Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

Ma 17.15 órakor összekapcsolás (Folytatás az 1. oldalról J Az űrhajózás első nagy tel­jesítményei óta nem tapasz­talt óriási érdeklődés kíséri az Egyesült Államokban a mind­két oldalon tökéletes indítás után Föld körüli pályára rá­tért Szojuz és Apollo legény­ségének készülő űrtaiálkozóját. A rádió- és tv-á’Ilomások va­lamennyi adásukban a szovjet és az amerikai űrközpontból érkező helyszíni tudósítások­ban számolnak be a közös vál­lalkozás minden eseményéről. A szerda reggeli amerikai la­pok első oldalon induló és ol­dalakat megtöltő tudósítások­ban, képriportokban ismerte­tik a Szojuz—Apollo misszió tudományos-műszaki vonat­kozásait, aláhúzva az első szovjet—amerikai közös űr- vállalkozás jelképes politikai- diplomáciai jelentőségét. Valamennyi amerikai meg­figyelő egyetért abban, hogy milyen nagyok voltak az aka­dályok, amelyeket a két kü­lönböző társadalmi rendszerű nukleáris nagyhatalomnak le kellett küzdenie ahhoz, hogy erre a közös vállalkozásra — amelyet a Chicago Tribune »a világűrben felvirradó új nap hajnalának-« nevez — egyál­talán sor kerülhetett. A televízió jóvoltából csü­törtökön szemtanúi lehetünk az űrkutatás egyik történelmi pillanatának, a Szojuz—Apol­lo űrrandevúnak. Mint a te­levízió ismeretterjesztő rova­tának szérkesztője, Dómján Dénes elmondta, a maga ne­mében páratlan eseménysoro­zatot lépésről lépésre követ­hetjük. Ma 17 órától az űrkí­sérlet egyik legfontosabb ré­szének, az űrrandevú lebo­nyolításának, az űrhajók ösz- szekapcsolásának lehetünk né­zői. A fejünk fölött 225 kilo­méter magasan száguldó űr­hajók öt utasának tetteit fi­gyelhetjük, s közben a tudo­mány egyik új korszaka szü­letésének lehetünk részesei. A magyar televízióban a csü­törtöki adás csaknem 140 percében számos tv-telefon és telexvonal fut össze. Állandó közvetlen kétoldalú telefon­összeköttetés lesz Moszkvával és Houstonnal, ahonnan Csák Elemér, illetve Vértes Éva je­lentkezik, ugyancsak a Sza­badság térre futnak be az In- tervízió és az Eurovízió adá­sai is. A 17 órakor kezdődő, 50 perces közvetítésben a vi­lágűrből kapunk képeket, lát­hatjuk az űrhajók közeledését, az összekapcsolódás után pe­dig az űrhajók belsejét és a különböző manővereket fi­gyelhetjük. A stúdióban ma­gyar szakemberek hívják fel a figyelmet az esemény kü­lönböző mozzanataira. 18.40 órától 19.20 óráig a tv kamerái jóvoltából az úgy­nevezett »zsilipelés« műveletét láthatjuk, amikor a két ame­rikai űrhajós átszáll a zsilip­kamrába A televízió harmadik adá­sa mintegy 60 percében, 0.10- től az átszállás, az amerikai űrhajósok Szojuzon tett láto­gatásának eseményeit követ­jük nyomon. A túlzás nélküli történelmi pillanat bemutatja majd a két amerikai űrhajós fogadását és azt a vacsorát is, amivel a szovjet űrhajósok várják amerikai kollégáikat. Itt kerül sor először az űrha­jós-menü ismertetésére is, majd pedig a levelek és zász­lók cseréje következik. CAPE CANAVERAL Az Apollo űrhajósai néhány órával a start után jelentették i a houstoni irányítóközpont­nak: »potyautas« van a fedél­zeten — egy szúnyog és lát­hatóan jól érzi magát. A földi irányítószemélyzet javasolta: a váratlan vendéget 36-os sor­számmal vegyék be a tudomá­nyos kísérletek közé, de az űr­hajósok nem szeretik a szú­nyogcsípést: úgy döntöttek, hogy megpróbálják megsem­misíteni a hívatlan vendéget. Sem az űrhajósok, sem a I hajó megközelítette a Szarjut houstoni irányíitóközpont nem 4 tudományos űrállomást, s a ,, , . két urhaio legenysege rádión tudták megmagyarázni, ho­gyan juthatott a kaliforniai i keresztül kapcsolatba lépett szúnyog az űrhajóra. ' e^yTruiSsa1' »Üdvözöljük a régi űrlakó­kat« — tréfálkozott Leoriov, f majd beszámolt a legfrissebb fejleményekről a saját űrhajó fedélzetén, s így búcsúzott: »Mi nemrég javítottunk meg egy tv-kamerát, úgyhogy ha valami javítani valótok van, ne zavartassátok magatokat, nyügodtan forduljatok hoz­zánk.« »Örülünk, hogy nálatok minden a terv szerint halad« — válaszolta a Szaljut 4-ről Vitalij Szevasztyjanov fedél­zeti mérnök, majd megjegyez­te: »Csodálatos dolog, hogy már heten vagyunk a világ­űrben.« MOSZKVA A Szojuz—19 űrhajó fedél­zetén a világűrbe vitte az ENSZ zászlaját — ez jelképe­zi, hogy a közös űrkísérlet az egész emberiség javát szolgál­ja. A zászlót az összekapcsolás alkalmával a szovjet űrhajó­sok átadják amerikai kollé­gáiknak, akik visszahozzák a földre, majd a világszervezet székházában helyezik el. Az űrhajósok találkozásuk­kor kicserélik országaik kis­méretű zászlóit is. A Föld körüli 21. fordulat során a Szojuz 19 szovjet űr­Szaljut—4 biológiai kísérletek, fényképfelvételek A kitűzött programnak meg- ] Az előírásoknak megfele- felelően folytatja repülését a [ lően a személyzet két tagja két Szaljut—4 szovjet orbitális | és fél órán át tornagyakorla­tudományos űrállomás. A személyzet 53. munkanap­ja július 15-én, budapesti idő szerint 12 óra 30 perckor kez­dődött, és július 16-án, hajna­li 4 órakor ért véget. Az űrhajósok a munkanap folyamán ellenőrizték a bioló­giai tárgyakkal végzett mun­kájukat, filmre vették a ma­gukkal vitt növények növeke­dését és fejlődését. Az 53. munkanap program­jába tartozott még a belső film- és fényképfelvételek ké­szítése, s a két űrhajós a Föld légkörében tapasztalható ér­dekesebb természeti jelensé­gekről is készítettek fénykép- felvételeket. Ezenkívül elvé­gezték az űrállomás és a Szo­juz—18 szállítóhajó egyes be­rendezéseinek karbantartó munkáit. tokát végzett. A telemetrika adatai és a fedélzetről jövő jelentések sze­rint Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov egészségi álla­pota és közérzete jó, az űrál­lomás berendezései hibátlanul működnek. A repülés folyta­tódik. (MTI) Psrűjjrafeiwét®! a Rosenberg-ügyben ? Michael Meeropol, 32 éves közgazdász és öccse, Robert, 28 éves antropológus. Mindket­ten a Massachusetts állambeli Wester New England College- ben tanítanak. Mindössze két éve tudja róluk a külvilág: a Meeropol nevet egy New York-i tanáruktól, nevelőap­juktól kapták. Eredeti nevük Michael és Robert Rosenberg. Egész életükben készültek rá, hogy nyilvánosságra hozzák az igazságot, perújrafelvételt kér­hessenek és bebizonyíthassák szüleik, Julius és Ethel Ro­senberg ártatlanságát. Most közelebb vannak ehhez, mint eddig bármikor. Az ame­rikai igazságügyminiszter, az FBI és a New York-i főügyész tiltakozása ellenére elrendelte: tegyék lehetővé a két fiatal­ember számára az 1951-i Ro- senberg-per 48 000 oldalas ak­táját. Eddig minden hasonló kísérlet az FBI, a Szövetségi Ellenőrző Iroda ellenállásán megbukott. Az aktákat tehát nem ismeri a világ. A háttér: 1951 márciusában kezdte meg a New York-i bí­róság a Rosenberg házaspár perének tárgyalásét. Az volt a vád ellenük, hogy kiszolgál­tatták az atombomba titkát a Szovjetuniónak. A háromhe­tes pert hisztérikus sajtókam­pány kísérte. Ez volt a hideg­háború, a hírhedt McCarthy szenátor irányította »boszor­kányüldözés« csúcspontja. Az már nem számított, hogy a Szovjetunió két évvel azelőtt felrobbantotta első atombom­báját, vagy bármilyen furcsán hangzik; éppen az számított! Ezzel ugyanis megszűnt az amerikai atammonopólium, az Egyesült Államok többé nem zsarolhatott az atomfegyver­rel. S egy másik szempont: 2 Isomojjyi Néplap 1951 már a koreai háború má­sodik éve volt. Az amerikai hadvezetés kudarcaiért is bűn­bak kellett. A bűnös — mond­ta ki a bíróság — a Rosenberg | házaspár. Hogy minek alapján? A ha- j lálos ítéletet egyetlen vallo- ' másra alapozták: David i Greenglass, Ethel Rosenberg i bátyja a Los Alamos-i atom­telepen dolgozott technikus­ként. Ö vallott a házaspár el­len, mondván, megbízásukból egy kém kezére juttatta az atombomba tervrajzát. Kide- , rült: a tanút előzőleg megíé- j lemlítették, sohasem találko- | zott az állítólagos kémmel. ! Ami pedig az atombomba váz- ! latát, a perdöntő bizonyítékot j illeti, hitelességét egy villa- | mosmérnök, a titkosszolgálat ] I őrnagya »igazolta«! Philipp! Morrison viszont, aki részt vett a Nagasakira ledobott atombomba elkészítésében, így nyilatkozott.: a rajz leg­jobb esetben is csak a bomba karikatúrája. A Viharos nemzetközi tilta­kozás sem segített, s a koholt vádak alapján 1953. július 19- én villamosszékben kivégezték a Rosenberg házaspárt. Egy feltétellel kaptak volna ke­gyelmet, ha beismerő vallo­mást tesznek. Csakhogy nem volt, mit beismerniük. Fiaik most, 22 évvel később, egy ne­ves tudósokat, közéleti szemé­lyiségeket felsorakoztató szer­vezet támogatásával ismét megpróbálkoznak, hogy igaz­ságot szolgáltassanak szüleik­nek. Z. I. Az iraki forradalom ünnepe Bagdadban, ahol ilyenkor 45 C jók körül mozog a hő­mérő higanyszála, nehezen érti meg az idegen, hogy eb­ben az országban éppen eb­ben a bágyaszíó höségü hó­napban szokott mozdulni egyet a történelem kereke. Ez történt 17 évvel ezelőtt, ami­kor július 14-én a népi for­radalom egy sivatagi homok­vihar erejével elsöpörte a brit gyarmatosítók kreálta monarchiát s romjain köztár­saságot épített fel. Irak ezzel kivált a nyugati imperialista hatalmak vonzásköréből, egyebek közt azzal is, hogy kilépett a Bagdadi Paktum­ból. amely emiatt CENTO-ra változtatta a nevét. A fiatal köztársaság útja nem volt kitérőktől mentes a továbbiakban. 1968. július 17- én az uralmon levő Baath- pártban (az Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártja) lezaj­lott öntisztulási folyamat be­tetőzéseképpen o hatalom csúcsán, haladó előjelű for­dulat zajlott le. Az Ahmed Hasszán El-Bakr elnök vezet­te rendszer azóta a követke­zetesen antiimperialista kül­politika mellett kötelezte; el magát. A Baath-párt azzal, hogy az Iraki Kommunista Párttal együtt Haladó Nemzeti Fron­tot alakított, megnövelte tö­megbázisát. A sokáig húzódó földreformot hár.om éve sike­resen befejezték s azóta már a mezőgazdaságban rohamo­san teret nyer a szövetkezeti mozgalom. Ez év márciusában végre megoldódott a kurd kérdés is, amely évekig fé­kezte az ország fejlődésit. A tízmillió lakosú Irakban az arabokkal együtt 2 millió kurd is él, akinek az autonó­mia iránti évtizedes jogos igényét először a jelenlegi rendszer ismerte el. A Kurd Demokrata Párt Musztafa Barzani vezette reakciós szár­nya azonban a szeparatizmus útjára lépve két éve polgár- háborút robbantott ki. A két testvérnép végre a megbéké­lés korszakába lépett. Az or~ szág gazdasági függetlenségé­hez való hozzájárulás volt az, amikor 1973-ban államosítot­ták a külföldi kőolajmonopó­liumok iraki érdekeltségeit. Irak természetes szövetsé­gesének tekinti a szocialista világrendszert. A Szovjet­unióval barátsági és együtt­működési szerződése van és szívélyes kapcsolatokat ápol valamennyi szocialista or­szággal. Tárgyalások kezdőd­tek Irak és a KGST között arról, hogy ez az ország tár­sult tagként csatlakozik a szervezethez. Hazánk keres­kedelmi partnerei sorában Irak fontos helyet foglal: a fejlődő országok között első számú cseretársunk. A ma­gyar—iraki kapcsolatok to­vábbi fejlődésének lendüle­tet adott Szaddam Husszein iraki alelnök ez év májusá­ban Budapesten tett látoga­tása. Országaink baráti kap­csolata és rokonszenvünk a haladó irányú iraki fejlődés iránt arra sarlcall bennünket, hogy nemzeti ünnepén továb­bi sikereket kívánjunk az iraki népnek. P. V. Makariosz emlékező beszéde Michael (balra) és Robert Meeropol, Julius és Ethel Ro­senberg fiai újságírókkal beszélgetnek a washingtoni járás- bíróság előtt, mielőtt a bírósághoz fordulnának a szüleik el­leni vizsgálati és vádhatósági iratok kiadatása ügyében. Ro- senbergéket azzal a váddal ítélték halálra, hogy atomtitko­kat szolgáltattak ki a Szovjetuniónak. A Rosenberg házas­párt villamosszéken végezték ki kémkedés címén 1953. jú­lius 19-én. (Teiefotó: AP—MTI—K.S) A kudarcba fulladt puccs évfordulóján Ciprus népe a függetlenségét ünnepelte. Maka­riosz az elnöki palota erkélyéről beszédet intézett az ország lakosságához. Kijelentette: kormánya folytatni fogja küzdelmét a szigetország teljes függetlenségéért és területi in-, tegritásáért. (Teiefotó: AP—MTI—KS) Szocialista tüntetés Lisszabonban Alvaro Cunhal nyilatkozata A Fegyveres Erők Mozgal­mát támadták a jelszavak azon a tízezres tömeggyűlé­sen, amely a szocialista párt felhívására gyűlt össze kedden este Lisszabonban. A szocialis­ta tüntetés résztvevői Vasco Uoncalves miniszterelnök le­váltását követelték és szidal­mazták Sáráivá de Carvalho tábornokot. Mario Soares, a PSZP fő­titkára a nagygyűlésen mon­dott beszédében kijelentette, hogy a szocialista párt moz­gósította erőit az ország északi részétől egészen déli csücskéig és kész arra, hogy »szimboli­kus módon megbénítsa« az or­szág életét, ha nem teljesítik | követeléseit. A főtitkár közöl- | te, hogy szerdától kezdve gyű- j léseket tartanak a különböző j vidéki városokban, majd szom- j baton »nagy népgyűlést« szer­veznek Lisszabonban. Soares | azt áliította, hogy a kommu- ‘ nista párt kedden nyilvános- j ságra hozott állásfoglalásával ellentétben nem a »csepdes többség« újabb megmozdulá­sáról van szó. szerinte »ma a szocialista párt képezi az or­szág hangos többségét«. Mario Soares sötét képet | festett az ország politikai, tár­sadalmi és gazdasági helyzeté- ! ről, élesen támadta a portugál ; kommunistákat, de azt állítot- ! ta, hogy pártja továbbra is tá­Forcl utazási terve William Greener, a Fehér! Ház sajtótitkárának helyette- j se, szerdán hivatalosan is megerősítette azokat a koráb- i bi értesüléseket, hogy Ford amerikai elnök július végén i Helsinkiben részt vesz az eu- : rópai biztonsági értekezlet zárószakaszán. Ford elnök július 25 körül utazik Európába, s kőrútjá­nak első állomása Bonn lesz. Ezután valószínűleg három napot tölt Helsinkiben, majd ellátogat Varsóba, Bukarest­be, Belgrádba és Becsbe. (MTI) i mogatni fogja a Fegyveres Erők Mozgalmát, amennyiben a katonák készek, úgymond v»a nép többségével egyetér­tésben kormányozni«-. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a francia televíziónak adott nyi­latkozatában. kijelentette, hogy a Portugál Szocialista Párt »igen súlyosan tévedett«, ami­kor azt képzelte, hogy a kor­mányból való kilépésével zsa­rolhatja a forradalmi erőket. »A portugál nép nem enge­di meg, hogy összeesküvők megtévesszék, mégha a sza­badság és demokrácia nevében beszélnek is« — mondotta Cunhal, majd hangsúlyozta, hogy a politikai pártok cselek­vési szabadságát semmiféle veszély nem fenyegeti. A PKP — mondotta — a legszélesebb demokratikus szabadságjogok mellett száll síkra, így különö­sen a sajtószabadság és a po­litikai pártok szabad tevé­kenységének biztosítása mel­lett.

Next

/
Thumbnails
Contents