Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

Marcalion győzőt! a Lábod

ftWíí-N. Kinizsi 2:1 (0^1)

Csurgó, 350 néző. Vezette: Fenyvesi.

Csurgó: Jancsi — Szmolek, Máté, Polgár, C. Kovács, Hosszá (Kis- géczi), Luka, Kiss Nagy, péntek, Kovács I.. Edző: Bolia József. N. Kinizsi: Márkus — Varga, Kömpf, Gresák, Deák, Fodor, Németh, Gotvakl (Szabó), Ilics, Scgesdi, Zákányi. Edző: Szabó Pál.

Az alacsony színvonalú első félidőben a vendégek többet támadtak, és egygólos előnyhöz jutottak. Szünet után fölénybe került a Csurgó, és sikerült a maga javára fordítani a találkozót. A vendégek nem tudták sportszerűen elviselni a 'Vereséget. Először Zákányi utánrúgásért, majd Kömpf és Kuka kakaskodásért, ezt köve-, tőén Gresák és Márkus a mér- kőzésvezetővel szembeni tiszteletlenségért kényszerült a pálya elhagyására. Góllövők: Kovács L. (11-esből), Nagy, illetve Segesdi. Jók: Szmolek, Polgár, Péntek, illetve Deák, Fodor, Segesdi.

Csurgó ifi—N. Kinizsi ifi 3d)

Vörös István

Taszár—Latinca SE 0:0

Taszár, 100 néző. Vezette: Ducsai.

[ bula. A hazaiak közül senki sem játszott jól.

Kovács Tibor

Lengyeltóti—Somogy- tarnóca 3:2 (1:2)

Lengyeltóti,- 300 néző. Vezette: Pesti.

I

Lengyeltóti: Szabó — Jozó,

! Kesztyűs, Tóth, Hosszú, Schmida, Mátyás, (Szalai), Komócsin, Nagy (Csordás), Sándor, Kollár. Edző: Csordás László. Somogytarnóca: 1 Kótai — Fábián, Pintér, Honért (Sátori), Novák, Molnár, Nagy I., Kovács I. (Nagy IU.), Nagy II., Horváth, Kovács II. Edző: Bolhói ; Ferenc.

A jó iramú, kemény mérkő- ; zésen végig a hazaiak támad- ! tak többet. A vendégek csak j szórványos ellenakciókra vál- j lalkoztak. Szünet után öt perc I alatt sikerült a hazaiaknak megfordítaniuk a mérkőzést. Fábiánt vitatkozásért a játékvezető kiállította. Góllövők: Komócsin, Schmida, Sándor, illetve Nagy X., Nagy II. Jók: Az egész hazai csapat, illetve I Kótai, a mezőny legjobbja.

Lengyeltóti ifi—Somogytarnóca

1 ifi 2:1

Dr. Körmendy István

Lábod—Marcali SE 2:1 (1:0)

zott. A jobb helyzetkihasználás döntött. Góllövők: Kenéz, Ritoa. Jók: Kenéz, Vass, Kovács, a hazaiaknál nem volt kiemelkedő teljesítmény.

Balatonlelle ifi—Somogyi ifi

5:2

Varga Tibor

K. H. Vasutas—Hetes 1:0 (0:0)

Cseri pálya, 100 néző. Vezette: Vajda.

K. H. Vasutas: Szalai — Méreg, Hajdó, Kaszás, Kéki, Steller, Törzsök, Kelemen, Bakos (Tóth j.), Tallián, Tóth S. Edző: Bartha Lajos. Hetes; Siszler — Budai, Balázs, Csonka, Hegedűs, Stágl, Bíró, Dómján, Ehl (Oláh), Göncz, Landek (Egerszegi). Edző: Göncz István.

Alacsony színvonalú, csapkodó játék, és gyenge hazai csatárteljesítmény jellemezte a játékot. Inkább a védők jeleskedtek. Kelement az 50. percben feleselésért kiállították. Góllövő: Steller. Jók: Méreg, Hajdó, Kaszás, Steller, illetve Schiszler, Budai, Lam- dek.

Az ifjúsági mérkőzésre a he- tesi fiatalok nem érkeztek meg.

Simon Ferenc Barcs—Fonyod 5:2 (2:0)

Taszár: Szarvas — Koza, Beder- na (Schalm), Farkas, Varga, Zsili- na, Hirth, Ernyes, Halász (Ka- ceus), Nagy, Tóth. Edzó: Balatoni Sándor. Latinca: Török — Weisz, Balázs, Harmath, Mika, Horváth K. (Matics, Szukics (Horváth R.), Szita, Pákái, Borsfái, Tarr. Edző: Borsfái Géza.

Alacsony színvonalú, gyenge iramú találkozó, mindkét kapu előtt több kihagyott helyzettel. Győzelmet egyik csapat sem érdemelt. A 78. percben Be- dema súlyosan megsérült, és kórházba szállították. Jók: Farkas, Nagy, Tóth, illetve Török, Harmath.

Vadas Tibor

Kiss J. SE—Babócsa 4:1 (1:0) !

Babócsa, 300 néző. Vezette: : Horváth I.

Marcali, 550 néző. Vezette: Ihász.

Lábod: Márkus — Németh II., Németh I., Kovács (Koósz), Wirth, Ternai, Csabi, Lieber, Dorogi, Iván. Edző: András József. Marcali : Király — Dunkler, Ható I., Beck, Kiss, Rigó (Kusz), Pálfi, Szántó, Korona, Haló n. Edző: Bősz Ádám.

Érdekes mérkőzés! A hazaiak szinte végig egy kapura játszottak, mégis a vendégek rúgták a több gólt. A Marcali a helyzetek egész sorát hagyta kihasználhatatlanuL Góllövők: Kozma, Ható I. (öngól),

illetve Pálfi. Jók: Márkus, a mezőny legjobbja, Németh I., illetve Dunkler, Beck.

Marcali ifi—Lábod ifi 4:0

Bősz Adám

Barcs, 700 néző. Vezette: Tálas. ,

Barcs: Piros — Pintér, Karsai, Kiss, Bőrösök, Dóczi, Hoffer, Tóth j (Molnár), Gyergyák, Gulyás, Ben- : esik (Kovács Z.). Edző; Máyer György. Fonyód: Fenyvesi — Ve- csera, Gyuricza, Horváth, Pápai, I Farkas, Landor, Tavaszi, Nagy S., ! Markovics, Basics (Soós). Edző: dr. Vida János.

A kiegyenlített első félidőben a barcsiak kétgólos vezetést szereztek, melyet a vendégek szünet után három perc alatt ledolgoztak. A jól hajrá- j zó hazaiak ha nehezen is, de i megérdemelten győztek. Gól- I lövők: Gergyák (2), Bencsik, Gulyás, Tóth, illetve Nagy S., Balics. Jók: Kiss, Dóczi, Gu- j lyás, Gyergyák, illetve Farkas, i Tavaszi, Nagy S.

Kiss .1. SE: Fekete — Horváth I., Tiiinger, Bartl, Szabó, Pordán, Czabula, Halász (Horváth L.), Puha, Házi, Lcrch, Bán. Edző: Kétszeri Ferenc. Babócsa: Vangyia — Arany, Kerényi, Orosházi, viro- vecz, Vukmann, Orsós, Luczek, Csüzdi, Takács, Kiampauer. Edző : Bukovits István.

Végig a vendégek játszottak j fölényben, s helyzeteiket ki is I használták- a. szétesően játszó és ilyen arányban is megérdemelten alulmaradó hazaiakkal szemben. Góllövők: Szabó,

Czabula, Horváth L., Házi, illetve Takács (11-esből). Jók: Horváth, Szabó, Pordán, CzaBalatonlelle—N. Somogyi 2:0 (1:0)

Nagyatád, 100 néző. Vezette: Németh.

Balatonlelle: Both — Bolia, Kenéz, Vázsonyi, Bordán, Bruncz, Vass, Kovács, Androsovits, Takács, Riba. Edző: Cser László. N. Somogyi: Enzsöl — Turnár

(Papp), Hollós, Szalai, Bcre, L<i- dos, Gőczc, Giczinger, Varga, Kalmár, Kisrigó. Edző; Oláh Ferenc.

Csaknem 80 percen keresztül játszott mezőnyfölényben a hazai együttes, de a kapu előtt elfogyott a csatárok tudománya. Lados 11-est hibáBarcs ifi—Fonyód ifi 12:#

Pandúr Ferenc

A bajnokság állása:

1.

Barcs

24

19

1

4

76-26

39

2.

N. Kinizsi

24 15

5

4

76-30

35

3.

Kiss J. SE

24 16

2

6

75-32

34

4.

B.-leUe

24

13

3

8

61-40

29

5.

K. H. Vas.

24

12

4

8

43-36

28

6.

Latinca SE

24

10

6

8

39-36

26

7.

Taszár

24

9

8

7

36-42

26

8.

Marcali SE

24 10

5

9

46-3«

25

9.

Hetes

24 11

3 10

56-60

25

10.

Fonyód

24

9

2

13

43-49

20

11.

S.-tarnóca

24

7

5 12

52-60

19

12.

L.-tóti

24

7

4 13

35-55

18

13.

N. Somogyi

24

8

2 14

42-65

18

14. Csurgó

24

7

4

13

33-56

18

15.

Lábod

24

5

3

16

34-75

18

16.

Babócsa l

24

4

3

17

37-75

11

Öreg néni — fagylalttal

Az utasok már fölszálltak. A nyolcas csuklós busz éppen indult volna. A motor fel- bögött, a kalauz ujja már a csengőn volt, mikor egy fejkendős néni kapaszkodott föl a'hátsó ajtón, kezében nagy tölcsér fagylattal.

A kalauz arca elborult. A tőle telhető legszigorúbb hangon szólt rá a nénire: »Nem szabad fagylaltot felhozni a kocsira!

Az idős asszony megszeppent. Most mit csináljon? Szálljon le? De hát akkor újabb órát kell várnia...

A kalauz mintha megérezte volna ezt, pergő nyelvvel »elsorolta« a lehetőségeket: »Szálljon le, vagy dobja el a fagylaltot.« Azután, mikor látta, hogy a néni még mindig bizonytalanul áll, nyomatékosan hozzátette: »Magára várunk/«

A néni ránézett a nagy tölcsér fagylaltra. »Dobjam el a háromforintos vaníliafagylaltomat? Fiatalasszony koromban hányszor megkívántam, amikor a cukrász triciklijén megláttam a színes fagylaltgömböket... De hát akkor még a gyerekeknek se jutott rá, nemhogy nekem. Hogy megnéztek volna akkor az emberek egy ilyen nagy tölcsér fagylalttal. És most dobjam el?

A kalauz óráknak érezte a másodperceket. Ujjúval idegesen dobolt a csengő gombján. A sofőr is hátranézett: miért nem jelez már, ha egyszer »idő van«.

A néni * egyszerre csak nyalni kezdte a fagylaltot ■—• ott, ahol állt, a busz legalsó lépcsőjén. Falt, habzsolt. Kezében remegett a tölcsér, arcának ráncai még jobban elmélyültek az erőlködéstől. Minél előbb és minél többet megenni, hiszen nem szabad ennyit elpazarolni ...

A kalauz dühöngött. Hát

nem megeszi! ö már csak megeszi, ha száz ember vár is rá!

Az utasok nem figyeltek a kalauzra. A nénit nézték. Néhányon mosolyogtak, a többség azonban szomorúan nézte a fagylalttal küszködő öregasszonyt. Hogy miért voltak szomorúak? Nehéz

volna megmondani. Talán,

mert a néninek éppen ritka csemegéje okozott szenvedést. .. Talán egyszer ök is igy küzdenek majd az »apró örömökért«, amelyek már nem is valódi örömök?

Fél perc telt el. Már alig volt a fagylaltból, -mikor a tölcsér kiesett a néni kezéből, — le a járda szélére. A kalauz villámgyorsan megnyomta a csengőt, a motor újra felbőgött. A néni pi- hegve roskadt le a leghátsó ülésre. Álián csöpögött a fagylalt, de ő már fáradt volt ahhoz, hogy letörölje.

B. F.

1 ,,Zengjen dalunk

Balatoni dalostalálkoző

'l ize Hegy kórus félezer dalosa randevúzott a hét végén Siófokon, a Lidó szálló különtermében. Változatos, gazdag tartalmú találkozó

í volt, melynek méltatásakor nem is a kórusok léte, fejlő- | dése, gazdag múltú működése 1 ragad meg elsősorban, hanem i néhány kórusmű tökéletes

tolmácsolása, a zenei kompozíció hűséges interpretálása.

| Nem az előadók, hanem a

! művek oldaláról próbáljuk

i megközelíteni a dalostalálko- j zó tartalmát.

A népdalok, népdalfeldolgozások változatlan népszerű- j

! ségnek örvendenek a dalos | | kedvű szövetkezeti énekesele í j és a hozzájuk csatlakozott ta- 1 gok körében, s egyre nagyobb i teret kapnak mellettük a tör , megdalok dinamikáját, friss ritmusát idéző munkásmozgalmi ihletésű művek. Nem csappant az érdeklődés a régi zeneszerzők iránt sem, bizonyítja ezt a találkozó mottójául is felírható Vedd át a dalt című Hände l-kórusmű megszólaltatása, mellette Purcell, Pitoni, Erkel, Bach művei.

Egy arányaiban is monu- | mentális hatású mű kívánko- i zik az élre: Bárdos Hajos Kdl- j csey Ferenc A földhez című ódájára írta, s a kaposvári Vikár Kórus szólaltatta meg. A szerző következetesen kötődik a szépirodalomhoz, kó- j ruskompozícióiban különösen nagy teret kap a reformkor költészete. A földhez-t

1951-ben zenésítette meg, s| ritkán hallható. Pedig milyen , aktuális, hiszen a költő a világmindenség megismerési vágyától, a múlt században fel- j virágzó tudománytól ihletet- i ten vall az ódában. Ezt »költi át« zenébe, a mai ember gondolat- és érzésvilágához a j komponista. A Vikár Kórus | Zákányi Zsolt vezényletével nagyszerűen hitelesítette a mű j intellektuális kapcsolatrendszerét és patetikus emelkedettségét. Ami igen kevés kó- | rusnál volt tapasztalható: jól érvényesültek a műben a szó- ! lamok karakterjegyei, s ne- j mesen olvadtak harmonikus egységgé a pátoszteli szárnyalásban. A kórus emellett Bach Honszeretet kantátájának j

részletét adta elő, s Alexandrov Poéma Ukrajnáról című lírai művét. A lelkes ünnep- • lést kiváltó előadásban külö- ; nősen Magyar Róbert szólóéneke ragadott meg bennün- j két. A kórust Kardos Kálmán kísérte zongorán.

A Bárdos-mű mellett a másik nagy élmény Lóránd Me- < netének tolmácsolása, egy ha- | sonlóan nagy múltú énekkar, j a kecskeméti Kodály Kórus j előadásában. Zsiga Lászlóne vezényletével. A kortárs szer- \ ző művében a már említett j munkásmozgalmi kötődés eredetisége, őszintesége a megragadó. A Kaposvári Mynkás- kórus repertoárját is hasonló vonzalom jellemzi; gondolunk j itt Cserháti Latinca-balladá- jának, vagy Lendvay Új kor \ nyitánya című művének meg- I

Népművészeti szőttesek

A Debreceni Háziipari Szövetkezetben készült szőtteseket több mint százféle hajdúsági motívum díszíti. Ezek a nép- művészeti szőttesek, illetve szűrrátétek és szürhímzések ismertek határainkon túl Is.

szoláltatására, K lausz Róbert vezényletével. A mozgalmi dalok frissesége. ereje' hatotta át a balatonboglári vegyes kar Novikov-előadását is. s szinte rímelt rá a káli Bartók férfikar másik dala e szerzőtől: Szállj, te büszke ének ...

A művek kapcsán nem feledkezünk meg á jelenlevő szerzőről sem, mert Karai József zeneszerző-karnagy több kórust is kísért zongorán. Tímár Imre a százéves Dalkört és a Bányász női kart vezényelte. Jó okunk van arra, hogy a siófoki zenekultúráról — egyetértve Maróti Gyulának, a KÓTA főtitkárának méltatásával — külön is szóljunk. Mindkét kórus az egynemű karének kiváló példáit nyújtja, igen jó lenne, ha legalább egy kamarakórus .keretein belül találkozna a két csoport. A közös vezető jó záloga ennek. Melléjük zárkózik fel a Háziipari Szövetkezet női kara S. Szerdahelyi Katalin vezényletével, s a városi kamarazenekar kíséretével. Több Karai-művet is hallottunk a találkozón, különösen az, üde Tavaszi dal a megragadó, színes könnyedségével. A siófoki és a miskolci háziipari szövetkezet női kara adta elő.

A népdalok vegyes kari feldolgozásában a kortárs szerzők közül Bárdos Lajosnak igen nagy érdemei vannak. A Tiszai dallamokat a jászladá- nyiak kara, a Népdalkórusokat és a Dana-danát a soproni Testvériség Kórus adta elő. Az utóbbi tolmácsolásában jól érződött a folklór rusztikus színezete is. tapasztalható ugyanis, hogy néhány kórus a népdalfeldolgozást, valószínűleg a klasszikus interpretációk visszahatásaként, »túllinom- kodja«.

Ha az egységesen magas színvonal még neifi is jellemzi valamennyi résztvevő énekét, a feloldódás a dalban mindenképpen. Hiszen férj, feleség, munkatársak, kétkeziek és értelmiségiek, sőt apa és lánya találkoznak össze ezeken az előadásokon. Ezért jó, hogy van a dalostalálkozó, s ezért,érdemelnek elismerést a rendezők: a megyei KISZÖV és a siófoki házigazdák. Annak viszont kevésbé örülünk, hogy ez a randevú megmarad az egymást hallgatás szűk körében.

Bizonyos vagyok benne, hogy a somogyi szövetkezetekben — Kaposváron és Siófokon — van néhány olyan szocialista brigád például, amely meghívást érdemelt volna erre a találkozóra. Együtt bizakodunk dr. Törley Dénessel, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjével, aki megnyitójában elmondta, hogy jövőre már az új művelődési központ nagytermében méltóbb lesz rendeltetéséhez e találkozó. De nem szabad elfelejteni: az új intézmény csak egy ideig csáberő a közönség szamára, s nem helyettesítheti a folyamatos szervező és propaganda- munkát. Ez utóbbi csak emelte volna a mostani siófoki találkozó fényét is.

Tröszt Tibor

Kolhaps Mihály újra köztünk

»Gondoskodni kell arról, hogy az értékes, szocialista eszmeiségű művészeti alkotások mind nagyobb tömegekhez jussanak el« —mondta ki a közművelődési határozat. A Csiky Gergely Színház ennek szellemében szevezett új előadást az év legsikeresebb produkciójából, Sütő András erdélyi magyar író Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájából.

Szerdán este újra felcsendül a biblikus szépségű szerelmi vallomás: »Az ö fogai

hasonlók a juhoknak nyájához. melyek feljönnek a fürdőből és meddő azok között nincsen ... arca úgy láttatik, mint a hajnal, szép mint a hold, tiszta mint a nap, csak meg ne szomorodjék; akkor \ rettenetes, mint egy zászlós tábor*.

A más anyagból font mondatok csattannak! »A forradalom nem népszokás, hogy dátumokhoz igazodjék!■» Kol- haas Mihály gyötrelme« útját kísérhetjük végig, egészen a végső felismerésig.

Országos nagy siker a kaposvári előadás. Kappéter Ádámné színházi szervező elmondta, hogy a szerdai felújításra a kaposvári járásból hívtak meg embereket. Nem egy település közülük »fehér folt« volt: a helybeliek nem jutottak el a megyeszékhelyre, színházi előadást látni.

A mostani előadással nem titkolt szándéka a színháznak az, hogy a jövő évre bérleteseket szervezzen ezekből a falvakból is. Hogy a »fehér foltok« egyre kisebbek legyenek! Ezért újítják fel a tava- I lyi évad egyik legemlékezetesebb előadását (Shakespea- I re: Ahogy tetszik) is egy más i

alkalommal. Miként a színházi művészeti tanács legutóbbi ülésén elhangzott: szeretnének később egyfajta »darabbankot« létrehozni. A sikeres produkciókat együtt tartani későbbre, esetleg más évadban is.

Sütő András drámáját szer- [ dán kaposfői, kadarkúti, bár- ; dibükki, somogysárdi, igali, göllei, nagybajomi, Somogy*

! szili, visnyei tsz-tagok, mun- : kások, értelmiségiek tekintik meg. Hatszázhuszonhat em- j bér. Pótszékeket kellett berakni. A márciusban kezdődött szervezés eredménnyel járt. A siker, a sokáig világo- ló élmény sem maradhat el.

L. L.

Somogyi 5

l