Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-14 / 138. szám
Nem az építész szemével 1975. VI. 14. Szívesen lapátot ragadnának Kaposvár Budája »Róma hegyközség megalakult 1903-ban a Kaposvár rendeleti tanácsú városhoz tartozó kis és nagy-Róma szőlőhegy birtokosaiból.« Maradt-e valami a hajdani »-községből- ? Ha nem is ilyen -állam az államban- módon, de ma is közösséget alkotnak az itt élő emberek? Milyen a mai Róma-hegy? Az egyik régi hegylakó büszkén Kaposvár Budájának nevezte a begyet. Ami avízve- zetéket, a villanyt és a telekárakat illeti, nem is olyan nagy a túlzás. Az új házak (néha -villaköltemények-«) legtöbbjéhez már garázs is épült. A Csalogány köz tíz év előtti horhója helyén betonút fut föl a hegyre. Éggendorfer József, aki már egy évtizede a körzet népfrontbizottságának titkára, így vélekedik a környékről : — A legutóbbi cukorgyári munkástalalkozón az egyik hegylakó azt panaszolta, hogy a lejtős úton könnyen megcsúszik a kocsi, mert a hazakból a mosószeres víz kifolyik az útra . . . Hát nem öröm, hogy ma már van, akinek csak ez okoz gondot? Igaz, a peremvárosi -hátrányok- a Róma-hegyet is jellemzik. Nincs csatornahálózat, nem szállítják el a szemetet, és az -üzlethálózatot- is rég kinőtte’ már a körzet. Az emberek persze itt is könnyen természetesnek veszik, ami már megvalósult. Ezért is mondjak sokan: -Nekünk csak az ígé' retekből jut-. Felénk mindig viharosak a népfrontgyűlések vagy a tanácstagi beszámolók. A problémáknak viszont megvan az az -előnyük«, hogy tettekre sarkallják az embereket. Ezért könnyű itt társadalmi munkát szervezni, ellentétben azokkal a városrészekkel, ahol a lakók mindent készen kapnak ... Rózsalugasoktól övezett, Benedek utcai házában kerestük meg Zsoldo# Józsefet, a környező utcák tanácstagját. Szerinte is mindenki szívesen lapátot ragadna. — Tanácsülésen került szóba, hogy az enyhén lejtő utcákban részben társadalmi összeiogással talán lehetőség volna afféle -szükségút« építésére. Még egy ilyen -talán- is föllelkesítik az embereket, akik esőben bokáig járnak a sárban... — Barátságos, jó nép ez. Legtöbbjük faluról költözött be vagy cukorgyári és hús- kornbináti munkás. Az utóbbiak közül az egyik nemrég épített családi házat. Segítettek neki a rokonok, szomszédok de még a munkatársak is. Csak ebben az utcában tucatnyi ház van épülőben és sehol sincs hiány segítőkész emberekben. Itt ez a szokás. — Divatos lett a hegy. Jönnek-e eladó ház vagy telek után érdeklődők? — Hajaj, de mennyien’ — veszi át a szót Zsoldosné. Régebben még örült, aki beköltözhetett a belvárosba, mostanában meg nagyítóval keresik itt az eladó telket. A fiam is bent lakik, hetedik emeleten. Mikor hétvégén kijön, nem győzi teleszívní magát levegővel; azt mondja, ez megfiA Csalogány utcában száznál több új ház van. A legtöbbet a Balaton-parton is megnéznék. A telekárak is elérték már a balatoni szintet. Az erre kirándulók szerint uj kifejezésre van szükség: -kacsalábon forgó családi ház-. Az egyik legszebb, kétszintes ikerházban Hahoti lstvanne nyitott ajtót. — Aki erre jár, azt gondolja, az itt lakók legtöbbjére -rászakadt a nemzeti' bank«. Tévedés! Én a textilművekben dolgozom három műszakban, a férjem az erdészetnél. Mikor több mint három éve építkezni kezdtünk, alig volt többünk 50 ezer forintnál. Sok téglarakással töltött fél éjszaka. baráti segítség és OTP- kölcsön eredménye ez a még mindig nem egészen kész ház. — A ház alá garázst is építettek ... — Kocsira még sokáig nem gondolhatunk, de ha egyszer mégis lesz, óriási előny, hogy megvan a garázs. Addig afféle -barkácsműhelyként« szolgál ... Jó itt lakni. Nem zúg a lift, nincs házibuli az emeleten. és az ember mégis csak a sajátjában van ... Több mint ezer házban 1500 család él a Róma-hegyen. Ezt már Domonkos Béla csoport- vezető főmérnöktől tudtuk meg. Ö először az építész szemüvegén át nézve mondott véleményt k Róma-hegyi új házakról. — Egyre több köztük a kor követelményeinek megfelelő; már kevesebb például az észTulajdonképpen mindig bántotta a szemem a város központja. Nézegettem a házak homlokzatát, díszítő elemeit, és elcsodálkoztam a régi építészeken: hogyan merlek ennyire szabad fantáziával tervezni, az összhanguial- tal jóformán semmit sem törődve. Ám a mustrálgatás közben az is feltűnt, hogy ezek az épületek tulajdonképpen nagyon is egyediek, önmagukban érdekesek és nem csúnyák. Csak ezt éppen az elhanyagoltságuk miatt nem vesszük észre. Innen már csak egy lépés volt azon elgondol-, j koznom: milyen lehetne a | városközpont hangulata — i megszépített épületekkel. I A Május 1. utcáról van szó. Írhatnám akár úgy is: o város kirakatáról. Az építész szemével nézve — ebben bizonyos vagyok — lehetne itt találni több hibát is. Például azt, hogy stílusában — mondjuk a Széchenyi tértől a Dorottyáig terjedő szakasz — nagyon is eklektikus és kialakulása kora építészeinek hibája, meg hogy Kaposvár -Fő utcája« nem egységes, nem esztétikus. Tény: egy utcának hangulata van. A Május 1. utcának is — enyhe hajlásúval, házainak barokkot klasszicizmussal és eklektikával keverő stílusával! Az utóbbi néhány évben tatarozták a Kossuth tér épületeit. Az iskola, a Doroty- tya-ház, a városi tanács, a templom mind sorra került. Kivéve azt a házat, amelyikben a Csibi áruház van. Pedig A Róma-hegy 1973-ban el- [ a tér hangulatát ezek az epü- készült rendezési tervében | (ete/c határozzák meg. nyolc tantermes iskola, 40 személyes bölcsőde, 75 gyermeket befogadó óvoda, orvosi ,, , . , , , , rendelő és kis ABC-áruház 1 önmagában szép. Az ablakok szerepel. Mikor azonban a jö- j azonban vaksi szemmel me- vőről érdeklődöm, csak ezt a j fednek — immár évek óta — Aki ma az utolsó háztól 100 méterre házat épít, két-három év múlva biztos, hogy a hiányzó közművesítés miatt fog panaszkodni... le majdnem szemben van a Dorottya-ház. amely — köztudott — a város egyik jeles műemléke. Tetőszerkezetének megoldása a megyeszékhelyen egyedülálló. Ám ez a rozsda mindent összemosó rombolása miatt -nem jön ki«. Talán említenem sem kell az Anker-házat, amely annyiszor napirendre került mar. Legutóbb a Somogy Aruház építése kapcsán törték fejüket az illetékesek: mi legyen a Május 1. utca egyik legnagyobb lakóházának sorsa. Szerepe éppen nagyságában van: az előbb említett szakaszra erőteljesen rányomja bélyegét — abban az állapotában, ahogy éppen van. Vagyis el- hdnyagoltsagával. S ezen még az sem segít — sőt! —, hogy a bevásárlóközpont megnyitása előtt földszintjét gondosan szürkére mázolták ... Mindenesetre kilóg a sorból: a múlt évben megszépített Rippl-Ró- nai park. a csillogó-villogó Somogy Áruház és az ipari szövetkezetek központja, a klasszicista stílusban épült, műemlék tanácsház mellett bizony szomorúan feltűnő az Anker-ház. A Balaton felé áramló autó- forgalom következtében sok átutazóban alakul ki ilyen vagy olyan kép Somogy központjáról. S mindezt azért tettem szóvá, mert számíthatunk a kaposvári vendégek számának emelkedésére is. És talán az sem mindegy, milyen véleményt formálnak mások városunkról. A Kalinyin városrész mellett — amelynek jellege most már egyik meghatározója Kaposvárnak —, talán éppen a Széchenyi tértől az impozáns Dorottya-szál- lóig terjedő szakasz az, ami — rendbehozva — kellemes hangulatot teremtene. Mert benyomást most is kelt a látogatókban, a keresz- tülutazókban és a kaposváriakban egyaránt. S pillanatnyilag nem a legjobbat. M. A. A Május 1. utca 8. számú ház homlokzata — fent — választ kapom: kezesi tempót radással lehet lehetőségek ezt az épit- csak lema- kö vetni. A korlátozottak, a forgalmas utcára. Az épület -kacskaringóit«, kiugró díszeit a sárgából füstös barnává szürkitette a por, s tulajdonképpen ezeknek az elemeknek éppen emiatt nem érés bármennyire kiábrándító is, még az úgynevezett •>csökkentett paraméterű« utak építéséhez is nagyon kevés nehány jószándékú, tettre kész vényesül eredeti szerepük, az. ember — hogy megtörjék és díszítsék Ehhez csak annyit: tíz éve j a nagy falfelületet. Pedig a még az északnyugati város- — mégegyszer hangsúrészben lakókat arról lehetett j , . ... , _ megismerni, hogy sáros a cipőjük. i szögéből, hanem hangulati Bíró Ferenc i elemként — szép lehetne. VeMaradék anyagokból Hálók csomagoláshoz .Amikor divatba jött a hálóba csomagolt burgonya, hagyma és alma, mindenki dicsérte az ötletet. Milyen praktikus, mondogattuk, de azt már kevesen tudták, hogy a hálókat itt, Somogybán, pontosabban Kaposváron készítik. A szociális foglalkoztatóban hat évvel ezelőtt már készültek olyan nálók, amelyeket a Domonkos Béla szerint a családi ház egyben életformát is jelent; az otthon tartózkodó családtagokat, a véleményt, a baromfit... Ezt az itt lakók úgy mondják: együtt vannak a város és a falu előnyei. Mint kiderült, ami a Ró- ma-hegyieknek az előnyöket jelenti,, az a városi tanácsnak nehéz gondokat. — Az utóbbi öt évben a tervezettnél két- két és félszer több családi ház épült a zeth eteilen. A múltkor előtte j környéken, tovább súlyosbítva szerűden, sátortetős épület, zöldség-gyümölcs csomagolá- Néhány rossz szokás azonban j sához használtak. Igaz, akkor még tartja magát: az épületek kézzel dolgoztak, nehézkesen, többségénél két szoba akkor! K,ét éve szerezték be az első is az utca felé néz, ha a ház j gépeket, s ma már teljesen végéből (a spajzablakból) az korszerű munkakörülményeegesz varos panoramaja lat- ; Hazánkban több olyan válható... | iaiat és üzem van, amely fonalat orsóz. Az orsózó gépek nél nagyon sok selejt- és darabfonal marad, amelynek feldolgozása eddig megoldatlan l dolgát is. volt. A selejt- és dárabfona- lakat a kaposváriak megmentik: hálót készítenek belőle. Kettős a haszon: a szociális foglalkoztató munkát ad, s ugyanakkor olyan anyagokat hasznosít, amelyek egyébként a hulladék közé kerülnének... Az itt dolgozók szeretik ezt a munkát. A gépek kevés erőt igényelnek, ugyanakkor a hatórás műszakok jó keresetet biztosítanak. Évente huszonkétezer tonna zöldség-gyümölcsháló készül a kaposvári üzemben; ez a mennyiség mintegy négy és fél millió méternek felel meg. Van-e jövője a pamut- és kártoltgyapjú-maradékokból készült hálóknak? A válasz egyértelmű: igen. Megkönnyíti a vásárló és a kereskedő Még áprílis- j ban megroppant — a nagy j esőzések kö- ! vetkeztében, a j beázástól — j Kaposváron a | Dimitrov utca { 27. szám alat- ! ti ház tűzfala { és tetőszerke- ! zete. A szomszédos, 29. számú ház lakói ; azonnal kérték j a tulajdonost, I hogy a ro- j mos, életve■ szélyes épületrészt j lé, a javítást ! pedig sürgősen végeztesse el. A lehullott téglák egy részét elszállították, a kidőléssel fenyegető, életveszélyes tűzfalat azonban a mai napig sem bontották le. A Dimitrov utca 29. szám alatt lakók panaszukkal a városi tanács építési osztályán is jártak. Legutóbb kurtán-fur- csán azzal utasították el őket a tanácson, hogy a tulajdonost felszólították, ám annak joga van a föllebbezésre, így egyebet nem tehetnek, várjanak nyugodtan ... Több mint tíz család lakik a Dimitrov utca 29. számú házban. Nagyon sok a kicsi .gyerek. A szülők nem zárhatják be őket a lakásba. A játszadozó apróságok, a munkába menő és hazatérő felnőttek is ott mennek el naponta többször is a kidőlóssel fenyegető tűzfal mellett. Vajon ilyen esetben szabad-e a formaságokhoz ragaszkodni? $z. L. Bosszúság a bezárt bolt miatt dobtam szemétbe egy csokor fonnyadt petrezselymet. Kiderült, hogy »én nem tudom, mit ér...« — Sokan vannak, akik »tudják, mit ér?« — A piacolókra gondol? Vannak olyanok is, a többség azonban inkább csak a csendből és az egészséges( napfényből akar hasznot húzni. az amúgy is évtizedes elmaradásokat. Az építkezéseket kénytelenek vagyunk engedélyezni, tekintettel a város lakásgondjaira . .. Igaz, közben gondjaink sokasodnak. Ráadásul van a dolognak egy népgazdasági szempontból sem közömbös oldala: a családi házakba átlag egyharmaddal több anyagot építenek be. mint amennyire szükség volna.. ■ Szinte minden családnak megvan a »boltja«, ahol nap nap után megfordul, ahol már szinte családtagként üdvözlik, ahová csak átszalasztja agyereket. Ilyen a Május 1. utca 77. szám alatti 357-es vegyes csemege- es háztartási bolt. A környék régi házaiban sok idős ember él, aki — mint mondják — a reggeli tejért, kifliért papucsban, pongyolában »lép át«. A nemrég épült emeletes házak kismama lakói is megszokták, hogy csak rövid időre kell magára hagyni a kicsit. A sokak »családi boltja« azonban immár harmadik hete csúfolkodik lehúzott redőnyével. A környék idős vásárlói tettek panaszt, a kismamák nevében is. A Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási- és Vegyiáru- kiskereskedelmi Vállalat központjában a munkaügyi osztályon Dallos Katalin adott felvilágosítást: az üzletvezető betegsége miatt van lehúzva a roló. A nyitás pedig a héten esedékes felülvizsgálati eredménytől függ. — Miért nem lehet itt helyettesíteni, a bolt bezárása helyett? — Eredetileg csupán egykét hétről volt szó, s erre a rövid időre nem érte volna meg, hogy bonyolult leltári átvétel-átadással helyettest keressünk. De nem valószínű, hogy meg is találtuk volna, hiszen súlyos munkaerő-gondjaink vannak. Egyébként is ez úgynevezett szabadkasszás bolt, ahol a vezető a három ' munkatársát maga választja ’ meg; joga van ahhoz, hogy azzal dolgozzon, akiben megbízik. Az áruforgalmi osztály vezetője, Tóth János elkeseredetten szól az ügyről. — Budapesten százával kénytelenek bezárni a kisebb boltokat, s úgy látszik, ez a^ jelenség már áthúzódik vidékre is. Csak túlórákkal tudjuk tartani a negyvennégy órás munkahetet, s nekünk fáj a legjobban, ha egy boltot be kell zárnunk. De az a tapasztalatom, hogy a nagyobb városokhoz viszonyítva mi még jó helyzetben vagyunk. Ennek a boltnak az esetében pedig a lakosság ellátása tulajdonképpen meg van oldva, csak a kényelmes ellátást nem tudjuk garantálni. Szavaival egyetértünk. Egyébként megígérte azt is, hogy igyekeznek megelőzni a kényszerű rolólehuzásokat. G. J.
