Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

Korszerűsödő, erősödő somogyi ipar Ré§7 é? munkáiét értékelve állapította meg a megyei párt­értekezlet: »Somogy gazdasága gondjaink ellenére a X. kong­resszus célkitűzéseinek meg­felelően fejlődött. Valamennyi ágazatban a korsze’rű termelési eljárások és módszerek alkal­mazására törekedtek. A ter­melőerők ágazati megoszlása és területi elhelyezkedése ked­vezőbbé vált. A megye gazda­sági szerkezetét folyamatosan korszerűsítettük.« A céltudatos iparfejlesztési törekvések eredménye, hogy az új munkahelyek létesítésé­vel a korábban feszítő foglal­koztatási. gondok megoldódtak. A fejlesztési törekvéseknek ez az egyik legnagyobb eredmé­nyük, a másik pedig az, hogy az új üzemek és ipartelepek hátással voltak a városok és községek fejlődésére is. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy kereseti lehetőséget biztosítottak a helyben és a környéken élőknek, hanem ab­ban is, hogy anyagi eszközök­kel — s nemegyszer jelentős i üzembe A nagyméretű tárolóedények zömét — a 10-től 150 köbmé­teres fekvő és az 500-tól 40 ezer köbméter űrtartalmú álló tartályokig — Tabon készítik. E munka szorosan kapcsoló­dik az olcfinprogramhoz. Az idén 60 ezer köbméteres, tar­tályt is készítenek; ez Százhalombattára kerül. társadalmi munkával — járul tak hozzá a település képének formálásához. Ahol megjelent a korszerű ipar, gyorsan vál­tozott a község vagy város képe: új utcasorok nőttek ki szinte egyik évről a másikra, intenzívebbé vált a kapcsolat a környező településekkel, s ha nem is kielégítően, de mér­hetően javult a közlekedés. Bár az elmúlt négy évben jelentős ipari üzemek létesül­tek Kaposváron, s a korszerű­sítések révén fejlődtek a meg­lévők is, a negyedik ötéves terv során tovább csökkent az ipar megyeszékhely-centrikus jel. lege: kialakultak és egyre erő­södnek Somogy más területein Is az ipari' központok. Tab, amely korábban kifejezetten •mezőgazdasági jellegű telepü­lés volt, jelentős üzemeket ka­pott. Itt működik a Videoton Számítástechnikai Gyárának alkatrészgyára; a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyár­egységéből kikerülő hatalmas méretű tartályok nemcsak az "■rszág tizenkilenc megyéjébe útnak el, hanem külföldön is izonyítják a fiatal mufikás- árda tehetségét, szakmasze- ctetét. Marcaliban a Mecha- -ikai Művek gyáregysége mel. üt számos kisebb üzem léte- Cilt, s a Május 1. Ruhagyár űepének építése újabb mun­kahelyeket, kereseti lehetősé­get biztosít a környéken élő embereknek. Nagyatád hagyo­mányos. ipari központ volt a megyében: cérnagyárának és •onzervgyárának termékei a j ■atárokon túl is keresettek. A banuvia új gyáregységének állítása viszont új ipari profilt jelent a fiatal vá­rosban : nemcsak itthon, ha­nem külföldön is keresett ipari szerszámokat és szerszámele­meket készítenek. fi megye IV- ötéves terve kiemelten kezelte Barcs ipari fejlesztését, a természeti adott­ságok kihasználása és az e tér­ségben meglévő munkaerő foglalkoztatása érdekében. Az új ipari üzemek telepítését a megyei tanács külön e célra biztosított iparfejlesztési alap­jából 120 millió forinttal is támogatta. A Dráva-parti település fej­lesztésére készült reális tervek egy része azonban csak késve valósul meg. Ennek oka, hogy az ipartelepítés előkészítése a tervezettnél hosszabb ideig tartott. A beruházások akadá­lyai azonban megszűntek. A Somogyi Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság panelparketta-üze- mében már dolgoznak az euró. pai mércével mérve is korszerű gépek. Munkásait tanítja, s az ősszel megkezdi a termelést a Fővárosi Kézműipari Vállalat itteni üzeme. Évente 75 tonna kötöttárut ad majd a kereske­delemnek. A legnagyobb beru­házás, a Chemical Építővegyi- anyagokat Gyártó Vállalat új gyárának ünnepélyes alapkő- letétele a múlt ősszel volt. A csaknem félmilliárdos építke­zés befejezése azt is jelenti majd, hogy egy új iparág — a vegyipar — honosodik meg .Somogybán. Termékeit elsősor­ban az építőipar használja fel. Ezek egy részét ma még alig i megőrzése érdekében — nem­ismerik hazánban, más részét használják már ugyan, de kül­földről drága pénzért vásárol­juk. Az iparfejlesztési törekvések eredménye, hogy alapvetően megváltozott, s változik ezután is az üzemek és ipartelepek megyén belüli elhelyezkedése. A negyedik ötéves terv kezde­tén a somogyi munkásoknak még több mint a fele Kapos­váron dolgozott, jelenleg 51 százalékuk már nem a megye- székhelyen, hanem a kialakult ipari központokban keresi a kenyerét. A negyedik Ötéves tervben az iparfejlesztésnek csak egyik módja volt az új üzemek épí­tése. Ezzel párhuzamosan megkezdődött vagy folytató­dott a régiek korszerűsítése. A Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárában végrehajtott gépi rekonstrukció tette lehe­tővé, hogy a korábbinál jóval kisebb létszámmal, minden eddiginél magasabb termelést érjenek el. Amellett, hogy új üzemrészeket is épített, jelen­tős összegeket költött a gépek korszerűsítésére a Kaposvári Ruhagyár. A ma igényeinek megfelelő termelőberendezé. sek nemcsak azt tették lehe­tővé, hogy több félkész és késztermék hagyja el a somo­gyi üzemeket, hanem azt is, hogy a korábbinál jobb körül­mények közöt dolgozzanak, jobban keressenek a munká­sok. A termelőeszközök kor­szerűsítésére — éppen a ter­mékek versenyképességének esak a régi üzemekben van szükség: kisebb-nagyobb mér­tékben kicserélték gépeiket azok a gyárak is, amelyek nem­rég települtek Somogyba. Az Egyesült Izzó Kaposvári Elekt­roncsőgyárában például több olyan nagy teljesítményű be­rendezést lehet ma találni, amelyről az avatóünnepségen még szó sem esett. E gépi rekonstrukcióra azért is szükség van, mert a harma­dik ötéves terv időszakában épült somogyi gyárak, üzemek egy részébe nem teljesen új termelőberendezések kerültek. Az akkor még jól használható gépek közben »rpegöregedtek«. Ha ebből a szempontból vizs­gáljuk a most épülő vagy a közelmúltban munkába állt üzemeket, akkor szembeötlik az is, hogy nemcsak az üzem­csarnokok, hanem a benne lévő berendezése kis újak. Ezt egyrészt a magas színvonalú technológia követeli meg. másrészt sokkal nagyobb gon­dot fordítottak a beruházók arra, hogy olyan gépeket vásá­roljanak, amelyekkel hosszú ideig verenyképes termékeket lehet előállítani. A Mechani­kai Művek most épülő elekt­rolitkondenzátor-üzemébe pél. dául hosszas tárgyalások és mérlegelések után választották ki azt az olasz gépsort, ame­lyik korszerű munkafeltétele­ket biztosít, s a gyártmányok jó minőségét is garantálja. En­nek az üzemnek — bár még csak most épül — nem okoz majd gondot a termékek el­adása, hiszen olyan jelentős külkereskedelmi. partner je­lentkezett, mint a Szovjet­unió, s hosszú időre lekötötte a termékek egy részét. fi ifißgyB iparának fejlődése a negyedik ötéves tervben megfelelt az országos célkitű­zéseknek, de magán viselte a somogyi sajátosságokat is: a rekonstrukciók, korszerűsítések mellett éppen a foglalkozta­tási gondok megoldására új üzemek, ipartelepek is létre­jöttek, s e fejlesztések ered­ményeként a könnyű-, a gép- és az élelmiszeripar mellett megjelent új iparágként a vegyipar is. Dr. Kercza Imre Ügyeljünk környezetünk tisztaságára — mindig és mindenhol Ha valahol füstbe burkol a gyárkémény egy városrészt, szóvá tesszük. Ha nem hord­ják el a szemetet idejében a. város egyes lakóépületeitől, ugyancsak jogosan panaszoljuk a késlekedést. Ám ugyanaz az ember, aki ilyen bosszantó dolgokért szót emel, kiérve a lakott területről a »természet­be«, már nem ilyen követke­zetes, és otthagyja a konzerv­dobozokat, a csomagolópapírt az erdei tisztáson. Nem tuduhk a kilétéről, mert az otthagyott »névjegykártyából« ez • nem derül ki — csak a gondatlan­ság és a természetszeretet hiánya ... Miért van áz, hogy ha »ki­szabadulunk« lakóhelyünk zsúfolt, zajos környezetéből végre a tiszta — vagy tisztább — levegőre, nem becsüljük eléggé azt, amiért kimegyünk? A parkerdőben kialakított gyermekjátszóhelyre behajta­nak az autósok, zavarják a gyerekeket — és veszélyezte­tik testi épségüket —, port vernek az uzsonnázok orra alá. Jogosnak látszik a feltéte­lezés,’ hogy aki így megy ki a zöldbe, nem az egészséges le­vegőért, a táj szépségéért te­szi. Hogyan lehetne megelőzni, hogy a pihenőhelyek szépsé­gét, tisztaságát ne rontsák szeméttel például Látrány kör­nyékén, a 67-es út mellett. Ott, ahol a Balaton-partról érke­zők leállnak gépkocsijukkal, és kidobják azokat a hulladé­kokat, ételmaradékokat, me­lyeket a tó mentéről idáig ma­gukkal hoztak (pedig a Bala­ton körül jócskán vannak szemétgyűjtő alkalmatossá­gok!). A Műszaki és 'természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége Somogy megyei szerve­zetének elnöksége csütörtökön tartott ülésén — melyen Su­gár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese, az MTESZ megyei szervezetének elnöke elnökölt — meghall­gatták Szántó Gábornak, a Kötődés a munkahelyhez jpokoltOz mmimmiMmmitmmiiim I Pedig, ahogy mondtam, az ellenségemnek sem kívánnám azt az éjszakát. Éjfélkor ria­dóztatták a legközelebbi lak­tanya műszaki alakulatát, de pirkadt már, amikor a kiska- tonák felváltottak bennünket. Addigra a víz gyalogléptekkel haladt a házak felé, locs-pocs- ban dolgoztunk a libalegelőn. S még jó ötven méter hiány­zott, hogy csatornánkat a má­sikba köthessük. És persze az országút átvágása. Mégis, aki akart, most pihenhetett egyet. Én akartam. Mondták, hogy ne széled- jünk szét, a katonákkal tá­bori konyha is jött, mindjárt hoznak forró teát. De bizony, senkit sem nagyon csábított a tea. az emberek inkább éhesek voltak. Különben is, mire a szomszéd faluból ide érnek a teával, addigra ki-ki a magáé­ból is tarisznyázhat. Akinek nem volt üres a tarisznyája, az hát a szállására sietett. Akadtak az apostolok között is, akiknek üres volt. No, Fló­rián ezek előtt most megjátsz- hattá a kollektív érzésű briga- dérost. — Gyertek csak! — mondta nekik. — Adok én harapniva­o Somogyi Néplap lót a tea mellé mindenkinek... Te nem jössz? — kérdi tőlem. — Nekem nem kell — for­dultam el. Mindig idegesített, valahányszor atyáskodni akart felettünk. Most meg egyenesen kihívónak éreztem, hogy en­gem külön is felszólított. — Könnyen beszél — ütötte el a dolgot Borostás. — Ö már a? éjszaka gondoskodott ma­gáról. Puskás is dühített a fecse­gésével. Flóri még azt gondol­ja, az éjszaka meglógtam a munkából. Indultam, hogy va­lamelyik szélső házban lemo­sakodjam. Nem akartam velük tartani. Alig telt el fél óra, az apos­tolok kezdtek visszaszállingóz. ni. De igen fancsali képet vá­gott mindegyik. Akkor már ott volt a tea is, én kértem belőle egy csajká­val. Mondom Csigának, hogy talán torkukon akadt a falat, azért szótlanok annyira. Csak dünnyögött rá. Valami olyas­félét, hogy »savanyú a szőlő«. Akkor én ezt nem értettem. Erre meg azt mondja, hogy jobban teszem, ha nem törő­döm vele. Ez már szeget ütött a fejembe. De csak ittam a teámat. Egyszerre pukkanást hallok a hátam mögül. Olyat, mintha egy léggömb pukkant volna Eszemben sincs, hogy az alább következőket valamiféle példabeszédként vessem pa­pírra, ugyanis hiszem, hogy a történet korántsem egyedül­álló, s nem is különleges. Hogy mégis szólok róla, azért te- _______________________________! szem, mert — tetszett... E z az ácsmester hosszú éve­szét. Egy óriási léggömb. Meg- I ke7}, \át dolgozott építőipari fordulok, hát látom, hogy víz- 1 va}^tnal más megyeben, sugár helvett lángnyelvek : mígnem átkerült a termelő- csapnak elő a csőből, meg ..szövetkezett építőipari vallal- gyúlt a gáz. Később mondták, ázáshoz Amint mondja, min- bogy alighanem egy kis ka- dent Pontosan felír minden- vicsdarab ütődhetett a cső fa- riap' . Azt: h°m{, h°l dolgozott Iának, az szikrát vetett, s a gáz es ”l,t. csinált. Ezt azután osz- attól fogott tüzet. szereti a ho végi keresettel, az evenkent kezhez kapott nyere­ségrészesedéssel, és véleményt mond arról, megérte-e sokat dolgozni a vállalkozás mun- ilem. van Bekövetkezett, amivel kéz- j dettől fogva számolhattunk: a I fúrótorony egyetlen hatalmas I égő fáklya lett. i. Ma már tudom, hogy Zsuzsa ! 'cain> ya9V e pillanatban szállásunk abla- 1 enSedelye kában állt, háta mögött Flóri- val. Felenie kellett volna a kérdésre, amit feltettek neki. De a látványtól elállt a szava. »Igen, ismertem« — mondta, amikor magához tért. És megfordult. De Flóri akkor már nem volt sehol. Ott futott el mellettem. En­gem észre sem vett, rohant egyenesen a főmérnökhöz. — Hová rc/han? — néztem Csigára. — Most már aztán igazán semmi tennivalónk a toronynál. — Gondolod, hogy itt hagy­juk tábortűznek? — mondta Csiga a tapasztalt szaki fölé­nyével, s aztán szép komóto­san megindult Flórián nyomá­ban. Összesereglett ott akkor mindenki. A kiskatonák meg leálltak a csatornaásással, de maradtak a helyükön. Telje­sen világos volt már, s a fák­lya vörösbe hajló, narancs­színű lánggal lobogott. A falu jó része fenn virrasztóit egész éjszaka, s a kora hajnali órán már megint tódultak az em­berek a faluvégre, riadózni, véleményt cserélni, rémhíre­ket szülni. ] nél a munkánál. Azt mondja, i neki se mindegy, hogy a vál- ! lalkozás milyen színben tűnik | föl a gazdaságok szemében, s neki, mint a vállalkozás dol­gozójának nem lehet közöm­bös a »cég renoméja«. Döntésében talán az is sze­j repet játszik, hogy nemcsak \ tagja, hanem vezetője a nyolc- [ tagú ácsbrigádnak, s a kollek- I tívában ott dolgozik — szin­tén szakiparosként — a fia. A brigádhoz beosztott két ta­nulónak is jó példát kell mu­tatni. Persze, a szocialista bri­gád cím kötelez — de itt más­ról is szó van. Ezt a valamit munkahelyszeretetnek lehetne nevezni, olyasfajta kötődésnek, amilyenre mindenütt szükség 1 van. Nemcsak az építőiparban, (Folytatjuk.) munkaidő után egyéb megbí­zásokat is teljesítsen, magya­rán szólva maszekoljon. Falun lakik, sok új ház épül ott és a környéken is, tehát az ács a keresett iparosok közé tar­tozik. Azt hihetne valaki, hogy ez az ember lépten-nyomon a karóráját nézi, meddig tart a munkaidő a vállalkozás épít­kezésén, s mihelyt teheti, ro­han valamelyik magánmeg­rendelőhöz. De hallgassuk csak meg, mit mond munkahelyé­nek igazgatója: »Higgye el, nagy öröm számomra, amikor látom, hogy a szakemberek munkaidőn túl is jönnek a vállalkozás építkezéseihez, ha a szükség úgy hozza. Es ezt nem könyörgésre teszik. Bur­gonyatárolót építettünk pél­dául az egyik termelőszövet­kezetnek tavaly. Nagyon rossz őszünk volt. ez a mi munkán­kat is hátráltatta, de a gaz­daságnak mielőbb kellett a burgonyatároló. Nem ment ez másképp csak úgy, hogy túlmunkában is dolgoztunk...« Ez az ács, aki minden tevé­kenységét — és pe-szc. az érte kapott járandóságát is — föl- jegyzi, a pih,enőidejét ugyan­csak rászánta, és olt volt en­Három éve j jlanem másutt is . ... arra, hogy ‘ H. F. Kaposvári Állami Erdőrende­zőség igazgatójának a környe­zetvédelem egyes részterüle­teiről és a város környéki parkerdők hasznosításáról, to­vábbfejlesztésük lehetőségei­ről szóló tájékoztatóját. Ab­ban, illetve a kialakult vitá­ban hallhattunk ezekről a dol­gokról. De egyébként sem kell messzire mennünk, hogy meg­győződjünk róla: ez van, ilye­nek is tapasztalhatók, a ter­mészetet igazán kedvelő em­berek jogos bosszúságára. Hogy az út menti fák sok helyütt kipusztulnak, ennek okát — főként a nyárfáknál — a helikopteres és repülő­gépes növényvédelemnek meg a gyökérkörnyék vegyszeres permetezésének (szántáskor »bedolgozzák« a gyomirtó anyagot a talajba, s ez is tönk­reteheti a fát) tulajdonítják. Az utak sózása nem »gyanú­sítható«, mivel ott is tapasz­talni a fák kiszáradását, ahol télen nem kerül sor erre a műveletre. E tekintetben vizs­gálatokat végeznek, a járható utat a vegyszertűrő fafajok ki­választásában és az útszegé­lyek fásításának mérséklésé­ben, illetve szelektálásában vélik megtalálni. Keresik, s bizonyosan meglelik a megol­dást. Ezzel megszüntetik azt a kártételt, mely a természetes pusztulás mellett ezt a faállo­mányt fenyegeti. Nekünk viszont azokra a parkokra, erdei pihenőkre, meglevő és kialakítandó arbo­rétumokra kell vigyáznunk, melyek — értünk vannak. Se­gíteni látszik az a megoldás, melyet az elnökségi ülésen ja­vasoltak: azok a községi taná­csok, melyeknek a területén pihenőhelyek vannak, az er­dők mentén, a füves részeken gondoskodjanak szeméttárolók elhelyezéséről és azok időn­kénti kiürítéséről. Nem kell külföldre menni azért, hogy példát találjunk tiszta, rendes autóspihenőkre, mert itthon is vannak ilyenek szép számmal. Ezekből kellene még több, no meg rendszerető, a természet mellett o tiszta környezetet is kedvelő autós és gyalogos turistákból, s ak­kor Somogy e tekintetben is előbbre léphetne. Hermész Ferne« A Pannónia Szálloda éa Vendéglátóipari Vállalat siófoki igazgatósága kiselejtezett kerti és egyéb bútorokból 1975. június 5-én és 6-án a vállalat raktáránál helyszíni értékesítést tart a Bizományi* Aruház Vállalaton keresztül. ____________________(415211)i f &lúzvásár nagy árengedménnyel, amíg a készlet tart! bébiblúzok bakfisblúzok 20 Ft-ért 35 Ft-ért lánykablúzok nói blúzok 25 Ft-ért 40 Ft-ért kaphatók a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári, barcsi, nagyatádi és a Balaton-part konfekció-szaküzleteiben, áruházaiban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents