Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

Somogyi Néplap Kta-. so fiitér Párt- és állami vezetők fogadták a brit külügyminisztert C-' James Callaghan elutazott Budapestről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székhazában fogadta a hivatalos látogatáson Budapes­Észak-írország Egyesült Ki­rályság külügyminiszterét. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke az Országházban fogad! i a brit külügyminisztert. Vier i ten tartózkodó James Callag- \ György, a Minisztertanács e. XXXI. évfolyam 177. szám 1975. július 30., szerda hant, Nagy-Britannia és Kék betűs ünnep ÉRKEZÉSÉT nem köszön­tötte huszonegy agyú díszsor- tüze, nem hangzottak el tisz­teletére üdvözlő beszédek a repülőtéren, gépkocsiját nem kísérték fehér kesztyűs rend­őrök a szálláshelyéig. Szeré­nyen, külsőségek nélkül vo­nult be hétfőn Helsinkibe a finn főváros első számú ven­dége, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumának erede­ti, hatnyelvű példánya. Tegnapelőtt még jóformán csendes volt a helsinki repü­lőtér szupermodern várócsar­noka, jótékonyan szűrték meg Észak későn nyugvó napjá­nak simogató sugarait a füst­színű hatalmas üvegtáblák. Mégis mondhatjuk: tele van velünk, magyarokkal, lengye­lekkel, svédekkel, ciprusiak­kal — európaiakkal — most nem csupán a repülőtér, ha­nem az egész finn főváros. iCHt voltunk gondolatban a halványzöld bőrkötésű, arany betűs feliratú okmány érke­zésekor, s szívünk együttes dobbanása köszöntötte varva várt jöttét. Megszületett hát a békemű, aláírásra vár, harmincöt nem­zet nevében. Nemzedékek vár- tak erre az ünnepi pillanatra — évszázadok óta, s ím ne­künk, a ma élőknek adatott meg a történelmi élmény, hogy tanúi lehetünk és maj­dan részesei a sok ezer ta­nácskozáson, két- és sokolda­lú megbeszélések, tárgyalá­sok, viták hevében-tűzében érlelődött százoldalas mű várható nagyszerű hatasanak. Diplomáciai aprómunkával fogalmazási árnyalatok, okos kompromisszumok, vesszők, gondolatjelek elhelyezésével, szűkítő zárójelek fölbontásá­val készült ez az egyedülálló alkotás, eddig soha meg nem fogalmazott, minden részleté­ben új és hosszú távra'érvé­nyes, más földrészeknek is példát mutató egymás mellett élési szabálygyűjtemény, Eu­rópa házirendje, népek és nemzetek illemkódexe. Jó hat esztendővel ezelőtt röppent világgá az immár történelmi dokumentummá értékelődött Budapesti Felhí­vás, ez a himnikus hangvéte­lű, a kontinens minden né­pének, a jelen és a jövő nem­zedékeinek érdekeit egyaránt kifejező és szolgáló emlék­irat, amelynek utolsó monda­tát most idézzük: a Varsói Szerződés tagállamai »azzal a felhívással fordulnak minden európai kormányhoz: egyesít­sék erőfeszítéseiket, hogy Eu­rópa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködé­sének kontinensévé, az egész világ stabilitásánál«, békéjé­nek és kölcsönös megértésé­nek tényezőjévé váljék«. Miért éppen Európa? Azért, mert ezen a földrészen a leg­érettebbek a minden nép és nemzet számára egyaránt ajánlott, a jövőbe vezető biz­tos út, a kollektív biztonsági rendszer feltételei. Mert Eu­rópában a leghosszabb a két világrendszer határa, itt néz­nek farkasszemet egymással a leghosszabb vonalon a két nagy katonai tömb legkorsze­rűbb fegyverekkel fölszerelt hadseregei. Mert egy esetle­ges konfliktus, a két rendszer közötti összecsapás óvhatatla- nul atom-világháborúvá tere­bélyesednék, amely ember- százmilliók pusztulásával jár­na. Mert Európa az a föld­rész, ahonnan már két világ­égés rettenete járta be orszá­gok sorát. Mert e kontinens lakói — keserű-gyászos ta­pasztalataik, máig sajgó se­beik tűzétől égetvén — a bé­ke, a népek közötti együtl- munkálkodás, mint egyetlen alternatíva, szerint élhetnek. Mert Európa, ez a legsű­rűbben lakott, «50 milliós kontinens, a világ gazdasági­lag legfejlettebb, s egyben legkisebb földrésze, ahol év­ezredek óta az emberi kultú­ra s haladás bölcsőjét ringat­ták, s hol az alkotásnak, a tu­dománynak és a művészetek­nek annyi fölbecsülheíetlen értéke fölhalmozódott — har­madszor nem eshet áldoza­tául az erőszaknak, oktalan önzésnek, háborúnak. És Eu­rópa sem lehet az a földrész, amely háborút, pusztítást zú­dít más kontinensekre. Euró­pa népeinek, politikusainak közös és történelmi hivatása, felelőssége jó példával elöl járni: van mód és lehetőség arra, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok so­káig békében éljenek egymás mellett, viszonyuk együttmű­ködéssé, kapcsolattá meleged­jék. A hófehér márványpalota, a Finlandia-ház kék falbur­kolatú nagytermében írják alá ezen a héten, augusztus 1-én harminchárom európai és két észak-amerikai ország legma­gasabb rangú vezetői — akik a történelemben először talál­koznak egy asztalnál — a re­mény zöld színét árasztó Eu- rópa-chartát. Ünnep lesz az a nap százmilliók számára, a béke ünnepe. A békéé, amely­nek jelképe, színe a kék. Kék betűs ünnep. Magyar—norvég kulturális egyezmény A Magyar Népköztársaság és a Norvég Királyság kormá­nya kulturális egyezményét tegnap parafálták a felek a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetében. Az egyezményt ma­gyar részről Lőrinc Tamás, a KKI elnökhelyettese, norvég részről pedig Tor S tokke, a. Norvég Királyság budapesti nagykövete látta el kézjegyé­vel. A dokumentum kormány- szinten rögzíti az 1967 óta zaj­ló magyar—norvég kulturális csere fő céljait és egyben új lehetőségeket nyit meg a kul­turális. tudományos és oktatá­si együttműködés előtt. Nyitás előtt a finn fővárosban Megérkezett Helsinkibe a magyar küldöttség „Konferencián kívüli" csúcsszintű találkozók Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével elutazott Helsinkibe az európai biz­tonsági konferencia záró szakaszán részt vevő magyar küldöttség. Kedden este 21,. 10 órakor (közép-európai idő szerint 20.10 órakor) szállt le Helsin­ki repülőterén a magyar kor­mány TU—134-es különgépe, amelyen a finn fővárosba ér­kezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­rószak aszán résztvevő magyar i niszter, küldöttség. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára az Elnöki Tanács tagja vezeti. A delegáció tagjai:. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Púja Frigyes külügymi­Megtízszereződött a termelés Tapasztalatcsere Nagyatádon (Tudósítónktól) Az országos zöldségprogram meghirdetése után a nagyatá­di áfész jelentős intézkedése­ket tett a szántóföldi és fóliák alatti primőr zöldség termelé­sének elterjesztése érdekében. A fóliás zöldségtermelést 1972 óta szervezik. Jelenleg 35 ter­melő 50 fóliasátor alatt termel Nagyatádon és környékén pri­mőröket. Megnőtt a szántóföldi zöld­ségtermelők száma is. A fó­liásokkal együtt 800 termelő kötött szerződést a nagyatádi áfész-szel zöldség termelésére. A tervek szerint az idén 60 vagon zöldséget kellene szál­lítaniuk a kisgazdaságoknak, de ennél 20 vagonnal többet adhatnak át. A szövetkezet a konzervgyárral összefogva most azon fáradozik, hogy azonos területen — korsze­rűbb módszerrel — nagyobb uborkatermést érjenek el. Ta­valy az áfész 4 termelője kezdte meg a támrendszeres uborkatermelést. Az idén — a jó tapasztalatok hatására — 40 termelő vállalkozott a kor­szerűbb módszer bevezetésére. Az bizonyos, hogy a nagyatá­di áfész 1970-hez viszonyítva tízszer nagyobb mennyiségű zöldségfélét termeltet és vá' sárol föl. Nagyatádon mintegy 150— 200 olyan lakos él, akinek 50—100 négyszögöles házi kertje, hétvégi telke van. A szövetkezet azt szeretné, ha ezen a területen is zöldséget termelnének és jutna a meg­termelt zöldségből eladásra is. Ennek érdekében a kertbará­tok a közelmúltban tanács­kozást tartottak. Az atádiakon kívül részt vett ezen 40 zöld­ségtermelő a kaposvári áfész körzetéből is. A tapasztalatcserén Varga Janos, a nagyatádi áfész fel­vásárlási osztályvezetője, va­lamint a MÉK és a konzverv- gyár képviselője tartott elő­adásokat. Szóltak a korszerű termelési módszerekről, a szervezett termelés, értékes:- [ tás jelentőségéről, arról, hogy 81 négyzetméter fóliasátor alatt kétszeres hasznosítással milyen módon lehet 10—12 ezer forintos bevételt elérni, és hosszú távon milyen növé­nyek termelésével erdemes foglalkozni. A szóbeli tájékoztatók után a gyakorlati bemutató követ­kezett. Valamennyien megte­kintették a nagyatádi áfész 375 negyzetméter alapterületű 75 fóliaházát, ameiy palanta- nevelő-telep. Miután a palán­tákat eladják, utána itt is zöldségtermelés folyik. Szabó János nagyatádi uborkaterme- Iőt is meglátogatták, a tám­rendszeres uborkatermelést tanulmányozták nála. Az egésznapos rendezvény a Nagyatádi Konzervgyárban üzemlátogatással folytatódott, majd a gyár tanácstermében vitával és értékeléssel zárult a nagyatádi es kaposvári -kertbarátok«, zöldségterme­lők programja. Nagy János külügy­miniszter-helyettes és Rónai Rudolf hazánk helsinki nagy­követe, aki a finn fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A repülőgépből kilépő Ká­dár Jánost és a küldöttség tagjait Urho Kekkonen finn köztársasági elnök és Olavi Mattila külügyminiszter üd­vözölte. Küldöttségünk érkezését a finn televízió egyenes adásban közvetítette a magyar zászló­val fellobogózott repülőtérről. Az ünnepélyes fogadtatás után a magyar küldöttség szálláshelyére hajtatott. * * * Felsorolni is hosszú lenne, hogy a finn fővárosban hiva­talosan, vagy félhivatalosan hány két- vagy többoldalú csúcsszintű találkozót jelentet­tek már be ezekre a napokra. (Folytatás a 2. oldalon) nökheiyettese szintén az Or szágházban fogadta Jamcs Callaghant. A szívélyes légkörű találko­zókon véleménycserét folytat­tak a magyar—angol kapcso­latokról, az európai biztonság kérdéseiről és más időszerű nemzetközi témákról. Részt vett az eszmecseré­ken Púja Frigyes külügymi­niszter és dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság lon­doni nagykövete. Jelen volt John Wilson budapesti angol nagykövet is. James Callaghan, 'Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyságának kül­ügyminisztere, tegnap délután Budapestről Helsinkibe uta­zott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyet­tes, dr. Házi Vencel, a Ma­gyar Népköztársaság londoni nagykövete. Jelen volt John Wilson budapesti angol nagy­követ, valamint Tapani Len­timen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Megnyílt a KGST állandó bizottságának 44. ülésszaka A Nehézipari Mi ni számum­ban. tegnap megkezdte mun­káját a KGST villámosener- gia állandó bizottságának 44. ülésszaka. Áttekintik többek között az ukrajnai Vinyica és Albertirsa között létesülő 750 kilovoltos távvezeték tervezési és építési munkáinak helyze­tét, elemzik az 1980 után épí­tendő még nagyobb feszültsé­gű nemzetközi távvezeték- gerinchálózat különböző válto­zatait, s értékelik a tagorszá­gok egyesített energia-rend­szerének múlt évi eredmé­nyeit. Az ülésszakot dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese nyitotta meg. Utalt arra, hogy a villamos­energia állandó bizottság ké­szítette elő a KGST országok egyesített villamosenergia­rendszert, /a prágai központi teherelosztó megszervezését, s a 750 kilovoltos távvezeték üzemeltetésére kötött sokolda­lú általános egyezményt. Tá­jékoztatta az ülésszak részve­vőit arról, hogy Magyarország teljes mértékben teljesíti eb­ből az egyezményből ráháruló integrációs kötelezettségét. A tervezés és az építés előkészü­letei — szoros együttműködés­ben a szovjet tervezőkkel és villamosenergiaipari szakem­berekkel — megfelelő ütem­ben haladnak és biztosítják azokat a feltételeket, amelye­ket a távvezeték 1978 októberi üzembe helyezése érdekében kell megteremteni. Munkában a ötféle műveletre alkalmas az új nyugatnémet gyártmányú MULAG típusú gép, amely a KPM kaposvári kirendeltségé- "Ck tulajdonában van. A gép jelenleg Szántód és Kaposvár közötti útszakasz javításában vesz részt. Naponta mintegy két kilométer hosszú árkot ás ki. 02671809

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents