Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

így teljes az élet

NE HELYETTÜK!

Egy ember magatartása- [ leülnek velünk a vezetők egyra néha éppen az a jellem- I egy téma megbeszélésére, ző, amit nem tud elérni, ! Ebből pedig bőven akadt,

ÄTsrssrsJK i t". *«r.

amikor Meder Jenővel, a ka- 1 község fejlődése az darkúti tanács településfej- 1 időben felgyorsult

utóbbi

zunk? De már ezen ts túlvagyunk. öröm belépni az isko- j lába, ezt minden kadarkúti elismeri. Többször megnéztük i a bizottsággal építés közben j is. A víztornyot meg magas- i nak találták. Arra nem gon- j I doltak. hogy emeletes hazak lesztesi bizottságának elnöke j _ lgaz> semmi nem megy ; is épülnek Kadarkúton. Ezek

vei beszélgettem a kóaségke- mondia — sokat i naSy dolgok voltak, vannak;

penek, alakulásáról, a fejlődés simán mondja , ; ze klsebbek is. Mint a

gondjairól, a sürgető tenmva- j kell magyarázni, meg vészé- sportpáiya bejáratának elren- i lókról. i kedni is. Hol a körzetemmel, ; dezése, a játszótér befejezése,

— Lehet, hogy maga igen ; mely a legnagyobb területű meg egyáltalán a közterüle- 1

jókor jött — mondta több- | a községben, hol az egész la- tek csinosítása. De lassan

szőr is, nagy témát sejtetve. . . , „ ' majd ezekben is lepünk;

Azután ceruzát, papírt kéri- ; ósággal, a hangadókkal. ; egyet.

tett, és már rajzolta is a; Talán az első ügyem volt a szemközti, régóta lakatlan j legemlékezetesebb. Űj utca

nyitását határozták el a tanácsban — nem kis dolog ez egy község életében —, de ehhez több család kertjéből ki kellett sajátítani egy-egy hajtogatta szenvedélyesen,, darabot. Nagy vihart kavart Később ki is vitt az utcara, a döntés. Érdekes, nem a

az elhagyott ház mögé, hogy , , __

s

zemélyesen győződjem meg «egygyermekes csalad, hanem

róla: pazarlás lenne szét- a gyerektelen, jobb módú

szedni. ; ágált leghangosabban az

De bármennyire megnyerő j érintettek közül. A bizottság volt is a felelősségérzete, j mellette volt, aláírtam. Pernem állhattam az ügy mellé, : sze ez nem ment ilyen egykét ókból sem: az epulet — ■ _ . , . , . , .

amint azt a tanácson el- j ^eruen. Akárcsak az iskola mondták — igen költséges építése, amiben — melleke- | irontDizousag

felújítást igényel, de ha va- -»sen szólva — sosem 'bíztam j

magam sem, legalábbis, hogy ilyen sok pénzt kapunk rá az államtól. De a községnek is le kellett tennie a maga részét. Az emberek mondogatták: nem magunk, hanem a környékbeliek, a visnyeiek miatt kell ilyen drága iskolát, most meg kollégiumot áldozMűvelődést otthon, kfvffl | tani, hogy kt rótt. Lehet, hogy

szürke. Zöld tetővel. Eléggé a KISZ-esek, de lehet, hogy gondozott. Bár nem új, de sok j nem. Az is lehet, hogy egy helyen még ilyen sincs. Az | betörő.

emeletes ház fekvését, mellette az urtt, amely miatt le akarják bontani.

— Pedig sok mindenre alr ; kalmas lenne még, ha csak ; ideiglenesen, néhány évig is

lamely szerv vagy a tanács rá is szánná erre magát, akkor is ott a községrendezési terv utasítása a lebontásra.

Így hát ez az ügy is csupán eggyel több lesz a meg nem valósult javaslatok listáján, ami azonban — bármennyire szívügye volt is az épület sor- | építenünk. Másokért sa Máder Jenőnek — mégsem tekinthető tragikusnak.

Sem ez, sem a többi fiaskó, mely az elmúlt években a bizottság többi tagjával együtt érte. Azért nem, mert sokkal több (ptlet, észrevétel lát napvilágot általában — így itt is, a községi tanács bizottságaiban —, mint amennyi egyáltalán, megvalósulhat.

És ez így helyes mennél több javaslat kerül felszínre, annál nagyobb a lehetősége a legsürgetőbbek megvalósulásának, a helyes rangsorolásnak, ugyanakkor a további megalapozott tervgzésnek is. De azért sem szabad, hogy kedvét szegje a sikertelenség, mert munkájára — és az egész bizottság tevékenységére — nem ez a jellemző. Sokkal inkább az, amit ő maga is többször hangsúlyozott:

— Meghallgatnak bennünket, biztatnak is a tanácsban, sőt hivatalos időn kívül is

LakatOS kisiparos Máder Jenő: Műhelyét gyakran ott- j hagyja, amikor valamilyen közügy a tanácshoz vagy másfelé szólítja. Meg is kérdezem: nem sajnálja idejét a községre?

— Mindig érdekelt a körülöttem’ folyó élet, és ha tehetek valamit a községért, ahol születtem, nevelkedtem, nem nézem a kiesett munkaidőt. Két évtizede tűzoltóparancsnokként is igyekszem helytállni, részt vettem a népmunkájában, meg elnöke vagyok a KIOSZ helyi csoportjának. És azért a szakmámat sem hanyagolom el. így teljes az élet.

Föláll, bemegy a szobába. Piros dobozkával tér vissza. Benne kitüntetés: A könynyűipar kiváló dolgozója.

P. L.

udvar se kicsi, se nagy, épp megfelelő. Nyáron néhány pad, pár fiatal, körbe ülve, vitázva. Odaképzelve. Az L- alakú épület belső két fala már kevésbé »jóképű-«. Az üveges ajtó vidáman csillog, ahol tiszta az ablak. A többi szeme egy kissé fátyolosán fénylik, a legalsó sehogyan sem. Valaki kitörte. Általában nem egy helyen üres a fakeret, mondták a faluban. Befelé csak lesni lehet, mert néhány esemény óta szigorúan bezárják. Azelőtt? Azelőtt még kilincs sem volt. Mi a feladat tehát? Nem a fiatalokat kell »rendbe szedni«; be kell zárni a házat. Belül vastag por, néhány szemétdarab, egy pók és egy árva pingpongasztal. Csend és taszító üresség.

Egy elkeseredett csökölyi fiatal levelére kerestem a választ Tóth Lajos tanácselnöknél, Kovács Ferencnél, a pártvezetőség titkáránál. Ott ült közöttünk Walter Tibor, a levélíró, aki néhány napja a mikei tanács vb-titkára.

Tóth Lajos:

— Sorozatosan váltogatták I egymást a községi KISZ-tit- 1 károk. Ez rontotta a képet. A fiatalok tevékenysége jobb is lehetne, de valami van. Részt vesznek a kulturális szemléken. Hogy állandó tánccsoport lenne, azt nem mondhatnám, de akkor összejöttek. Most nemrég fogadták

.— Erről például nem tud-' tam — sóhajtott a titkár.

— Hát lehet... Egyébként én tudtam, hogy volt — bólintott az elnök.

Mit lehet ehhez hozzátenni? Walter Tibor csak bólo- ■

gatott, ő is megírta a lemez- ; Ennyit az eddigiekről. Nem játszó ügyet. A titkárváltá- | érdemes kuíatni: hogyan fásokat is. | juthattak idáig a dolgok.

Kovács Ferenc: \ Visszafelé már nem lehet se- Többen - a községi i |íteni- Inkabb aZt kérdeztemalapszervezetből — pártmegbízatásként segítik a KISZ- | szervezetet. A gyűlésekre elmegyünk, a legtöbbön én is ott voltam. A KISZ-titkár beszámolt a tevékenységükről. Ügy láttuk, hogy nem minden fiatal vállal annyi munkát, amennyire képes lenne. A politikai oktatás rendszeres. A tagok aktivitása változó. A gyűlések fegyelmezetten folynak.

— Ez mit jelent?

— A többség csendben ül. A harmincötből tizenöten vannak ott. A gyűléseken pedig minden rendben, előírás szerint történik.

Walter Tibor erről mást mondott:

— A KISZ-gyűlések általában közös italozással fejehogy mi lesz?

— Nehéz ezeket a gyerekeket összehozni. Sok az eljáró, hétköznap szinte lehetetlen. Marad . a szombat meg a vasárnap.- Nem elég a kulturális érdeklődés sem. Kicsi a szervezettség, nagyon mélyről indult a KISZ-szervezet Ezért nem jó a klubélet sem. Ha lenne valaki, aki jól vezetné őket... Most talán elkezdődik. Üj titkár van. A pártalapszervezet irányította volna a fiatalságot eddig is, de volt úgy, hogy hónapokon keresztül nem lehetett összeszedni őket.

— A segítségadás fontos lenne. De kötelező is, hisz a pártszervezet, a tanács és a KISZ együttműködési _ tervében benne van. A pártszerződnek be. Berúgva térnek I vezetnek^ a falu értelmiségét

haza a tagok.

is mozgósítania kellene, előA tanácselnök 'és a pártve- adásokat tartani, okos, t ar] el a KISZ-esek az akcióprog- i ramot. Ott voltam a gyűlé- j sükön. Elég jónak tartom.

— Mit határoztak el?

— Azt nem tudom pontosan. De írásban megvan. Védnökséget vállaltak a művelődési ház fölött, azt tudom. Jó is, mert a villanykörtéket valakik sorozatosan elvitték.

— Más gond nem volt?

— Hát a lemezjátszót is szétdarabolták. De ezt ne írja meg. Magának sem lesz jó. Meg azt nem is lehet bizonvízetőségi titkár kettőse:

— Erről mi nem tudunk. Amíg mi ott vagyunk, nem fordul elő. Régebben még volt kóla, de már az sincs.

Hogy utána mi van, azt a szbt. jóisten tudja. De nem is biztos, hogy a KISZ-tagok. Esettalmas délutánokat szervezni. És ha a KISZ-esek nem kezdik, talán elébük kellene menni — próbáltam a kedvező választ kicsikarni.

A tanácselnök vette át a

Mi sokkal kevesebb segítséget kaptunk. Régen. Mégleg valaki bemegy. Az lehet j js jobban dolgoztunk. Mindig «: is, az is. Mi nem tapasz- j megkapják az anyagi támo

taltuk.

Nem látták. Tehát nincs.

— Botrány, verekedés?

— Az utóbbi időben nem volt. Esetleg kisebb. Tavaly valami ittasság meg nőügy miatt — válaszolt a tanácselnök.

A levélíró:

— Verekedés majd minden rendezvényen van. A KISZ- klubban pedig erkölcsi botránynak is tanúja volt egy tanácsi dolgozó.

A két felnőttre néztem. Qk I pedig egymásra.

gatást. Megmagyarázzuk,

hogy mit nem szabad. Ha nem fogadják meg...

Anyagi támogatás. Mit érnek vele, ha azt az igényt nem akarják föltámasztani, amelynek . kielégítésére a támogatást fordítani lehetne. A hasznos, tartalmas időtöltés — mióta szajkózzuk már — vágyát. Nem elég, a kulturális érdeklődés. De mitől legyen egyáltalán.

A párttitkár:

hogy

Életmentő divat: világító ruha, cipő

— Nem hiszem,

: példamutatás elégtelen lenne. Nem vezethetünk a fiatalok helyett.

Walter Tiborral még körülnéztünk a faluban. Szomorúan mutatta meg a KISZ- klubot a művelődési házban. Azt mondta, azért nem szólt

Boron gós az idő üdülök.

hajókirán dulásra indulnak a siófoki

A Magyar Autóklub közle-1 gadtathatók ezek a szokatlan, kedésbiztonsági bizottsága be- | feltűnő díszítőelemek. A íér- mutatóval egybekötött szak- ! fiák öltözködésében nehezeb- mai tájékoztatót tartott szer- I ben alkalmazhatók, de sok öt- j közbe, mert nem szeret kiadón a klub székházában. Az [ letes megoldást — az öltönyre, balni.'

életmentő divatbemutató lé- j a kabátra erősíthető fregolizse- Nekem az a kijelentés járt nyege, hogy a kétmillió kerék- j bek, övék stb. — ajánlanak a | a fejemben: »Nem vezethe- párost, a 700 ezer motorost és j ruhagyáraknak. Tervezik azt > f(jnk a fiatalok helyett.« Ez a gyalogosok millióit nappal is, hogy a fényvisszaverő dí- [ természetes Csökölyben- úgy és éjjel egyaránt »láthatóvá« , szítőelemeket, rátéteket önta- , láttam> őket nem vezetik jól. tegyék. ! pados — ruhára cipőre tás- Legföljebb papíron. Mert doA tájékoztatón elmondtak, kara, ernyőre stb. ragasztható kumenlum mindenről van. hogy tárgyalnak a textilruhá- j — kivitelben is gyártják, for- j

zati és a cipőiparral js a fény- j galomba hozzák. 1 Luthár Péter

visszaverő rátétek széles'*körű alkalmazásáról. A gyermekruházatban és a női divatban

iminden további nélkül elfő- Növényvédelmi tájékoztató

Szüts László

tmitlUKIIIKlIlll

POKOLTÜZ

«(i(Ki(i((((((((((i((((í(((í((((! iimmi

Ekkor már a fűben ültünk, az erdőszélen, egy fa árnyékában. Elmondtam Zsuzsának, hogy a kollégium után hónapokig semmit sem csináltam, otthon loptam a napot. Aztán behívtak katonának. Ott ismerkedtem meg Kovács Ma- tyival, a bikaerejű kulcsossal. Már ott is Bikának becéztük. Bika alig várta, hogy leszereljen és visszakerüljön az olajosok közé. Pedig akkor még nem volt kulcsos. De mesélte, hogy itt jól lehet keresni, a munka változatos, mindig máshol kell dolgozni, s az ilyesmi nekem is ínyemre való volt. Együtt szereltünk le, de én csak másfél évre rá kerestem meg Bikát. Addig üzemben dolgoztam. Két éve kerültünk Flórián brigádjába.

— Azóta ez az első eset, hogy nem vagyok köztük, amikor pedig ott kéne, hogy legyek — mondtam.

Zsuzsa félreértette.

Somogyi Néplap

— Akkor menjünk! — emelkedett fel. De én visszarántottam a fűbe. Ügy hanyatlott vissza, hogy egyenesen a karomba esett. Próbált védekezni egy darabig, aztán visszacsókolt.

Hosszú hallgatás után szólalt meg.

— Meddig emlékeztei a számra? — kérdezte. — Ami-. kor elmentél, még emlékeztél rá?

— Most is fügeíze van — mondtam.

— Másokénak milyen van?

— kérdezte.

— Másokénak’semmilyen íze nincs — mondtam.

Hányát dőlve feküdtünk egymás mellett. Néztük a kószáló felhőket, és hallgattunk. A fűben találkozott a kezünk. Zsuzsáé összecsukódott, mint egy aludni térő virág, s belefészkelt a tenyerembe.

— Azóta sem fészkeltem így

— mondta Zsuzsa.

— Flóráéban sem? — kérdeztem.

— Flóráéban sem — mondta Zsuzsa.

Araszolva beszélgettünk,' ahogy a hernyó mászik ,a fán, hát megint hosszú hallgatás következett. Mintha megszűnt volna körülöttünk a világ. Először Zsuzsa szólalt meg ismét.

— Tudod — mondta —, nekem most már két életem kellene, hogy legyen.

— Miért? — kérdeztem.

— Azért — mondta —, mert csak úgy tehetném meg, hogy az egyikben Flórival legyek, a másikban veled.

— Az embernek csak egy élete van — mondtam.

II.

Kint az országúton szekér haladt el, megrakva bútorokkal, használati tárgyakkal, köztük ült a család apraja- nagyja. Zsuzsát a kerekek nyikorgása visszarántotta a valóságba.

— Költözködnek? Vasárnap? — nézte csodálkozva.

Magam is furcsállottam a dolgot, de miattam akkor akár az egész falu elköltözhetett volna. Hanem, Zsuzsa most már felállt a fűből.

— Szeretném, ha Flóri nem tudná meg, hogy el akartam utazni — mondta.

Tudta az altkor már régen. Első dolga volt, hogy engem Pirinél kerestessen. Piri meg a vendéglő ajtajából látta, amikor futottam a busz után, és Flórián ebből rögtön megérezte, hogy miért futottam.

Szükség lett volna pedig

rám a fúrótoronynál, amint ez kiderült. Le kellett szakítani a kútról a rossz zárószerkezetet, szabadabb utat kellett biztosítani az égő gáznak, nehogy az robbanjon, és ez az én reszortom volt. Rábízták egy másik brigádra, mert Flóriánék egyéb, veszélyesebb munkát végeztek.

Mi ketten azonban minderről semmit sem tudtunk. Zsuzsa az országúton belém karolt.

— Hány kilométer van még hátra? — kérdezte.

— Még vagy három — mondtam.

—. Lehetne legalább háromszáz — sóhajtotta.

Magamhoz ^szorítottam, és úgy mentünk tovább. A nyárvégi táj annyira elütött attól, amiben az előző nap délutánjától fogva én megszakítás nélkül benne voltam, hogy gondolni sem akartam az iszapesőre, sárra, izzadságra, piszokra, a tűzre. Szabadabb lett az én tüzem útja is. Csak a ruha volt rajtam változatlan.

— Visszakísérlek, és én is átöltözöm — mondtam Zsuzsának.

— Miért? — nézett rám kérdőn.

— Én itt végeztem — mondtam.

— Ennek semmi értelme — mondta Zsuzsa.

(Folytatjuk.)

fi tenényraktárak fertőtlenítése

A 43/1968. (XII. 6.) MÉM ] 2 gramm szert kell számítani

számú rendelet 2. sz. melléklete előírja, hogy a mezőgazdasági termények tárolására szolgáló helyiségeket a termé- \ nyék tárolása előtt minden évben szakszerűen fertőtleníteni ‘ kell. Az elmúlt években fokozatosan elszaporodott gabona- í és rizszsizsik, a gabonabogarak j és a raktári gabonamoly te- ! szik a legtöbb kárt tárolt terményeinkben. A termény pusz' tításán túl a kártevők az exportszállításokat is lehetetlenné teszik, mivel a legtöbb ország nem fogadja a fertőzött terményt.

A védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, mert egyes kártevők (zsizsikek) fellépése után már csak a költséges gázos fertőtlenítésre van lehetőség. A jelen és a közeljövő feladata a terménytároló helyek. raktárak minden szintjének kiürítése és gondos kitakarítása. Az összegyűlt hulladékot, söpredéket a leghelyesebb elégetni. csak az alapos takarítás, tisztogatás után , kerülhet sor a vegyszeres beavatkozásra.

A raktárak fertőtlenítéséhez az alábbi módszereket javasoljuk:

a) Üres raktárak preventív í fertőtlenítése kontakt hatású j szerekkel: Sumithion 50 ECí bői, Malation 50 EC-ből, Dia- zion 50 WP-ből, Foszíotion-ból j

egy négyzetméter felületre. Száz négyzetméterre összesen 5—10 liter permetlevet kell kijuttatni. A kezelést követően 2 hétig tilos a termény tárolása! Ezután is csak oly módon szabad a tárolást elvégezni, hogy a termények a kezelt falfelületekkel közvetlen ne érint' kezzenek.

b) Üres raktárak preventív 1 fertőtlenítése gázhatású szerekkel: Unifosz 50 EC. Vini- ! tox (DDVP) Vapona 48 EC, Nogos, 50 EC, 100 légköbméterre 20 gramm szer 2,5 liter i vízbén ködszerűen kipermetezve. A kezelést követő 12 | óra múlva 24 órás kereszthuzatos szellőztetést kell végez- j ni. A felsorolt gázhatású in- szekticidek gázmester közreműködése nélkül is felhasz- 1 nálhatók.

A felhasználható szerek veszélyes mérgek, az előírt óvó rendszabályokat fokozott gon- í dossággal kell betartani, az előírt védőfelszerelések használatát az irányító szakembereknek biztosítani kell. Később a termény tárolása után a gabona folyamatos szellőztetésével, átforgatásával, valamint az optimális tárolási magasság (gabona esetében 160— 200 cm) betartásával megelőzhetjük a rendkívüli veszélyes zsizsik elszaporodását.