Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

ERDEKEK ÜTKÖZÉSÉ

K

evés olyan területe van 1 a politikának, amely- [ ben annyi elientmon- j clás, félreértelmezés, bizonyta- ' lanság lenne, mint az érdek- í viszonyok felismerésében, az | érdekek érvényesítésében. De ezen nincs mit csodálkozni, j Hiszen az érdek fontos hajtóerő mind az egyének, mind | a közösségek fejlődésében, és ) nem is akarjuk — de nem is ' lehet — kiiktatni életünkből. | Arra azonban talán még na- j gyobb szükség van, mint néhány évvel ezelőtt, hogy fel- I ismerjük és felismertessük megnyilvánulásait, kapcsolatait, összefüggéseit, gazdasági és politikai következményeit.

Az egyéni érdekeltség elvének érvényesítése — mind a bérezésben, mind az ösztönzők egyéb formáinak, rendszerének kialakításában — a gazdaságirányítás reformja óta került előtérbe. Szerepe azonban azóta sem csökken. Most mégis időszerű foglalkozni a magasabb szintű, az ún. csoportérdekekről kialakult nézetekkel. az ennek nyomán tapasztalható gyakorlattal. Sok vezető és beosztott is természetesnek tartja, hogy minden eszközzel érvényesítse munkahelyének, brigádjának, vállalatának, illetve településének törekvéseit, mellőzve az össztársadalmi érdeket. Rosszul értelmezett közösségiségre hivatkozva nem riadnak vissza a szabálytalan manőverektől, és azt annál könnyebben tehetik, mert maguk mögött tudják a csoportot, amelynek nevében cselekednek.

Tekintsünk most el azoktól a szélsőséges esetektől, melyek hivatalos felelősségre vonással végződnek: a mérleg- hamisításoktól, a szabálytalan nyereségképzéstől, a könyvelői manipulációktól. Igaz, jelenleg is lehet szolgálni erre megyei példákkal: eljárás folyik a taranyi tsz volt elnöke és főkönyvelője, a marcali Vörös Hajnal Tsz korábbi főkönyvelője ellen, ilyen tevékenységük miatt. Ezek rendkívül veszélyesek ugyan, mégsem mondhatók tipikusnak. Maradjunk a hivatalos ízű és ösztönös véleményekből, törekvésekből' kialakuló szemléletnél, melynek jellemzői: a saját gondok eltúlzása, mások nehézségeinek lebecsülése, a népgazdaság körülményeinek figyelmen kívül hagyása. Mindez aránytalan,

talannak nem minősíthető utasítások alapjan hatnak. Külön cikket érdemelne például, hogy a beruházások tervezési és lebonyolítási díjazásában miért az építkezés összköltsége játszik főszerepet, ami ellentétes össztársadalmi érdekeinkkel: hiszen

nem a célszerűbb, gazdaságosabb megoldásokra ösztönöz, hanem elsősorban a csoport — a beruházó, a tervezővállalat — nyereségét növeli. Nemrég azt olvastam, egy be- I számolóban, hogy tavaly a | megye tanácsi ipari vállalatainál a nyereség összege 18 millióval meghaladta az előző évit.

E

z önmagában örvendetes lenne, ha az okok között nem szerepelne előkelő helyen a szabad árak adta lehetőségek kihasználása. Ez pedig elsősorban a vállalatok és nem a nagyobb réteg, a szolgáltatást igénybe vevők, a fogyasztók érdekeit szolgálja. Akárcsak a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat bevételénék 10,5 százalékos emelkedése, amely úgy alakult ki, hogy változatlan maradt az ételforgalom és népi fejlődött a közétkeztetés. Ez természetesen ellentétben áll az össztársadalom erőfeszítéseivel, az alkoholizmus visz- szaszorításával. (Igaz, azóta a vállalat módosította ösztönzési rendszerét, és csökkentette a két érdek közötti feszültséget.)

Tudom, nem könnyű dolog a részérdekek érvényesítése során egyszersmind az egészben is gondolkodni. Tagadhatatlan ellentmondás van ebben. Nehéz helyzetben van minden olyan vezető vagy testület, szervezet, amikor javaslattal él, véleményeket továbbít, állást foglal fejlesztési és más fontos ügyekben. Sokszor népszerűtlen feladatokat is kénytelen vállalni: elutasítani olyan igényeket, melyek jogosak ugyan, de az összefüggéseket, a magasabb érdekeket figyelembe véve az adott időszakban mégsem elégíthetők ki központi keretből. Övoda kellene, tornaterem, napközi otthon a városokban, községekben. Az igények puszta felsorolása azonban nem viszi előbbre a megvalósításukat Ma már nélkülözhetetlen a helyi erőforrások és érdekek összehangolása, illetve mindezeknek a megye lehetőségeivel való összevetése. Erre kitűnő forma a pályázati rendszer, amelynek során 16 község 21 millió forintot ajánlott fel óvodák, napközik építéséhez a megyei tanács 30 milliós támogatásához.

Az érdekek érvényesítésének egyik fontos feltétele a csoport, a terület helyzetének valósághű feltárása, a továbblépés lehető legtöbb változatának kimunkálása. Eszerint járt el nemrég a megyei tanács vb is, amikor úgy határozott: ismételten részletes tájékoztatást ad az Állami Tervbizottság elnökének a megye iparának helyzetéről, a lemaradás jeleiről, a továbblépés gondjairól.

Nélkülözhetetlenül szükség van tehát a csoportérdekek képviseletére. A hármas érdektagozódás — egyéni, csoport, össztársadalmi — közbülső eleme nem hal el a fejlett szocializmus építésének időszakában: hiszen az egyéni és a társadalmi érdek egyeztetése gyakran a csoportokban, a közösségekben történik. Másrészt a vállalati, helyi érdekek jelentős mértékben a népgazdasági érdekből vezethetők le. Meg kell azonban értenünk: az egész népgazdaság egyensúlya a központi akarat szigorúbb érvényesítése révén jut kifejezésre. Ez végső soron biztonságot jelent a részeknek, biztatóbb távlatot ad, lehetővé teszi a tervszerűséget még a csoportérdekek megvalósításában is.

Jól tudom, a dolog nem ilyen egyszerű. A különböző érdekek ütközése gyakran okoz feszültséget. De tudomásul kell vennünk: amíg

részérdekek vannak — márpedig sokáig lesznek —, érdekkülönbségek js hatnak. Egyeztetésükre azonban, a csoport- és társadalmi érdekek összehangolására — és ez a legfontosabb — megvan a reális lehetőség. Hiszen rendszerünk alapja, a szocialista tulajdonviszonyok szükségszerűen biztosítják az alapvető érdekek egybeesését, a tudományos elemzések .pedig segítik a meglevő érdek- ellentétek mennél gyorsabb megoldását, az összhang megteremtését.

E

hhez azonban a helyi politika megfelelő eszközeivel, az összefüggések, a különböző hatású tényezők megláttatásával is hozzá kell járulni; olyan légkör kialakítására van szükség, mely a csoporttörekvések érvényesítésében az egész társadalom érdekét is szem előtt tartja.

Paál László

Országgyűlési képviselők választása

Amit a szavazásról tudni kell

Június 15-én. vasárnap zaj- l lanak le hazánkban az országgyűlési képviselőválasztások. A szavazásra jogosult állampolgárok választókerületükben az urnák elé járulnak, s titkos szavazással döntenek arról, hogy bizalmat szavaznak a Hazafias Népfront jelöltjének, illetve kettős jelölés esetén, melyiküket kívánják képviselőnek.

Hogyan is szavazzunk? A tennivalók közül érdemes a legfontosabbakat megemlíteni, hiszen ezek betartása biztosítja a gyors, zökkenőmentes választást.

Elöljáróban annyit, hogy a Magyar Népköztársaságban minden nagykőn! magyar állampolgárnak választójoga van. A választójogi törvény csak azt zá^ja ki a szavazás- 1 ból, akit a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlá- ; sától bírói ítélettel eltiltottak, szabadságvesztés büntetését ; tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, rendőrhatósági | felügyelet alatt áll, és azt, aki elmebeteg. Nagykorú egyéb- | ként az, aki 18. életévét betöltötte, valamint az a 18 éven aluli állampolgár, aki házasságot kötött.

A szavazás mindenütt reggel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Mindenki az állandó lakhelye szerint illetékes szavazókörzetben szavaz. Valamennyi állampolgár értesítést kapott már arról, hogy melyik tanácsi választókerület névjegyzékében, milyen sorszám alatt szerepel, és melyik szavazóhelyiségben szavaz. Ha a választójogosult időközben (az értesítés óta) állandó lakhelyét megváltoztatta, vagy a választás napján előreláthatólag nem tartózkodik állandó lakhelyén, a helyi tanácstól kérjen igazolást, és ezzel új lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén legkésőbb június 14-ig a tanácstól kérje felvételét a választók pótnévjegyzékébe. Ha bármi oknál fogva ezt nem tudta elintézni, akkor a választás napján és helyén is kérheti felvételét a pótnévjegyzékre, de természetesen az állandó lakhelyen kapott igazolást fel kell mutatnia.

Mindenki csak személyesen szavazhat, tehát mást nem bízhat meg a szavazat leadásával. A választópolgár a 'szavazóhelyiségbe érkezésekor átadja a szavazatszedő bizottságnak az említett értesítést a névjegyzékbe vételről, és szükség esetén személyi igazolványával a személyazonosságát is igazolja. Ezután a szavazatszedő bizottság elnöke átad a szavazónak egy szavazólapot az országgyűlési képviselő megválasztásához. Ahol időközi tanácstagi választás is van, ott még egy szavazólapot ad, a helyi tanács tagjának megválasztására. Egyúttal átad egy borítékot is. Szavazni a szavazófülkében kell. Itt a szavazás alatt csak a szavazó tartózkodhat. Kivételesen azonban — ha a szavazó írni—olvasni nem tud, vagy ebben testi fogyatékossága gátolja — bármely választójogosultat felkérhet segítségre, és együtt mehetnek a szavazófülkébe. A szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapot a szavazófülkében borítékba teszi, majd azt a szavazatszedő bizottság előtt a borítékba zárva az urnába dobja.

A szavazás tehát titkos. Ez azt jelenti, hogy a választó saját meggyőződése szerint, minden befolyástól mentesen döntheti el, hogy kire kíván szavazni, azaz kit kíván képviselőnek vagy tanácstagnak megválasztani.: A szavazófülkében egyedül tartózkodás biztosítja azt is. hogy szavazatának tartalmát senki más, még a szavazatszedő bizottság tagjai sem ismerhetik megt

Vannak választókerületek, ahol a Hazafias Népfront több jelöltet állított. Egy jelölt esetén nincs különösebb gond, a szavazás úgy zajlik le, hogy a szavazólapot változtatás nélkül borítékba zárjuk. és úgy dobjuk az urnába. Több jelölt esetén viszont a szavazás úgy történik, hogy a szavazó áthúzza annak nevét, akire nem kíván szavazni, és csak annak a jelöltnek a nevét hagyja meg, akire szavaz. Erre különös gonddal ügyeljünk, mert érvénytelenné válik a szavazat, ha több jelölt esetén a szavazó a szavazólapon 'egynél több jelölt nevét hagyja meg. A kettős vagy többes jelölés esetében a jelöltek közül az lesz a megválasztott képviselő vagy tanácstag, aki a választópolgárok szavazatainak több mintifelét megkapja.

torz képet festhet az egészről, ami káros politikai hangulathoz vezethet: hiszen tartalmát tekintve közelebb áll az egoizmushoz, mint a szocialista közösségiséghez, mert kizárólag részérdekeket képvisel.

Ki ne ismerné például a községe helyzetét tragikus színekkel ecsetelő, állandóan panaszkodó vezető típusát, akinek érvei között rendszerint ott található az ilyesfajta megjegyzés: bezzeg a szomszédos X. települést jobban támogatják, minket elhanyagolnak, nem nézik reálisan körülményeinket. Elsősorban felülről várják a segítséget ahelyett, hogy saját lehetőségeiket használnák ki jobban. Nemrég például a zamárdi tanács vezetői javasolták: emeljék nagyközségi rangra a települést, hogy ezáltal kedvezőbb elbírálásban, magasabb állami támogatásban részesüljön. Több fontos mutatót is felsoroltak érvként, csupán azt felejtették el, hogy a jelenlegi követelményeknek is csak közepes szinten tudnak megfelelni. (A tanácsüléseken való megjelenés például.)

Igaz, a csoportérdekekben jelentős szerepet játszanak a különböző ösztönzők, melyek egyrészt elavult rendeletek, másrészt belső, bár szabálySzovjet barátok között

A vitrint minden vendég megnézi a tanácsteremben. Újságok, albumok, emléktárgyak, fényképek emlékeztetnek a szovjet emberekkel kötött szoros barátságra. A szekrény tetején: lévő vázáikra, díszes tálra különösen büszke Mihalics István, a textilmű- v-ek pártbizottságának titkára. Az MSZBT-tagcsoportok vetélkedőin mindig kiemelkedően szerepelt a csapatuk, kétszer első, kétszer második díjat hozott haza.

— Most különösen szurkolunk a csapatunkért, mert a dél-dunántúli vetélkedőn

megszerzett első helyezésükkel megváltottáik a belépőt a országos döntőre.

Ez a gyár egész történetével a magyar és a szovjet barátság jelképe. A tervezéstől az építéséig, a szovjet gépek fölszerelésétől a tapasztalatok átadásáig minden erre emlékeztet. Mihalics István a kezdettől dolgozik a gyárban, géplaka tossegédként jelentkezett, az első csoporttal ment el Szegedre, s fonóművezetőként állt munkába 1951 elején.

— Amikor hazaérkeztünk Kaposvárra, akkor''kezdődött a szovjet gépek fölszerelése. Ahogy az első gépek megindultak, művezető lettem a gyűrűsfonó C műszakban. Jól emlékszem Altov mérnökre — néhányszor beszélgettem vele

*

—, 5 irányította az építkezést, a sízerelést. Nagyon sok hasznos tanáccsal látott el akkor bennünket.

Az üzem kezdettől sokat tett a magyar—szovjet, barátság ápolásáért. Megalakult a Magyar—Szovjet Társaság szervezete. Az első perctől tevékenyen részt vett ő is a munkájában.

— Milyen programokat szerveztek akkor?

— Elsősorban a gyár kapcsolatai adták az ötleteket. Sokat jártak nálunk a szovjet tisztek és katonák, műsor, közös sportrendezvény szinte rendszeresen volt nálunk. A legjobb dolgozókat jutalomból elküldtük a Szovjetunióba.

A gyár kiemelkedő helyet foglal el Kaposvár és Kalinyin testvérvárosi kapcsolatában is. Az első kalinyind pártmun- kásküldöttség a textilművekbe is ellátogatott 1962 nayrán, s egyik tagja, Iszajeva brigád- vezető tolmácsolta a kalinyini Conónők üdvözletét. A két testvérüzem kapcsolatának ez volt a nyitánya. Több mint tizenkét év telt el azóta, s most már a kölcsönös Látogatásokon kívül munkaverseny is kibontakozott a két textilüzem dolgozói között. A legjobb öt kaposvári szakember az idén utazik Kalinyinba.

A falon ott van az oklevél az MSZBT-tagcsoport megalakulásáról.

— A diósgyőri Lenin Kohászati Művek felhívására az elsők között követtük Somogybán,. 1971 májusában alakult mieg a tagcsoport.

Baráti találkozók, kiállítások, műsorok, előadások, beszélgetések bizonyítják, menynyi szívvel, mennyi ötlettel tevékenykednek a tapasztalt aktívák. A gyár vezetői, a pártbizottság, a szakszervezet, a KISZ összehangoltan minden segístéget megadnak, hogy minél többen és minél többet megtudjanak a Szovjetunióról.

— A dolgozókat nagyon érdekli minden. Azt hiszem elég, ha annyit mondok, több mint ötszáz Asszonyok, Fáklya jár hozzánk.

Nemcsak könyvből, újságból, tévéből ismerkednek a Szovjetunióval, hanem személyesen is. Egyre többen utaznák el turistaként, küldöttség tagjaiként. A pártbizottság titkára pontos listát vesz elő, halkan számolja, hányán voltak kint 1960 óta. Az idén utazókat is beleszámítva százhuszonnyolc a létszám.

Mihalics István harmadszor kel útra az idén. Először 1907- ben járt a Szovjetunióban. Máig nagy élménye, hiszen akkor ünnepelték a forradalom ötvenedik • évfordulóját. Kölcsönkérte a gyár Kvarc típusú filmfelvevőjét, s megörökítette az eseményeket. Bár volt kezében a gép, jól sikerültek a fekete-fehér felvételek, sokszor levetítették azóta' is a kijevi és' a moszkvai képsorokat. A második útja azért nevezetes, mert a párttönténet- ből is jól ismert Ivanovóba vitt egy harmioctagú ifjúsági csoportot a gyárból.

— Jól - szervezett nagyüzem az ivanovói, igen tetszettek a korszerű gépek. Megnéztük a kutatóintézetet, amelyben zaj.-, hő-, fényártalmakkal foglalkoznak, azután, .megtervezik az ártalmaktól legjobban védő munkaruhákat. Jó barátságot kötöttünk a textilkombinát fiataljaival, a veteránokkal, akik sókat tesznek a komszo- molisták, a pionírok neveléséért.

— S az idei úticél?

— Katin}'in ... A csoport többsége már Ivauovóban. is

volt. S egy kis családi öröm, a lányom, Vera is most készül a Szovjetunióba. Iskoláskora óta levelez a Moszkvai Rádióval. Most még óvónő, az ősztől azonban történelem— magyar szakos egyetemista lesz Szegeden.

Besüt a nap az irodába, megcsillan a fény az aranyko- szorús jelvényen. amelyet eddigi kimelkedő tevékenységiéért az MSZBT 30. évfordulója alkalmából kapott. Elkapja a tekintetemet, s csak annyit mond:

— Ez az egész üzem, az MSZBT-tagcsoport kitüntetése, nemcsak nekem szól.

Jól ismerem a szerénységét, s azt is tudom, milyen sók ötlettel sgített minidig, hogy színesen, érdekesen mutassák be a Szovjetunió életét.

Lajos Géza