Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-14 / 111. szám
Befejezte saigoni [ tevékenységét a nemzetközi ellenőrző bizottság magyar tagozata A vietnami nemzetközi el- lenőrző és felügyelő bizottság magyar tagozata befejezte saigoni tevékenységét. Dr. Né- ; meth József nagykövet veze- \ tésével tagozatunk utolsó cső- j portja is hazatért Budapestre, j A magyar képviselet a párizsi egyezmény aláírása óta j eltelt több mint két év alatt j mindvégig következetesen kiállt az egyezmény rendelke- j zéseinek végrehajtásáért, s i tevékenységével hozzájárult a < magyar és a vietnami nép ba- rútságának további erősíté- j séhez. i Népi forradalmi bixottságokat választottak Saigonban (Folytatás az 1. oldalról) — A DIFK humánus, a nemzeti érdekeket tükröző, a nemzeti egyetértés szellemében fogant politikája műid több hívet toboroz azok között a vietnamiak között is, akik nemrég még a bábrezsim ideológiai fertőjének áldozatai voltak — írja a Pravda saigoni tudósítója. A Felszabadulás rádió Bangkokban lehallgatott adásait ismertetve jelenti az AFP: — A saigoni központi piacon 60 százalékkal csökkent a zöldségfélék ára; — A tíz- és ennél több hálószobával rendelkező luxus- | működik. Hozzáfűzte: mind a villákat a forradalmi hatosé- DIFK., mind a VDK kormá- gok elkobozták tulajdonosaik- j nya érdekelt abban, hogy két- tól és állami kezelésbe vették; ! és sokoldalú alapon nemzetkö- — Tich Tam Maii budhista j zi segítséget kapjon, papot kinevezték a DIFK mel- j Dél-Vietnam lakosságának lé. a budhisták ügyeivel kap- j ez idő szerint mindenekelőtt csolatos tanácsadóvá. (A kine- élelmiszerekre, gyógyszerek- vezés összhangban van a DIFK re, ruhaneműkre,és mezőgaz- által meghirdetett vallássza- dasági felszerelésekre van j badság politikájával.) | szüksége. A VDK olyan segítA DIFK és a VDK kormá- J ség iránt érdeklődik, amely j nya szoros együttműködést ki- j mezőgazdaságának és közleke- ván kialakítani az ENSZ-szel i desének fejlesztését, valamint és szakosított szervezeteivel — j öntözőberendezésének építé- ! jelentette be az ENSZ főtitká- J sét segíti elő. , rának személyes képviselője, j A DIFK felhívásának ered- i Raymond Aubrac, aki április i ményeképpen hazaindult Sin- 16. és május 7. között Hanoi- i gapore-ból hat olyan dél-viet- ban tartózkodott. New York- nami hajó, amely a saigoni ban hétfőn újságírók előtt | bábrendszer összeomlása idehangsúlyozta; az ENSZ saigo-| jén megtévesztett menekülőin kirendeltsége zavartalanul I két vitt el az országból. Szá m vetés Vietnamról Történelmi szakasz zárult le április 30-án, saigoni idő szerint 11.30-kor, amikor a DIFK aranycsillagos zászlóját kitűzték az elnöki palotára. Befejeződött a második világháború utáni időszak legsúlyosabb és legpusztítóbb háborús konfliktusa. Ötven napos harcban egész Dél-Vietnam felszabadult, és a saigoni rendszer maradványai kártyavárként omlottak össze. Hosszú idő telik el, míg a világnak teljes képe lesz arról, milyen hatással volt a háború Vietnamra, az Egyesült Államokra és a nemzetközi politikai életre. Tény, hogy Vietnamon szörnyű sebeket ütött az amerikai háborús kaland. Az Indokíná- val foglalkozó amerikai kutatóintézet adatai szerint rendszere eleve halálra ítéltetett. Mégis: Washingtonban nem kevesen tápláltak illúziókat a saigoni rezsim »viszonylagos állóképességét« illetően. Hiszen végül 1973 elején, mikor az amerikai inváziós egységek utolsó csoportja is összecsomagolt, Thieu hadserege nem kevesebb, mint 600 ultramodern vadászbombázóval, 900 Szovjet és amerikai hadihajók látogatása A. N. Kulinyin ellentengernagy parancsnoksága alatt befutott a bostoni kikötőbe a »Bojkij« és a »Zsguesij« szovjet torpedóromboló. A második világháború óta most először kereste föl szovjet hadihajáraj az Egyesült Államok kikötőit. Képünkön: Roy D. Snyder ellentengernagy (jobbról), az Egyesült Államok első hajózási körzetének pa- raucsnoka üdvözli Kalinyin ellentengernagyot. A nácizmus fölött aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából amerikai hadihajóraj érkezett a leningrádi kikötőbe. Képünkön: Szovjet tengerészek tisztelegnek az amerikai hajók befutásakor. Cltörött a hegedűm Nóták, cigánydalok SOLTI KÁROLY VÖRÖS SÁRI BOJTOR IMRE ÜRBÁN KATALIN Konferál: DR. HEGEDŰS JÁNOS Kíséri: IFJ. OLÁH KÁLMÁN ÉS ZENEKARA. > 1975. május 26-án fél 6 és fél 9 órakor a Csiky Gergely Színilázban. Jegyek elővételben a színház jegyirodájában válthatók: Május 1. u. 29. Telefon: 11-103. _____________________________________________________(9456) 1 Főzzön Ön is KUKTA gyorsfűzőben! A Kukta gyorsfőző a háziasszonyok kedvence, időt és pénzt takarít meg! A KUKTA gyors, takarékos, prakti kus, megőrzi az ételek vitamintartalmát! Finom, ízletes ételek elkészítésére alkalmas! Használható: gáz-, villany- és hagyományos tűzhelyen. A KUKTA nélkülözhetetlen a háztartásban! Kapható; a vas- és műszaki szak üzletekben, áruházakban. Forgalomba hozza: a TITÁN Kereskedelmi Vállalat Somogy megyei Kirendeltsége, Kaposvár, Zalka M. u. 18. TSFrtklS KERESKEDELMI VALULAT _____ ( 9462) Alekszej Koszigin Tripoliban Szovjet—líbiai tárgyalások a közel-keleti helyzetről Tripoliban kedden folytatódtak a tárgyalások Alekszej Koszigin szovjet és Abdusza- lam Dzsallud líbiai miniszterelnök között. A tárgyszerű, konstruktív légkörű megbeszéléseken a lelek megvitatták a szovjet—líbiai gazdasági és egyéb együttműködés további elmélyítésével összefüggő egyes elvi kérdéseket. Koszigin és Dzsallud eszmecserét folytatott időszerű nemzetközi problémákról, köztük az arab országok elleni izraeli agresszió ■ következményeinek fölszámolásával ösz- szeíüggő, valamint más — kölcsönös érdeklődésre számot tartó — kérdésekről is. A Líbiában tartózkodó Koszigin miniszterelnök p tiszteletére adott vacsorán a szovjet kormányfő beszédet mondott. Egyebek között kijelentette: — A szovjet—líbiai kapcsolatok szilárdak és barátiak, fejlesztésük feltételei rendkívül kedvezőek. — A Szovjetunióban a két ország kapcsolatainak megszij iárdulását úgy tekintik — ; hangsúlyozta —, mint fontos elemet a szocialista és a fejlődő országok közös frontja megerősítésének az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harcban. Koszigin a közel-keleti helyzet elemzése után hangsúlyozta: — Emlékezve arra, milyen í mérhetetlen szenvedést ho- ; zott a második világháború | népünknek és más népeknek, ! nem engedjük, hogy új, világ- I méretű konfliktus keletkez- | zék a Közel-Keleten. k — Alekszej Koszigin szov- I jet miniszterelnök líbiai láto- i gatása kiemelkedő eseménye | a két ország közti kapcsolatok megerősítésének — jelen| tette ki Abdusszalam Dzsallud líbiai miniszterelnök. Hangsúlyozta: — Készek vagyunk minden vonatkozásban mindent megtenni, hogy erősítsük barátságunkat a szocialista országokkal, élükön a Szovjetunióval. A Mayaguez elfogása után Hadihajók indullak a Sziámi-öböl felé A teher Ház „iígyet: akar csinálni Az Egyesült Államok a múlt | éjszaka a Sziámi-öböl térségébe rendelte a »Coral Sea« repülőgép-anyahajót és néhány más hadihajót — jelentik az amerikai hadügyminisztériumban szerzett értesüléseiket ismertetve a nyugati hírügynökségek. Az utasítást egyértelműen összefüggésbe hozzák azzal a hétfői fehér házi bejelentéssel, miszerint »a kambodzsai hatóságok elfogták az amerikai zászló alatt közlekedő Maya- quez kereskedelmi hajót«. 4 ÉVES, 5 TONNÁS SZTENDEREKKEL ELLÁTOTT RUHASZÄLLItASRA IS ALKALMAS dobozos IFA tehergépkocsi eladó a Kaposvári Ruhagyárnál, Kaposvár, Május 1. U. 45. Telefon: 13-075/125 mellék. Érdeklődni lehet a vállalat gépkocsi előadójánál. (9449) A Fehér Ház közleményét ismertetve Ron Nessen szóvivő azt állította, hogy a Ma- yaquen »nem kémhajó és | nem volt fölfegyverezve«. Közben kitudódott, hogy a I hajó 241 tonnás rakományának egy része fegyver volt. A Mayaquez Hongkongból Thaiföld felé tartott, s hétfőn megközelített egy kambodzsai szigetet. (Ennek tényét a Fehér Ház nem hajlandó elismerni, és változatlanul ragaszkodik ahhoz a verzióhoz, amely szerint elfogása pillanatában a hajó nemzetközi vizeken tartózkodott.) A nyugati hírügynökségek arra is fölhívják a figyelmet, hogy hasonló helyzetbe került néhány nappal ezelőtt egy panamai hajó is. A Mayaquez-ügyből az amerikai törvényhozás »nemzeti becsületkérdést« igyekszik csinálni. A New York Times értesülése szerint az Egyesült Államok a Kínai Népköztársaságot kérte föl közvetítésre. Két bizottságban folytatja mnnüá'ai az aionisorampo-eriefceziet Az alomsorompó-szerződés realizálódását vizsgáló nemzetközi értekezlet — egyhetes plenáris ülésezés után — kedden két bizottságban folytat“ ta munkáját. Az 1. számú bizottság a szerződés első, második és hatodik, a 2. számú bizottság a harmadik, negyedik, ötödik cikk megvalósulását összegzi a május 23-ig tartó időszakban. Egy — immár történelmi — kép: a szabadságharcosok a polgári lakosság támogatásával március 30-án teljesen elfoglalták Dél-Vietnam második legnagyobb városát, Da Nangot. A lakosság kitörő örömmel tagadta a népi felszabadító fegyveres erők harcosait. 1961 és 1971 között 7 300 000 vietnami halt meg, illetve sebesült meg. (Mintegy hárommillióra becsülik a halálos áldozatok számát!) A laoszi háború — 1961 és 1974 között — 80 000 polgári és katonai személy életébe került, 140 ezer a sebesült. A kambodzsai háború öt esztendeje alatt mintegy 700 ezer ember vesztette életét. A Vietnam körül dúló politikai vitákban — az Egyesült Államokban — manapság nem egy olyan »vád« hangzik el a Fehér Házzal szemben, amely szerint »nem tett meg minden lehetséges erőfeszítést« a, saigoni bábrendszer megmentéséért. Minden ilyen vád képtelenség! Washington emberéletek és anyagi értékek tömegét áldozta föl a talaj tálán indokínai bábrendszerek felszínen tartására. Attól kezdve, hogy Vietnam földjén 1961 decemberében partra szálltak az első amerikai egységek, 56 ezer amerikai halt meg, és 303 ezer a sebesültek száma. Az Egyesült Államok csillagászati összeget — több mint 140 milliárd dollárt — fektetett tragikus végű kalandjába. (Csak az amerikaiak távozása után visszamaradt fegyverek értéke több mint öt- milliárd dollár.) Az Egyesült Államok saigoni nagykövetségének katonai attaséi hivatala előtt (külön városnegyedet alkotott) Thieu uralma alatt hatalmas transzparens hirdette: »Nem felejtjük el 60ha a szövetséges csapatok nemes áldozatát.« Mármint az amerikaiak és néhány, délkeletázsiai csatlós állam intervencióját, amely tüzzel-vas- sal próbált alapot teremteni a népszerűtlen saigoni rendszernek. A kormányzattal szemben álló amerikai kongresszusi körök azonban fényt akarnak deríteni arra: milyen okok idézték elő az amerikai politika kudarcát, a saigoni rendszer szégyenletesen gyors összeomlását. Az ugyanis mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy amerikai támogatás nélkül Thieu helikopterrel, a tankok és tüzérségi egységek ezreivel, jól kiképzett és fölfegyverzett 700 ezer katonával rendelkezett. És ráadásul a saigoni ármádia mögött — párizsi egyezmény ide, párizsi egyezmény oda! — mindvégig ott álltak az amerikai katonai és rendőri tanácsadók, a CIA egész hatalmas gépezete. Természetesen zavaró és roppant kínos feladat most magyarázatot adni arra, miként omolhatott össze kártyavárként ez az éveken át épített, »vietnamizált« rendszer. Mert összeomlott az első olyan pillanatban, amikor az Egyesült Államok nem tudott többé a hagyományos módon — tehát nyílt beavatkozással — védence segítségére sietni. A washingtoni hivatalos mérlegkészítésnek számolnia kell a vietnami vereség belső, traumatikus . hatásával is. »A háború az amerikai történelem múlt századának legszomorúbb fejezete« — állapította meg a Newsweek című politikai hetilap. — »És még évékbe telik, amíg világosan fölmér- hetővé válik, mit jelentett Vietnamnak és Vietnam mit jelentett Amerika számára. Gyakorlatilag szertefoszlott az amerikaiak hite vezetőiben, és sokan most meg vannak győződve arról, hogy kormányuk félrevezette és becsapta őket.« Aligha véletlen, hogy nyilvános állásfoglalásaiban Ford elnök és Kissinger külügyminiszter is igyekszik kerülni a vereség kifejezést, és természetesen a kudarc súlyának kisebbítésére is törekszik. Kétségtelen azonban, / hogy a valóságos kiutat kizárólag az amerikai politika átértékelése jelentheti. Erre az említetteken túl más nyomós okai is vannak a Fehér Háznak. A vietnami háború egykori kiszolgálóbázisa, Thaiföld az amerikai támaszpontok felszámolását követeli. Ugyanerre szólította föl az amerikaiakat Malik indonéziai külügyminiszter is.
