Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

Értékes ajándék A pajtások válaszolnak Értékes ajándékkal lepte meg a Belügyminisztérium a nagybajomi úttörőket: egy te­levíziót kapott az iskola. Amikor az úttörőcsapat le­vélben köszöntötte a XI. pártkongresszust, azt is meg­írták: mit tettek ők, gyere­kek a községért, iskolájukért. Erre az üdvözletre válaszolt Benkei András belügyminisz­ter, és a jó munka elismeré­seként egy — akkor még ke­reskedelmi forgalomban nem levő — új típusú Orion tele­víziót küldött a pajtásoknak. Nemrég egy ünnepélyes csa­patgyűlésen — ahol értékel­ték a tanévben végzett mun­kát és kiállítást nyitottak meg a szakkörök alkotásaiból — a megyei rendőrkapitányság képviselői adták át a belügy­miniszter levelét és a tévéké­szüléket a kisdobosoknak, út­törőknek. Az iskolában szakosított ok­tatás folyik, így minden tan­teremben szükség van televí­zióra, »jól jött« az ajándék. Szeretnének egy csapatott­hont is létrehozni, oda is el­kel az Orion. Sajnos, helyük nincs — sem az iskolaépület­ben, sem máshol. Az iskola vezetői egy faházat szeretné­nek fölállítani az udvarban. A pajtások válaszoltak a belügyminiszter levelére. Meg­köszönték a gondoskodást és beszámoltak a munkáról. Az iskolai úttörőparlamenten 24 | javaslatot emeltek határozat­tá, s eddig mind megvalósult, j Jó helyre került tehát az ajándék. Présmunkát vállalunk rövid határidőre 3—5 tonnás présgépünkre. o Vegyesipari Szövetkezet, Iregszemcse (Tel.: 36). (9723) A múlt héten kiosztották a bizonyítványt az általános és középiskolákban; ezzel hivatalosan is megkezdődött a diá­kok nyári vakációja. Képünk az öreglaki iskola évzáró ünne­pélyén készült. Közületek, inu (fiitio sok, figyelem ! A keszthelyi autószerviz a minőségi csere során leadásra kerülő SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVEVÖHELYE. Előnyős feltételek! Gyors ügyintézés! Több gépkocsi leadása esetén a helyszínre megyünk. Magánosok részére bizományi értékesítés. ÜJ MOTORKERÉKPÁROK forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátva nagy választékban kaphatók. Használt alkatrészek értékesítése. Ügyintéző: Csendes István. (140918) VÍZSZINTES: 1. Francia zeneszerző. 100 éve, június 3-án halt meg. 6. Az igék egyik csoportja. Már nincsenek itthon. Hőemelkedést. Nem egész. Petőfi tábornoka (visszafelé). Utódja — névelővel. Angol író. 115 éve, június 9-én halt meg. Kiken — hangtalanul. Tároló. Sík. Vajon órájuk? Morse-hang. Vizes föld — visszafelé. G. O. Előd. Fátlan terület jelzője. Felső ruhadarab. I ll- 12. 14. 16. 17. 19. 29. 21. 23. 24. 25. 26. 28. 30. 32. 33. 1900. június 19-én született Saint-Exupéry írásának egyik híres állatalakja. FÜGGŐLEGES: 1. Nem mellé. 2. Kilát közepe. 3. Télies. 4. Táplálkoztam. 5. Tőkés Anna. 6. igeképző. 7. Magj ar írónő. 95 éve, június 10-én született. 8. Földművelő eszközeik. 10. Névelő — visszafelé. 13. Enyhe dombhajlatokra. 15. Csúnyán elárui. 17. Mozgása. 18. Mértani fogalom, többes szám­ban. 20. Magyar írónő. 20 éve, június 28-án halt meg. 22. Elme fele. 27. Idős ember 29. Éneklő hang. 30 a. Félig orom. 31. A A A . . . Beküldési határidő: 1975. június 19., csütörtök délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá; »-Gyermekke­resztrejtvény !■« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Bolívia; Laosz; Peru : Korá; Kuka. Fehér Tibor »Vasjogar» című j könyvét a következő pajtások > nyerték: Csordás Magdolna Dömötör Lajos (Kaposvár). Ha dú Judit (Csokonyavisonta), J> hász András (Marcali). A könyveket postán küldjük < Somogyi Néplap Úttörők gondozzák a játszóteret Tőr soha nem üres. Amióta fölállították a hintákat és mászókákat, naponta gyere­kek hada szállja meg. Böhö- nyén, a Szabadság utcában ala­kították ki ezt a játszóteret; tavaly tavasszal vették birto­kukba a gyerekek. 35 ezer fo­rintjába került a községi ta­nácsnak a játékok elkészítése. A parkosítás, a földegyen- getés nem került pénzbe. A szülők, a falu lakói összefog­tak és a társadalmi munka eredményeképpen — 200 tár­sadalmi munkaórát fordítot­tak rá — egy hét alatt elké­szült. A parkot és játszóteret azonban nemcsak elkészíteni kell, hanem arról is kell gon­doskodni, hogy mindig szép legyen, mindig használhatóak legyenek a játékszerek. Ez a községi tanács feladata. A helyi úttörőcsapat tagjai azon­ban segítenek a park rend- bentartásában: a gyomirtást, az utak egyengetését, a virá­gok gondozását ók vállalták. — Mit csinálsz velük? — látszunk, aztán elenge­dem őket. A nagy, üres csiga­házakat meg papírra ragasz­tom. — És a pókok? Azok nem csípnek? — Dehogynem, de azért szeretem őket. Én ha megnö­vök, állatorvos leszek. — Hányadikos vagy? — Most voltam másodikos. — Nemsokára hazamész, ugye? — Igen, elmegyek. — Örülsz, hogy elmehetsz a nagymamához és ott tanul­hatsz tovább ? Rámmosolyog, mintha azt mondaná a szeme: buta kér­dés, persze, hogy örülök. De csak annyit mond: — Igen. Azt, hogy miért nem apu­ka vagy anyuka jön erte, nem kérdezem. Nem merem meg­kérdezni. Lacika annak örül. hogy végre — bár itt is jól érzete magát —, neki is igazi otthona lesz és nagymamája. Látom, visszakívánkozik a füvek, a bokrok közé, hogy pókot keressen. Előbb még megmássza a kapufát, hogy lám, nem véletlenül kapott jelest testnevelésből, aztán teljesen elmerül a játékban. Hamarosan pedig utazik. A kis Polacsek hazaindul. D. T. Az öreglaki úttörőcsapat | parlamentjén a gyerekek csa­patotthon létrehozását kérték, j A község vezetői ott voltak a ' tanácskozáson és megígérték, j hogy megoldást találnak rá. Nem sok idő telt el azóta, és j a pajtások a gyermeknapon I birtokukba vehették a »mini j úttörőházat«. Horváth Endre iskolaigaz- | gató mostanában csak örül­ni tud: — A tanács és a község minden számottevő szerve, a szövetkezet mindig segített az iskolánknak. A megüresedett tsz-irodába helyezték át az orvosi rendelőt, és annak a helyén alakították ki az úttö­rőotthont. Segített a munká­ban mindenki, amit csak tu­dott. Az épület és a berende­zés 100 000 forintot ér. A gye­rekek sem tétlenkedtek: dol­goztak, papírt gyűjtöttek. Ed­dig egy apró úttörőszobájuk1 Bizonyítvány volt. Egy őrs fért el benne. ! Most egyszeriben három he­lyiség van, zavartalan lesz te­hát az úttörőmunka. A nyolcadikosok, bár ők j nem »érdekeltek«, oroszlán- i részt vállaltak a csapatotthon , körüli teendőkből. Erdélyi Gyöngyi kezdte sorolni, mit csináltak: — Rendet tettünk az udva­ron, virágot ültettünk, segítet­tünk a berendezésnél, takarí­tottunk. Az őrsünk vállalata mindezt. Mindenki' szívesen jött. Horváth Endre a fiúk tevé­kenységéről beszélt: — Az udvarrendezésnél mi is dolgoztunk; ástunk, földet hordtunk. Nehéz munka volt, s a lányok nem tudták meg­csinálni. Fölszereltük a füg­gönytartókat, fölszögeztük a képeket... — Szívesen gyűjtöttünk papírt, tudtuk, hogy annak az árából lesz bútor az úttörő­otthonban. Elhatároztuk, hogy hagyunk valami emléket a kisebbeknek — folytatta Bn- zánszky Attila. — A nyáron még mi is bejöhetünk a klub­délutánokra. Sutyor Irma, a csapatvezető közbeszólt: — Persze azután is, hiszen rászolgáltatok. Úgy tudom, többen akartok visszajönni ifivezetőnek. Akkor nemcsak bejöhettek, hanem a »hivatá­sotok« is ideköt majd. Kádi Csilla is ifivezető lesz. Elmondta, hogyan képzeli a foglalkozásokat az új házban. — Két terem van:« a belső klubszoba, a külső szakköri foglalkozásokhoz való. Jól ki lehet majd használni. Játék­kal kezdünk, komolyan foly­tatjuk a rajösszejövetele­ket. Magnót is hallgatha­tunk ... Ha épp van valami javítanivaló a berendezésen, azt is megcsináljuk. Eddig a tantermekben tartottuk a gyű­léseket, de ott nem lehetett olyan szabadon mozogni. Itt nagyon jó lesz. L. R. Évfordulók júniusban A kis Polacsek „Itt nagyon jó lesz'* követik a fekete pettyes bőr­golyó útját. Néhányan a fák alatt tollaslabdáznak. A sok jókedvű fiúcska a Fővárosi Tanács V. B. Balatonboglári Általános Iskolájának és Ne­velőotthonának a lakója. A tanév nekik már véget ért, s a nyári szünet mindenütt a játékok, a hagy utazások idő­szaka. Ök vajon hova utaz­nak? De inkább tegyük föl úgy a kérdést: utaznak-e va­lahova a szüleikkel? Nem nagyon. Vannak, aki­ket elvisznek a szülők így Az egész csoport ott rúgja | nyáron, vannak, akik itt ma- a labdát a balatonboglári fut- radnak az intézetben. Nekik ballpályán. Kiabálva, visítva [ csak annyit jelent a vakáció, hogy most nem kell tanulni, s egész nap játszhatnak, han- cúrozhatnak. Van köztük valaki, aki vi­szont végleg elutazik. A kis Polacsek Lacika. Érte eljön a nagymama, hogy magával vi­gye a fővárosba, ott tanul­jon tovább. Lacika a töb­biektől félrehúzódva játszik. Nem mintha szomorú, zárkó­zott fiú volna. Ellenkezőleg: mindig nevet, csibészesen. Csípnivaló arcának két göd- röcskéje is mosolyog. — Én nem szeretek focizni. — Hát mit szeretsz? — Pókot fogni meg csigát — és már mutatja is kincsét: egy parányi, fehér házú csi­gabigát. Úttörőotthon Öreglakon

Next

/
Thumbnails
Contents