek megvita­tására. Az erről szóló hivatalos közlemény szerint »a független igazságszolgáltatás munkáját lezáró végső eljárás lehetővé teszi a büntetések enyhítéséi«. A hivatalos közlemény hang­súlyozza, hogy a kérdés eldön­tésekor »a politikai felelősség érzésének kell felülkereked­nie«. Az athéni bíróság ítéletét egyébként csak a görög állam­fő Változtathatja meg. A görög politikai vezetők körében felháborodást keltett, hogy a kormány a fasiszta jun­ta vezetői ellen szombaton ho­zott ítéleték enyhítését helyez­te kilátásba. And reasz Papandreu, a pán­Enrique PaStoHnó, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke határozottan elítélte a chilei fasiszta junta terrorját, s követelte, hogy haladéktala­nul bocsássák szabadon Luis Corvalánt, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárát és a töb­bi chilei hazafit. Több mint ezer egyetemis­tát tartóztattak le Etiópiában a hatóságok azzal a váddal, hogy szabotálják a kormány államosítási programjában vállalt feladatukat. Az éti ópiai diákok hónapok óla nagysza­bású országos kampánybán vesznek részt, s ennek kereté­ben civilizációs alapismere­tekre tanítják az elmaradott vidéki lakosságot. Szihanuk ismét Pekingben tartózkodik Hosszúra nyúlt, csaknem három hónapos koreai ven­dégeskedés után szombaton délután visszaérkezett Pe- kingbe NOrodOm Szihanuk kambodzsai államfő. Vele érkezett Petin Noúth, a Kambodzsái Királyi Nemzeti Egy ségkorrhá n y min iszterelnö- ke. és Khieu Samphan minisz- terelnök-helyettés is, aki hi­vatalos küldöttség élén töltöt­tek néhány napot a KNDK- ban. Egyelőre nincsen megbízható értesülés ártól, hogy Szihanuk herceg hamarosan visszatérne Kambodzsába. Az államfő a felszabadulás óta még ném járt hazájában és gyanítani lehet, hogy nincsen jelentős szerepe az ott zajló belpolitikai fejle­mények alakításában. Pekingi tájékozott ttörökbén továbbra is úgy vélekednek, hogy Szihanuk egyelőre nem tér haza, hanem különféle dip­lomáciai missziókat teljesít majd. &aó van. arról, hogy részt vesz Hahóiban a VDK "kikiál­tása 30. évfordulójának ünnep­ségein, küldöttséget vezet az ENSZ-közgyűlés őszi üléssza­kára és fölkeres egy sor más országot is — főként el nem kötelezett államokat. E külde­tések valószínűsége még akkor is fönnáll, ha közben a herceg — egy rövidebb látogatásra — hazatérne Kambodzsába. Pekingi megfigyelők egy má­sik lehetőségre is utalnak, ne­vezetesen arra, hogy Szihanuk és környezete kapcsolatot te­remthet a jelenleg Pekihgben tartózkodó amerikai kongresz- Szusi küldöttséggel, ami gya­korlatilag az első félhivatalos érintkezés volna Phnom Penh felszabadítása óta a Kambod­zsa és az Egyesült Államok képviselői között. (MTI) 1 A gépkocsi-iparban felhasz­nálásba kerülő vasierhezgyár- tás technológiájával foglalko­zik a KGST-országok szak­emberéinek nemzetközi ta­nácskozása, amely Krakkó­ban, a Lenin kohászati kom­binátban kezdte meg mun­káját. A háromnapos tanács­kozáson Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus köztársaság és a Szovjetunió képviselői vesznek részt. Túl van az életveszélyen az angol fővárosban megoperált kilenchónapos Irina Csud- novszkaja. A leningrádi kis­lány szervi szívbajjal született és szervezetének ki nem elé­gítő oxigénellátása miatt arc­színe kékeslila volt. Irina az első olyan szovjet beteg, akit a Wilson miniszterelnök moszkvai látogatása alkalmá­ból kötött szovjet—angol egészségügyi egyezmény alap­ján Angliában gyógykezelnek. Repülögép-átesüportosítás. Az elkövetkező hónapokban mintegy kétszáz taktikai har­ci repülőgépet irányítanak át az Egyesült Államokból Nyugat-Európábá. Kiképzés és az európai légtérben vég­zendő bevetési gyakorlatok mellett az akció egyben az »interkontinentális átcsopor­tosítás« gyakorlását is céloz­za — tűnik ki a bonni had­ügyminisztérium bulletinjé­ből. Teng Hsziao-ping kihal mi­niszterelnök-helyettes szom­baton fogadta a Kínában tar­tózkodó amerikai kongresszu­si küldöttséget. A találkozón jelen Volt George Bush, a pe­kingi amerikai összekötő iro­da vezetője Is. A norvég statisztikai hivatal legújabb adatai szerint az or­szág lakossága 1975 június vé­gén négymillió 9 ezer volt. Az utolsó féléves időszakban Nor­végia lakossága 12 ezerrel gyarapodott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents