Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

VtlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Tejporgyártás XXXI. évfolyam I I f. szám 1975. május 14., szerda A béke védelmében A Varsói Szerződés államai meg tudnának nyerni bár­mely esetleges támadóval szemben egy háborút, fő cél­juk mégis az, hogy megaka­dályozzák bármilyen új há­ború kitörését. Ebben a mondatban foglalható össze az európai szocialista orszá­gok katonai és politikai szer­vezetének, a Varsói Szerző­dés Szervezetének fő törek­vése, létrejöttének és két év­tizedes tevékenységének ér­telme. Húsz évvel ezelőtt nyolc szocialista állam — Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Eengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia és a Szovjetunió barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést írt alá Varsóban, egyben közös ka­tonai parancsnokságot hozott létre. így alakult meg a Var­sói Szerződés Szervezete (amelynek Albánia később hátat fordított). A hidegháború kényszert- tette ki ezt a lépést. 1955- bea ugyanis a nyugati tőkés hatalmak fölvették a Német Szövetségi Köztársaságot az Atlanti Szövetségbe, és hoz­záláttak a nyugatnémet had­sereg felfegyverzéséhez. Er­re az agresszív, az egész eu­rópai békét fenyegető lépés­re a szocialista államoknak is válaszolniuk kellett — gondoskodni kellett vedel - műkről. De akkor sem veszí­tették szem elől a távlatokat: a Varsói Szerződés alapító okmánya leszögezi, hogy az aláírók célja a kollektív eu­rópai biztonsági rendszer megteremtése. Ennek létre­jötte esetén a Varsói Szerző­dés hatályát veszti. A húsz év alatt azonban erre nem került sor, szükség volt és van a Varsói Szerző­dés mindkét funkciójára. A Szovjetunió és a köréje tö­mörült országok katonai ere­je biztosította a szocialista országok és egész földré­szünk békéjét. Közben a szervezet aktív diplomáciai munkát is végzett: mindent megtett, hogy a hidegháború felhői elmúljanak Európa egéről. Es a kitartó munka sikert hozott. A Varsói Szerződés leg­főbb vezető szerve, a Politi­kai Tanácskozó Testület; ülésem rendszerint a párt első titkárai, illetve főtitká­rai, valamint a miniszterel­nökök vesznek részt a tagál­lamok képviseletében. Ez a testület hangolja össze a testvér országok külpolitikai tevékenységét. Itt dolgozzák ki a közös javaslatokat, elemzik az adott helyzetet és határoznak az együttes dip­lomáciai lépésekről. Már az első üléseken — a* ötvenes évek végén, a hatva­nas évek első felében — ja­vaslatok sora látott napvilá­got: leszerelés, csapatcsök­kentés, atommentes övezet, meg nem támadási egyez­mény a Varsói Szerződés és a NATO között, csúcstalálko­zók. európai értekezlet. De a hatvanas évek végének, a hetvenes évek elejének kel­lett eljönniük, az eröaiányok látványos megváltozásának a Szovjetunió és a szocialista szövetségesei javára, hogy a nyugatiakat jobb belátásra lehessen bírni és fordulat állhasson be Európa életé­ben. A Varsói Szerződés két év­tizedes, következetes politi­kai tevékenységének clvhíi, r u g al m as diplomáciájának köszönhető, hogy ma a húsz évvel ezelőttihez mérten új Európában élünk. Aláírták a szovjet—nyugatnémet, a len­gyel—nyugatnémet, a cseh­szlovák—nyugatnémet szer­ződési, a Nyugat-Berlinről szóló megállapodást, a két német állam alapvetően ren­dezte kapcsolatait; munká­jának befejezéséhez közele­dik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, tanácskozik Becsben a kö­zép-európai fegyveres erők csökkentésével foglalkozó konferencia. Mindez a Varsói Szerződés államainak külön- külön vagy együttesen el­hangzott javaslatai alapján valósult meg. Erőarányokról, a szocialis­ta államok erejének növeke­déséről szóltunk, s ez való­ban elegedhetetlen volt a változáshoz, a fordulathoz. A szocialista diplomácia értett ahhoz, hogy megnyerjen az együttműködésnek olyan pol­gári politikai erőket, politi­kasokat. kormányokat, ame­lyek érdekeltek a béke fenn­tartásában, az együttműkö­dés fejlesztésében. A meg­egyezéshez mindig két félre van szükség. A Varsói Szerződés telje­síti hivatását. Tagjai biztosí­tani akarják a szocializmus építéséhez szükséges nyugodt külső feltételeket. Ez a tö­rekvés egyben egész Európa békéjét suolgálja. Nem csu­pán magunkra gondolunk, nem csupán saját országun­kért érzünk felelősséget, ha­nem az egész földrészért. A kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszünk, s ez a kollektivitás mindén államra vonatkozik, ez a biz­tonság mindenki békéjét szolgálja, ez a rendszer va­lamennyi állam minden nemzetközi vitájának fegy­veres erőszaktól mentes meg­oldását tenné lehetővé. Magyarország erejéhez mérten részt vesz a békete­remtő és -erősítő munkában. Büszkék vagyunk arra, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé éppen Budapestről bocsátotta ki az európai biztonsági értekez­letről szóló híres felhívását. Túl e formai megnyilatkozá­son azonban a magyar dip­lomácia igen sok tárgyalást is folytatott a nyugati part­nerekkel; segítette egyenget­ni a biztonsági értekezlethez vezető utat és a konferencia munkáját. Állasfoglalásaink mindig egyértelműen és vi­lágosan. érvekkel alátámasz­tottan képviselik a szocia­lista országok közös, össze­hangolt politikáját. Ez a kö­vetkezetesség és egyértelmű­ség tiszteletet keltett, tekin­télyt szerzett Magyarország­nak a túloldalon, a vitapart­nerek körében is. Magyarország nem nagy­hatalom. de erős, ha össze­fog barátaival, mindenek­előtt a Szovjetunióval. A Varsói Szerződés Szervezete biztonságérzetet ad vala­mennyi tagjának. Aki szét­néz a mai Európában, nem kételkedhet ebben. De te­kintsünk túl a földrész ha­tárain! Európa kiemelkedő helyet foglal el a világban: ha itt háború tör ki, szük­ségszerűen világégéssé fajul; ha itt tartós béke és együtt­működés valósul meg, an­nak üdvös hatása kisugárzik az egész világra. A Varsói Szerződés tehát — amelynek tagja, döntő ereje a szocia­lista világhatalom, a Szov­jetunió — nemcsak Európa nyugalma fölött őrködik. A szocialista országok felelős­séget éreznek az egész embe­riség sorsáért, és úgy vélik, hogy Európán túl más föld­részek békéjét is szolgálni tudják, szolgálniuk kell. i forradalmi bizottságokat választottak Saigonban Hat hajó visszatér Singapore-ból Saigonban befejeződött az új hatalmi szervek megalakí­tása — jelenti Valeria Szkvor- cov, a Pravda saigoni tudósí­tója. Saigon 11 kerületében — írja — több ezer helybeli rész­vételével megtartott nagygyű­lésen választották meg a ke­rületek népi forradalmi bizott­ságait. Ezek nyomban hozzá­kezdtek a halaszthatatlan köz- igazgatási és gazdasági kérdé­sek megoldásához, A kerületi népi forradalmi bizottságok tevékenységét a saigoni katonai közigazgatási bizottság irányítja és hangol­ja össze. Ilyenformán alig két héttel a bábrendszer összeom­lása után Saigonban megszer­veződött es működik a népi ! hatalom. Ez mindenekelőtt az által vált lehetségessé, hogy a lakosság támogatja az ideigle­nes forradalmi kormány in­tézkedéseit. A dél-vietnami j lakosság túlnyomó többsége teljes bizalommal van az új i hatalmi szervek iránt. A Saigonba vezető ország­utakon mindenütt élénk for- | galom bonyolódik le. Több I száz autóbusz érkezik naponta J a városba utasokkal és köz- í szükségleti cikkekkel, élelmi- , szerekkel megrakodva Nha | Trangból, Dalatból, Bien Hóé­ból és azokról a helyekről. ! ahol a közelmúltban még el- ! keseredett harcok folytak. i (Folytatás a 2. oldalon) Berettyóújfalu régi tejporgyára már nem tudta földolgozni a környék állandóan növekvő tejtermését. 1974 tavaszán ezért kezdték meg a csehszlovák gyártmányú tejporgyár szerelését, amely az ország egyik legkorszerűbb gyára. A próbaüzemeltetést befejezték; a régi és az új gyár együt­tes termelése naponta 2 vagon tejpor. Képünkön: Az új gyár porítóüzemc, ahol naponta 130 ezer liter tejet dolgoz­nak föl. (MTI-fotó — Kozák Albert felv. — KS) Megérkezett a magyar küldöttség Varsóba Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével — az országgyűlés képviseletében — tíztagú kül­döttség utazott tegnap a len­gyel fővárosba, ahol a Var­sói Szerződés szervezete meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából részt vesz a szer­ződés tagállamai parlamenti képviselőinek május 14-én és 15-én sorra kerülő találkozó­ján. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. A magyar küldöttséget — amely tegnap megérkezett a lengyel fővárosba — a repü­lőtéren Andrzej Benetszel, a szejm alelnökével az élen a lengyel nemzetgyűlés képvise­lőinek egy csoportja fogadta. Ott volt Németi József, ha­zánk varsói nagykövete is. Tájékoztató az NDK szakmunkás képzéséről Márta Ferenc az Akadémia új főtitkára A Minisztertanács — a Ma­gyar Tudományos Akadémia közgyűlésének javaslatára — Márta Ferenc akadémikust, az MTA főtitkárává, Köpeczi Bélát és Lány Istvánt, az MTA főtitkár-helyettesévé ne­vezte ki. Márta Ferenc főtitkár — Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke előtt — kedden dél­előtt tette le a hivatali esküt, Az eskütételnél jelen volt Aezél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja és Erdey- Grúz Tibor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke. A Minisztertanács Köpeczi Béla akadémikust, az MTA főtitkár-helyettesét, a kor­mány tudománypolitikai bi­zottságának elnökhelyettesé­vé nevezte ki. A béke- és barátsági hónap i keretében a Német Demokra­tikus Köztársaság szakmun- j kasképzéséről tartott tájékoz­tatót tegnap Kaposváron az j MTSZ megyei székhazában Heinz Dupnik, az NDK nagy- követségének kulturális atta­séja. A Hazafias Népfront szervezte találkozón jelen vol­tak a megye szakmunkásképző ; intézetének vezetői, szakfel- j ügyelői és a megyei tanács művelődési osztályának mun­katársai. A tájékoztatón az előadó széles körképet adott az NDK oktatási rendszeréről. Elmond­ta: a baráti szocialista állam­ban ma 1044 szakiskola műkö­dik, ezekben 300 szakmát ok­tatnak. A Német Demokrati­kus Köztársaságban 1971—72- ben egységes oktatási tervet dolgoztak ki. Náluk a szakmai képzés a kötelező tíz osztály elvégzése után kezdődik s két évig tart. akik viszont csak a nyolc osztályt végzik el, há­roméves szakipari képzést kapnak. A tanulók többsége gépszerelő, villanyszerelő, adatfeldolgozó akar lenni, s Inkább az ellátási-szolgáltatá­si szakágakban van létszám- hiány. A továbbiakban az attasé elmondta, hogy 30 ezer szak- pedagógus és 15 ezer elméleti oktató, valamint az ipari tanu­ló-otthonokban 4500 nevelő pedagógus foglalkozik au NDK-beli diákokkal. S épp­úgy, mint nálunk, az NDK- ban is nagy gondot fordítanak a felnőtt dolgozók .továbbkép­zésére. Ennek két forrnájá: a népfőiskola és az üzemi főis­kola. A sóik hozzászólásból kide­rült az is, hogy a két ország szakmunkásképzői nagyjából azonos gondokkal küszköd­nek. A négy legjobb között Kitüntették a Kaposvári Közúti Igazgatóságot A Közlekedés és Pastaügyi Minisztérium közúti főosztálya tavaly másodszor hirdette meg igazgatóságai között a munka­versenyt. Az ország tizenkilenc közúti igazgatósága közül négy bizonyult arra érdemesnek, hogy a minisztérium dicsérő oklevelét átvehesse; közéjük tartozik a Kaposvári Közúti Igazgatóság is. Tegnap az oklevél átadása alkalmával rendezett ünnepsé­gen Széles Péter igazgató ér­tékelte a kaposvári igazgató­ság munkáját. Mint mondta: az utóbbi években megnöve- kedett forgalom nehéz hely­zet elé állította őket, hiszen a gyenge teherbírású utakat szinte máról holnapra kellett korszerű, megfelelő úthálózat­tá átalakítani. Szakítaniuk kellett a hagyományos és költ­séges útépítéssel is, de az utóbbi öt évben' hatalmas volt a fejlődés: modern útépítő gépláncok jelentek meg. A IV. ötéves tervben már 215 kilo­méternyivel növelte a közúti igazgatóság a modern aszíalt- szőnvegű utak hosszát So­mogybán. Elkészült a 76-os, a 61-es, illetve a 71-es út, és még az idén kész lesz többek közt a 66-os és a Szigetvárra veze­tő út is. A IV. ötéves terv egyik ki­emelt programja volt a közsé­gek beköt^útjainak kiépítése. 18 község kapott összesei! 54,3 kilométer hosszú bekötőutat; ez 130 millió forintba került. (Megyénkben már nincs olyan j község, amelynek ne volna be- I kötőútja.) Feladataink tehát. I amelybe nemcsak az utak; ha­nem a hidak korszerűsítése is beletartozik, az igazgatóság j eleget tett. Nemcsak a technika fejlő- j dőlt a közúti igazgatóságnál: a | dolgozók munkakörülményei ] is; elkészült a nagyatádi, a fo- nyódi üzemmérnökség szociá- ! lis epülete, most épül a szán- I tódi meg a kaposvári üzem­mérnökség. Aminek legjob­ban örülnek at úttörők: ma már nem kell sok kilométert gyalogolniuk vagy kerékpá­rozniuk munkahelyükre, na­ponta a helyszínre szállítják őket a sárga ZUK kocsikon. A »tariszmyázás« — vagyis a dolgozók hideg kosztolása — is a múlté; az igazgatóság meg­szervezte a kulturált, meleg ételt nyújtó ebédelést. A megszolgált dicsérő okle­velet a KPM főosztályvezető­helyettese, Csermendy László adta át Széles Péternek. Ki­váló üzemmérnökség címet és tízezer forint jutalmat kapott a kaposvári üzemmérnökség; a fonyódi, a szántódi, a nagy­atádi üzemmérnökség, vala­mint a gépészeti osztály di­csérő oklevelet és 5—5 ezer forint jutalmat vett át. He­ten kaptak kiváló dolgozó jel­vényt, hatvanhárman pénzju­talmat. G. J.. Mai számunkban A diákok a mühelyterem- ben úgy búcsúztak középis­kolai éveiktől, hogy minden satuba beszorítottak egy szál virágot. A látvány hosszú gondolatsor papírra vetésére késztette 3. oldalon olvas­ható cikkünk szerzőjét. Most csak egyet közülük: értel­mes. képzett munkásokra van szüksége a társadalom­nak, és nem érettségi bizo­nyítványokra. A 4. oldalon található Ott­hon és család összeállítá­sunk gyakorló pedagógus szerzője a szülőknek ad ju tanácsokat. Az önállóságra nevelést korán el kell kezdeni, ami­kor a gyerek elmúlt egy vagy másfél éves. A neve­lésnek rendszeresnek, a szü­lőnek pedig türelmesnek kell lennie. Nemsokára itt az igazi utazási idény. A jövendő turistáknak adunk segítsé­get 5. oldalon olvasható cik­künkkel, amelyben a leg­fontosabb váin- és deviza­rendelkezésekről esik szó. A Somogy megyei Vám- és Pénzügyőrség pa­rancsnokának tájékoztatása alapján részletesen közzé- te&szük, mit tartalmazhat­nak az úti poggyászok, mennyi élelmiszert, cigaret­tát és italt, továbbá milyen ajándékokat szabad kivinni az országból.

Next

/
Thumbnails
Contents