Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Befejeződött SZOVÍCt az argentin műnk ássztr áj k resszusának előkészítő mun- i kaszának eredménye nagy- kálatai is. A párt XI. kong- mértékben segítették gazd~sá- resszusát megelőző és azt ki- ; gi és társadalompolitikai cél- sérő kedvező politikai légkör jaink elérését. Majd hangsú- a szakszervezeti munkában is lyozta a belső tartalékok érezteti hatását, jó feltétele- j jobb kihasználásának, a ter- ket teremt a szakszervezeti I melési szerkezet korszerűsíté- feladatok hatékony végrehaj- j sének, az élő és holt munká- tásához. í val való jobb gazdáikodás­— Nagy öröm és megtisztel- j nak és az ésszerű takarékos- tetés számunkra — mondotta j ság'nak a jelentőségét. Mind- —, hogy a párt XI. kong- j ezt a szakszervezeti szervek is resszusának dokumentumai- j messzemenően elősegítik, eh- ban, a beszámolóban, a kong- j hez azonban, mint mondotta, resszusi határozatban és a az is szükséges, hogy vala- programnyilatkozatban egy- mennyi ágazatban és üzemben (Folytatás az 1. oldalról.) nelc és programnyilatkozatáé­nak teljesebbé tételéhez. Ész­revételeiket Központi Bizott­ságunk nagy figyelemmel ta­nulmányozta és a dokumen­tumtervezetek összeállításá­nál figyelembe vette. A továbbiakban Földvári Aladár a SZOT nevében kö­szönetét fejezte ki Kádár Já­nos elismerő szavaiért, és azért, hogy a Központi Bi­zottság a dokumentumterveze­tek összeállításánál figyelem­be vette a SZÓT javaslatait. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára bejelentette, hogy a SZOT elnöksége Ne­meslaki Tivadart, akit az or­szággyűlés kohó- és gépipari miniszterré választott, érde­meinek elismerése mellett a SZOT főtitkárhelyettesi tiszt­ségéből felmentette. A tanács­ülés a felmentést megerősí­tette, s egyben úgy határo­zott, hogy a főtitkárhelyettesi tisztséget egyelőre nem tölti be. A tanácsülés ezután rátért napirendjének, a magyar szakszervezetek XXIII. kong­resszusa előkészületeivel kap­csolatos kérdések tárgyalásá­ra. A SZOT 1974. október 7-i ülésén határozta el, hogy 1975-ben újjáválasztják a szakszervezeti szerveket és összehívják a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusát, amelyre előrelátható­lag decemberben kerül sor. A kongresszusi előkészüle­tekről a SZOT elnöksége ne­vében Herczeg Károly, a SZOT titkára számolt be. El­mondotta, hogy a szakszerve­zeti bizalmiak és helyetteseik, valamint a Munkahelyi bi­zottságok választása már be­fejeződött, az egész országban folyamatban vannak az alap- _ szervezeti választások és f kibontakoztatására, a szocia- megkezdődött a középszervek j lista tudat, műveltség' és élet- / vezetek kongresszusa"* ehhez választása is. A szakszerveze- | mód, a szocialista ,ember for- ; hozzájárul, úgy a "jövőben a iek központi vezetőségei most i múlására. bizalmiak testületként is mű­készítik elő kongresszusukat, ’ ’ ‘ * s megkezdődtek a magyar szakszervezetek XXIII. kong­aránt helyet kapott a szak- szervezeti tagság véleménye, számos javaslata. A pártkong­resszusi dokumentumokban foglaltakkal, a párt eddigi po­litikájával és jövőbeni céljai­val egyetért, e mellett felsora­kozott társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk. A párt politikai irányvonala, az elha­tározott gazdasági, kulturális, szociális intézkedések egyér­telműen társadalmunk, gaz­daságunk fejlődését, dolgozó népünk felemelkedését szol konkréten szabják meg a fel­adatokat, hagyjanak fel a csu­pán általánosságokat tartal­mazó »programokkal«, ame­lyekkel még mindig meglehe­tősen sok helyen igyekeznek helyettesíteni a hatékony in­tézkedési terveket. A továbbiakban a munka szerinti elosztás elvének je­lentőségét hangsúlyozta, s ar­ról is szólt, hogy növekszik a társadalmi juttatások aránya. Mint mondotta, a társadalom­nak alapvető feladata a sok- gyermekes családok, az öre­gálják. A XI. kongresszus Sek, a betegek segitese, a íel- után még jobb feltételek te- növekvő nemzedék nevelése, remtődtek a magasabb szintű a lakosság egészségi helyzeté­szakszervezeti munkához. A ne^ javítása, kulturális szín­kongresszuson is kifejezésre | vonalának emelése, a munka­« - , , ■ t cw jáloflröriilműnTríjlr tnrrc7Qi,n _ „„ „ 2s életkörülmények tervszerű szakszervezetekre, I javítása. Igen fomos feladat a lakáshelyzet javítása, ezért a szakszervezetek szükséges­jutott, hogy a párt támaszko dik a igényli munkáját. Elvárja, hogy a szakszervezetek kö- vetkezeteseb ben szervezzék és | ne^ tartják, hogy a vállala Argentínában tegnap folyta­tódott az Általános Munkás­szövetség által hétfőn meghir­detett 48 órás általános sztrájk. Az ipari üzemek nem termel­tek, a közlekedés megbénult, az állami intézmények, á ke­reskedelmi hálózat és az isko­lák dolgozói távolmaradtak munkahelyüktől. E válságos helyzetben Isabel Perón, az ország elnöke foly­tatta tanácskozásait a minisz­tertanáccsal. A kormány to­vábbra is gyakorolta funkcióit, annak ellenére, hogy a sztrájk kfezdete előtt néhány órával testületileg benyújtotta le­mondását. Az Argentin Általános Mun­kásszövetség tegnap, tíz órával a tervezett határidő előtt, be­fejezettnek nyilvánította a hétfőn hajnalban kezdődött és két napra meghirdetett álta­lános sztrájkot. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint a szakszerve­zeti vezetők és Isabel Perón elnökasszony kormánya komp­romisszumos megoldásra jutott a vitás kérdésekben. amerikai eszmecsere Az amerikai szenátorok moszkvai látogatása, jó alkal­mat adott a szovjet—ameri­kai kapcsolatok jelenlegi helyzetének újabb sokoldalú és alapos áttekintésére. A moszkvai véleménycsere fényt derített azokra a kér­désekre is, amelyek Genfben kerülnek szőnyegre a július 11—12-i Gromiko—Kissinger tárgyalások során. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Kreml­ben fogadta az amerikai sze­nátorokat, szükségesnek tar­totta ismét aláhúzni, hogy az utóbbi években mindkét fél sokat tett a kapcsolatok ja­vítása és a gyümölcsöző együttműködés megieremtér se érdekében, ami nem csu­pán a két nép javát, hanem az általános béke és nemzet­közi biztonság szilárdítását is szolgálja. A Szovjetunió to­vábbra iS ezt az irányvona­lat követ) — mondotta a fő­titkár. Miközben egyes amerikai politikusok — kormánytagok és kongresszusi képviselők — felelősségük teljes tuda­tában kijelentik, hogy feltét­lenül folytatni kell a Szov­jetunióval és a szocialista or­szágokkal az enyhülés és a ' kapcsolatok javításának megkezdett irányvonalát, van tok továbbra is segítsék la­káshoz juttatni dolgozóikat, mindenekelőtt a munkásokat és fiatalokat. Részletesen szólt a szak­neveljék a dolgozókat társa­dalmunk politikai, gazdasági erejének növelésére. Bátrab­ban képviseljék és védelmez­zék a bérből és fizetésből élők érdekeit, törvényekben, rende- j szervezeti ' demokrácia " fej­letekben biztosított jogait. A j lesztéséről, a többi között ar- szakszervezetek fordítsanak : rói a tervről, hogy erőtelje- nagyobb figyelmet a munka- i sen növelik majd a szakszer- sok- dolgozók aktivitásának ; vezeti bizalmiak munkájának ', jelentőségét. Ha a szakszer­ei iéSt tartott a KISZ központi bizottsága A KISZ központi bizottsága | tegnap nak, az MSZMP Politikai Bi­Az ülésen Deák Gábornak, dr. Maróthy Liászló- j a KISZ kb titkárának elóter- I jesztésében megvitatták a KISZ központi bizottsága ta- zotteága tagjának, a KISZ kb j valy áprilisi határozata vég­ei«« titkárénak elnökletével rehajtásának kezdeti tapasz­talatait, valamint a felszaba­dulási akcióprogram teljesíté­sének eredményeit. első titkárának elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. lási munkaverseny első sza­Ezután airról beszelt, hogy ködni fognak. A szakszerve- a kongresszus] es fekszabadu- zeti bizottságok és a válla­lati szakszervezeti tanácsok j minden lényeges döntés előtt j ki kell, hogy kérjék majd e tanácsadó testület véleményét, 1 s a bizalmiak útján kell majd í tájékoztatniuk a tagságot a szakszervezeti élet valameny­Törvénytervezet a föld kincseinek hatékonyabb kihasználásáról ; délb» *md. nyilatkozatban (Folytatás az 1. oldalról) ' A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban rámutatott, hogy a szovjet kormány ko­rábban is nagy figyelmet szen­telt a föld méhének ésszerű feltárására és az 1920-ban ez­zel kapcsolatban elsőízben ki­adott lenini dekrétumtól kezd­ve számos intézkedéssel sza­bályozta a nyersanyagok és ás­ványkincsek kiaknázását. A természeti kincseik kiak­názásáról a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elé terjesztett új össz-szövetségi és köztársa­sági kerettörvényék mindenek előtt az ásványkincsek kizáró­lagos állami tulajdonának vé­delmét húzzák alá — mondot­ta Tyihonov. Tyihonov megállapította; hogy a szovjet bányákban a készletek kihasználása jelen­leg még nem teljes és az új törvények egyik fontos rendel­tetése, hogy a vállalatokat a legkorszerűbb, leggazdaságo­sabb technika alkalmazására dött a természeti kincsek ki­ösztönözze. Előnyben részesí- j aknázásával foglalkozó parla- tik például az ásványkincsek ; menti vita. vább nő a szakszervezeti tag ság részvétele a vezetésben, a vezetők közelebb kerülnek a Hivatalosan bejelentette Ford megpályázza az elnökjelöltséget Ford amerikai elnök kedden 1 feladatot, amelyet elkezd­tem«. Ford hangoztatta, hogy vá­nyíltszini kiaknázását. Jelen leg a bányászati ipar mintegy j tagsághoz. felerészben ezzel a módszerrel ________ d olgozik. Távlatilag a cél az, j az" elnökség"“" beszámolóját“^ hivatalosan is hogy az 1976-os bejelentette, elnökválasz- • lasztási hadjárata közepette hogy a szénlelőhelyek hoza­mának 50—55 százalékát, a színesfémek 75—80 százalékát a vasérc 80 százalékát nyíltszí­ni fejtéssel nyerjék. Az új törvénykezés egyik fontos célja a bányászati ipar­ban végzett munka biztonsá­gának növelése. Végezetül Tyihonov minisz­terelnök-helyettes kifejezte azt i a meggyőződését, hogy a föld | kincseinek ésszerűbb, hatéko- i nyabb és gazdaságosabb ki- használásával kapcsolatos tör- I vénytervezetek elfogadása je­lentékeny hozzájárulást jelent majd a szovjet népgazdaság j fejlődéséhez, a kommunizmus tásokon megpályázza a repub . likánus párt elnökjelöltségét j ról az elsőrendű kötelességé A beszámolót vita követte: és ennek elnyerése esetén | ről, hogy pártkülönbségre va »nyílt és minden tekintetben a törvényes keretek között tartott« választási hadjáratot fog folytatni az elnöki tisztsé tanácsülés egyhangúlag jóvá­hagyta. A tanácsülés ugyancsak jó sem feledkezik majd meg ló tekintet nélkül »valameny- nyi amerikai elnöke« legyen, továbbá, hogy »legelső köte­váhagyta a SZOT 1975. évi j megszerzéséért, hogy — mint j lezettsége az elnöki hivatal második félévi munkatervét. í mondotta — »befejezhessem a 1 lehető legjobb ellátása«. Meg kell hiúsítanunk az egységbontó törekvéseket A Portugál Kommunista Párt nyilatkozata A Portugál Kommunista _ , . , . . , , Párt Központi Bizottságának anyagi-műszaki alapjainak le- Politikai Bizottsága tegnap rakásához. ! nyilatkozatot tett közzé az or­Tegmap délután háromkor a ! kÍaUkUlt polttikai legfelsőbb tanács nemzetiségi tanácsának ülésén megkezdő Rabin Bonnban találkozik Kissingerrel A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az utóbbi idők eseményei igazolták a korábbi aggodal­makat. »A jobboldali erők nézeteit világosan tükrözi a Demokrata Szociális Centrumnak (CDS) , az a makacs követelése, hogy — a PKP és a Portugál De­mokratikus Mozgalom kizárá­sával és a CDS bevonásával — a Szocialista Párt és a De­mokratikus Néppárt alakítson új kormánykoalíciót« — hang­súlyozza a kommunista párt Rabin nyilatkozata. »Az a tény, hogy sem a szocialisták, sem a PPD nem utasították vissza nyilvá­Jichak Rabin izraeli minisz-| Ismeretes, hogy terelnek NSZK-beli hivatalos í NSZK-beli látogatásának meg látogatásának első napján ked- 1 kezdése előtt néhány órával a nosan ezt az ellenforradalmi den, Tel Avivban és Washing- i londoni BBC olyan hiresztelé- Platformot, és egyik párt sem tonban egyidejűleg' bejelentet- j séket közölt, amelyek szerint' ',alas2olt ,a PKP-nak a helyzet ték, hogy szombaton Bonnban * áiiítóíaa mú,- lotro i« ia+t- kozos eiemzesere vonat-kozo U„ __i állítólag mar letre is jött az ú jabb megállapodás egy újabb csapatszétválasiztásról a Sinai­félszigeten. A hírt azóta mind Egyiptom, mind pedig Izrael cáfolta, maga Rabin elutazása előtt adott sajtónyilatkozatá­az amerikai politikai ételnek egy másik oldala is. Ezek az erők azzal operálnak, hogy az enyhülés a Szovjetunió számára »egyoldalú előnyö­ket nyújt*, uzt a demagógiát még azokra az intézkedések­re és módszerekre való hi­vatkozással sem lehet indo­kolni, amelyeket az Egyesült Államokban a belpolitikai harc taktikai érdekeinél fog­va alkalmaznak. Moszkva többször hangoztatta, hogy a béke megszilárdítása ko­moly ügy, amelyet nem sza- ban alávetni konjunkturális elképzeléseknek és ‘ tervek­nek. A. nukleáris rakétaháború lehetősége elhárítását célzó megállapodások és a hadá­szati fegyverkezési hajsza korlátozásával kapcsolatos megállapodás gyakorlati megvalósításának kérdései joggal képezték a szovjet- amerikai párbeszéd egyik fő témáját. Ennek fényében ér­tékelték a szovjet parlamenti képviselők és az amerikai szenátorok találkozóján a vlagyivosztoki megállapodás jelentőségét. A szovjet kép­viselők amerikai kollégáikat együttműködésre kérték fel a leszerelési világkonferencia mielőbbi összehívásában, a katonai költségvetések csök­kentésében, az összes nukleá­ris robbantások betiltása ■problémájának megoldásá­ban, valamint az újabb tö­megpusztító fegyverek létre­hozásának megakadályozá­sában. Megvitatásra került az eu­rópai biztonsági konferencia, a közel-keleti probléma ren­dezése, amely utóbbinál a szovjet fél hangsúlyozta a megfelelő szovjet—amerikai akciók összeegyeztetésének szükségességét. Kiemelkedő helyet foglalt el a szovjet—amerikai gazda- ' sági, tudományos, kulturális és műszaki együttműködés kérdése. Persze, nem szabad megfe­ledkeznünk azokról a ténye­zőkről sem, amelyek gátol­ják a kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok alakulá­sát. Ilyenek a többi között a Szovjetunióval és a szocialis­ta országokkal szembeni megkülönböztetések, amelye­ket az amerikai kongresszus jóváhagyott. Hugh Scott, a delegáció egyik vezetője meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a kong­resszus felülvizsgálja a disz­kriminációs kereskedelmi megszorításokat. Scott — az egész eszmecse­rt re eredményeit összegezve — kijelentette, hogy az ameri- j kai delegáció jóindulatot ta- j pusztait a szovjet fél részé­ről. és bár nem minden kór- [ désben értettek egyet, még- \ is fontos, hogy mindkét fél kinyilvánította szándékát a szovjet—amerikai együttmű­ködés fejlesztésére. Szpartak Bcqlov APN—KS Kedden Lisszabonban megkezdődött a portugál Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) közgyűlése. A tanácskozáson részt vesz Vpco Goncalves miniszterelnök és Costa Gomes államfő is. (Teleíotó: AP—MTI—KS) A Marcali Járási Művelődési Központban 1975. iúliüs 11-én pénteken este fél 6 érakor a és Henry Rabin iriklai külügymi­találkozik Kissinger amer niszter. A találkozó célja »az eszmecsere folytátása a közel- keleti béke elérését célzó erő­feszítések keretében«. és ezzel szembe kell szállniuk« »Anélkül, hogy megriad- : javaslatára, továbbá a szocia- I mindez feszült és komoly | erős és hatékony éberségére lista párt főtitkárának az a | helyzetet teremt az országban I és a tömegek eltökéltségére, a haladó erőknek j hogy az MFA-val szoros sző- , vétségben megvédik a forrada- I lom eredményeit és biztosít- | ják a forradalmi folyamat to- j vábbhaladását a szocializmus felé« — hangsúlyozza végeze-j . ... ____ . tül a politikai bizottság nyi-; a kcióinak összehangolása, — I hitetlenül szükség van a nép 1 latkozata. zsaroló kijelentése, amellyel a j ország életének megbénításá­val fenyegetőzött árrá az eset­re, ha nem teljesítik bizonyos , . , ....... követeléseit, a munkaügyi | nank, va§y feiulnenk a reakció cgifüties és a konfliktusok által a jiéptömegek leszerelé­mesterséges szí , tása, az ellenforradalmi és ál- I sere és megtévesztésére ter- ban >elhamarkodottnak ne- .forradalmi csoportok politikai ! jesztett rémhíreknek. Elenged í vezte a BBC értesülését műsora 1

Next

/
Thumbnails
Contents