Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-20 / 143. szám
Az olsztyni Lanskban folytatta Gierek és Giscard a tárgyalásokat Giscard d’Estaing franciá köztársasági elnök és kísérete lengyelországi' hivatalos látogatásának harmadik napján, csütörtökön délelőtt Krakkóból különrepülőgépen Gdanskba érkezett. A francia vendégeket Krakkóban Henryk Jablonski államelnök búcsúztatta, Gdanskban pedig Piotr Jaro- széwicz miniszterelnök fogadta. A Westerplatte után a francia elnök á gdyniai Párizsi Kommün hajógyárat kereste föl, majd a kora délutáni órákban Piotr Jaroszewicz kíséretében — helikopteren — az olsztyni vajdasági lanski vadászkastélyba ' repült. Lanskban folytatódtak 'Giscard d'Estaing és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára kedden megkezdett tárgyalásai a francia—lengyel kapcsolatok témaköréről és időszerű nemzetközi kérdésekről. A francia és lengyel vezetők Lanskból ma délelőtt térnek vissza Varsóba. Valéry Giscard d’Estaing — Edward Gierek kíséretében — fölkereste Oswiecimet (Anschwitzot) és megkoszorúzta a nácizmus áldozatainak emlékművét. (Telefotó: CAF—MTI—KS) flz olasz pártok számvetése Megkezdődött a vasárnapi és hétfői tartományi és köz- igazgatási választások eredményeinek értékelése, a politikai következmények levonása Kómában. Csütörtökön reggel összeült az Olasz Kommunista Párt vezetősége és a kereszténydemokrata pártvezetőség, hogy állást foglaljon a kialakult új helyzettel kapcsolatban. A szocialista párt egy hét múlva tart vezetőségi ülést. Várható, hogy a szavazás következményekkel jár a kormány sorsára is (bár csak közigazgatási választások voltak). Előzetes értesülések szerint a KDP felszólította a szocialista pártot, hogy térjen vissza a kormányba (az OSZP jelenleg csak kívülről támogatja a kisebbségi Moro-kor- mányt), mivel a négyes bal- középkormányt tekinti az egyetlen lehetséges megoldásnak. A szocialista párt minden valószínűség szerint feltételekhez, lényeges változtatásokhoz köti részvételét. A KGST Budapesten ezúttal negyedik alkalommal ülésezik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az ülésszakot minden évben más tagországban rendezik, így Budapesten 1955 decemberében a 6., 1960 júliusában a 13., 1967 decemberében a 21. ülésszakot rendezték; most a 29. ülésszakra kerül sor. Hazánk az alapító tagek közé tartozik, így kezdettől, 1949 januárja óta részt vesz a KGST munkájában. A magyar gazdasági szervek képviselői jelen vannak a KGST valamennyi szervezetében, köztük mind a 26 állandó bizottságban. Szakembereink tevékenyen részt vesznek a KGST valamennyi munkaszervében, két állandó bizottságnak — a színesfémkohászati, valamint a rádió- technikai és elektronikai ipari állandó bizottságnak — magyar elnöke van. Hazánk gazdasági életének fejlődése Felkészülés a Szojuz—Apollo-programra Utolsó edzés az űrrepülés előtt A francia baloldal csúcstalálkozófa Újabb közös akciók A csillagvárosból jelenti Nyi- kolaj ZSeleznov, a TASZSZ tudósítója: A szovjet űrhajósok felkészülési központjában befejeződött a Szojuz űrhajó első legénységének, Alekszej Leonov- nak és Valerij Kubászov-nak utolsó edzése. Júliusban a világűrben ők illesztik össze a Szojuz űrhajót amerikai útitársával, az Apollóval. Az edzés úgy zajlott le, mint egy valódi repülés. Nagy teljesítményt és teljes összpontosítást igényelt a személyzettől. Gyakorlatilag csak a startnál szokásos túlterhelés és súlyta- | lanság hiányzott. Az űrhajósok egy hajóablakon keresztül ] megpillanthatták lent a távo-1 lodó földet és fönt a világűr-1 ben ugyanazokat a csillagkc-1 pékét, amelyekkel majd a valóságban találkoznak. Nemrégen a fölkészülési központban egy gyakorló ve-, zérlőállomást szereltek föl. A 1 Szojuz és Apollo űrhajók re- | pülésének napjaiban ez az új állomás a konzultációs köz- j RÖVIDEN Andrej Gromiko. az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter — az olasz kormány meghívására — június végén hivatalos látogatást tesz Rómában. 52 új alapszervezetet hozott létre a Francia Kommunista Párt május eleje óta Párizs ipari üzemeiben. Az idén 3155-tel nőtt az FKP-tagok száma. A NATO-főtitkárral és a NATO nukleáris tervező csoportjának 15 tagjával folytatott megbeszélést tegnap Washingtonban Ford amerikai elnök. 475 mitlió dollár összegű deficit mutatkozott 1975 első hónapjában az Egyesült Államok fizetési mérlegében. Egészséges fejlődés tapasztalható a Fülöp-szigetek és a szocialista országok külkeres- \ kedelmi kapcsolataiban — kő- zölték tegnap Manilában. Titkos tárgyalásokon megállapodás jött létre az NSZK j és Brazília között — írja a i New York Times —, hogy az NSZK olyan berendezéseket szállít a dél-amerikai országnak, amelyek lehetővé teszik Brazíliában a nukleáris fegyver előállítását. pont funkcióját tölti be. Már j ma minden kapcsolat megvan közte és a Moszkva környéki j irányítóközpont között. Szakértők utaztak a bajkonuri űr- j repülőtérre, azokhoz a vállalatokhoz, amelyekben a Szojuz j egyes rendszerei készültek, va- j lamiint a Kanada és Kuba j partjainál tartózkodó, tudomá- j nyos feladatokat ellátó hajókhoz, és onnan létesítenek majd kapcsolatot a Szojuz személy- j zetével. Mint Valerij Bikovszkij űrhajós elmondta: Leonov és j Kubászov záró edzése az előírt terveknek megfelelően folyt le. Most egy hét pihenőt kapnak; a hónap végén a legénység Bajkonurba látogat, ahol a főpróbára kerül sor. PORTUGÁLIA Ultrabalos sztrájk A lisszaboni és a portói telefontársaságok egyes ultra- j balos dolgozói — Otelo Sa- j raiva de Carvalho tábornok- j ra hivatkozva — buzgósági sztrájkot kezdtek. A kontinentális operatív parancsnokság (Copron) szerdán kiadott közleményében élesen elhatárolta magát e sztrájktól. Leszögezte : »A két telefontársaság dolgozóinak túlnyomó többsége nem támogatja a munkabeszüntetést, amely az ország jelenlegi helyzetében nem kívánatos.-« Kissinger Henry Kissinger amerikai külügyminiszter a japáni érdekeltségű üzletembereket tömörítő Japán Society tagjai előtt New Yorkban mondott beszédében az Egyesült Államok ázsiai politikájának fő vonalaival foglakozott. Azt hangoztatta, hogy »a közelmúlt eseményei ellenére az Egyesült Államok nem fordul el Ázsiától, és nem fordítja figyelmét Európára — Ázsia rovására. Európával és Japánnal fennálló kapcsolataink egyaránt lényegbevágóan fontosak ...« Az Egyesült Államok szövetségeseit arról biztosította, hogy Washington továbbra is tiszteletben tartja az irántuk vállalt kötelezettségeket. Kissinger hangoztatta azt is, Átadják a DIFK-nek a bukott saigoni rezsim nagykövetségét és egyéb tulajdonát — közölték tegnap a singa- pore-i hatóságok. 2 ISomogyi Néplap hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja a kapcsolatok normalizálását és javítását a Szovjetunióval; arra törekszik, hogy haladást érjenek el a fegyverkorlátozások területén,, különösen ami a nukleáris j fegyvereket illeti. A Kínai i Csütörtökön délelőtt Párizsban a Balodali Radikálisok Mozgalmának székhazában megkezdődött a baloldali pártok vezetőinek csúcstalálkozója. A francia közvélemény által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson Georges Marcha' is, az FKP főtitkára, Francois Mitterrand, a szocialista párt első titkára és Robert Fabre, a Baloldali Radikálisok Mozgalmának elnöke vezeti a három párt küldöttségét. A szocialista párt korábban a következő három téma megvitatását javasolta: 1. a tőkés válság elemzése, 2. a Közös Piac helyzete, 3. az európai biztonság problémáit. Az FKP Központi Bizottságának legutóbb azt javasolta, hogy e három témán kívül foglalkozzanak a csúcstalálkozón a szabadságjogok védelmének és kiterjesztésének kérdésével s újabb közös akciókat is határozzanak el. Georges Marchais, az FKP főtitkára a francia rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: a legsürgősebb feladat újabb közös akciók indítása, mert csak a széles tömegek akciói módosíthatják a politikai helyzetet. Az FKP véleménye szerint mindenekelőtt széles körű közös akciókra van szükség, hogy a dolgozók és demokraták millióit mozgósítsák a közös prog- , ram győzelméért folyó harcra — a nagytőkének az ellen a törekvése ellen, hogy a válság terheit a dolgozókra hárítsa. Az ülés után Robert Fabre, a Baloldali Radikálisok Mozgalmának elnöke olvasta föl a kiadott közös nyilatkozatot. Ez | hangsúlyozza: a baloldali pár- 1 tok továbbra is kitartanak a 1 baloldali erők egységén és a í közös program diadalra jutta- ; tásáért folyó közös harcon alapuló stratégia mellett. A három párt, szövetségük aiapjai- j nak megszilárdítása és kiszélesítése érdekében elhatározta, hogy megbízza a baloldali pár- ; tok összekötő bizottságát a kö- j vetkező kérdések tanulmányozásának előkészítésével: 1. a nemzetköze kapitalizmus és a franci* társadalom válsága; 2. Európa, a kollektív biztonság és a béke problémái; 3. a szabadságjogok védelme és kiterjesztése. A három párt azt is elhatá| rozta, hogy közös akciókat in- ' dit a közvélemény objektív tá- j jékoztatásának biztosítása ér- i deliében. A három párt ezzel j kapcsolatban emlékeztet arra, I hogy a baloldal közös programjában leszögezi: a rádiót és a televíziót az egész közösség szolgálatában olyan intézménnyé kell tenni, amely köteles teljes, objektív és becsületes tájékoztatást nyújtani a franciáknak. az ázsiai politikáról A New York-i Japán Társaságban tartott előadást dr. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, s a többi között kijelentette: kormánya komolyan fontolóra vette az államközi kapcsolatok normalizálását a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánnyal és az új kambodzsai kormánnyal. (Telefotó: AP—MTI—KS) Népköztársasággal fennálló kapcsolatokat érintve kijelentette, hogy az Egyesült Államok azok normalizálására törekszik, összhangban a sang- j haji közlemény szellemevei. . j szorosan kapcsolódik a KGST szervezetének erősödéséhez, az integráció kiépülésének, bővülésének folyamatához. Kezdettől a KGST-országok s mindenekelőtt a Szovjetunió jelent a magyar gazdasági élet számára biztos értékesítési lehetőséget és beszerzési forrást, ezekkel az államokkal építettük ki minden területen a gazdasági együttműködést, a szakosítástól a közös vállalkozásokig. Éppen az első budapesti KGST- ülésszakon, 1955-ben merült föl konkrét formában a szakosítási lehetőségek és a tervek összehangolásának kérdése. 1955-ben zárult le a KGST munkájának első szakasza, amikor még főként az áruforgalmi együttműködés szervezésére, a műszaki segítségnyújtásra, a tapasztalatcserékre, a tudományos és technikai szakemberek képzésére, valamint a műszaki dokumentációk és licencek cseréjére koncentrálta erőit. 1955 után áttértél! a termelési és a beruházási tervek összehangolásának módszerére, ettől az időszaktól kezdve a tagországok kölcsönös konzultációk alapján alakítják ki távlati terveiket. Akkor indult fejlődésnek — elsősorban a gépiparban és a vegyiparban — a nemzetközi szocialista munkamegosztás elve alapján a gyártásszakosítás, a tipizálás és a gazdasági együttműködés több más formája. Az együttműködés jobb megalapozására 1956-ban hozták létre az első állandó bizottságokat, 1957-ben kötötték meg a tagországok a több oldalú krilingmegállapodást. A 60-as években jelentősen fölgyorsult a fejlődés 1962-ben lépett működésbe a Barátság kőolajvezeték, amelynek segítségével öt ország kap szovjet kőolajat. 1961—62-ben alakították ki a prágai diszpécserközponttal a nagy feszültségű villamos- energia-rendszert; 1964 óta működik a közös teherkocsipark, ugyanabban az évben alakult meg a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. Időközben több közös vállalat alakult, és fontos nemzetközi együttműködési megállapodásokat írtak alá, például a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezményt. 1969-ben kezdte meg működését a KGST szabványosítási intézete, 1971-ben hozták létre a Nemzetközi Beruházási Bankot. Ebben az időszakban a KGST tagállamokban már jelentősen növekedett a műszaki színvonal. A korábban iparilag elmaradott tagállamokban meggyorsult a növekedési ütem, közeledik egymáshoz az egyes országok fejlettségi színvonala. Az együttműködés fejlesztésében mérföldkő volt 1971- ben a KGST 25. ülésszaka, ahol a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját fogadták el. Ebben az okmányszerepe ban első ízben fogalmazták meg, hogy a gazdasági integráció fejlesztésének útja az összehangolt gazdaságpolitika, a tervezésben és a prognosztizálásban való együttműködés, a nemzetközi szakosítás, a gazdasági együttműködés és a kölcsönös kereskedelem tervszerű bővítése. Alapvető a tagországai! irányító szerveinek, vállalatainak és kutatóintézeteinek mind szorosabbá váló közvetlen kapcsolata, a meglevő nemzetközi gazdasági szervezetek fejlesztése és szükség szerint újabbak létrehozása, valamint az együttműködés jogi alapjainak tökéletesítése. A tagországok az integrációs program jegyében bonyolítják le az 1976—80. évi népgazdasági tervek egyeztetésének nagy jelentőségű munkáját. A tervkoordináció során figyelembe veszik a tőkés országokban kialakult gazdasági helyzetet is, hogy annak hatásait a lehető legnagyobb mértékben kivédhessék, a KGST tagországok gazdasága továbbra is tervszerűen fejlődjön. Bár a tőkés gazdaság eseményei az utóbbi években több KGST- ország helyzetére is kedvezőtlenül hatottak, a gazdasági növekedés üteme a KGST-államokban 1974-ben sem esett vissza. Az ipari termelés az utóbbi négy évben a legtöbb KGST-országban gyorsabban emelkedett a tervezettnél, s a növekedési ütem csaknem valamennyi országban túlhaladta az 1966 —70-es évek szintjét. Korszerű új iparágak jöttek létre az integrációs folyamatban, köztük a számítástechnikai eszközök gyártása és nagy fejlődésnek indult a petrolkémiai ipar. A mezőgazdaságban jelentősen nőttek egyes termékek termésátlagai. Az utóbbi négy év átlagában a legtöbb KGST-or- szágban 7—8 mázsával több búzát takarítottak be hektáronként, mint a korábbi négy esztendőben. Az állatállomány a tervidőszak folyamán, valamennyi országban nőtt, legnagyobb mértékben Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában. A munkások és alkalmazottak átlagbére tovább emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt négy évben valamennyi KGST-or- szágban dinamikusan nőtt. Az évi átlagos emelkedés Csehszlovákiában, Magyar- országon, az NDK-ban és a Szovjetunióban 5—6 százalék, Bulgáriában és Romániában körülbelül 8 százalék, Lengyelországban pedig több mint 11 százalék volt. Nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít, hs,gy az európai KGST-országOk- ban 1974-ben ezer lakosra számítva 7—9 lakás épült. A legnagyobb figyelmet valamennyi KGST-ország az energiabázis bővítésére fordítja. 1974-ben — együtt — 1294 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek, vagyis 31 százalékkal többet, mint 1970-ben. A KGST- országok közötti együttműködés egyik központi célja az energiabázis további növelése. Ezért határozták el a legutóbbi ülésen az érdekelt tagországok egységes energetikai rendszerének létrehozását. Ennek megvalósításában fontos szerepet játszanak majd a nagy teljesítményű atomerőművek, vala- ‘ mint a szovjetunióbeli Orenburg körzetéből kiinduló "gázvezeték megépítése. Az 1976—80. évi népgazdasági tervek előkészítése során. a KGST-országok együttműködésében tehát nagy jelentőségű kérdések kerülnek napirendre. Ezéfc-t előzi meg fokozott érdeklődés a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának budapesti ülésszakát.
