Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-14 / 138. szám
125 éves a FŰSZERT Próba Két évvel ezelőtt a fűtőolaj hianya miatt nagy gondot okozott a Lábodi Állami Gazdaságnak a somogytamócai kerületben,. Alsógyörgyös- pusztán lévő korszerű lucerna- és terményszárító, valamint sertéstelep üzemeltetése. Jártak fűtőolaj után Zalaegerszegen, sőt Szegeden is. Ezért határozták el, hogy hasznosítják a Babócsa—Barcs közötti földgázmezőt, s akkor nem lesznek hasonló gondjaik, a gáz bekötése biztosítja a folyamatos munkavégzés feltételeit. Ezenkívül megtakarítást jelent, nem lesz tetemes szállításiköltség, s a tárolás sem jelent gondot A KÖGÁZ nagykanizsai ki- rendeltsége építette a 3 kilométeres vezetéket, a fogadó- állomást, és átalakította a tüzelőberendezést. A gázfűtés bevezetése, a berendezések 11,7 millió forintba kerülnek. Ez a kiadás Elosztás és kereskedelem nyolc esztendő alatt térül meg. Elsőnek a lucernaszárítót helyezték üzembe, a próba a napokban zajlott le. Folyamatosan használnak majd földgázt a terményszárításnál, végül pedig a sertéstelepen. Itt ez különösen nagy előnnyel jár. Az új tüzelőberendezés jobban biztosítja a malacok neveléséhez szükséges egyenletes hőmérsékletet, mintamikor olajjal fűtöttek. Az arany pecsétgyűrű — | s a nőknél az aranylánc — a hűség jutalma. A Somogy— Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat alapításának negyed- százados jubileumán harminc- kelten kapták meg huszonöt éves munkájuk elismeréséért. Fiókigazgatókat, csoportvezetőket, osztályvezetőket szólított a jutalom átvételére Dévényi Zoltán igazgató Kaposváron, a Dorottya szálló különtermében megtartott ünnepségen. Akik negyedszázada hittel és lelkesedéssel kezdték az állami nagykereskedelemben a munkát, tevékenységük alapján előbbre jutottak: a harminckét alapítói tag ma a sokszorosára nőtt munka irányítója, szervezője. Az alapításának negyedszázados évfordulóját ünneplő Somogy—Zala megyei Fűszért története, munkájának gyarapodása életünk gazdagodásáról is beszél. Az államosított kereskedelem első munkája az elosztás volt. Ma a vásárló ember minden második forintját olyan cikkekre költi, amelyeket ez a vállalat hoz forgalomba, juttat el a kiskereskedelmi boltok polcaira. Negyedszázada, mikor az állami nagykereskedelmi vállalatok megalakultak, a legnagyobb feladat az volt, hogy a »rendelkezésünkre álló alapvető élelmiszereket igazságosan osszuk el, s az állami kiskereskedelmi boltokba kiszállítsuk«. A vállalat árukészlete nagyon kicsi volt. Az | ország nem tudott luxus- és élvezeti cikkeket biztosítani, az alapvető élelmiszerekből is kevés volt. Kereskedni 1958-ban kezdtek az ellátásért felelős vállalatok, s ezt követően alakult meg a két megyét ellátó nagyvállalat is. Nemcsak a munka változott, megváltoztak a körülmények is. Horváth József fiókigazgató így beszélt a kezdetről: — Padlások, villanyfény nélküli pincék voltak az első raktárak. A sót csákánnyal vágtuk, s emelni csak kemény izmokkal lehetett. Munka után örültünk az alumínium lavórnak is. Ez jelentett egyébként minden szociális ellátást. Az irodák régi vendéglőkben, raktárakban voltak, s nemegyszer a deszkából, ösz- szetákolt, gyalulatlan asztal jelentette a berendezést. A régiek még mindig emlegetik a molnárkocsit, mint az egyetlen szállítóeszközt. Ma — korszerű vállalati szervezetben — csaknem ezer ember dolgozik, s akik egykor éjt nappallá téve tevékenykedtek azért; hogy , feladatainak megfeleljen a vállalat, ma irányítják a megsokasodott munkát. Dévényi Zoltán igazgató számokat sorolt , az ünnepségen. Negyedszázada 45 .millió forint volt az éves forgalom. Ma 2,1 milliárd értékű árut juttatnak el évente a boltokba. S még egy adatot érdemes kiragadni a számsorból: 25 éve alig több mint százféle árucikk jelentette a kínálatot, ma tízezer cikkel foglalkozik a vállalat. A kávé, a citrom, a narancs, a kakaó — amely akkor ismeretlen volt a boltokban — ma vagonszám érkezik. Mindezt 24 ezer négyT zetméter alapterületű, korszerű raktárakban tárolják, s ha kérik a boltok, targoncáik, rakodólapok, konténerek segítik a gyors szállítást. , Miként lehet az évről évre ! emelkedő követelményeknek megfelelni? A választ a kér-, i désre így fogalmazták: — A vállalat alakulásakor kivételnek számított az, akinek megvolt az érettségije. A kereskedősegéd képesítése már tekintélyt adott. Ma a munka irányítói egyetemet, főiskolát végzett emberek, s megvan a szakmához szükséges politikai képzettségük is. A nagy feladatokra vállaír kozó Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat törzsgárdájának irányítása mellett egyre fiatalodik: az átlagéletkor ma 32 év a vállalatnál. Minden tizedik ember tanul, az ezzel kapcsolatos költségeket a vállalat fizeti. A szellemi kapacitás jobb kihasználását egy sor szervezési intézkedés is segíti. A fejlett gépi adatszolgáltatás lehetővé teszi, hogy még több energia szabaduljon fel a kereskedelmi szervező-elemző és ellenőrző munkára. A második negyedszázadot sokkal jobb körülmények között kezdi a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. Dr. K. I. Határszemle — gépszemle A simonfai „csata” előtt Elmentünk ..házalni” »Csatára« készülnek a si-1 monfaiak. Már csak egy-két j hét, és acélszörnyetegek dübörögnek majd a zselici határ- i ban, kalászok dőlnek a gépek | gyomrába. Aratásra készülnek l ma mindenfelé. A simonfaiak alig néhány héttel ezelőtt tartották a határszemlét, amelyről a jegyzőkönyvben följegyezték: »... A határszemlét tartó bizottság a mai nap on Simonfa, Zselicszent- pál, Zselickislak határát dűlőről dűlőre bejárta ... A belterületi és zártkerti dűlőkben lévő, személyi tulajdonban lévő és háztájiként használt területek a művelési ágnak megfelelően vannak hasznosítva, megműveletlen terület nincs ...« A főkönyvelő még hozzáfűzi: nagyon is szép a határ, jó lesz a termés, ha az időjárás... Az elnök asztala fölött egy kis kéve búza lóg. Levesznek egy kalászt, mutatják: — Ez már szép sárga. Megfogják, szétdörzsölik a kezükben: — Még egy hét, aztán mehetünk is a gépekkel. Jeli István műszaki vezető szerint akár holnap. A gépek legalábbis úgy állnak, hogy bármikor lehet kezdeni. — Van még egy kevés munka az igaz, de a java készen áll. Négy kombájn, hét pótkocsi és öttraktor. Bármilyen Somogyi Néplap nedves lesz a gabona, rögtön szárítani tudjuk. Van egy FMT—5 szárítónk. Nem vagyunk rá túlzottan büszkék. A A legidősebb szárító a megyében, a Budapesti Malomgépgyár készítette. Azért jó lesz. A kisgazdaság igényeit bőven ki tudja elégíteni. — Üj gépek? — Csak a szállítójárművek között lesz új. SZIK—4 típusú kombájnok vágják majd a rendet. Büszkék is vagyunk rájuk, tavaly egyszer sem volt olyan meghibásodás, hogy az Agroker-hez kellett volna mennünk alkatrészért. Régi, kiselejtezett kombájnokat vásároltunk, így azokból sok olyan alkatrészt ki tudtunk venni, amelyet másképp nehezen lehetett volna beszerezni. Az idén se szeretnénk az Agroker-hez járni. Van egy kombájnmotorunk is. Ha cserélni kell, hát cseréljük. — Mikorra végeznek? — Ügy húsz-huszonöt nap alatt. Természetesen mindez az időtől függ. Mi, gépesek azt mondjuk, annyi idő bőven elég a kombájnjainknak. Régen kaszával, ma gépekkel aratnak — közhely ezt mondani. Sokkal érdekesebb a kérdés — amelyet fölvetnek az emerek —: ha kell, hát tudnak-e kaszával is aratni, mint régen. A válaszok különböznek, van aki azt mondja nehéz lenne, van aki esküszik arra: ha kell, minden ki megfogja a kasza nyelét. Nagy Jenő TIZENHAT ÉVIG vezettem kórust. Az énéküéshez, a karvezetéshez, a tanításhoz kötődtem, meg a kórustagokhoz. Hosszú idő volt ez így együtt. Jő volt. Azután átjöttem ide. Földvárra és kezdtem mindent elölről. Magam sem hittem, hogy ekkora energiával fogom csinálni, hogy megújulásit jelent az újrakezdés. Kórus, az nem volt. Űigy kezdtük, hogy elmentünk »házalni« a férjeimmel. Tudtuk, hogy hol laknak olyan, családok, ahol a férj és a feleség is szépen énekel. Nem rontottunk ajtóstul a házba, nem kezdtük mindjárt a »lényeggel«, de azért igyekeztünk úgy kanyarítani a beszélgetést, hogy minél hamarabb rátérhessünk: kórust alakítunk, - szeretnénk, ha eljönnének. A legtöbben szívesen jöttek. Két vagy három hétig jártuk a községet, amíg ösz- szejött az együttes. Férfiak, nők, tizenöttől hatvanöt éves korig. Negyvennyolcam vannak. A többség fizikai dolgozó, de akadnak alkalmazottak és néhány diák is. 9V Vallomás a kórusról Hetenként tartunk próbát. Nagyon ritkán hiányzik valaki ; i gaaoia tlaraul, ok nélkül meg senki. Ha beteg valamelyik kórustag, a torka fáj, azért eljön, hallgatja a próbát, mert nem akar elmaradni a többiektől. Zeneileg nem képzettek a kórustagjaim. Talán egy-kettő akad közülük, aki ismeri a kottáit, mégis, amikor próbálunk, mindenki kezébe adom a partitúrát. Hogy lássák, figyeljék a dallammenetet, hogy megfigyeljék a szólamok beosztását. Minden próba hangképzéssel és ritmus- gyakorlattal kezdődik. A hangjegyértékeket már ismerik. Nem volt nehéz megtanítani — gyorsan fölrajzoltam a táblára az egész meg a fél hangot, a szünetjeleket. Eninyi a tudomány urak, de, úgy érzem, csak idő kérdése, hogy a kottaelv ásást is megtanítsam. Érdekes volt megfigyelni, miként válnak az egymást kezdetben zavaró szólamok egységes egésszé. Most már nem zavarja a szoprán az altot vagy fordítva, hanem élvezik egymás énekét. Szeretik a több szólamú éneklést. A legnagyobb izgalmat az első fellépés okozta. Azt nehéz lenne megmondaná, ki félt jobban: a kórus vagy én. Nagyon meg akartuk mutatni, mit tudunk. A Vándor Sándor kórusversenyen szerencsére elsőként léptünk fel, végig tudtuk hallgatni a többi együttes műsorát. Utána az első próbán »kitárgyaltuk«. Bizony nagyon jó kritikai érzékkel bírálták, dicsértek. NAGYON SOKAT fejlődött a kórus ezalatt a rövid idő alatt is, amelyet együtt töltöttünk. Én magam sem gondoltam volna, hogy ennyi mindenre képesek vagyunk, hogy így érdekelje az embereket, akiknek addig nem sok közük volt a kórusmozigalomhoz. Sikerélmény? Persze. Tulajdonképpen a legnagyobb siker az, amikor azt mondják: írónké, ón azelőtt kikapcsoltam a rádiót, ha kórusmuzsika volt. Most előre bekarikázom a rá- dióújságban, nehogy kihagyjam ... Elmondta: Zakár Antalné Föl jegyezte: Simon Márta Ötmillió forint gépjárműkárokra Megkímélik az ügyfeleket a számlavitáktól Új cégek szerződnek a biztosítóval Közeledik a félév vége. s ez alkalmat ad az Állami Biztosító gépjármű-kárrendezési szakembereinek az első következtetésekre. Május végéig több mint 1400 koccanásból és karambolból származó káreset volt Somogybán, másfélszer annyi, mint 1974 első öt i hónapjában. A hónap végéig j az idén kifizetett kárösszeg várhatóan eléri az ötmillió forintot. Az úgynevezett »totálkáresetek« aránya is nőtt. Hat hó- i nap alatt 10 kocsi tört össze a felismerhetetlenségig. A káresetek ilyen arányú emelkedése mellett elkerülhetetlen volt a gépjármű-kárrendezés egyszerűsítése. E hónap másodikétól érvényesek megyénkben azok az ügyintézést rugalmasabbá tevő alapszabályok, melyeket eddig »AFIT—ÁB házasság« néven ismertünk, és melyek lényege, hogy az autóst megkímélik a korábbi sok utánjárástól. A kárfelvételt közösen végzik az autójavító és a biztosító szakemberei a kaposvári és a siófoki AFIT-telepeken. Számos eddigi — a sérült alkatrészek pótlásával kapcsolatos — merev szabály is érvényét veszti. Eddig például, ha az egyik fényszóró összetört és nem volt éppen olyan raktáron, a javítás hónapokig elhúzódott. Most ilyen esetben | már más — esetleg drágább —, beszerelhető fényszórót!- i pust is kifizet a biztosító. A szerződések szerint a javítóműhelyekben mindig elsőbbséget élveznek a biztosító által javíttatott kocsik. További előny, hogy a javítás befejezése után az ÁB közvetlenül az AFIT-nak fizet, az esetleges számlavitáktól megkímélve az ügyfelet. Ha totálkár esetén a tulajdonos lemond a roncsról, a biztosító azonnal kifizet annyit, ameny- nyit a kocsi a baleset előtt ért. Ez szintén új lehetőség. Az AFIT—ÁB szerződéshez rövidesen újabb cégek is csatlakoznak. így például a Kaposvári Vasipari Ktsz, a nagyatádi Komfort Ipari Szövetkezet, a Barcsi Ipari Szövetkezet, a Balatonboglári Autójavító Szövetkezet és a Volán 13. számú Vállalat magánautó-javító részlege. Még egy sokakat érintő változás: augusztus 1-től — az eddigi tízezer helyett — csak ötezer forintig fizet készpénzzel az ÁB. Az ok többek között, hogy az eddig kifizetett összegeket sok tulajdonos nem a kocsi rendbetételére , költötte. Több és jobb sütemény a Balaton-parion Április óta dolgozik a balatonboglári új sütőüzem. Kemencéiből naponta szállít j ák a friss .kiflit, zsemlét Boglártól Szemesig. Ezzel a szárszói és a siófoki gyár is többet, s főleg frissebb árut tud az üzletekbe, szakboltokba vinni, a szemes: kicsi, elavult üzemet pedig a sütőipari vállalat felszámolta. Évről évre megújuló gond a Balaton-part ellátása kenyérrel és süteménnyel. Egy nemrég végzett fölmérés szerint öt év alatt az üdülőterület igénye kenyérből csaknem változatlan maradt. Ezzel szemben péksüteményből átlagban naponta 100 ezerrel több fogy ma, mint a hetvenes évek elején. Így a parti üdülőket, vendéglátóhelyeket és a kiskereskedelmi hálózatot ellátó két balatoni gyárnak, kisebb üzemnek naponta több százezer zsemlét és kiflit, s több száz mázsa kenyeret kell sütnie. A korábbi években hétvégeken, amikor az igények a szokásosnak három-négyszeresére nőttek — különösen a júliusi csúcsidőszakban, —, gyakran a marcali és a tahi kenyérgyárnak is segítenie kellett. Az idei nyár az első, amikor a sütőipari szakemberek véleménye szerint a balatoni üzemek önállóan is képesek ellátni a parti községeket és Siófokot. De, ha váratlan zavarok keletkeznének, Marcali és Tab most is készenlétben áll __ A nyáron — mint Bangha Jánostól, a sütőipari vállalat termelési osztályvezetőjétől megtudtuk — első ízben arra is lesz szabad kapacitás, hogy a választékot kuglóffal, kaláccsal, .brióssal és tiroli rétessel, tehát az úgynevezett finom pékárukkal növeljék. Hogy a munika zavartalan legyen, Dél-Somogyból és Kaposvárról mintegy 50—55 pékmestert és ipari tanulót küldtek a Balaton térségébe; kell a szakképzett munkáskéz az itteni kemencék mellett. Megkérdeztük még. hogy sütnék-e az üdülőterületeken különösen hasznos, három- négy napig is friss termékeket? Az osztályvezető elmondta, hogy korábban készült már ilyen, a kemping- kenyér. Mivel ezt borsos ára miatt csak kevesen vásárolták, be kellett szüntetniük a gyártását. így ezen a nyáron csak a hagyományos termékek kaphatók a Balatora-parton, de azok jobb minőségben-
