Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
NE CSAK A JELENTÉSEIBEN! M inden munkakörnek akadnak «-ingoványos-“ területei, melyekre jobb, ha -nem téved idegen. A helyi körülményeket alaposain ismerők is csak akkor merészkedraek alig kitaposott útjaikra, h-a már semmiképpen sem lehet kitérni e kötelezettség elől. Tudják, hogy van, nyilván is tartják, rendszeresen, megírják helyzetérői a jelentést, de ha lehetne, azonnal lemondanának róla — hiszen csak fölösleges nyűg, teher, amely akadályozza az igazi munkát. Ilyen «nemszeretem-« területnek látom a helyi tanrácsok bizottságainak tevékenységét. Ha erről érdeklődöm, az illetékes vezetők kínosam feszengve keresik a szavakat: persze, hogy működik, itt a munkaterve, a tanácsrendelet szerint évi két ülést kell tartania, az idén ugyan még nem volt, de hiszen csak július van, ellenben tavaly novemberben bekapcsolódott az elnöke egy vizsgálatba. Aztán ha feloldódnak, elmondják: mindenki tudja, a felsőbb szervek is, hogy nem megy ez a dolog. De hát erőltetik, mert divatosak a demokratizmusnak e formái. Pedig semmi hasznuk, sőt elveszik az időt az amúgy is túlterhelt tanácsi vezetőktől. A sok megjegyzésből általánosított vélemény szerint tehát a tanácsa bizottságok nem segítik a testületi munikát, a döntések előkészítését, a határozatok végrehajtását, hanem nehezítik a szakemberek dolgát. Ez a felfogás, sajnos, még sok helyen uralkodik, ha nem ] is mindenütt fogalmazzák meg így. Csak kevesen ismerik föl, hogy milyen nagy segítséget adhat a községek életének irányításához például a település- fejlesztési vagy akar a szám- vizsgáló bizottság. Hiszen tagjai — hozzáértő, lelkes lokál- patrióták — maguk és egy meglehetősen, széles réteg véleményét képviselik, ötleteit tolmácsolják, és ezáltal segítik a célok kitűzését és minél gyorsabb, egyszerűbb elérését. Akik komolyan megpróbálták, gyakorolják évek óta — a barcsiiak, a mesztegnyöiek, a siófokiak, a kadarkútiak, a lábodiak és persze a sor korántsem teljes — meggyőződéssel vallják: jelentős segítséget nyújtottak munkájukhoz a településfejlesztési bizottság kitűnő helyismerettel, széles köni kapcsolatokkal rendelkező tagjai. De nemcsak mondják, magam is meggyőződhettem értékes szervező-javaslattevő munkájukról. Már kevesebb kedvező tapasztalatot szerezhettem a számvizsgáló bizottság munkájáról. • Igen, természetesen megvitatja a költségvetést, javasol is egy-két dolgot az összegek felhasználására, de ezek általában nagyon, apró ügyek és inkább formális részvételről árulkodnak. Pedig egyáltalán nincs minden rendben megyénkben sem a helyi gazdálkodással. Ahogy a megyei tanács-vb egyik nemrég tartott ülésén megállapította: az ésszerű, takarékos gazdálkodás követelménye nem jutott érvényre maradéktalanul a múlt évben, gyakran lehet találkozni rutinra alapozott döntésekkel. A sablonos, a több éves hagyomány szerinti j gazdálkodás pedig — amely nem veszd figyelembe a körülmények változását, az új lehetőségeket és igényeket — mindennek mondható, csak takarékosnak nem. Nos, éppen a t döntések kellő megalapozottságával tudnának sokat segtí- te>ni a számvizsgáló bizottságok tagjai. Persze csak akkor, ha ezt igénylik tőlük; de ez sem elég: ha veszik a fáradságot a tanács illetékes vezetői, ügyintéződ és felkészítik őket, pontosait megfogalmazzák teendőiket. Ahogy Benkő Miklós, a porrogi tanács vb- titkára önkritikusan mondta: — Vezetni kellene a tagokat, feladatokkal ellátni őket. Bár — tette hozzá — ez többlet- munkát kíván az apparátustól. — Ez kétségkívül így van. De a figyelem, a törődés jócskán megtérül, a bizottságok szakszerű. színvonalas tevékenysége végső soron az ügyintézők munkáját is segíti. Két bizottságot emeltem ki csupán a sok közül. Beszélhettem volna többről is. Olyanokról, amelyeknek működésében még szembetűnőbb a sematizmus, a formalitás, de olyanokról is — mint például a szabálysértési albizottságok —, melyeknek tagjai a legtöbb helyen elismerésre méltóan, felelősséggel tesznek eleget megbízatásuknak és lelkesedéssel beszélnek e társadalmi tevékenységükről. Igen. mindenütt így kellene. Indítékot adni a bizottságok tagjainak a kezdeményezésihez, hogy ne azt érezzék: csupán nyilvántartják őket valamelyik bizottságban. E lsősorban a helyi tanácsok vezetőinek, úgy- , intézőinek felelősségétől, munkájától függ, hogy a bizottságok tagjai ne csak a kimutatásokban, a jelentésekben szerepeljenek, hanem képességeiknek megfelelő feladatok elvégzésével segítsék lakóhelyük fejlesztését. Paál László 14 nap alatt végeztek az aratással Nagyatádi kombájnok Kutason, Háromfán A bálázott szalmát a konzervgyárnak szállítják. Nagyatádon, a Búzakalász Termelőszövetkezetben 14 nap alatt elvégezték az aratást. Július 5-én indultak ki először a kombájnok a gabonatáblákra, és július 21-én már arról számolhattak be a termelőszövetkezet vezetői: véget ért az egyik legnagyobb nyári munka, magtárban a termés, ösz- szesen 560 hektár búza betakarításáról kellett gondoskodniuk. Két régi kombájn állt munkába az induláskor, két SZK— 4-es. Az új SZK—5-ös és a John Deere vett még részt az aratásban. Nyújtott műszakban mentek a gépek, reggel héttől este kilenc óráig. így sikerült rekordidő alatt betakarítani a termést. Mert a 14 nap rekordnak számít — hiszen a korábbi években általában 21 Amint befejezték az aratást Nagyatádon, a négy kombájn máris indult a közeli gazdaságokba. A háromfai termelő- szövetkezetbe a John Deere és az SZK—5-ös ment a két SZK—4-es pedig a kutasi tsz- ben segít. (Kutason már a korábbi években is dolgoztak a Búzakalász Tsz kombájnjai, régi kapcsolat ez a két gazdaság között.) A kombajnosok is szívesen mentek a szomszédos üzemekbe. Minden reggel gépkocsival szállítják őket a munkahelyre, este pedig haza, így nem kell hosszú ideig távol lenniük a családtól. A keresetük sem kevesebb: itthon teljesítménybérben dolgoztak, átlag 250—300 forintot kaptak naponta. Most is körülbelül ennyit keresnek. Meleg ebédről, hűsítő italokról a kutasi és a hárómfai gazdaság gondoskodik, saját üzemük tízórai és uzsonnapénzt biztosít részükre. Nemsokára hazajöhetnek gépeikkel, és bizony rájuk is fér majd a pihenés. Már négy vasárnapot töltöttek munkával. Nagyatádon most az aratást követő munkák, a tarlóhántás, a szalmaletakarítás folyik. A szalma egy részét értékesíti a gazdaság. A konzervgyárnak 10 vagonnal szállítanak, ugyancsak ennyit vásárolt meg tőlük a papírgyár. A szalma többi részét itthon hasznosítja az üzem. D. T. Kevesebből ugyanazt Üjítást nyújtottak be a Videoton Számítástechnikai Gyárának tabi gyáregységéiben a villanyszerelők. Azt javasolták, hogy a túlfűtöttség megakadályozására még október előtt szereljenek föl érzékelő berendezéseket a munkatermekben. Ezek segítségével a fűtő állandóan figyelemmel kísérheti, hogy milyen a hőmérséklet az egyes helyiségekben. s ha nagyon meleg van, csökkenti a tűz intenzitását a kazánházban. Az ötlet tulajdonképpen kézenfekvő. Megvalósítása azonban műszaki gondokat is jelent: a jelzőrendszer fölszerelése nem megy zökkenők nélkül. A gyáregységben — mielőtt döntöttek volna a javaslat sorsáról — számolni kezdtek. Ha bevezetik az újítást, már az első évben várhatóan 44 ezer forintot takarítanak meg. Ezért a pénzért pedig már érdemes foglalkozni ezzel az újítással, hiszen beruházást csak az első évben jelent, a megtakarítás viszont sok évig biztosítva iesz. Amikor az újítók tevékenységéről esik szó, elsősorban arra gondolunk, hogy az ész- szerűsítés bevezetése,' a munkaszervezési javaslat megvalósulása után könnyebb lesz a munka, javul a minőség, esetleg termelékenyebben dolgoz' együtt jár az ésszerűbb anyag- és energiafelhasználással, a takarékosabb gazdálkodással is. Nem véletlen, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol erős az újítómozgalom, könnyebben megvalósítják a takarékossági intézkedési terv kitűzött feladatait is. Amikor a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny első szakaszát értékelték a szocialista brigádvezetők megyei tanácskozásán, nem véletlenül hangsúlyozták: arra van szükség, hogy a közösségek újításaikkal, ésszerű javaslataikkal is segítsék a takarékos anyagfelhasználást, a minőség javítását. A vállalati tervek túlteljesítésére csak ott érdemes vállalást tenni, ahol olyan terméket állítanak elő, amely hiánycikknek számít, vagy a népgazdaságnak a jelenleginél többre van belőle szüksége. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában a brigádok vállalásai között az első helyen szerepel az első osztályú termék arányának növelése, a költségek csökkentése. A Nagyatádi Konzervgyárban több újítás is segíti a takarékos anyagfelhasználást. Az egyik brigád javaslata alapján megoldották a konzervdobozok zárókupakjaként használt fémlemezek ésszerűbb, Ez a megtakarítás üvegenként alig éri el az egy fillért. A sok egy fillér azonban sokra megy: évente tízezer forintokban lehet csak ennek az újításnak a jelentőségét kifejezni. Ott, ahol rendszeresen foglalkoznak az újítókkal, javaslataikat gyorsan elbírálják, és segítséget is adnak e javaslatok megvalósításához, egyre több az ésszerűsítés. És ezeknek segítségével kevesebb anyagból és energiával ugyanolyan jó vagy még jobb minőségű terméket állítanak elő. nap kellett ahhoz, hogy ennyi búzát levágjanak a kombájnok. A termésátlag viszont kevesebb volt a tervezettnél: egy hektárról a tervezett 30 helyett 25 mázsa szemet takarítottak be. A minőséggel nem volt baj. A termés egy részét — elsősorban a délelőtti aratásból származót — viszont szárítani kellett. A terményforgalmi vállalatnak 40 vagon búzát adott át eddig az üzem. Az ősszel még további 70 vagonnal szállítanak majd el. Addig ezt a szövetkezet tárolja. Kapcsolat az iskolával A nagyobb tudás megszerzéséért (Tudósítónktól.) Nincs könnyű helyzetben a mezőcsokonya—Somogy j ádi egyesült áféisz. Az igazgatóság politikailag és szakmailag képzett, megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező vezetőket, hálózati dolgozókat szeretne alkalmazni. A központi igazgatásban huszonhármán, a hálózatban százhúszat! dolgoznak. Körzetük 14 községében 12 000 lakos ellátásáról nak a gépek. Mindez azonban | takarékosabb fölhasználását. Új zöldség fajták bemutatója Országos tapasztalatcsere Tordason Äz Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet tordasi telepén pénteken országos zöldség-fajtabemutatót tartottak. Ezen a termelő gazdaságok és kutatóintézetek 150 szakembere, kertésze vett részt. Bemutatták az új hazai és külföldi zöldségfajtákat, amelyek a közeljövőben köztermesztésbe kerülhetnek. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet tíz telepén az idén 550 zöldségfajtát, illetve | fajtajelöltet vizsgálnak, s közülük az új hazai fajták száma 300. A tordasi bemutatón -nagy; -érdeklődéskísérte a hazai — kecskeméti nemesítésű — új paradicsomfajtákat és a gépi konzerv- ,csemegepaprikát, amely egyidejű beérésével gépi szedésre a legalkalmasabb. Bemutatták az új, hajtatásra is alkalmas paradicsom- és paprikafajtákat ás. Az új fajta jelölt, a hegyes, csípős rekordpaprika — bár még csak első éves — jó tulajdonságai miatt ideiglenes szaporítási engedélyt kapott. A paradicsomok közül főként üvegházi hajtatásra alkalmas a kecskeméti 262-es és a kecskeméti rezásztens hajtató. iőezi munkákra, -sók-a jövő évi 693 millió forint forgalom fél év alatt Fölkészült az őszi munkákra az Agroker A Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat a múlt éy első felében 534 millió, most pedig 693 millió forint forgalmat ért el. Mint Sasi János, az Agroker igazgatója tájékoztatott: a múlt év azonos időszakához képest ezúttal 109 millióról 150 millióra nőtt a gépforgalom, 226 millióról 267 millióra a műtrágyaforgalom és 100 millióról 138 millió forintra a növényvédőszer-for- galom értéke. Az akkori 78 millióval szemben most 106 millió forint értékű alkatrészt és műszaki árut adtak el; egyéb cikkekből pedig 4 millió frinttal többet, a tavalyi első. félévhez képest. A mintegy 30 százalékos forgalomnövekedés egyrészt a gazdaságok vásárlókedvét — és képességét — tanúsítja, másrészt arra is következtetni lehet az emelkedésből, hogy a vállalat jó áruellátással várta az üzemek any ag beszerzőit. Ebben az időszakban — jóllehet a legnagyobb feladat most az aratásnál jelentkező gépigények és alkatrész-szükségletek kielégítése — már az beszerzésekre készül a vállalat. Igyekszik biztosítani az ősszel szükséges gépeket és növényvédő szereket. A kedvezményesen értékesíthető — ötvenezer forintos gépvásárlási utalvánnyal ellátott — SZK—5-ös kombájnból eddig több mint harmincat adtak el. Ami még a telepen van, azokat megvásárlás esetén még a mostani gabonaaratásban és később a kukorica betakarításánál haszonnal alkalmazhatják a gazdaságok (a kedvezményes értékesítés az aratás befejezéséig tart). Rendelkezik a vállalat a kukorica betakarításához szükséges, különböző típusú adapterekkel is; pótkocsikból a napokban várnak nagyobb szállítmányt, s ugyancsak kielégíthetik a gazdaságok igényeit az őszi vetéseknél alkalmazandó vetőgépekből, műtrágyaszórókból. A háztáji és kisegítő gazdaságokban használatos kisgépek közül különösen a szüretnél szükséges eszközök kerülnek most a kereslet előterébe, Erre is fölkészültek: megfelelő készlet áll rendelkezésükre szőiöprésekből és- zúaökbóL-Az állattenyésztéssel és hizlalással foglalkozók kukoricamor- zsolők, darálók között válogathatnak, sőt a nyúltenyész- tőknek modem nyúlketrecet is kínálnak. Megérkezett az első szállítmány a vállalat telepére a KERTITOX 101 típusú motoros permetezőből, és a hozzá való tartozékokból: pótkocsiból, rotációs kapából, kormos kapaszkodóból és kézi szórópisztolyból. A nagy- és kisgazdaságok számára egyaránt fontos tudnivaló — a beszerzések időpontjának meg" választása végett —, hogy a vállalat műtrágya- és növény- védőszer-ösatályán augusztus 15-től szeptember 5-ig, a gép- és alkatrész osztályon szeptember 1-től 15-ig, az egyéb szakmákban pedig szeptember 15-től 30-ig leltároznak, s ekkor a kiszolgálás szünetel. Ebben az időszakban igyék- szenek gondoskodni a jövő évi árualapokról is. Arról, hogy mindenből megfelelő választékot kínálhassanak. E célból már elkezdték a műtrágya és növényvédő szer iránti igényeik fölmérését a megye me- zőgazdasásléűzenieiben. kell gondoskodniuk. Mindezt 26 kiskereskedelmi, 17 vendéglátó-, 15 felvásárló- és 4 ipari egységgel végzik. Gondjaikra 23,5 millió forint érték van bízva. Kaposvár közelsége miatt az előírt képesítéssel rendelkező dolgozók inkább a varos korszerű ipari, kereskedelmi üzemeiben, üzleteiben és mos intézményeknél vállalnak munkát. Különösen nagy gondot jelent, hogy a kis községekbe, pusztai boltokba szakképzett vezetőt, beosztott dolgozót állítsanak. Az egyesült szövetkezetnél korábban sokat tettek a szakmai-politikai képzés érdekében. Hogy mégis milyen sok még a tennivaló,' bizonyítják a következők: 26 dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége, egyes felvásárlók, ipari üzemi dolgozók csak 6 elemit végeztek. A 120 hálózati dolgozóból 84 alkalmazott járta ki az általános iskolát. 10 boltos és vendéglálóipari dolgozó középfokú iskolai vég- 1 zettséggel rendelkezik. Nem I jobb a helyzet a szaktudás területén sem. 59 főnek nincs szakmunkásképesítése, és az egységvezetői iskolát is csak 14-en végezték el. A politikai képzés területén hasonló a helyzet. Ezekről a gondokról és a feladatokról tárgyalt a napokban az egyesült áfész igazgatósága Jutában, a szövetkezet központjában. Ügy határoztak: a helyzet javítása érdekében fölveszik a kapcsolatot a körzet iskoláival. Több dolgozót szeretnének »beiskolázni« szakmunkásképzőbe is. Erőfeszítéseket tesznek aaért, hogy minél többen iratkozzanak be a középiskolákba. Somogyi Néplap\ 3