Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

Fürdőruha

Hinket is érdekel a család költségvetése

Beszélgetés tizenévesekkel

A Sztár Isz 1975. évi fürdőruha-modcllje.

(MTI-fotó — Bara István fehr.' — KS)

— Engem érdekel a család

költségvetése! — mondta

szinte sértődötten egy kislány, amikor a többiek egyöntetűen megegyeztek abban, hogy »a család gondjai nem tartoznak a gyerekekre, az a felnőttek dolga, gyerek ne avatkozzék bele.«

A pénzzel kapcsolatban az utóbbi időben több helyen is beszélgettem úttörőkkel.

Kell-e, jár e egy úttörőnek zsebpénz, és ha igen, mennyi? Mire költi egy »józan« gyerek a pénzét? Mennyire követelőzhet, mennyire divatozhat egy tizenéves lány vagy fiú? Vegyen-e részt a család költségvetésének a tervezetében? Ki a takarékos, ki a könnyelmű, a pazarló? ...

E kérdések körül forogtunk, és véleményük sokszor a család belső ügyeit is tükrözte. Ezért nem írok a vélemények mellé nevet, viszont érdemes egyet-kettőt megfontolni közülük.

— Én megkapom a napi tízesemet, a többi nem érdekel;

Meteorológiai kislexikon

Zivatar, mennydörgés, villám

I a lakás, a ruha, a kocsi úgyis

] csak őket érdekli.

— Ami két-három napon- j ként leesik aputól vagy anyu- | tói, abból én nem fogok taka- j rékoskodni, ha valami nagyon

megtetszik^ arra úgyis kikö- | nyörgöm a pénzt.

— Nekem nem kell zseb- ; pénz, egy tizenhárom éves fiúnak elég az, amit erre vagy arra adnak.

1 — Legtöbb osztálytársam

mindennap más ruhacsodában ! jön iskolába, én se hordhatok | egy cuccot hetekig!

— Engem nem érdekel, i vesznek-e telket meg kocsit,

nekem adják ide a pézt, ha valamire kell. Ök aztán mehet- i nek minden vasárnap a telek- j re víkendházat építeni.

— Én 'tudom, hogy havonta mennyi kell a lakásrészletre, a fűtésre, a villanyra, az ennivalóra meg a ruházkodásra, és azt is tudom, hogy fog-e jutni rá, ha valamit szeretnék kapni. így aztán engem nem szokot kellemetlen meglepetés érni — mondta még szavai igazolására a már említett csepeli kislány.

A zivatar légköri elektromos jelenség, amit villámlás és mennydörgés kísér. A nagy magasságokba, 10—14 km-re feltornyosuló zivatarfelhőkben igen magas elektromos feszültség keletkezik és a kialakult óriási feszültség kisül: az elektromosság vakító fénycsatorna formájában ki- áramlik a felhőből. A villámlást nappal 10—15 km távolságból még jól láthatjuk, az éjszakai órákban akár 100— 200 km-ről is észrevehetjük.

A mennydörgést általában később halljuk, mint a villám fölvillanását észleljük. Ha a villámlás pillanatától mérsékelt tempóban számolni kezdünk és 3-nál halljuk a mennydörgést, akkor a villám tőlünk 1 km-re csapott le.

A gömbvillám ritkán előforduló villamos kisülés a légkörben. A fényes, 10—30 cm átmérőjű gömb néha nagy sebességgel mozog; sőt előfordult már, hogy a nyitott ablakon a lakásba is behatol. Gyakoribb a kényelmesen haladó gömbvillám. Néhány perc után hatalmas pukkanással megsemmisül, néha azonban gyűjt vagy rombol.

A zivatart gyakran összetévesztik a viharral.

A szél sebességét m/mp- ben vagy km/órában mérik. Ha a szélsebesség eléri a 15 m/mp vagy 55 km/óra értéket, akkor viharról beszélünk. A vihar ágakat tör le vagy kisebb károkat okoz, de leginkább a tavakon, nagyobb folyókon veszélyes, mert megnehezíti a vízi járművek közlekedését. A Balatonon a kisebb vitorlásokat fölborítja.

Ha a szélsebesség meghaladja a 25 m/mp vagy 20 km/ óra értéket, orkánról beszélünk. Az orkán szárazföldön és vízen egyaránt nagy károkat okozhat.

A legpusztítóbb szelek a tornádókban fordulnak; elő. Ezek örvényszerű forgószelek, amelyeknek átmérője néhány méter és 1—2 km között változik. A szélörvények a felhőből a talajig lenyúló tölcsérhez hasonlítanak. Ha szárazföldön haladnak, akkor por tölcsér jelzi őket, ha tó fölé érnek, a bennük uralkodó rendkívül alacsony légnyomás miatt vizet szippantanak magukba, és víztölcsérré alakulnak. Egyes nyarakon a

Kerti utak, lépcsők

II.

Balatonon is előfordul Ilyen

víztölcsér.

Az örvénylő szél elérheti a 400 km/óra sebességet. A szokásos műszerek már nem tudják mérni ezt a sebességet, ezért a pusztításból következtetnek erősségükre. A tornádó belsejében lévő alacsony légnyomás háztetőket tép föl, szekereket, vasúti kocsikat ragad magával, a palackból kirántja a dugót.

A tornádó mindig szárazföldön keletkezik — hasonló módon, mint a nyaranként gyakran látható, de egészen ártalmatlan forgószél. A hurrikánok a trópusi tengereken keletkező, átlag 500 km átmérőjű, pusztító erejű örvénylő áramlások. A szárazföldek belsejébe nem hatolnak be, de a szigeteket és a partvidéket gyakran pusztítják. Az Indiaióceánon trópusi ciklonnak, a Csendes-óceánon tájfunnak, az Atlanti-óceánon hurrikánnak hívják őket. Nyáron és ősszel szoktak keletkezni, élettartamuk néhány nap vagy pár hét.

Mivel a hurrikánok a tengerészek rémei, ezért, hogy egymást figyelmeztetni tudják egy-egy hurrikán helyéről, neveket adtak nekik. A nevek alapján tudták megkülönböztetni egymástól a hurrikánokat. Ezt a régi szokást ma már j hivatalosan is elfogadták, de | ma már csak női neveket hasmáinak. Ilyenek például az Ágnes, Diana, Olga, Teréz stb. hurrikán.

íme, néhány tipikus vélemény. Hogy kinek van igaza, eldönteni nem könnyű. Egyik részük a »gondtalan gyermekélet« mellett kardoskodik (ami érthető is), hiszen a szülők biztosítani akarják mind azt, amit esetleg ők maguk nem kaphattak meg. Az egyik gyerek még zsebpénzt sem akar — nyilván-nagyon kevésből kell kijönnie családjának. A másik gyerek pedig ki akarja venni részét a család gondjaiból.

— Én akkorát csalódtam! panaszolta vegy kispesti nyolcadikos. — A nyáron egy hónapig dolgoztam, 1230 forintot kerestem. Anyáék soha sem akartak nekem »menő cuccot« venni, s amíg dolgoztam, állandóan tervezgettem, mire költőm el a pénzemet. Vizsla- kölyök, farmerdzseki, bunkó topogó és természetesen egy valódi Levi’s farmer jött számításba Tudtam, hogy lesz, amire már nem jut. Tizenkét százassal a zsebemben kivágtattam á Tangóra Rögtön taifi

OTTHON

CSALAD

láltam, valódi Levi’s-t, örök- gombosat 1100-at fizettem érte. A tenyerem még mindig sebes. Hát csak ennyit ér egy-, havi munka?!

A csepeli kislány tudja, hogy először apunak kell kabát, aztán fontos még ez vagy az, és csak azután következhet az ő farmerje. Tudja, hogy ezer- egyet őrültség Levi’s-ért adni, tudja, hogy egy. havi keresetnek mennyi az értéke. És azt is, hogy apu és anyu hányszor annyit keres, mint a kispesti fiú. Ő nem fog csalódni. Ellenkezőleg! Nagyon örül majd egy Super 'tüfle-nak 560-ért « a* •

RWWIIWP ' G. A.

Fiatalok divatja

Hogyan születik a divat?

— erről kérdeztük a néhány éve alakult Ifjúsági Divatbizottság munkatársait,

Móricz Éva pszichológust és Uresch Zsuzsa tervezőt.

—; Az Ifjúsági Divatbizottság, melynek az az egyik feladata, hogy segítse, irányítsa a fiatalok öltözködését, általában a 14—25

évesek öltöz- Balról: Farmer anyagból készült, tűzéssel rtí- maxi hosszúságú szoknya. Szegózött, csipkével díszítve, s eszi is megoldású, puffos ujjú blúzzal. Jobbról: Kétféle farmer alaptájékoztatáson anyagból készült nadrágos kosztüm, alatta kívül fontos dekoratív díszítésű pamuttrikó, feladatunk az

ízlésnevelés. Fiatal korban i diákokra, a pályakezdőkre —

partnej ködösével | lalkozik.

f0g. szített, A

nagyon sokán hajlanak a túlzásokra. A felnőttek egy része viszont a saját fiatalkori ruháját szeretné viszontlátni a lányokon, fiúkon. Mi megpróbáljuk a két véleményt összehangolni, és természetesen gondolunk a kevés pénzből gazdálkodó fiatalokra,

mondták beszélgető reim.

A bizottságban tizenhárom vállalat képviselteti magát; a divatbemutatókon látott ruhákat, cipőket, táskákat az üzletekben is megtalálhatják a fiatalok.

— A divat születése eléggé összetett dolog — mondták.

— Egy-egy ruhadarab először és néha sokáig csak a tervező fantáziájában létezik, aki nemcsak a nemzetközi divatot kíséri figyelemmel, de gyakran nyúl vissza ötletekért, formai megoldásokért a régi korok divatjához is. Amit a tervező a mappájában megrajzol, még csak terv. Igazán élni akkor kezd a ruha, ha már elkészítik, fölveszik, a manekenek bemutatják a divatbemutatókon.

Az Ifjúsági Divafbizottság

— csakúgy, mint eddig — az idén is sok ifjúsági klubban, építőtáborban rendez divat- bemutatót »Ha meghívnak! bennünket, szívesen megyünk, hiszen a célunk az, hogy minél több fiatal ismerje meg az új divatot, az ízléses öltözködést« — mondották az IDB munkatársai.

Egy kis előzetes tájékoztatást — szóban és rajzban —• azonban mi is adunk. A szoknya természetesen már nem mini. A legrövidebb is takarja a térdet és hullámzóan bő. Sok a fodros gallér, zsabó.

Azt is megtudtam, hogy a romantikus ruha akkor a legdivatosabb, ha olcsó farmer- anyagból készül. Csipke díszíti a bő szoknyás vagy nagyon '[ bő nadrágos farmerkosztümö- ! két. Nem árt egy kis hímzés I vagy csipke a farmernak, de ! azért néha a mosás meg a va- ! salás sem.

F. E.

Pásztor Ferenc

FIUK

A LESHEGTEff

Az utak a kert jellegétől függően készülhetnek szegéllyel vagy anélkül. Szegélyre tégla, hasított terméskő, oldalra fektetett betonlap használható. Sohase fessük be ezeket, mert így elütnek a környezettől, kellemetlen,

idegen hatást keltenek!

Lépcső építéséhez hétvégi telkeknél az egyszerűbb, természetesebb megoldást válasszuk. Lépcső készíthető fából, kemény téglából, természetes kőből, betonlapból. Ügyeljünk, hogy a lépcső kényelmes is legyen. Ezért a lépcsőfok magassága 10—20 cm, a belépő szélessége legalább 30 cm legyen.

□

Somogy/ Néplap

1 Téglából úgynevezett tele- I lépcső építhető. A lépcső hom- ! lokát álló, a tetejét (a belé- j pót) lapjára fektetett teglák- i bői legalább 5 cm vastag homok-, sóder- vagy salakágyazatba kell rakni. A terméskő- I bői, betonlapból készült lép- ] csőt szintén ágyazattal készítjük; a köveket kőből faragott ! ékekkel rögzítjük.

A falépcső homlokfala eő- j vekkel megtámasztott deszka. I A belépőjét 5 cm vastagon homokkal, kőzúzalékkal vagysa- I lakkal kell borítani. A cöve- j kék elé kis támasztó faéket ütünk.

Készülhet falépcső egyenletesen besüllyesztett farön- kökböl is. Tartósabbá tehető a falépcső, ha kátránnyal erősen átitatjuk.

Ha egyedül kellene végigjárni ezeket az éjszakai portyákat, nagyon rossz lenne. Talán félnék is. Ketten más: két ember már egy közösség. Ezt itt Tanultam. Itt kinn, a hegyek között, itt, a Leshegy közelé- | ben, amit az első napon disz- i Ietfalunak hittem.

Azt szoktam mondani, hogy S gyorsan kialszom magam. Föl- 1- e’n! soha nem szoktam any- i nyira fürgén, mint takaró alá bújni. Sokszor még vizes a hatam, a hajam, mert csak í futtában törülköztem meg a ' zuhany után, de már bújok is a pokróc alá. Legtöboször { szeretnék még egy kicsit al- j modozni, kalandozni vala- ! merre. Nem jutok hozzá. Kigondolom, hogy mivel alszom el, hogyan építem föl azt I az álmot, a végrehajtás leg- ! többször elmarad. Elalszom. Jó mélyen alhatok, mert min- j den ébredéskor az az érzésem, | hogy még nem is szundi .ot- [ tam, s már fői kell kelni.

Sajnos, ma még korábban

megéreztem, mennyire rövidek az éjszakák. Az ablak felől alig jött befelé valami derengés, amikor felüvöltött a szaggatott csengőjel. Ennek hangjára mindenki azonnal fölébred.

Az öltözködésre, fölszerelésre ilyenkor még két percet sem szabad fordítani. Ezt szeretném egyszer megérni az öcsémmel! Ha fölébred, tiz percig ül az ágy szélén, ásíto- zik, vakaródzik. Aztán kóvályog a szobában. kimegy a konyhába, lábatlankodik anya körül. Mosakszik, mint egy macska, de eltart neki egy negyedórát is. Már régen indulnia kellene az iskolába, de fütyül rá. Nyammog, szuszog. Amikor észreveszi, hogy már csak öt perce van, akkor fut mint egy eszelős, mint akibe a ménkő csapott. Majd megtanulná itt!

Biztosan nem telt el két perc a csengetés után, s mindanynyiam készenlétben állunk a

folyosón.

A parancsnokot soha nem tudjuk megelőzni. Frissen, teljesen fölszerelve áll a szolgálati szoba ajtajában. Ilyenkor mindig nagyon komor, nagyon csendes és nagyon határozott. A parancsait nem harsogón kiáltozva osztogatja. Inkább halkan, de nagyon határozottan beszél. Érzi az ember: olyat követel, amiről meggyőződött, hogy helyes, célravezető, ésszerű. Azt hiszem, szeretik az emberek. Tőlem már kérdezték egyszer, hogy szeretem-e a parancsnokomat. Biztosan nagyon bambán bámulhattam, mert újra kérdeztek; miért találom furcsának, vagy indokolatlannak a kérdést.

Kedvem lett volna azt válaszolni, én a katonai esküben azt fogadtam, hogy engedelmeskedem a parancsainak; ha kell, megvédem; a harcban követem, de azt nem fogadtam esküvel, hogy szeretem is. Mégsem ezt mondtam, meggondoltam. Azt válaszoltam akkor, hogy ezt nem lehet eldönteni olyan könnyen, olyan rövid idő alatt, mini más, ké’’- zelícgható dolgot. A. katonai magatartás végsősoron obiek- tív. Vannak parancsok, szabályzatok, .utasítások, amelyeket teljesíteni, törvényként tisztelni kell. Szeretni valakit,

az szubjektív dolog,' érzelem. Meg azért sem mondtam én akkor, hogy szeretem a parancsnokomat, mert a többiek azt hihették volna, hízelgő, helyezkedő vagyok. Akkor talán három hete ismertem Péter Balázs őrnagyot. Vajon mit mondtam volna, miért szeretem? Ha most kérdeznék, érvelni is tudnék.

Itt állok az őrnagy elvtárs előtt, hallgatón hogyan, hová oszt be. Tudom a helyemet, tudom. mit kell majd tennem, s közben azon morfondírozok, miért is szerettem meg ezt ■az embert, aki koránál fogva, az apám is lehetne.

Talán ez az első érv: nem látszik rajta, hogy közelebb áll az ötvenhez, mint a negyvenhez. Friss, ruganyos, kisportolt, férfias megjelenésű. Biztos vagyok abban, hogy egyikünk sem tud olyan fürgén, olyan pattogóan fölugra- ni a ló nyergébe mint ő. Nem hiszem, hogy bármelyikünk lőne olyan pontosan, olyan biztos kézzel, mint ő. Soha nem kihívóan, nagyképűséggel bizonyítja ezt, hanem van benne ilyenkor valami gyerekes öröm, olyan dicsekvés, ami nemhogy . elválasztana tőle minket, inkább összehoz, baráttá tesz.

(Folytatjuk)

\