Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
Folytatta munkáját a biztonsági és együttműködési értekezlet (Folytatás a 2. oldatról) zása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennék tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bonyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó elvek rögzítését. Az értekezlet munkájában résztvesz 35 szuverén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az államok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a részt vevő 35 különböző állam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következetes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a biztonsági értekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a politikai bizalmat,: s ez megkönnyíti az európai . fegyveres erők, és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködésre kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben tovább szélesedjék. Úgy véljük, hogy általában, az államok, s különösen a különböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait, szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. Magyarország kész a hátrány os megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mindazon országokkal, amelyek maguk; is érdekelték ebben. Hívei vagyunk az elkéri kapcsolatok fejlesztésének Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sók munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az információk, az emberi kapcsolatok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársaság kése az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére. A magyar kormány meggyőződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledése és 'barátsága feltételezi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együttműködését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgáló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók kiválóan véghezvitt közös programja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra közikinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliere, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy pél- dányszémban kiadjuk, szín- ipádra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük. mindenki, -szármára. Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesztésének, az utazás, a világot látás további könnyítésének. A Magyar Népköztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétoldalú turizmust bonyolítunk. A tízmilliós lélekszámú Magyar- országra évente több mint 8 millió külföldi látogató érkezik, és három milliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyítja, hogy híve a kulturális együttműködés, az információk, a személyi forgalom bővítésének, minden olyan ésszerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését, E téren is csak akkor és úgy lehet további, élőrevezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk a partner országok szuverén jogait, törvényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, közösen kidolgozott okmányunk is igényel minden résztvevő államtól. Kulturális együttműködés, az információk cseréje kapcsán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, különböző ideológiájú pártokat, különböző politikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk ösz- sze, hogy elfogadjuk egymás ideológiáját vagy állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk, és megállapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság legyein, hogy az államok, az országok hasznos an eg v ü ttm üköd jenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Minden! megleszünk az értekezlet céljainak valóra váltásáért Elnök elvtárs! Tisizteilt küldöttek! Naigy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági ós együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nem csak hívei, ellenzői is vannak. A gáncstevőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb. békésebb világ korszak- jelzőjelcént kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népék állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány a« értekezlet okmányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatásénak megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy ilüH^ben az ereteken, államok. képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani Önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeseerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! Kádár János beszédének elhangzása után az elnök berekesztette a délelőtti ülést. Tito jugoszláv elnök a tegnap délutáni üíésen elhangszerint a által 1973-ban Helsinkiben el fogadott ajánlásokhoz képest többet értek el, mint ameny- nyire számítani lehetett. Leo Tindemans belga miniszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a katonai enyhüléssel is. A záróokmány elvben elismeri a kettő összefüggését, de Géniben mégsem tárgyaltak a katonai biztonság tényleges problémáiról — mondotta, s hozzáfűzte: az igazi enyhülés csak akkor következhet be, zott felszólalásában annak va ha a szovjet—amerikai tár— A jövőben további együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakorlatba. A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a jelen elvek alapján. A finn köztársasági elnök végül Hangsúlyozta: immár hagyományos az a vélemény, hogy a nagyhatalmakat különleges felelősség terheli a világbékéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a megállapítás igen nagy mértekben ma is helytálló. Az európai biztonsági értekezleten az eddiginél sokkal nagyobb mértékben foglalkoztak a biztonság kérdéseivel a résztvevő országok a teljes egyenjogúság alapján és ez egészen sajátos jelleget adott ennek a konferenciának. Elismerve a biztonság oszthatatlanságát és a kölcsönös egymásra utaltságot, . valljuk azt is, hogy minden egyes részvevő ország felelőssege egyformán nagy. A magunk részéről, mi finnek készeik vagyunk a reánk háruló felelősséget vállalni, és minden l;e- külügyminiszterek hetőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött célok valóra' váljanak — fejezte be beszédét a finn államfő. A portugál felszólalás elmaradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltűnj tetett Carlos Arias Navarro, spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután, mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka. A spanyol kormányfő beszédében nagy súlyt helyezett a biztonság fogalmának szélesebb körű — Európán túlnyúló — értelmezésére és megelégedéssel állapította meg, hogy a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány a földrészünkkel szomszédos területek közül megnevezi a Földközi-tenger térségét. A Földközi-tenger északi és déli partja mentén élő pépek remélhetően olyan szándékot látnak ebben, hogy a térséget az ott élő összes népek számára az igazságos béke térségévé 1 változtassák. A Spanyol miniszterelnök 1 beszédével kevéssel 6.00 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia pénteken dél- !előtt folytatja munkáját. véleményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. Az EBK nem egyszerűen az európai nemzetek valamilyen egyetértésének eredménye, hanem a nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokban a második világháború óta lezajlott változások és, új irányzatok kileje-, ződése. A jugoszláv államfő elismeréssel méltatta az enyhülési és a tárgyalási politika eredményeit, rámutatva, hogy maga az EBK is jelentős mértékben ennek a folyamatnak terméke és egyik legjelentősebb eredménye. Az új kapcsolatok kialakítása Európában, a fokozott együttműködés állandó bővülése — mondotta — feltételezi a tömbökre oszlás megszüntetését. »Mély meggyőződésünk, hogy ez a tartós biztonság és béke létfontosságú feltétele Európában és a világon« — mondotta. A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint •az várható volt — beszéde nagy részében a ciprusi kérdéssel foglalkozott és elutasította Karamanlisz görög miniszterelnök előző napi kijelentéseit. — Tartjuk magunkat az európai biztonsági konferencia valamennyi határozatához, de Ciprus kérdésében fenntartással élünk. Mivel csak a ciprusi görög közösség van képviselve Helsinkiben, s jogilag képtelenség, hogy egy két közösséget tömörítő államot csak az egyik vagy a másik közösség képví- •seljen, ezért a ciprusi állam képviselete ezen a konferencián nem tekinthető jogosnak és törvényesnek. Következésképpen Törökország a záróokmány rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vonatkozásában, s erről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági konferencia titkárságát — hangsúlyozta Demirel. A török kormányíő ezután részletesen elemezte a záróokmányban foglaltakat. A következő szónok Anker Jorgensen dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól számított három év rrlérlegét megvonva hangsúlyozta: véleménye szerint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a konferencia eredményei jónak mondhatók-e. Hozzátette, az egyetértéssel kidolgozott megállapodások- természetesen aligha lehetnek tökéletesek, de yckancnye-l ki jeientettea gyalások a Hadászati fegyverzetek csökkentéséről és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kielégítő' eredményi hoznak. Ezután Olof Palme svéd miniszterelnök felszólalása következett. A svéd kormányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk . az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Felhívta a figyelmet a fegyverkewés változatlanul magas színvonalára, a még megoldatlan helyi konfliktusokra és erőfeszítéseket sürgetett a katonai biztonság megteremtése érdekében. , Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra kerülő okmány — amelynek tartalma, a benne érintett kérdések köre és jellege egyedül álló — az államok közötti magaviselet! kódex a jelenkorban,. De bármilyen átfogó és nagyszerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta — minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal tudjuk megtölteni az okmányban, foglaltakat. Az európai biztonsági konferencia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasznak a kezdéte is. és ezért jelentős eredményeket kell hoznia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz hasonlóan — a-z enyhülés oszthatatlanságát hangsúlyozta, és sürgette a közel-keleti kérdés békés rendezését, A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köz- társasági elnök, az értekezleten résztvevő finn' delegáció vezetője volt. Kekkonen elnök többek közt hangsúlyozta: 35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsinkibe. az európai biztonsági értekezlet záróokmányának aláírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldására összhangban a konferencián kidolgozott elvekkel. A Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány kifejezi az egymástól történelmüknél, társadalmi célkitűzéseiknél és politikai rendszerüknél fogva kü- ; lönbözö országoknak azt a közös óhaját, hogy leküzdjék az egymást ejválasztó tényezőket, és arra helyezzék a súlyt, ami egyesíti őket: a biztonság fokozására, az emberek jólétének .növelésére. A szónok ezután áttekintette a záróokmány főbb rendelkezéseit., majd a biztonsági értekezletén végzett - munkáról ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Jói h s 13 dl a földgázprogram megvalósítása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tegnap ülést tartott. A kormány ' megtárgyalta James Callaghan-nek, Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság külügyminiszterének július 28—29-én hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű megbeszélések a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit tárták fel. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának állásáról. Beszámolt arról, hogy a tervezés az eltelt hónapokban a kormány januári határozata és irányelvei alapján a megfelelő ütemben folyt. A Miniszter- tanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapcsolatos további munkálatokra. A kohó- és gépipari miniszter jelentést tett a közúti' járműgyártási program II. szakaszának eddigi megvalósításáról. Tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a kiemelt termékek termelési előirányzatait jórészt túlteljesítette. Dinamikusan, a gépipari átlagot meghaladóan növekedett a termelésük, és ennek nyomán az exportjuk. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a további teendőkre! A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelentését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának 1974 végéig megvalósított, illetve 1975 végéig várható teljesítéséről. Megállapította, hogy a földgáz részesedése a népgazdaság energiaellátásában a program előirányzatának megfelelően alakult. A felhasználásban emelkedett á lakosság és a vegyipar részesedése, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Minisztertanács e jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a program V. «ötéves tervidőszakra vonatkozó célkitűzései meghatározásában. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a budapesti agglomeráció ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabályozásáról. A kormány a pénzügyminiszter javaslatára határozatot hozott építési adó bevezetésére. 1976. január 1-től a vállalatok — fejlesztési forrásaik felhasználásának tervszerű befolyásolása érdekében — a saját döntési körükben fellépő fejlesztési, építési -és szerelési költségek után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Századunk korszerű Sütő, Berekfürdő, Szánk, Kardoskút világító nyersanyaga, a gáz — mellett a földgázprogram — amit ezenkívül még igen keretében megvalósított új alsokféle célra lehet használni — rohamosan tért hódít. Az országban ez év végéig a lakások több mint 65 százaléka el lesz látva gázzal. Öt évvel ezelőtt, 1970-ben született kormányhatározat a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjáról. A győi gázüzemek tették lehetővé a jelentős fejlődést. Azt, hogy öt év alatt ötven százalékkal növekedhessék hazánkban a gázfogyasztás. A földgáz-felhasználás alakulásában a kitermelés melleit — sajátosságánál fogva — nagy szerepe van a szállilásprogram a már korábban meg- nak is. A hazai gázvezetékfogalmazott országos energiaszerkezet átalakítás tervének megfelelően, a földgázfelhasználás mellett a városi gáz és a propán-bután gáz felhasználás növelését is tartalmazta. A végrehajtás eredményeként jelentős változás ment végbe az energiahordozók felhasználásának szerkezetében. A szén- hidrogének aránya lényegesen növekedett, s ezen belül a földgázfelhasználás aránya ez év végéig eléri a 20 százalékot. A földgázprogram eddigi sikeres megvalósulása mindenekelőtt a magyar kutatók és feltárók, mérnökök, munkások jó munkáját dicséri. A IV. ötéves terv időszakában felhasznált földgáz 90 százaléka hazai termelésből származik. A már korábban kiépített terme- ■ió üzemek >— Hajdúszoboszló, rendszer építése lépést tartott az igényekkel. Az ötéves tervben előirányzott vezetéképítés jelentős hányada az idén valósul meg. Ezek között is kiemelkedő jelentőségű ,a Testvériség gázvezeték, amely a szovjet importgázt továbbítja majd Budapestig. A Minisztertanács a földgáz- programról szóló kormányhatározat időarányos részének teljesitését legutóbbi ülésen kielégítőnek tartotta. Ugyanakkor megállapította, hogy a jelenlegi tervidőszak hátralevő hónapjaiban még jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a földgázprogram 1976— 80-ra szóló feladatait is maradéktalanul teljesíthessük. — V —
