Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

IDEOLÓGIÁNK NÖVEKVŐ EREIE Hatékonyabb* céltudatosabb közművelődést! Választási nagygyűlés Csurgón Tegnap délután csurgói vá­lasztópolgárok töltötték meg a művelődési ház nagyter­mét, a Hazafias Népfront vá­lasztási nagygyűlésre hívta • a községbelieket. Dr. Göldner Vilmos, a nagy­községi tanács titkára kö­szöntötte a vendégeket és az elnökséget, amelynek sorá­ban ott volt Honfi István, a megyei pártbizottság titkára — a járási, nagyközségi veze­tők társaságában. Az elnök­ségben foglalt helyet Radnóti László képviselőjelölt, a csur­gói Napsugár Ipari Szövetke­zet elnöke. Jólétönli, biztonságunk A választási gyűlés szóno­ka Honfi István volt. A me­gyei pártbizottság titkára beszédének elején méltatta az országgyűlés munkáját, az előző ciklus eredményeit. El­mondta, hogy a parlament tevékenysége, az állami irá­nyítás hatékonysága szerve­sen épül rá mindazokra a társadalmi, gazdasági ered­ményekre, amelyeket népünk a feíszabadulás óta eltelt har­minc évben elért. Az előadói beszéd logikus érveléssel, gazdag adatsorral bizonyította, hogy hazánkban a jólét, s ennek szemléletes mutatói milyen hatalmas fej­lődést tükröznek, a felszaba­dulás előtti viszonyokkal szemben. Az újabb intézkedé­sek csak fokozták a lakosság biztonságérzetét. Ismertette a megyei pártbizottság tit­kára hazánk osztályviszonyai­nak változásait, utalt a befe­jezés előtt álló ötéves terv eredményeire, és a most kö­vetkező füTőszak feladataira. Az országos helyzetképben hangsúlyosan vázolta me­gyénk fejlődésének alakulását is, többször is utalva arra, hogy milyen szerep jut mind­ebben a nagyközségnek, Csurgónak. Az előadói beszéd érzékeltette az életszínvonal alakulását, a népesedési hely­zetet, szociálpolitikai intézke­déseink eredményeit; méltat­ta a társadalombiztosítási tör­vényt, elemezte a fogyasztás színvonalát. Az ellentmondásokra, eset­leges hiányosságokra is rá­mutató gazdasági, társadalmi összkép megrajzolása után művelődéspolitikai, ideológiai kérdésekről beszélt Honfi Ist­ván. II kultúra igénye — Éppen a társadalmi fej­lődés eddig elért színvonala és az életszínvonal általános emelkedése teszi lehetővé, hogy növekszik az igény, de a szükséglet is a művelődés kiterjesztésére, a szocialista életmódra. Az emberek többségének gondolkodásá­ban, ítéleteiben egyre inkább a szocialista, a közösségi vo­nások válnak uralkodóvá — mondta. Több alapvetően jellemző tényt sorolt föl ezután a me­gyei pártbizottság titkára a fentiek igazolására. A továb­biakban rámutatott; hogy a | közgondolkodás dinamikusan fejlődő folyamata nem men­tes az ellentmondásoktól sem. i — Az egyes dolgozó osztá­lyok, rétegek helyzete eltérő, j ezzel összefüggésben gondol- ■ kodásmódjuk is. A múltból | örökölt negatív tudati marad­ványok különböző formában tovább élnek.. . Azok, akik nem ismerik az egyes jelen­ségek összefüggéseit, téves vagy egyoldalú ítéletet alkot­nak. Utalt Honfi István a párt művelődéspolitikájára, amely épít az eddigi eredményekre, j de — mint a programnyilat­kozat is tükrözi — új távla- J tok, még nagyobb magassá- ' gok elérését tűzte ki célul. I Ezután méltatta a közmű­velődés somogyi eredményeit, I Elmondta a megyei pártbi­zottság titkára, hogy a meg­növekedett követelmények gyorsabb ütemű, hatékonyabb, j céltudatosabb munkát kíván­nak. Jobb tervezéssel, hatáselemzéssel! — A közművelődésnek So­mogybán is a szocialista esz­meiség erősödése képezi a lényegét. De a kulturális szol­gáltatás e vonatkozásban eléggé tarka képet mutat. Különösen a tervezést kell megjavítani. Mert szinte min­den községi és üzemi tervre jellemző, hogy nem a közmű­velődés folyamatában kelet­kezik, legalábbis kissé forra- dásosan épül az objektív szükség szerinti folyamatba. — A tervkészítők figyelem­be veszik ugyan az előző művelődési év tapasztalatait, de az arra vonatkozó megál­lapítások inkább csak szok­ványosak, s elsősorban a megtervezett feladatok szám­szerű, tehát mennyiségi telje­sítésére szorítkoznak. Az új művelődési év feladatainak kijelölésében vagy egyáltalán nem, vagy pedig alig esik szó az előző évben nyújtott kulturális szolgáltatás fogad­tatásáról. Az értékelés nem tér ki továbbá a szocialista közgondolkodás térhódítását akadályozó konkrét tényezők­re, s különösen arra nem, hogy mit tettek a negatív tendenciák visszaszorítására, hatásának csökkentésére — a tervezésben és végrehaj­tásban egyaránt —, követke­zésképpen milyen irányban kell folytatni a helyi realitá­sokon alapuló nevelőmunkát — mondta Honfi István. Iránymutató bírálatát ki­egészítette azzal is, hogy ke­rülni kell fölösleges fráziso­kat, formaságokat, ehelyett több konkrét elképzelést tar­talmazzanak a tervek arra vonatkozóan, hogy mit kíván­nak tenni a közművelődés munkásai a kispolgári men­talitás helyi megnyilvánulá­sai vagy a nacionalizmus egyes,tünetei ellen. Marxista eszmeiséggel Ezek után felhívta a figyel­met a megyei pártbizottság titkára a magas fokú igé­nyességre, a korszerűség köve­telményeire. Ideológiai fejlő­désünk fő irányának a szocia' lista eszmeiség erősödését kell tekintenünk — hangsúlyozta. — A szocialista eszmeiség oly módon gyarapodhat, ha egyfelől még nagyabb szerepet kap a sízocialista tartalom, másfelől a nem szocialista tar­talmú kulturális szolgáltatás­ban is egyre meghatározóbbá válik a szocialista szemlélet. Ez a követelmény nem jelent­heti sem a haladó hagyomá­nyok erőltetett átfestését, sem a szaktudományok lényegének a marxizmussal való helyette­sítését. A szocialista szemlélet abban nyilvánuljon meg, hogy a hagyományokat a szocialista kultúra gazdagításának jegyé­ben tesszük közkinccsé. Felhívta a figyelmet Honfi István arra, hogy a tudomá­nyos eredmények váljanak az emberek világnézetét, erköl­csét, általános és szakmai mű­veltségét formáló erővé. Hangsúlyozta, hogy Somogy népé is igényt tart az ilyen jellegű kulturális szolgáltatá­sokra. a szellemi kultúra igaz értékeire. Rámutatott a megyei pártbizottság titkára, hogy mi­lyen nemes küldetése van e té­ren a közművelődésnek, főleg a tekintetben, hogy felismer­jék az emberek a hatékony propaganda, a kultúrával való élményszerű találkozás révén a folyamatos művelődés szük­ségességét, — Népművelőinknek jobban meg kell érteniük, hogy nem a jó hagyományok elpusztítá­sa, hanem ezeknek az élethez igazodó állandó megújítása és a hagyományokra épülő új, életképes tevékenységi formák bátor kikísérletezése adja a közművelődés korszerű kere­teit — mondta Honfi István, s egyben utalt arra, hogy termé­szetszerű az elavult, életkép­telen tevékenységi formákkal való leszámolás. Hangsúlyoztk, hogy a köz- művelődés fejlesztésében a nemes hagyományokkal ren­delkező Nagyközség, Csurgó példát mutathat. Az előadói beszéd végén Honfi István üdvözölte a Ha­zafias Népfront felhívását, amely tükrözi az egyetértést az MSZMP XI. kongresszusá­nak politikai céljaival. — E célok a társadalom építés ne­mes céljai — mondta Honfi István —, s az építés szándé­kától áthatott meggyőződésen és tiszta lelkiismereten alapu­ló választást ajánlott , a nagy­gyűlés részvevőinek. Az előadói beszédet hozzá­szólások követték, amelyek­ben helyet kaptak a közokta­tás, a mezőgazdaság, a lakás' építés és az ifjúság életének eredményei, gondjai. A vá­lasztási nagygyűlés az elnöklő dr. Göldner Vilmos válaszadó zárszavával ért véget. Képvise'ő jelöltek Radnóti László Négy eszten­dővel ezelőtt Csurgón, a 10- es számú kép­viselői válasz­tókerületben azt mondták Radnóti Lász­lóról, a Napsu­gár Ipari Szö­vetkezet elnö­kéről, hogy olyan ember, akinek a köz érdeliében vég­zett munkájá­ra mindenkor lehet számíta­ni. Ezt fejezte ki az akkori egységes jelö­lés és a szavar zás is. Most viszont már arról szól­tak a jelölés támogatói, hogy Radnóti László munkájával igazolta: mél­tónak bizonyult a korábban megszavazott bizalomra. Csurgón született, gyerekes- kedett, ott járt iskolába. Isme­ri a nagyközség és a környék múltját, jelenét, látja a fejlő­dést, s a gondokat, a tenniva­lókat is. Célja eddig is az volt, hogy minél kevesebb tényező hátráltassa a környék fejlődé­sét. Nem a szavak, s főként nem az ígérgetések embere. Negyed század alatt, mint a Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke, a négy év alatt, mint képviselő bizonyította tenni akarását, a köz érdekében végzett munka során fáradhatatlanságát. Ez fejeződött ki az alatt a nyolc év alatt is, amikor tagja volt a megyei pártbizottságnak. Általános érdeklődés kísérte az országgyűlés tavaly őszi ülésszakán felszólalását a kül­kereskedelmi törvényterve­zetről. Beérett az alapos fel­készülés gyümölcse, hiszen Radnóti László pusztán e té­ma részletes megismerése ér­dekében elvégezte a Magyar Kereskedelmi Kamara egy­éves tanfolyamát. Választói előtt is nyilvánvaló lett, hogy ’képviselőjük országos ügyért, egy fontos törvény részletei­ben is kifogástalan megalko­tásáért fáradozott. Nemcsak a parlamenti felszólalása tük­rözte ezt, hanem az ülésszakot megelőző országgyűlési bizott­sági szereplése is. Ez az alaposság jellemezte máskor is képviselői munká­ját. Mielőtt vitára bocsátották volna a családjogi törvény tervezetét. választókerületé­ben közvélemény-kutatást tartott. A csokorba gyűjtött véleményeket, kívánságokat a megyei képviselőcsoport ülé­sének részvevői elé tárta, s az észrevételekkel később megis­merkedhettek a parlamenti bizottságok is. A képviselő így is bizonyította, választóinak akarata — ha mindnyájunk érdekét szolgálja — hangot kap, s érvényesül is az or­szággyűlésen. Olcsón helikopterrel Lábodi példák Kevesebb dinnye, több burgonya, gyümölcs Befejeződtek a termékértékesítési szerződéskötések Befejeződött megyénkben a zöldség-, gyümölcstermesztési szerződések megkötése. A ko­rábbi évekhez hasonlóan kis­termelők, termelőszövetkéze­tek szerződtek a MÉK válla­lattal. A szerződések megkö­tésére az idén később került sor a szokásosnál, mivel a kedvezőtlen őszi időjárás kés­leltette a termékbetakarítást, később döntöttek a termelők: melyik növényféleségből mennyit termesztenek majd. A szerződéskötési munkát az időjárás mellett a változó közgazdasági körülmények is befolyásolták. A termelőszö­vetkezetekben folyó területi koncentrálás és a vele egy­idejű szakosodás a kertészeti kultúrákat egyes helyeken kedvezőtlenül érintette. 1974-ben összesen 1454 va­gon dinnyét vásárolt fel a MÉK. az idén a gazdaságok csupán 272 vagonra kötöttek szerződést. A csökkenés első­sorban a különböző MÉM- és PM-rendeletek hatására jött létre. f Az alapvető fontosságú cik­kek termelését tekintve nem tapasztalható csökkenés. Zöld­ségfélékből tavaly 2118 va­gonnal vásárolt fel a MÉK, az idén 2123 vagon átvételé­re kötöttek szerződést. Ezen a területen a termelést sike­rült a korábbi szinten tarta­nia, sőt még egy kismértékű növekedés is tapasztalható. Elsősorban annak köszönhe­tik ezt, hogy a kisáruterme- lők körében nőtt a termelé­si kedv, különösen uborkából, zöldbabból termesztenek so­kat. Az úgynevezett méretes uborkából, zöldbabból például az előirányzott 450 vagonos mennyiséggel szemben 591 va­gon szállítását vállalták. A hajtatott paradicsom ter­mesztésének növelése különö­sen fontos, hiszen egyre in­kább növekednek a fogyasz­tói igények. Éppen ezért az idén négy üzemben kezdték meg a növényzet etilénes ke­zelését. A termelők is jónak tartják ezt a kezdeményezést, amely rendkívül eredményes­nek bizonyult, hiszen a ta­valyi 95 mázsával szemben az idén 415 mázsa hajtatott paradicsomot hozott. Szólni kell még a burgo­nyáról. Megyénkben ma már elterjedtek az új fajták, az egy hektárra jutó átlagter­més várhatóan 250—300 má­zsa lesz. A MÉK tavaly 2518 vagon krumplit vett át, az idén 3000 vagon felvásárlását tervzeik. Ennek a mennyiség­nek több mint a felét a bar­csi és a lábodi burgonyater­mesztési rendszer gazdaságai adják. Gyümölcsből ugyancsak nö­vekszik a termelés: a tavalyi 1700 vagonos mennyiség he­lyett az idén várhatóan 2044 vagonnal vásárolhat fel a vállalat. 1915 a negyedik ötéves terv utolsó éve. Különösen abban különbözik más gazdasági idő­szaktól, hogy az idén a terme­lőszövetkezeti intézkedési, gaz­dálkodási tervek készítésénél a szokásosnál nagyobb hang­súlyt fektettek a takarékossági elvekre, arra, hogyan gazdál­kodhatnak eredményesen a le­hető legkisebb anyagfelhasz­nálással, miként lehet elkerül­ni az esetleges pazarlást. A terv végrehajtása folya­matos feladat.. A lábodi Zöld Mező Termelőszövetkezetben lassan már mérhetők az első eredmények. Nézzünk most néhányat a lábodi példák kö­zül. A műtrágyahiány jó pár gazdaságot sújtott. Ezért volt különösen fontos, hogy a meg­levő készletet ésszerűen hasz­nálják fiel, minden deka a megfelelő helyre jusson, és minél kevesebb vesszen kárba. Lábodon az idén először hasz­nálták az OMMI által elkészí­Aratási előkészületek Kányán A kalászok lassan megtel­nek szemmel, és bár az idő­járás néha igyekszik késlel­tetni a nyár érkezését, még­is napról napra közeleg az aratás ideje. A mezőgazda- sági üzemekben megyeszerte erre a munkára készülnek. Kányán, a Március 15. Ter­melőszövetkezetben Debrece­ni Iván főagronómus elmond­ta, hogy e hónap kilencedi­kén lesz a gépszemle. Addig­ra teljesen rendbe kell hozni az aratógépeket, a szállító járműveket. A tervek szerint az. aratás e hónap végén kezdődik Ká­nyán. 157 hektár őszi árpát vágnak le a gépek, azután következik a 790 hektár bú­za, valamint a 104 hektár bor­só, melyet Dombóvárra, a Ve­tőmagtermeltető Vállalatnak szállít az üzem. Gabonából 370 vagon termésre .számíta­nak. A szárítást egy Sirokkó típusú szárítóval végzik majd. Most épül az új Bábolna ter­ményszárító is, de ez csak a kukoricaszezonra készül el. Gondot elsősorban a ter­ménytárolás okoz. ' Egy száz- vagonos tárolója van a szö­vetkezetnék, a többi, ami még számba jöhet, csak szükség­tároló. Hogy elég lesz-e ek­kora tárolótér, az elsősorban attól függ: a terményforgal­minál milyen ütemben megy az átvétel. Ha itt nem lesz fennakadás, akkor a tsz ve­zetőinek is kevesebb lesz a gondjuk. A főagronómus el­mondotta. az is előfordulhat, hogy néhány állattenyésztési épületet ürítenek ki, ide tá­rolják a gabonát. Azt min­denképpen szeretnék elke­rülni. hogy a termény a sza­bad ég alatt várja az elszál­lítást. Az aratás menetét már a legapróbb részletekig kidol- dogozták. Négy kombájn — köztük egy John Deere, mely szükség esetén ‘ két műszak­ban is dolgozhat —, négy IFA tehergépkocsi, valamint MTZ traktorok takarítják be a terményt. E hónap kilen­cedikén az aratásban részt vevő minden dolgozó kézhez kapja az intézkedési tervet, j melyből megtudja, hogy neki mi lesz a feladata. j tett genetikus talajtérképet és tápanyag kartogramot, esze- rinit készült el táblánként és növényféleségenként a műtrá­gyázás! terv. Ennek alapján biztosítható a növénykultúrák tápanyagigénye úgy, hogy a kiszórt nitrogén, foszfor, ká­lium hatóanyag megfelelő arányban legyen. A növény — a minimumtörvóny alapján — úgyis a talajban legkisebb mennyiségben lévő tápanyag­hoz arányosan veszi fel a töb­bit. Hogy mennyi takarítható meg forintban kifejezve a táp­anyagkartogram figyelembe­vételével? Ha azt vesszük, hogy az alkalmazott műtrá- gyázási terv alapján csak V százalékkal kevesebb műtrá­gya mosódik ki a talajból, már az is 35 ezer forintos megtaka­rítást eredményez. Ugyanak­kor a vetéssel egvidőben ki­szórt starter műtrágya a fej- trágyázást teszi fölöslegessé, melynek költsége például 600 hektár kukoricánál 15 ezer fo­rint. A gazdaságban ezenkívül még azzal is fokozni kívánják a műtrágyák hatékonyságát, hogy a szabadban tárolt mennyiséget fóliával takarják, földelik. Így meggátolják a hatóanyag átalakulását, a mű­trágya nem ázik el, nem lesz kezelhetetlen, nincsenek kiszó­rási problémák. Egy másik terület a takar­mány-betakarítás, ahol ugyan­csak lehetőség van a takaré­kosságra, pontosabban arra. hogy megóvják a takarmányok tápanyagtartalmát. Mennyisé­gi és minőségi javulás érhető el azzal, ha ez a munka gyor­san, pontosan megy végbe. Ezen a területen az idén új technológiát alkalmaznak, arait a nemrég 'vásárolt E— 301-es és E—280-as betakarító gépsor tesz lehetővé. Hasonló a helyzet a silókukorica beta­karításánál is. Az energiahordozókkal kap­csolatos takarékosság ugyan­csak a fontos feladatok közé tartozik. Lábodon külön vizs­gálják az üzemanyagok, a fűtő- és kenőanyagok felhasz­nálását. A legelső intézkedés az volt, hogy a műszakilag nem megfelelő erőgépeket az év elején kiselejtezték, jelen­leg mindössze két öt évnél idő­sebb gép dolgozik az üzembén. Ehhez kapcsolódott a traktor- és gépkocsipark műszaki fe­lülvizsgálata, a fogyasztás be­mérése. A traktorok fogyasz­tását a Diesel-próbapadon vizsgálták felül. Az idén bevezették a havi rendszeres üzemanyag-elszá­molást is, így havonta ellen­őrizhetik a traktorok fogyasz­tását, és az esetleges hibákat azonnal kijavíthatják. Gondot az okoz. hogy a használatban lévő erőgépekre nincs orszá­gosan megállapított üzem­anyagnorma. Éppen ezért a lá- bodiak az azonos munkát vég­ző gépek fogyasztását viszo­nyítják egymáshoz. Minden­esetre pontosabb és megbízha­tóbb lenne az eredmény, ha a gápkísérleti intézet mérései alapján központilag határoz­nák meg az egyes géptípusok üzemanyag-fogyasztását. Számtalan példát sorol­hatnánk még, amelyek mind azt mutatják, hogyan szolgál­ja az ésszerű takarékosság az eredményesebb gazdálkodást. Az eredmények egy része pénzben még nem fejezhető ki, hiszen csupán a második negyedévben járunk. Másutt már látszik az eredmény, az említetteken kívül csupán egy­ről szólunk: a helikopteres vegyszerezés 28 ezer "forint megtakarítást jelentett. Ezek a 15—28—30 ezer forintok pe­dig év végén tekintélyes ösz- szegre rúgnak majd. D. T, Somogyi 3

Next

/
Thumbnails
Contents