Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Foiytaiia imádjál a bizioasáii és esviiUmskotiési ériekezle! (Folytatás az 1. oldalról) f a szocialista és a kapitalista államok, a szövetségekben tö­mörültek és a semlegesek, a kis és a nagy államok népei egyaránt. Mindenki nyert, akinek drága bolygónk béké­je és biztonsága. ban és a társadalmi rendsze­rekben tapasztalható különb­ségeket. Pontosabban, a részt vevő államok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a formában, amelyben ez a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének feltételei kö­zött ma elérhető. A tanácskozás munkájának tapasztalatából fontos követ­keztelések adódnak a jövőre nézve is. Ezek közül a leg­főbb, ami a záródokumentum­ban is kifejeződik: senki sem teheti meg, hogy ilyen vagy olyan külpolitikai jelle­gű megfontolásokra támasz­kodva, megkísérelje elöirni más népeknek, hogyan ala­kítsák ki belügveiket. Minden állam népének szuverén joga, hogy> megoldja belügyeit, ki­alakítsa belső törvényeit. Másfajta hozzáállás ingatag és veszélyes talaj a nemzetközi együttműködés szempontjából. Az általunk aláírandó do­kumentum, az államok széles körű, de pontos akció-plat­formja, amely egyoldalú és sokoldalú alapon évekre, sőt evlizedekre szólhat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek határt. Ma ez a lehetőségek maximuma, hol­nap pedig kiindulóponttá kell válnia a további előrehala­dáshoz a tanácskozás által megnyitott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és tet­tekben megnyilvánuló folya­matosságra való törekvés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre is, amelyhez most a Helsin­kiben képviselt 35 állam hoz­zákezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelölték a további lé­péseket az első európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és továbbfejlesz­tésére. Hz értekezlet az összes részvevő közös sikere F, rendkívül tekintélyes hallgatóság előtt Szeretném ismételten hangsúlyozni a szovjet külpolitika egyik ál­landó vonását — a béke és a népek közötti barátság lenini politikáját, annak humaniz­musát. A humanizmus eszméi hatják át pártunk XXIV. kongresszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az európai érte­kezlet összehívásáról szólt. Nagy megelégedéssel álla­pítom meg, hogy az európai néke megszilárdításának fő problémáival kapcsolatban a tanácskozás által kidolgozott tételek a népek érdekeit, az emberek érdekeit szolgálják, függetlenül a foglalkozástól, a nemzetiségtől és a kortól: a munkásokét, a falusi dol­gozókét, az értelmiségiekét, vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tételeket áthatja az ember tisztelete, az ember iránti gondoskodás, hogy békében éljen és bizalommal tekint­hessen a jövőbe. Az általunk elért megálla­podások kibővítik annak le­hetőségét, hogy a népek foko­zottabban befolyásolják az úgynevezett nagy politikát. Ugyanakkor érintik a min­dennapos problémákat is. Előmozdítják az ember élet- körülményeinek javítását, a foglalkoztatottság biztosítását, a jobb művelődési feltétele­ket. összefüggnek az egész­ségről való gondoskodással is, vagyis röviden mindennel, ami az egyes embereket, csa­ládokat, a fiatalokat és a különböző társadalmi csopor­tokat érinti. Azokhoz hasonlóan, akik erről a szónoki emelvényről beszéltek, az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezletet az összes részvevők közös sikereként értékelem. Az értekezlet eredményei hasznot hajthatnak Európa határain túl is. A hosszú tárgyalások ered­ményei olyanok, hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a józan ész diadala. Mindenki nyert: a keleti és a nyugati országok, 2 Uömogy» Néplap Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy mindannak a sike­res megvalósítása, amiről itt megállapodtunk, nemcsak, hogy kedvező hatással lesz az európai népek életére, ha­nem* fontos hozzájárulást je­lent az a világbéke megszi­lárdításához is. / Még egy gondolat, amelyet valószínűleg a jelenlevők kö­zül sokan osztanak. A tanács­kozás a nemzetközi politika hasznos iskolájának bizonyult a részt vevő államok számára, különösen hasznosnak nap­jainkban, amikor a pusztítás­ra és megsemmisítésre hihe­tetlen eszközök állnak ren­delkezésre. Az az erőteljes impulzus, amelyet a tanácskozáson részt vevő 35 állam vezetőinek ez a találkozója ad, arra hiva­tott, hogy elősegítse a békés életei Európában és azon kí­vül. Befejezésül szeretnék mély elismeréssel adózni a finn népnek és kormánynak, sze­mély szerint Urho Kekkonen finn elnöknek a harmadik szakasz munkájának nagysze- j rű megszervezéséért, a rend- | kívüli szívélyességért és ven­dégszeretetért. Lepnyid Brezsnyevet köve­tően Liám Crosgave minisz­terelnök, az Ír Köztársaság küldöttségének vezetője emel­kedett szólésra. Beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia záródokumentu­mát, mint »a kapcsolatok megjavítására és a részvevő államok közötti együttműkö­dés továbbfejlesztésére szóló programot Európa és a világ javára«. A dokumentum, amelyet különböző társadal­mi rendszerű államok dolgoz­tak ki, egyáltalán - nem tesz kísérletet ezeknek a külünb- ségeknek az elmosására. A dokumentumok alapja a 35 i ország közős érdeke a béke fenntartásában ■— mondotta az ír kormányfő. Ezt követően Makariosz érsek, ciprusi elnök szólalt fel. Makariosz érsek a biztonsá­gi konferencia Euróoa hatá­rain túl ható jelentőségét méltatta, elsősorban az álla­mok közötti kapcsolatok alap- elveinek" megfogalmazását. Ezek közül is különösen az erőszakról és az államok szu­verenitásának megsértéséről való lemondást emelte ki. Mint mondotta, ezekngk aZ alapelveknek a csorbítatlan megvalósítása szabad ' utat nyithat a ciprusi probléma megoldására. Makariosz érsek- felszólalása alatt, amelyben elítélte Tö­rökország ciprusi katonai in­tervencióját, a török küldött­ség kivonult a konferencia- teremből. A ciprusi államfő után Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar ' kül­döttség vezetője emelkedett szólásra. Kcioidoiú tanácskozások Káliár János tölsii küldöftsápezeíőve! taláüiGzett Kádár János A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen hive a békés egymás mellett élésnek Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! A magyar közvélemény kez­dettől fogva figyelemmel kí­sérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet tevékeny­ségét. Történelmi jelentőségű­nek tartjuk, hogy a közös erő­feszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági ér­tekezlet legfelsőbb szintű záró szakasza. A népek várakozá­sait, egy jobb jövő iránti re­ménységeit fejezi ki, és két­ségtelen. hogy Európa törté­nelmének új, fontos lapját ír­ja ez a tanácskozás. A magyar küldöttség nevé­ben tisztelettel köszöntőm a küldötteket, az értekezl et minden résztvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát; az értekezletnek teljes sikert kí­vánok. A Magyar Népköztár­saság és a magyar nép nevé­ben köszönetét mondok a Szovjetunió, valamennyi euró­pai ország, az Amerikai Egye­sült Államok és Kanada veze­tőinek és kormányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, lét­rejöttéhez. Szívből köszöntőm fáradhatatlan, áldozatkész munkájukért nagyrabecsült házigazdáinkat, Urho Kelcko- nen urat, a Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt. Hel­sinki város vezetőit, a testvéri finn népet. Q népek reménye a béke Tisztelt küldöttek! Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna— Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egy­aránt az itt élő népek sorsá­hoz kötődik. Meggyőződésünk, hogy Euró­pa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetsé­ges, még fokozottabban így van ez a magyar nép eseté­ben, amely évszázadokon át a hadak útjának kereszteződés! pontján, élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson és megőriz­ze államát a fenyegető pusz­tulással szemben századunk­ban. Az első világháború hiá­bavaló áldozatai után a vesz­tes Magyarország területe a korábbinak egyharmtadára csökkent, a második világhá­borúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 száza­lékát és az ország romhalmaz­zá vált. A magyar nép sorsa har­minc évvel ezelőtt, az antifa­siszta koalíció történelmi győ­zelmének és annak következ­tében, hogy a szovjet hadse­reg. a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk területéről a hitlerfasiszta megszálló hada­kat, új. jó fordulatot vett. Az­óta békében él a magyar nép. visszanyerve nemzeti függet­lenséget es allarni szu ver erű­Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegitap a Finlan­dia palotában találkozót tar­tott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A találkozón részt vett Andre j Gromiko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar» Népközt.á’-sa- ság Minisztertanácsának elnö­ke. A szívélyes légkörű beszél­getésen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet­tel kapcsolatos kérdések áll­tak a figyelem középpontjá­ban. A véleményedére során mindkét fél elégedetten nyi­latkozott a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt. a Szovjetunió és a Magyar Nép­köztársaság közötti testvéri kapcsolatok fejlődéséről. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az EBK zárószakaszán résztvevő magyar küldöttség vezetője csütörtökön délben látogatást tett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. A szívélyes légkörű találko­zón eszmecserét folytattak a két ország és a két nép kap­csolatainak és együttműködé­sének mind szélesebb körű ki­bontakozásáról és továbbfej­lesztésének lehetőségeiről, va­lamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet­ről. Érintették a nemzetközi helyzet más, időszerű kérdé­seit is. A találkozón részt vett Pent- ti Taluitwe, a Finn Köztár­saság budapesti nagykövete és Rónai Rudolf, a Magyar Nép- köztársaság helsinki nagykö­vete is. . Ugyancsak tegnap találkozó­ra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Todor Zsilkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke között. A meleg elvtársi légkörű ta­lálkozón az európai biztonsági ás együttműködési értekezlet eredményeinek fényében meg­vizsgálták a nemzetközi hely­zet néhány időszerű kérdését, valamint a testvéri magyar— bolgár kapcsolatok továbbfej­lesztésének kérdéseit. Kádár János és dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Köztársaság elnöke megbeszélést tartott. A meleg, elvtársi légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlettel kapcso­latos teendőket, és véleményt cseréllek a két szomszédos szocialista ország és a két párt kapcsolatai fejlesztéséről. A megbeszélésen részt vett Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. és Lubomir Strougal, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Po­litikai Bizottságának tagja is. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescu-val, a Román Kom­munista Párt főtitkárával. a Román Szocialista Köztársa­ság elnökével. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a Magyar Népköztár­saság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatairól, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet egyes kérdé­seiről. tását, szilárdan és eltökélten halad maga választotta útján, s ma a fejlelt szocialista társa­dalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges ta­nulságokat. Mindenki megért­heti, hogy a szocialista Ma­gyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, biz­tonsága, barátsága és együtt­működése nem pusztán szava­kat jelent. hanem szilárd el­veken, súlyos történelmi ta­pasztalatokon nyugvó, hosszú távú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekeit fejezi ki. Tisztelt küldöttek! Közismertek az európai né­pek múltbeli szenvedései, a két világháború földrészünkön pusztításai, az a tény. hogy a két világháború földrészünkön robbant ki. Mindezt, de legfő­képpen azt figyelembe véve. hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus esetén eddig soha nem látott ször­nyűséggel és pusztulással fe­nyegetik Európa és a világ né­peit, minden ország felelős tényezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó eny­hülés tartós, a béke biztosított és szilárd legyen. Ogy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemé­ben végzendő további munká­tól függ népeink, földrészünk. Európa, és nem túlzás ha azt mondjuk, nem kis mértékben az emberiség jövője. Az álta­lunk képviselt népek remenye az, hogy az értekezlet jó mun­kát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járul­jon hozzá az értekezlet sike­réhez. Igyekszünk e megbí­zásnak eleget tenni. A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen, híve a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője Brezsflyev-aiegbeszélések és aláírója volt az 19G9-es bu­dapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsá­gi értekezlet összehívását. Szövetségeseinkkel együtt az­óta is mindent megtettünk az értekezlet léVejöttéért. Képvi­selőink mindvégig részt vet­tek az előkészítő munkálatok­ban és a jelen értekezlet elé i aláírásra hetei-jesztett okmány kidolgozásában. Mindent meg kelt tenni a háború lehetőségeinek kiküszöböléséért Tisztelt küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeüt­közésekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetősé­gének kiküszöbölése érdeké­ben. Kormányunk úgy véli, to­vábbi erőfeszítéseket kell ten­ni az általános leszerelés elő­mozdítására. Támogatunk minden komoly leszerelési tö­rekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát leszere­lési világivonferencia összehí­vására. Üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meg­határozónak tekintjük a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok kapcsolatainak javulását, megállapodásukat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberi­ség fejlődésének jelen szaka­szában a világháború elkerü­lésének nincs más reális és el­fogadható alternatívája mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése. — a fegyverkezési verseny megál­lítása, a fegyverzetek korlálo­(Folylatas a 3, oldalon) Tegnap Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára Helsinkiben ba­ráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkárával, az államtanács él nőkével. Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov megelégedéssel szólt az európai biztonsági konfe­renciáról, amely arra hivatott, hogy a további európai eny­hülés és együttműködés szá­mára megteremtse a tartós alapot. A tárgyaló felek a testi-éri barátság szellemében véle­ményt cseréltek a szovjet— bolgár kapcsolatok fejlesztésé­nek néhány kérdéséről. Csütörtökön megbeszélésre került sor Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke kö­zött. A felek pozitívan értékel­ték az európai értekezlet zá­rószakaszának menetét. Leonyid Brezsnyev ugyan­csak csütörtökön Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfő­vel is találkozott. A szívélyes megbeszélés során a felek az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet munká­jának kérdéseiről, valamint a szovjet—kanadai jószomszédi és kölcsönösen előnyös kap­csolatok további fejlesztéséről cseréltek véleményt. • • • A szovjet küldöttség vezető­je megbeszélést folytatott Su­leyman Demirel török minisz­ter elnökkel. A megbeszélésen részt vett Gromiko szovjet és Caglayangil török külügymi­niszter is. A találkozón a fe­lek véleményt cseréltek a szovjet—török kapcsolatok ala­kulásáról, a biztonsági érte­kezlet kérdéseiről és néhány más nemzetközi problémáról. A megbeszélés a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. * * • v • Leonyid Brezsnyev csütör­tökön esté találkozott Helmut Schmidt nyugatnémet szövet­ségi kancellárral is. Ford amerikai elnök és De­mirel török miniszterelnök csütörtökön reggel, közvetle­nül az EBK-csúcs délelőtti ülésének megnyitása előtt munkareggeli keretében foly­tatott eszmecselét á két or­szág között támadt súlyos el­lentétekről. Az UPr szerint azonban szemmel láthatóan semmiféle megoldást sem ta­láltak a két NATO-szövetséges közötti válság áthidalására. Demirel a megbeszélés után újságírók előtt kijelentette, hogy »egyelőre« nem működ­tetik az Egyesült Államok Tö­rökországban lévő amerikai lehallgató és felderítő beren­dezéseit. Közölte, hogy Ford elnökkel áttekintette a török— amerikai kapcsolatokat, és hogy Törökország ezeket »igen nagyra értékeli« és »minden tőle telhetőt meg fog tenni, nehogy tovább romoljanak«. * * * Erich Honecker, a NSZEP KB első titkára, az NDK dele­gációjának veze.ője Leo Tin- demans belga miniszterelnök­kel ta'álkozott. A szívélyes légkörű eszmecserén az NDK és Belgium együttműködése továbbfejlesztésének kérdé­seiről volt- szó. * * * »Munkareggelin« találko­zott csütörtökön Edward Gie- rek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB első titkára és j Giscard d'Estaing francia köz- I társasági elnök is.

Next

/
Thumbnails
Contents