Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

Sajtóértekezlet Houstonban A Hawaii-szigetek közelében a. Csendes-óceán vizére eresz kedett az Apollo űrhajó kabinja. Bckaemberek és helikopte rek segítségével a New Orleans repülőgép-anyahajó vette fedélzetére a leszálló-berendezést. Az űrhajó utasai — Tho­mas Stafford, Vance Brand és Donald Slayton — egészsége­sek. (Teléfotó:' AP—MTI—KS) t ] program a hibapontok tekint- [ sebb eltérések és nehézségek tétében alatta maradj az ősz- | egyetlen egyszer sem érintet- ! szes eddigi űrrepüléseknek, s ! ték a legfontosabb repülési | a program során tapasztalt ki- | célokat«. „Nincs jogi alap..." 0 lóriik kormány beliltja az amerikai támaszpontok működését fenntartására.« Ezért a török­Üdvözlő táviratok a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárának, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormányának elnökének. DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, Havanna. Kedves Elvtársak! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a nemzeti felkelés kezdetének 22. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a rr^agumk és népünk nevében forró, elvtársi üdvözletünket és szívélyes jókívánsá­gainkat küldjük Önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri népének. E történelmi évfordulón a magyar nép nagy elismeréssel tekint azokra a lelkesítő eredményekre, amelyeket a testvéri kubai nép a Kubai Kommunista Párt vezetésével elért a szo­cialista társadalom alapjainak lerakásában, gazdasági és kul­turális életének fejlesztésében, és nemzetközi tekintélye ál­landó erősítésében. Ezek az eredmények hozzájárulnak a szo­cialista világrendszer erősítéséhez, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pártjaink, kormá­nyaink és népeink barátsága és együttműködése a proletár internacionalizmus szellemében szüntelenül erősödik. A ma­gunk részéről mindent megteszünk, hogy ez a testvéri együtt­működés még szorosabbá váljék, országaink és a szocialista közösség javára. A Moncada laktanya ostromának 22. évfordulóján továb­bi sikereket kívánunk Önöknek és a Kubai Köztársaság test- vérű dolgozó népének szocialista hazájuk felvirágoztatásában, a • szocializmusért, a tartós békéért és biztonságért vívott kö­zös harcban. Budapest, 1975. július 25. KÁDÁR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSiJiNCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * * ♦ A magyar társadalmi és tö- I iratban köszöntötték kubai megszervezetek szintén táv- | testvérszervezeteiket. Jeladás (folytatás az 1. oldalról) Ford amerikai elnök telefo­non üdvözölte a földre vissza­tért amerikai űrhajósokat, ki­jelentve: »Egyedülálló repülé­sük új távlatokat ad a nem­zetközi együttműködésnek«. Az elkövetkező években — tűzte hozzá Ford — igen hasz­nosnak bizonyulhat majd az az összekapcsoló rendszer, ame­lyet a Szojuz és az Apollo együttes repülése során pró­báltak ki. MOSZKVA A nagy érdeklődésre való tekintettel a szovjet televízió pénteken délután ismét leját­szotta az Apollo űrhajó vízre- szállásáról készített telerekor- ding-felvételt. Az amerikai űr­hajósok leszállását a Szovjet­unió lakossága először moszk­vai idő szerint péntekre virra­dó éjszaka tekinthette meg egyenes közvetítés formájá­ban. Moszkvában éjfél után Konsztantyin Busujev, a program szovjet műszaki j ga/.- gatója, Alekszej Leonov űrha­jó parancsnok, Valeri j Kubá- szov fedélzeti mérnök és Ana- tolij Filipcsenko, valamint Nyíkolaj Rukavisnyikov, a szovjet tartaléklegénység tag­jai kommentálták a földi irá­nyítóközpontból az amerikai asztronauták látványos leszál­lását. Magyarázó szavaikból kitűnt, hogy noha az Apollo űrhajók minden esetben vízre, a Szojuz-ürhajók pedig csak­nem minden esetben száraz­földre érkeznék, mindkét koz­mikus berendezés alkalmas a szárazföldi és vízi leszállásra egyaránt. A szovjet szakemberek fel­figyeltek arra. hogy az_ Apollo leszállása után az ejtőernyők még hosszú ideig rajta ma­radtak a pilótafülkén, s Filip­csenko az éjszakai közvetítés idején jelezte is, hogy az abnor­mális jelensé'g. mert erős víz­áramlás esetén a víz megka­paszkodhat az ejtőernyőben, s felboríthatja a felfújható lég­zsákokkal egyszer már »talp­raállított« üi'kabint. Alfred Alibrando és Jack Railey, a NASA két szakembere tegnap délelőtt a moszkvai Inturiszt sajtóközpontban válaszolt az i Apollo leszállásával összefüggő ! kérdésekre, s az ejtőernyő problémájáról elmondották: a NASA szabályzata ugyancsak az ejtőernyők azonnali lerob­bantását írja elő, amint a Szó- j juz—19 esetében is történt, j Ezúttal azonban valamelyik ejtőernyő-heveder a robban- j tópatronok elhasználása után beleakadt az űrhajó külső al- j katrészeibe. s valószínűlég ez ' okozta, hogy a légzsákok fel- ! fújásáig az amerikai űrhajó az úgynevezett 2-es számú úszó­pozícióban lebegett a vizen, ami elég kellemetlen az űr­kabinban i tartózkodóknak, mert ilyenkor fejjel lefelé van­nak odaszíj azva a kabin ülé­seihez. Ez a variáció mégsem tekinthető rendkívüli ese­ménynek, s így a leszállás tel­jesen normálisnak tekinthető. A Szojuz—Apollo kísérlet egészét értékelve Alibrando kijelentette: »Ha lehet egyál­talán az ideálist megközelítő űrrepülésről beszélni, akkor a Szojuz—Apollo repülés ilyen volt«. Az amerikai szakembe­rek szerint a kísérlet rendkí­vül alapos előkészítésére jel­lemző, hogy noha az űrkutatás története nem tud teljesen hi­bátlan, eseménytelen űrrepü­lésekről/ a szovjet—amerikai A török televízió pénteken, adását félbeszakítva bejelen­tette: a kormány úgy döntött, j betiltja az ország területén levő amerikai támaszpontok működését. A török kormány bejelen­tése szerint: »A továbbiakban nincs jogi alap az Egyesült Államok és Törökíhszág két­oldalú védelmi szerződésének Jean Pascalini francia ál­lampolgár (kínai nevén Po Zso-van) — hét évet töltött maoista »átnevelő munkatábo­rokban«, amelyekben több mint 16 millió embert tarta­nak fogva. Most megírta »Mao foglya« című könyvét, amely­ben betekintést ad ezekbe a táborokba. Mint írja, az alap­vető tény az, hogy a foglyok számára — jelentéktelen há- I nyaduk kivételével — a tábor örökös tartózkodási hely, I ahonnan nincs visszatérés. Az »átnevelésre« ítélt férfiak és nők általában egész életüket a lágerben töltik, kezdetben mint foglyok, később, ha a büntetés időtartama lejár, mint »szabad munkások«. A foglyokat ételpótlókkal etetik. Ezeknek körülbelül 30 százaléka préselt papírhulla­dék. Az eleve nyomorúságos fejadagot is felére csökkentik, ha valaki megbetegszik és nem tud dolgozni. A súlyos betegeket átszállítják a külön­leges táborokba. »A haldoklók országi amerikai támaszpon­tok működését szombattól kezdve be kell szüntetni. A kormánynyilatkozat sze­rint továbbra is engedélyezik egy amerikai vadászrepülő század állomá6ozását Török-! országban, a NATO-erők ré­szeként. táboraiba«. Egy ideig maga a könyv szerzője is egy ilyen táborban élt, amely a »Gyö­nyörű északi falu« cinikus el­nevezést viseli. Tagja volt a foglyok ama alakulatának, amelynek a hullák kirablása j volt a kötelessége. Mint Pas- I caltni írja, senki sem tudja, ; hogy hányán haltak meg ezek- 1 ben a táborokban. A maoisták különleges mód­szereket dolgoztak ki és alkal­maznak, hogy engedelmesség­re bírják a foglyokat. A pszichikai megdolgozás állan­dó jelleggel folyik. Naponta | tartanak »foglalkozásokat«, amelyeken minden fogoly kö­teles »átnevelni« a másikat, naponta végzik a »lelkiisme- retvizsgálatokat«, kölcsönösen beárulják egymást, de önma­gukat is, kölcsönösen megmo­tozzák egymást stb. Az engedetlen foglyok meg­növelésének radikális eszköze­ként minden maoista börtön­ben és táborban alkalmazzák a »nyilvános megnevelésnek« Leszállás előtt a Szaljut-4­A Szaljut—4—Szojuz—18 koz­mikus komplexum személyzete — mint már jelentettük. — csütörtökön a késő esti órák­ban pályamódosítást hajtott végre. Ezt követően az össze­kapcsolt készülékek sebessége másodpercenként 8 kilométer­re növekedett, Az állomás most azon a röppályán halad, amely lehetővé teszi a le­ereszkedő berendezés földre szállását a megadott térség­ben. ahol a kereső és mentő­szolgálat már készültségben van. Pjotr Klimuk és Vitalij Sze- vasztyjanov a szállítóhajó le­ereszkedő berendezésébe már mindent átszállított, amit a második expedíciónak a földre kell lehoznia. A szállítmány szerfölött gazdag a tudomány és a népgazdaság szempontjá- i bői értékes, hasznos anyagok- i ban. A kísérlet egyben sokat j adott az űrhajósoknak, a > konstruktőröknek, valamint a! különféle műszerek és bérén- [ deaássk tervezőinek és szer- I kesztői nek is. A repülésirányítás vezetője | az újságíróknak a többi között I elmondotta, hogy a Szaljut—4 j űrállomás konstrukcióját és fontosabb berendezéseit ille- tóén már ma is lehet bizonyos ! eredményeket és következte­téseket összegezni. Külön ■ hangsúlyozta annak a tapasz­talatnak jelentőségét, amelyet 1 az űrállomás készülékeinek és műszereinek javításával vagy karbantartásával kapcsolat- 1 ban szereztek a kísérlet so­rán. Hozzáfűzte: a két űrha­jós pontosan, találékonyan es hatékonyan dolgozott. PEARL HARBOR A New Orleans amerikai helikoptef-anyahajó közép- európai idő szerint 18 óra 55 perckor elérte a Hawaii-szi­geteket, fedélzetén az Apollo űrhajó legénységével. A há­rom űrhajóst azonnal a Pearl Harbor-i katonai támaszpont kórházába szállították — kö­zölte a NASA szóvivője. lyok ezreit vezénylik ki — akik azután órákon át kötelesek — vadul üvöltözve — a szennyes sértések és fenyegetések özö­nét /zúdítani 'a megnevelendő személyre, hogy az végül is kénytelen legyen beismerni nemlétező bűnét«. Valóságos vesszőfutás ez — írja a 'könyv szerzője. Ha pedig egy fogoly megszökik, családiának vala­mennyi tagját bebörtönzik. Egy fiatal ügyvéd, Fidel Castro vezetésével 1953. jú­lius 26-án maroknyi fegyve­res csoport vakmerő táma­dást hajtott végre Santiago de Cuba hírhedt erődítmé­nye, a Moncada ellen. Vi­lágszerte ismeretes az egy­kori karneváli vasárnap vég­hez vitt akció kimenetele és nem túlzás azt állítani, hogy a Moncada megrohamozásá­tól a kubai forradalom győ­zelméig eltelt időszakban a haladó emberiség támogatá­sa, segítése, szolidaritása övezte a kubai hazafiak har­cát. A betonerődítmény állig f elf egy vérzett zsoldosai el­len indított támadást a pol­gári történetírás eleve »ku­darcra ítéli«, »esztelen ka­landnak« minősíti. Figyel­men kívül hagyja azonban azt a körülményt, hogy a kizsákmányolás egyik leg­főbb jelképe ellen rohamra indult fiatalok nem a hata­lom azonnali megragadását tűzték célul. Ez a roham jel­adás volt az elnyomott és megalázott tömegek számára, felhívás volt a fegyveres harc megkezdésere, a gazda­sági, társadalmi helyzet gyökeres megváltoztatásá­ra. Kuba történelmében ez a roham jelenti azt a pilla­natot, d mikor megkezdődött a nagybirtokrendszer, a munkanélküliség felszámo­lásáért, az ország szuvereni­tásáért, a félgyarmati függő­ség megszüntetéséért a tuda­tos küzdelem. Az egykori bátor, ifjú ügy­véd. ma Latin-Amerika első szocialista országának mi­niszterelnöke. hazája kom­munista pártjának első tit­kára. Személyes példamuta­tása ma is milliókat lelkesít. Fidel Castro 1953-ban ezt mondotta bírái előtt a Mon­cada elleni támadásról: »A történelem engem igazol majd!« A szocialista Kuba másfél évtizedes történelme döntő bizonyíték a Batista- dikíatúra vesztett perében. GOND NÉLKÜLI PIHENÉSBEN ÉS KELLEMES SZÓRAKOZÁSBAN LEHET RÉSZE, HA FÖLKERESI BALATONSZEMESEN a postamúzeummal szemben a Kis Tücsök éttermet és Tücsöklyuk pince­borozót. (Az étteremben tánczene, a Tücsök­lyukban cigányzene.) ZAMÄRDIBAN, a Petőfi Sándor u. 74. sz. alatt, a Rózsa eszpresszót. KŐRÖSHEGYEN, a Musica Hungarica zenei hangversenyekről ismert műemlék templommal szemben levő Muskátli vendéglőt és Hubertus borozót. HÁZIAS ÉTELEK, CSALÁDIAS ÉTKEZÉS, REGGELI, EBÉD, VACSORA. MINDEN ESTE ZENE, TÁNC! BALATONSZÁRSZÓN, a strand melletti gyönyörű parkban a TÓPARTI éttermet es bárt. (A bárban tánczene, az étteremben cigányzene.) (9941) Maoista „átnevelő” táborok minősített különleges eljárást. Ennek lefolytatásához a fog­i ✓

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents