Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-12 / 162. szám

Véget ért Grentiko és Kissinger megbeszélése Európai biztonsági konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) Kissinger a Közel-Keletről mindössze annyit mondott, hogy kölcsönösen ismertették álláspontjukat. Ebben a té­makörben egyik fél sem tett említést egyetértésről vagy haladásról. Gromiko az újságíróknak adott nyilatkozatában ki­emelte: mindkét fél megerő­sítette, hogy folytatja azt a vonalat, amelyet az utóbbi években dolgoztak ki, és ön­töttek formába, elsősorban a szovjet—amerikai csúcstalál­kozókon, a szovjet—amerikai vonatkozású és különböző vi­lágpolitikai kérdésekben. ] A szovjet vezetés, és sze- J mélyesen Leonyid Brezsnyev, 1 az SZKP főtitkára — mon­dotta a szovjet külügyminisz­ter — el van tökélve arra, hogy folytatja a szovjet— amerikai kapcsolatokban, és általában a nemzetközi poli­tikában követett vonalat, amely a békére, a további enyhülésre, a szovjet—ameri­kai kapcsolatok további javí­tására irányul, és mindent meg fog tenni annak érdeké­ben, hogy világszerte kedve­zőbb légkör alakuljon ki. Kissinger amerikai külügy­miniszter délután 4 órakor Géniből Bonnba repült. Már csak egy akadálya van a végső kibontakozásnak Pénteken folytatódott az in­tenzív diplomáciai tárgyalá­sok sorozata Genfben, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia 800 új KGST-szabvány 1976-ban szövegezett dokumentum- ] bizalmas tanácskozások, részhez benyújtott máltai ja- gyan lehetne áthidalni a vaslat körüli vita. A máltai kiegészítő indítvány a Föld­közi-tenger medencéjének bé- még függőben levő kérdései- 1 kéjére vonatkozóan olyan fel­re megoldást találjanak. , tételeket szabna, amelyek — Lényegileg mar csak egy : genfi körök megítélése szerint; zus kialakulásának lehetősé- akadálya van a végső kibon- j — már nem ennek a konfe- j géhez. Miután a háttérben, takozásnak, mégpedig a Föld- reneiának illetékességi köré­be tartoznak. Egész nap arról folyta^ közi-tenger melléki országok j és a kontinens országai kap- | csolatainak alakulásáról meg- i a I ho- szö­vegezésnek »-máltai kitételeit«. Megfigyelők szerint, ha ez a kérdés rendeződik, akkor a plenáris ülésen koordinációs bizottság elérkezne a konszen­magas diplomáciai szinten is a kérdés megoldásán fáradoz­nak, a koordinációs bizottság i A KGST szabványügyi ál­landó bizottsága Pozsonyban július 2—9 között tartotta 37. ülését. Elfogadtak mintegy kilenc­ven KGST-szabványt a szí­nesfémkohászat, gépészet, elektrotechnika, vegyészet, biztonságtechnika és mérés­ügy területén. Az elfogadott szabványdokumentumok kö­zül 14-et magyar szakembe­rek dolgoztak ki, egyebek kö­zött a timföld, bauxit, alu­míniumötvözetek. trapézme­netek, idomszerek, tehereme- lődaruk, egységes vizsgálati, illetve biztonsági előírásait A szabványügyi állandó bi­zottság jóváhagyta a KGST szabványok kidolgozásának I 1976. évi tervét. E terv sze­rint a mintegy 800 témának több mint 10 százalékát ma­gyar szakemberek dolgozzák ki. ! Elfogadta a bizottság a j ; KGST szabványosítás 1976— I 80-ra érvényes ötéves tervét | is. A KGST szabványosítási munkája nagymértékben elő- j ! segíti a szocialista országok- j í kai való termelési együttmű- : ködést, a nyersanyag, a fél- i késztermék, valamint a köz- j fogyasztási cikkek, árucseréjé­nek gyors bővítését. Az ülésszak idején került sor a csehszlovák—magyar, 1976—80. évi kétoldalú szab­ványosítási együttműködés aláírására is. PORTUGÁLIA Lemondtak a szocialista párti miniszterek IBUSZ—Intu riszt-szerződés Kedvező ajánlatok egyéni utazóknak Hajóval Londonba, Stockholmba A portugál kormány szocia­lista párti miniszterei tegnap elküldték lemondó levelüket a köztársasági elnöknek. A Demokratikus Néppárt szóvivője közölte, hogy a párt rokonszenvvel viseltetik a szo­cialisták döntése iránt, ez azonban nem jelenti azt, hbgy automatikusan ők is kivonul- j nának a kormányból. A párt vezetői mindenesetre találko- 1 zót kértek Gomes elnöktől a válságból való kiút megvita­tására. Csütörtök este több ezer lisszaboni lakos tömegfelvonu­láson vett részt, amelynek fő jelszava a dolgozók egysége és a Fegyveres Erők Mozgalmával való szövetségük erősítése volt. A tömeg a Tejó folyó partján a város központjától az elnöki palotáig vonult fel. Az elnöki palota előtt Costa Gomes köz- társasági elnök üdvözölte a tö­meggyűlés résztvevőit, felszó­lítva őket: védjék meg ellensé­geitől a portugál forradalmat. a az esti órákig nem is tűzte napirendre a kanadai javaslat feletti vita folytatását. Délután a koordinációs bi­zottság általános jellegű kér­désekkel foglalkozott, elsősor­ban a második szakasz költ­ségvetését tartalmazó pénz­ügyi jelentést vitatta meg. Ezt követően az ülés elnöke el­halasztotta az érdemi Vita ,lr _ , . . . I folytatását a zárószakasz meg­Wasco Goncalves miniszter- | nvitásának július 30-ára tőr- elnök is beszedet mondott s | t^nő kitűzése kérdésében, ebben hangsúlyozta: a Fegyve­res Erők Mozgalma kezdetné- j Ügyrendi kérdésekről is ha­nyezésére alakuló népi szerve­zeteknek nem az a szerepük, hogy kizárják az ország életé­ből a szocializmus épí­tésében részt vevő politikai pártokat. A miniszterelnök kö­szönetét mondott a rokon- 6zenvtüntetés résztvevőinek. tározott a koordinációs bi­zottság: szombatra hét mun­kaszerv ülését iktatta be, és hozzájárult ahhoz, hogy amennyiben szükséges vasár­nap is teljes munkanap le­gyen a konferencia épületé­ben. (MTI) Gazdaságpolitikai intézkedések Wilson áldozatvállalásra szólított fel Harold Wilson brit minisz­terelnök nyitotta meg tegnap a parlamentnek azt az ülését, amelyen Healey pónzügymi- 1 n.iszter ismertette a kormány­nak az elkövetkező 12 hónapra kidolgozott gazdaságpolitikai intézkedéseit. vezető szavaiban most is »ál­dozatvállalásra« szólította fel Anglia népét, ezt követően a pénzügyminiszter ismertette részletesen a kormány elkép­zeléseit, amelyeket — várha­tóan. — a parlament jövő heti ülésein vitatnak meg részle­li uszonöt százalékos kedvez­ményt kínál elő- és utóidény­ben az Inturiszt szovjet ide­genforgalmi és utazási iroda a magyar turistáknak, akik a Szovjetunióba, kívánnak láto­gatni. Felújítják a kedvelt al-dunai tengeri hajóutakat, közülük az első útvonal a Budapest—Jalta—Budapest lesz; repülőgépes, hajós, au­tóbuszos társasutazásokat szervez az IBUSZ és az Intu­riszt a Szovjetunión keresztül Iránba; a magyar turisták Leningrádból hajóval utaz­hatnak Londonba, Stockholm­ba. Az IBUSZ az eddiginél több utat szervez szovjet-Kö- zép-Ázsiába és a Kaukázu­son túli köztársaságokba. Kedvet teremtő útitervek egész sora és az együttműkö­dés további elmélyítése sze­repel abban a szerződésben, amelyet pénteken délután írt alá Budapesten Tansz János, az IBUSZ vezérigazgatója és Viktor Kuzmics Bojcsenko, az Inturiszt elnöke. A szer­ződés gyakorlattá változtatja a két ország nemrég megkö­tött, öt esztendőre szóló ide­genforgalmi államközi meg­állapodását. Az utóbbi évek­ben különösen föllendült az érdeklődés a szovjet és a ma­gyar turisták körében egymás országai iránt; az IBUSZ szervezésében az év első felé­ben' például 35 százalékkal több szovjet turista érkezett hazánkba és 45 százalékkal több magyar turista utazott a Szovjetunióba, mint egy esztendővel ezelőtt. A szovjet utazási vállalat elnöke elmondotta, hogy kü­lönösen kedvező ajánlataik 2 Isomogy/ Néplap ] vannak a magyar autós tu­risták számára: ismeretes, | hogy a- Szovjetunióban olcsó I az üzemanyag, kitűnőek az i utak, számos kemping épül ) és épült a Fekete-tenger | partján, a Morflot hajói, kompjai gépkocsik számára is | alkalmasak. Az Inturiszt az ; idén mintegy hatvanmillió j rubelt költ a száilodahálózat fejlesztésére. Az IBUSZ és az Inturiszt j most aláírt szerződése és to­vábbi együttműködése nem csupán gazdasági aktus; a két nép hagyományos barát­sága elmélyítésének, állampol­gáraink találkozóinak nagy­szerű eszköze. (MTI) Ford károsnak minősítette az 1974-es kereskedelmi törvényt Gerald Ford, az Egyesült Ál­lamok elnöke a kongresszus több bizottsága elnökeihez le­velet intézett, s ebben rámu­tatott: sürgősen felül kell vizs­gálni az 1974-es kereskedelmi törvényt, amely, mint ismere- I tes, hátrányos megkülönibózte- ' tő kitételeket tartalmaz a Szovjetunióval szemben. Az elnök hangsúlyozta., hogy véleménye szerint haladékta­lanul ' módosító törvényt kell elfogadni a Szovjetuniónak és a többi szocialista országok­nak nyújtandó hitelekkel és a részükre biztosítandó legna­gyobb kedvezményes elbánás­sal kapcsolatban. Az 1974-es kereskedelmi törvényről kide­rült — állapította meg Ford —, hogy káros az amerikai po­Az angol miniszterelnök be- (tesen, és szavaznak róluk. Healey mindenekelőtt beje­lentette, hogy a kormányzat az augusztus elejétől számított 12 hónapon belül 10 százalék­ra kívánja lenyomni az inflá­ciós rátát, amely jelenleg hi­vatalos adat szerint 25, más becslések szerint harminc szá- ■ zalék körül mozog. E cél ér- : dekében a kabinet elfogadta a litilsai és gazdasági érdekek­nek és nem éri el azt a célt, amelyet szerzői kitűztek. Fond síkraszállt a módosító i I szakszervezeti javasolt heti főtanács hatfontos törvény elfogadása mellett! és kiijelentette, hogy szándéka- i béremelései határt, ban v'an ilyen törvényjavasla- j tot a kongresszus elé terjesz­teni. . ’ mány árpolitikájáról. Ford levelét Mike Mansfi­eld, a szenátus d emok ratapar- ,ti többségének vezetője tette közzé. Mansfield kijelentette, hogy teljes mértékben helyes­li az elnöknek a diszkriminá­ciós kereskedelmi törvény megváltoztatására szándékát. által felső A pénzügyminiszter megle­hetősen röviden beszélt a kor- Healey szerint a kormány jelenleg nem Lát lehetőséget az árak befagyasztására, de arra tö­rekszik, hogy »stabilizálja a legfontosabb árucikkek árát« irányuló és ehhez bizonyos szubvenció- (kat adjon. Határozott intézkedések Etiópiái éhezők Az éhségtől összegörnyedt fiúcska az etió- piai Ogaden-si- vatagban. Az Oxfam brit se­gélyszervezet munkatársai a sivatag környé­kén 14 tábor­ban 72 ezer éhező etiópiait gyűjtöttek ösz- sze, hogy életü­ket megment­sék. Az Oxfam szakértői sze­rint a táborla­kók körülmé­nyei a rendsze­res táplálkozás következtében javulnak, a heti halálozási arányszámot — bár folyamato­san új és újabb csoportok ér­keznek — sike­rült 100 alá szorítani. (Telefoto—AP MTI—KS) Indiában Az Indira Gandhi kormánya által a gazdasági élet fellendí­tésére és a vagyontalan réte­gek helyzetének javítására meghirdetett program, a kor­mány nak a szélsőséges pártok és szervezetei? tevékenységé­nek betiltására vonatkozó döntése Indiában mindenütt helyeslésre talált. A kormány­hoz továbbra is nyilatkozatok i érkeznek, amelyekben támo­gatják az intézkedéseket. A kongresszus párt új delhii ■ bizottságának rendkívüli ülé- ! séin határozatot fogadtak el, amely a kormány nemrég fo­ganatosított intézkedéseit a ! nemzeti katasztrófa megelőző- í sere irányuló akciónak minő- | si tette. Az állami és társadalmi szervezetekben, az iparválla­latoknál és az oktatási intéz­ményeknél Üj Delhiben és vi­déken, az államok és a szövet­séges területek hatóságainál olyan konkrét intézkedésekkel foglalkoznak, amelyek a gaz­dasági program megvalósításá­ra irányulnak a helyi feltéte­lek figyelembe vételével. i A program gyorsított meg- I valósítását megtárgyalja majd | az Indiai Nemzeti Kongresszus j Párt munkabizottságának ülé­se, amely július 14-én kezdő- j : dik a fővárosban. A tanácsko- j záson különös figyelmet fordí- 1 tanak majd a földreform meg- j ( valósítására és a szegénypa- i I rasztok adósságainak meg- í ! szüntetésére. Az indiai kormány bejelen­tette, hogy emeli a szén- és az ! acél árát, tonnánként 17,5, il­letve 80 rúpiával. Az intézke­dés céija. hogy ellensúlyozza a termelési költségeket és elő­segítse a termelés növelését. A kormány ugyanakkor a leghatározottabban intézke­déseket tesz az olyan elemek ellen, akik akadályozzák vagy nem hajtják végre az árakra vonatkozó kormányrendeilke- zéséket. Indiában folytatódnak a rendőrségi razziák. Ezek során a betiltott pártok és szerveze­tek helyiségeiben fegyver- és lőszerkészleteket találtak. A betiltott szervezetek több tag­ját letartóztatták. A lembergi hóhér Július. 3-án vo® 34 éve, hogy megtörtént. A Szovjet­unió elleni támadásuk legel­ső napjaiban a nácik elfog­lalták Lemberget, a mai Lvo- vot és — későbbi tömegmé- szárlásiaik előhírnökéként — e nap hajnalán agyonlőttek 22 egyetemi tanárt, hozzátar­tozóikkal együtt. A gödörbe összesen 44 tetemet löktek. Tény, hogy hasonló gaztet- tekre_később milliószóm ke­rült sor, s máig megtoiiatlan maradt sok millió ártatlan ember halála. Az, hogy e leg­első mészárlások tetteseit va­lami sajátos, több, mint há­rom évtizeden át tartó kitar­tással keresték nem is egy or­szág ügyészei, történészei és önkéntesei, tulajdonképpen csak azzal magyarázható, hogy élesebben maradt meg az emlékezetben az, amiből csak később lett iszonyú ru­tin. Lvovban- egyébként a pro­fesszorok kivégzését követően még sok- és kegyetlen gyil­kosságra került sor, egyike ez a város azoknak a kelet­európai helyeknek, amelyek méltán viselnék a mártírok városának nevét. Garázdál­kodott ott az SS, rászabadí­tották a nácik a lakosságra a környéken saedett-vedett hordáikat, kiváltképp az úgy­nevezett i Csalogány-különít­ményt, amely a fasisztákhoz csatlakozott ukrán elleni or- radalmarokból és közönséges bűnözőkből rekrutódódott. A második világháború után a lembergi ügyek a há­borús bűnök listáin előkelő helyen szerepeltek. Mégis másfél évtizedig tartott, amíg a hajdani tettesek kö­zül az egyik főkolompost — Theodor Oberländer akkori bonni minisztert — az NDK- ban távollétében, életfogytig­lani börtönre ítélhették. Nem, mintha az NDK hatóságai késlekedtek volna, hanem áz akkori Nyugat-Németország tett meg mindent a náci bű­nök eltussolására. Börtönbe Oberländer ter­mészetesein sohase vonult, ám mégiscsak le kellett monda­nia. A berlini ítélet annak ide­jén megállapította Oberlän­der felelősségét a gyilkossá­gokért, az elítélt azonban váltig bizonygatta: más is benne volt az akcióban. Arról, hogy ki és hol található, nem beszélt. Oberländer kapálódzásá- mak mindenesetre volt egy pozitív következménye is: a lembergi aktákat az ő elité» lése után sem zárták le. S hogy nem alaptalanul, azt most annak a Simon Wie- senthalnak sikerült bebizo­nyítania, akinek nyomozó munkája eredményeképpen 1961-ben a gyilkosok császá­ra, Eichmann. is hurokra ke­rült. Ezúttal ismét sikerült nyomára bukkanni, éspedig — akárcsak Eichmann eseté­ben — Buenos Airesben, Wol­ter Kutschmann volt SS- tiszbnek, aki mindmáig Ped­ro Ricardo Olmo álnéven, ar­gentin állampolgársági papí­rokkal a zsebében a nyugat­német Osram-cég argentínai leányvállalatánál dolgozott. Wiesenthal emberei június utolsó napjaiban tárták az argentin hatóságok élé az immár cáfolhatatlan doku­mentumokat — az ujjlenyo­matokig bezárólag. Maga Kutschmann aligha kőtelket dett az ellene gyűjtött bizo­nyítékok hitelességében. — már másnap eltűnt, illegali­tásba vonult, nyilván még mindig élvezvén a latin - amerikai náci segélyszerve­zetek támogatósát, s kihasz­nálva az Argentínában ural­kodó zavaros politikai álla­potokat. Ilymódon kétséges, hogy Kutschmannt valaha is sike­rül-e bírái elé állítani a lem­bergi 44 gyilkosságért. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents