Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
Egészséges tettrekészség Tagadhatatlan, nem nehéz i rálelni napjainkban az óvatoskodásra, a bizonytalanko-1 dásra, a tehetetienkedésre a vállalatok egy mégha íározha- tó körében. E körbe azok a I gazdasági szervezetek tartóz- j nak, amelyek elkényelmesed- tek, a növekvő feladatokban nem a cselekvésre szólító kihívást, az erőpróbát látják, hanem a veszélyt, nyugalmuk megbolygatását. Nagy hiba volna tagadni, hogy az ered- | ményességben avagy a kudar- | cokban a személyi, azaz ve- j zetési, irányítási készségeknek, módszereknek sem csekély a szerepük, sőt, bizonyos helyzetekben e tényezők kerülnek az első helyre. Tagadhatatlan az is, hogy nem nehéz rálelni napjaink- j ban a lehetőségek gyors,, s ! mégis alapos fölmérésére, az j egészséges tettrekészségre a | vállalatok egy meghatározha- \ tó körében. E magatartásban döntő szerepet játszott a vezetés, azzal,, hogy kijelölte az irányokat, s nem kevésbé azzal, hogy az .új feladhatok- j nak megnyerte, megnyeri az egész közösséget. Mindkettő igaz Nem az újságírói restség i íratta le az azonos gondolati, fogalmazási szálra fűzött mondatokat, hanem a meggyő- í ződés, hogy mindkettő igaz — egy adott helyzet más-más vonásai ezek. Induljunk ki abból: tavaly j túl jól sikerült a vállalatok j többségének az esztendő, hi- | szén a vállalati eredmény 16,2 I százalékkal növekedett átla-1 gosan (1973-hóz mérten), s ez sokakban azt az illúziót keltette: minden rendben van. A világpiaci áremelkedések terhét az állami költségvetés viselte, az exportbevételek inflációs gyarapodása viszont jórészt a vállalati pénztárakba került. A párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozata ugyan éles megvilágításba helyezte a gazdálkodás gyenge pontjait, óm a teendők súlyát a túl magabiztosak, a túl röviden látók — azok, akik ma siránkoznak ! — nem, vagy csak vonakodva, megkésve vették magukra. Szerencsére voltak, és nem kis számban, olyan termelői egységek, amelyek jól kitapintották az általánosból a maguk teendőit, mulasztásait, lehetőségeit. Amelyek megértették: a siker elsősorban saját erőfeszítéseiktől függ. A gazdálkodás kedvező vonásainak erősödését végül is a tettre kész vállalatok munkálkodása segítette. Egyebek között az, hogy a termelés növekedésének egészét — az év eddig számba vehető öt hónapjában — a termelékenység emelkedése fedezte, valamelyest javult a beruházási tevékenység, meggyorsult a túlzott készletek fölszámolása, és így tovább. Az viszont, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya tovább romlott, még mindig vontatott, akadozó a minden piacon • értékesíthető termékek kínálatának bővítése —, holott az ésszerű importmegtaka- rítások mellett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát döntően ezek javítják — arra figyelmeztet: az egészséges tettrekészség korántsem általános jellemzője a termelő ágazatok egységeinek. Fogynak a napok Hosszú a lehetőségek sora. Ám sokan csak forgatják a teendők kuszának tetsző gombolyagát. ahelyett, hogy a kezdő szálakat kutatnák. Holott van tű is, a gombolyagban rejlő szálak meg- és ösz- szekötéséhez. De mintha a gazdasági vezetők egy része nem értené, hogy ez aligha ráérő, majdan előveendő feladat, hanem sürgős — némely dolgokban égető — teendő. Csendesebbek a, vállalatod, gyárak, szövetkezetek irodái annál, mint amit a napi munka rendje megkíván. S ha valahol fölerősödik is a hang, csupán panaszokat sorol. Az egészséges, tetteket követelő j és újabb cselekedetekre sar- [ kalló nyughatatlanságot sürgetjük, kívánjuk, igényeljük. Azt a cselekvő kedvet és [ nyughatatlanságot, amely leg- ! több embert hatalmába kerít, j ha látja: értelme van igye- | kezeiének, javaslatának. És kritikájának is! í Igaz, most tombol a káni- ! kula, sokan vannak szabad- 1 ságon. De nemcsak a pihe- j nés napjai, hanem a naptár ! lapjai is fogynak eközben. És az elvesztegetett, meddő siránkozással töltött hetek j semmit sem adnak a' társadalomnak. Sőt: megrövidítik azt. M. O. Nyű vili a lent a Surján völgyében Zöldségárak Kaposváron Szüntessük meg a krónikus „betegséget”! Két gép és 35 asszony végzi a len nyűvését, kötözését Sán- tos határában. Az egyesült szentbalázsi Surján völgye Tsz 110 hektáron termeszti ezt a rostnövényt, amelyet teljes egészében az Országos Len- ipari Vállalat vásárol fel. Bár az utóbbi hetek viharjai alaposan megdöntötték a lent, a termés jónak mondható: holdanként 30 mázsát takarítanak be. Ez a gazdaságnak 7—8 ezer forintot jeleht. így a tsz lenből származó ösz- szes bevétele eléri majd a másfél millió forintot. Egy hete folynak a munkák, és idáig húsz hektáron sem végeztek. A lassúság oka: néhány helyen embermagasságú a gyom. Itt még a gép sem bír vele... A szentbalázsi tsz szakemberei most új megoldással próbálkoznak: a lenben kárt nem tevő vegyszer permetezésével akarják kipusztítani a gyomot. A gyomtalaní- tott területen aztán gyorsan haladnának a gépek. A hét végén érkezik egy csehszlovákiai gazdaságból négy — két nyűvő és két kötöző — gép. Ezek segítségével augusztus közepére a íeldolgoA gép nehezen birkózik a gyommal. zó üzemék raktáraiba kerülhet a sántosi len. Mint a tsz főagronómusa tréfásan mondta: az idén meg kell szenvedni a »farmernadrágnak valóért«, mégis előnyös a gazdaságnak a lentermelés. A másfélmillión kívül nyomós ok, hogy itt, a Zselic- ben, ahol gyakoriak a vadkárok, a lenben semmilyen kárt nem tesznek az állatok. Ez a növény egyébként jó elővete- mény is; ezek a földek jövőre kiváló minőségű búzát adnak majd. B FMinek alapján mond ítéletet a vásárló ilyenkor júliusban, a zöldségellátásról ? Elsősorban aszerint, hogy vanre elég és milyen áron kapható paprika, paradicsom, uborka, káposzta. Csak ezután következnek az egyéb zöldségfélék. A vélemények előtt idézzünk tényeket. Július 8: a tölteni való paprika Budapesten, Pécsen, Szegeden, i Győrben 28 forint, Kaposváron 30 forint; a hegyes erős paprika 15, 12, 11,40 forint az említett helyeken, Kaposváron 20 forint. A paradicsom 20 és 16 forint között mozog, nálunk a megyeszékhelyen viszont 24 forint. Július 18: a paradicsom Pécsen 7, Szegeden 4,40, Szekszárdon 5, Kaposváron 8 forint... Bár hosszan lehetne folytatni a példákból elég ennyi. Ezek után nagyon is érthető, hogy a vásárló méltatlankodik, elégedetlen, és ítéletalkotása mindig azzal a szóval kezdődik: miért? Miért drágább egy mezőgazdasági jellegű megye »fővárosában« a legfőbb nyári zöldségféle, mint más városokban? Valóban: miérti? Nem 1975 júliusa az első alkalom, hogy a megyei tanács felülvizsgálta Kaposvár zöldségellátását, és — tegnap — megvitatta a tapasztalatokat a felvásárlásban, forgalmazásban részt vevő vállalatokkal. Nem először rogalmaz- ták meg vizsgálat tapasztalataként: »tűrhetetlen és korántsem törvényszerű az, hogy Somogybán az árak magasabbak legyenek«. Elhangzott ez tavaly is, azelőtt is, korábban is, de úgy látszik: ez a júliusi krónikus betegség évente visszatér. És ez sem törvény- szerű! Nem menti és nem magyarázza ezt a tényt az sem, hogy a múlt évhez képest az idei év első felében 91,8 százalékos volt a zöldségfélék árszínvonala, azaz: összességében nyolc százalékkal olcsóbban jutott a lakosság a zöldségfélékhez. Ahogy a tegnapi'tanácskozáson megállapították: megvan a lehetősége — és sürgősen intézkedni is kell —, hogy szűnjenek meg azok a különbségek, amelyek a fogyasztói árakban tapasztalhatók. Méghozzá úgy szűnjön meg, hogy a jövő év júliusában se kelljen : ismét foglalkozni ezzel a »krónikus betegséggel«. Mi < szükséges ehhez? A forg.al- [ mazó szervek körültekintőbb 1 árpolitikája, a felügyeleti í szervek hatékonyabb, következetesebb árellenőrzése. Ismert, hogy 1972-ben megyei intézkedési terv, megyei határozat született a zöldség- gyümölcs termelés fejlesztésére, az ellátás javítására. Ahogy a megyei tanács megállapította: a mostani vizsgálata során, az azóta eltelt időben, a határozatok végrehajtása során történt javulás, folyamatosabbá vált az ellátás, kevesebb a hiánycikk. Bizonyítja ezt az is, hogy például a IV. ötéves terv első négy évében 51 százalékkal emelkedett a MÉK termeltetése és forgalmazása; az idei év első felében — a tavalyihoz viszonyítva — 28 százalékkal nőtt a szövetkezeti vállalat forgalma. Kiegyenlítettebb, mennyiségileg jobb tehát az ellátás. És ezt el kell ismerni akkor is, ha határozottan szót I emelünk a fogyasztói árakban j tapasztalható ellenlniondások ' ellen, és a helyzet további javítása érdekében emlékez- j tétünk" arra is, hogy például a buzsáki szövetkezet termál- j kertészetének nagyobb szerepet kellene kapnia a megye ellátásában. Igaz, hogy termékeiknek 80—85 százalékát Somogybán értékesítik, de nem lehet szó nélkül hagyni azt a 15—20 százalékot sem, amelyet megyén kívülre (például Szombathelyre) szállít a szövetkezet saját gépkocsival. Még inkább figyelmeztető ez a tény, ha hozzátesszük: az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat —* amely egyébként igen sokat segített és segít Kaposvár ellátásában — Szentesről hozza a zöldségfélét. Vajon nem lenne-e észszerűbb, ha ugyanolyan feltételek mellett á megyei élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak szállítana a szövetkezet? Arról nem beszélve, a gazdaság azért kapott támogatást a termálkertészet létesítéséhez, hogy Somogybán javuljon az ellátás! Persze, ehhez meg kellene szüntetni olyan »jelenségeket« is, hogy például a MÉK első és másod osztályban vegye át a szövetkezettől a paradicsomot, de mire a boltba kerül, »egységes« osztályú paradicsom lesz belőle. Ezek a problémák a tegnapi tanácskozáson mind szóba kerültek. A részvevők elhatározták azt is,' hogy a sürgős, azonnali intézkedéseken túl valamennyi érdekelt felülvizsgálja az 1972-es határozat végrehajtását és javaslatot tesz a további feladatodra vonatkozóan. Mert W Négy község asszonyai kötözik a lent. Egy napló és egy terv Egymás mellett fekszik az asztalon a brigádnapló és a szívópapíron sokszorosított, takarékos gazdálkodással kapcsolatos intézkedési terv. _ Számsorában ez áll: energiáelismerve és méltányolva az i ból 391 375 forintot, anyagból | nap lezárása után ilyen be- eddig tett intézkedések ered-| pedig 1 041 035 forintot kívánj jegyzések olvashatók: »Mármellett ide írják minden év elején a vállalásaikat is. Az idén a harmadik évüket kezdték. Vállalásaik tartalmasabbak, mint két esztendeje. Lapozva a naplót egy-egy hóményét, akad még bőven ten- j megtakarítani nivaló a zöldségtermelés, for- Ruhagyár. Kaposvári galmazás és az ellátás javításában. Vörös Márta A tarka, virághímzésű borítóban a Petőfi szocialista brigád naplója van. Az élmény- beszámolók, eseményleírások Az első díj tízezer forint Országos pályázat újítóknak Közkinccsé teszik a jó módszfereket Pályázatot hirdetett az Or- | összekapcsolni az újítómozgal- szágos Találmányi Hivatal és mat és a szocialista munka- a SZOT az ágazati miniszté- ! versenyt, s nagyobb számban riumokkal közösen. Célja, j bevonni a dolgozó nőket és hogy ennek révén fölkutas- | fiatalokat, sák és kozkinccsé tegyék mindazokat a szervezési módszereket, eredményeket, amelyek alkalmasak az újítómozgalom magas színvonalú továbbfejlesztésére. Pályázni lehet a megvaló- J sítás szakaszában levő szer- ! vezési módszerrel is, amely megfelel a fönti szempontok- j mit, ha cíusban a ruhák felét olyan maradék cérnával varrtuk, amelyeket korábban eldobtunk.« Az áprilisi értékeléskor ezt írták: »600 kabátot készítettünk maradék cérnával.« A naplóba ragasztott fényképről ismerem mind a kilenc brigádtag arcát. A szalag mellett közülük hárommal találkoztam. Falatnyi, sárga kockás gyermekkabátok szériája fut éppen. Ezekre készíti a divatos zsebeket Nemes Katalin. — Nemcsak a cérnán lehet spórolni — fordít el egy vé- í kony kallantyút az elektromos j varrógépen —, hanem figye- { lemmel sok-sok anyagot is megmenthetünk. Jobban ügyelünk, hogy ne legyen túlolajozva a gépünk: régebben ugyanis az agyonolajozott gép megfogta a ruhaanyagot, amit aztán szemrebbenés nélkül eldobtunk. Tudjuk, hogy sok kicsi sokra megy, és az is szá- leállítjuk gépünket, Sok az újító a megyében, biztosan érdeklődést vált ki körükben ez a felhívás. A pályázat kiírói elsősorban azokra számítanak, akik szervezői, irányítói a mozgalomnak, tehát a mindennapi gyakorlatban foglalkoznak az újítási ügyek üzemi intézésével, szervezésével. S hogy mire kérnek javaslatot tőlük? Arra, hogyan lehet növelni a hasznos újítások számát, emelni a fnegol- dások műszaki kidolgozottságát és színvonalát, meggyorsítani az újítási javaslatok elbírálását. Pályázni lehet azzal is, hogyan rövidíthető az újítási javaslat benyújtása és a hasznosítás közötti idő, miképpen lehet *eredményesen nak, s olyan — még í megvalósított, módszerében , azonban kidolgozott — szer- I vezési javaslattal, amely al- | kalmas a mozgalom továbbfejlesztésére. A zsűri az első kategóriában egy tízezer forintos első, három ötezer forintos második és öt háromezer forintos harmadik díjat írt ki, a második kategóriában egy ötezer forintos első díjat. öl kétezer forintos második és tíz ezerforintos harmadik díjat. Akik szeretnének pályázni' a megyéből, december 31-ig küldhetik el a pályaművüket az Országos Találmányi Hivatal (1370 Budapest, Pf. 552.) címére. A zsűri 1976. március 31-én az újságokban hozza nyilvánosságra az eredményt. nem j amikor munkaközi pihenőt, 1 szünetet tartunk. Ne fogyasz- sza hiába az áramot! Matula Andrásné és Szili Istvánná közvetlenül egymás mögött dolgozik: kabátujjakat állítanak össze. Selyembélés, szövetanyag kerül egymásra, aztán gyors mozdulattal ösz- szetűzve már megy is tovább, hogy végleges helyére, a kabát törzsére kerüljön. Széket húzok magam alá. s úgy beszélgetünk, ahogy az már normázókkal lenni szokott: szemük a munkán, arcuk csak profilból látható. Gondolatok, igyekezetük a tennivalón, csak hangjuk az újságíróé. A két ujjázó szerint a papírból is kevesebb megy veszendőbe, amióta a technológiai labor által kiadott papírmintákat visszaadják, ha elkészül a fazonsorozat. Időről időre ugyanis újra visszatérnek a fazonok, s akkor nem kell újból minden egyes dolgozónak mintát készíteni. Ezzel azonban nemcsak anyagot, hanem fáradságot is megtakarítanak. — A gép sem strapálódik el olyan gyorsan — mondja egyikük —. ha mindennap gondosan olajoznak. Mi, akik az életünk javát ezek között töltjük el, érezzük, mennyivel gyorsabban kopnak, ha nem viseljük gondjukat. Ezek azok a dolgok, amelyeket számokkal ugyancsak körülményes lenne leírni, mégis meggyőződésünk, hogy sok minden függ ilyen apróságoktól Azt már csak később tudtam meg, hogy a Petőfi brigád komolyan veszi az úgynevezett »Ne add tovább hibásan!« .célkitűzést. Nem szokás náluk a hibák elkenése, a mindenáron való elvtelen normateljesítés, hanem inkább a tisztességes munka. Vállalták és teljesítik is, hogy az engedélyezett hibaszázalékot jelentősen csökkentik: 0,75 százalékról 0,05 százalékra. Több ezer forint megtakarítást jelent az is, hogy még az első osztályú áru minőségén is tudnak javí- 'tani. Nemcsak az az anyag drága, amiből új kabát és ruha lesz a kezük alatt, hanem munkaeszközeik is. A brigád műszerésze, Takács László János nem győzött korábban panaszkodni amiatt, hogy véget nem ér a tűcsere a varrodában. Tőle hallottam: korábban soha nem volt elég a tű, ma viszont már nincs hiány. A brigádban ha a nehezebb, vastagabb anyaggal dolgoznak, jobban vigyáznak arra, hogy a korábbiakhoz képest keve- . sebb tű törjön el. A két, tormájában igencsak különböző okmány — a brigádnapló és az intézkedési terv — így segíti a brigádok munkája révén az ésszerűbb gazdálkodást. Gombos Jolán
