Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

JPttAG PUOtETARJ AI, P<5Y E S CM TÉTEK ! Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ám: m fméf Korróziómentes könyőkcső XXXI. évfolyam 104. szám 1975. máj^: s 6., kedd Somogyi gártmunkás- kiildöitség Olaszországban Háromtagú somogyi párt­munkásküldöttség járt Olasz­országban, a Somoggyal kap­csolatot tartó Friuli — Venezia. Giulia, tartományban. A kül­döttség. amelyet Honfi István, a megyei pártbizottság titkára vezetett, április 28-a és május 3-i között tartózkodott Olasz­országban. A somogyi pártmunkások ki­cserélték tapasztalataikat ven­déglátóikkal, kölcsönösen tájé­koztatták egymást a megye, il­letve a tartomány helyzetéről és terveiről, továbbá tanulmá­nyozták a pártmunka ottani módszereit. A küldöttség talál­kozott párt- és állami vezetők­kel és részt vett a május else­jei felvonuláson is. Nagygyűlés Budapesten Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Csehszlovákia felszabadulá­sának 30. évfordulója alkalmá­ból tegnap Budapesten nagy­gyűlést rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Buda­pesti Pártbizottság és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa a Danuvia Gorkij Művelő­dési Házban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt többek között Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, dr. Ortutay Gyula, az El­nöki Tanács tagja, dr. Horgos Gyula, Kohó. és Gépipari mi­niszter, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter. Somogyi Sándor, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára és Roska István külügyminiszter-helyet­tes. A csehszlovák és a magyar himnusz elhangzása után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg a nagy­gyűlést. Ezután Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese lépett a mikrofonhoz: Huszár István beszéde Púja Frigyes hazaérkezett az EfiK-ból Vasárnap délután hazaérke­zett Budapestre Púja Frigyes külügyminiszter, aki Iszmail Fahmi-nak, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszteré­nek meghívására hivatalos lá­togatáson járt az EAK-ban. A magyar diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren Marjai József külügymínisztériumi ál­lamtitkár és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes fo­gadta. Jelen volt a fogadtatás­nál Wagih Mohamed Roushdy, az Egyiptomi Arab Köztársa­ság budapesti nagykövete is. Mai számunkban A győzelem gyökerei és virágai feleimmel mától négy napon keresztül ér­dekfeszítő sorozatot közlünk a második világháborúval kapcsolatos néhány ese­ményről. Mai riportunkban — amely a 3. oldalon olvas­ható — egy szemtanú megrázó szavakkal emlékezik vissza a len in- grádi blokád napjaira. Értékes sikert könyvelhet el a K. Rákóczi: ismét mér­kőzést nyert idegenben, s ezzel megerősítette a má­sodik helyét. Remekeltek a K. Vasas Izzó női röplabdázói is, akik a tabella tizedik helyén vé­gezlek. Többek között erről esik szó szokásos keddi — 4. oldalon kezdődő, másfél oldalas — sportkaleidoszkó­punkban, amelyet rövid tu­dósítások, elemzések, fény­képek színesítenek. A tavalyinál tízmillióval többet, tehát 62 milliós forgalmat remél az idén a Cooptourist Utazási Iroda balatoni ki- rendeltsége. Hogy mit tesz­nek a célért, arról lapunk 5. oldalán számolunk be. Somogybán ismét sok sú­lyos közlekedési szerencsétlenség történt a hét végén, a ba­jok fő oka ezúttal az ittas vezetés volt. A 6. oldalon ezenkívül tudósítunk egy gázoló segéd-motorkerék- paro* bírósági peréről is. Bevezetőben Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ne­vében köszöntötte a nagygyű- ! lés résztvevőit, majd rámuta­tott: — Csehszlovákia annak ide­jén az első államok között vált a hitlerista fasizmus világural­mi törekvéseinek áldozatává, és 30 évvel ezelőtt, éppen azon a napon — a győzelem napján — szabadult fel a fasiszta rab­ság alól, amikor a második vi­lágháború az európai konti­nensen befejeződött. 1939 sötét napjaiban, miután a náci fa­sizmus előbb megcsonkította, I majd egyszerűen elfoglalta, da- I rabokra szakította Csehszlová- ! kiát, sokak előtt talán kétsé- I gessé vált a csehszlovák álla- ; miság helyreállításának, a cseh és a szlovák nép függetlensege, I szabadsága kivívásának még a 1 reménye is. A cseh és a szlovák j népnek ezt a reményét — mint Európa annyi más nemzetéét I —a Szovjetunió hadserege vál- | tóttá valóra. A szovjet és a szovjet földön megalakult, Uudvik Svöboda vezette — csehszlovák hadsereg vállvet­ve harcolt. A csehszlovák ka­tonák harcoltak a kurszki, ki­jevi csatákban és hősies küz­delemben, súlyos véráldozatok árán a Dukla-hágónál szovjet bajtársaikkal együtt lépték át a Kárpátok gerincét, s tisztí­tották meg a fasiszta hordáktól a szlovák hegyeket, a cseh és a morva síkságot. Beszélt arról is a szónok, hogy a fasiszta uralom kezde­tén, 1939-ben ragadott fegyvert a szlovák népi ellenállási moz­galom, és az évek során a par- tizánháború mind szélesebb méreteket öltött. Soraiban ott harcolt Gustáv Husák. testvér­pártunk első titkára és Ladis- lav Novomesky, a kiváló költő és közéleti személyiség is. Szólt Huszár István arról is, hogy a magyar nép figyelem­mel kíséri a három évtizede szabad testvéri Csehszlovákia szocialista építőmunkáját. Megemlítette, hogy a világ la­kosságának alig 0,4 százalékát képviselő cseh és szlovák dol­gozók a világon megtermelt összes nemzeti jövedelem 1,3 százalékát adják. A szocialista Csehszlovákia külkereskedel­mének 70 százalékát a szocia­lista országokkal bonyolítja le. örömünkre szolgál, hogy ha­zánk a negyedik helyet foglal­ja el Csehszlovákia külkeres­kedelmi partnerei sorában. A testvérország nagyszerű fejlő­dése bizonyítéka annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja jó programot adott a szocializmus epíiésénez, s * cseh es a szlovák dolgozó nép már a fejlett szocialista társa­dalom fölépítésén dolgozik. — Magyarország és Csehszlo­vákia kapcsolataiban is új feje­zet kezdődött a fasizmus fölött aratott győzelemmel. A testvéri I együttműködéshez kedvező j alapul szolgált az 1949-ben megkötött barátsági, együtt- > működési és kölcsönös segit- ! ségnyújtási szerződés, amelyet később meghosszabbítottunk. A magyar—csehszlovák kapcsola­tokat a bensőséges elvtársi vi- ! szony jellemzi. Régi hagyo- j mányai vannak a cseh, a szlo- ! I vák és a magyar nép testvéri, ; baráti kapcsolatainak. A múlt : század végén például a magyar munkások nyújtottak segítsé­get a szlovákiai munkásmozga­lom kibontakoztatásához. Né- hány évtizeddel később, 1919- j ben a magyar proletariátus győzelme után a cseh burzsoá­zia ugyan intervenciót szerve­zett a fiatal magyar munkás­hatalom ellen, a cseh és a szlo­vák nép legjobbjai azonban számtalan alkalommal kifeje­zésre juttatták szolidaritásukat ! a szocialista forradalommal. Az 1919-ben Eperjesen kikiál­tott Szlovák Tanácsköztársa- i ság, proletár internacionalista elhivatottságát bizonyítva, el- , sőrendű feladatának tekintette, , hogy segítségére siessen a test- I véri magyar munkásosztály- ! nak. í (Folytatás a .2. oldalon) A vegyipar követelményeinek nem mindig felelnek meg a fémből készült csövek, mivel a korrózió következtében gyorsan tönkremennek. Csehszlovák' szakemberek úgy oldották meg a problé­mát, hogy a korróziv helyekre üvegszállal erősített műanyag­ból készítettek csőelemeket. Ezek elkészítése persze nem volt könnyű dolog, különösen nem egy olyan 1200 milliméter át­mérőjű, 90 fokos könyökelemé, amilyen a képen is látható. E tekintélyes méretű szerkezeti elemet és a hozzá kapcsoló­dó egyenes csodarabokat egy kénsavgyár légelszívó rend­szere számára állították elő. Nagy előnyük még az is, hogy súlyuk csak töredéke a hagyományos ariyagúakénak. Megkezdődött az Akadémia jubiláns közgyűlése Átadták a Munka Vörös Zászló Érdemrendet Tegnap délelőtt az Akadémia dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia jubiláris közgyűlése. Tu­dományos életünk legfőbb testiilete, amely most ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, a közgyűlésen összegzi a felszabadulás óta eltelt harminc, az Akadémia újjászervezése óta elmúlt huszonöt esztendő eredményeit, és előretekint a jövőbe is. A plenáris megnyitó ülésen tudományos és kulturális éle­tünk ismert képviselőin, kívül ott voltak az Akadémia tisz­teleti tagjai, a szocialista or­szágok akadémiáinak küldöt­tei és mindazon külföldi aka­démiák, illetve tudományos központok képviselői, ame­lyekkel a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolatot tart. Erdey-Grúz Tibor akadémi­kus elnöki megnyitójában át­tekintést adott az Akadémia | múltjáról, részletesen elemez­te másfél százados útjának kiemelkedőbb állomásait. Hangsúlyozta: a nagy múltú intézmény életében a legdön­tőbb változást a fejszabadulás jelentette. Az azóta eltelt három évtized alatt az Aka­démia újjászerveződött, tevé­kenysége gyökeresen átala­kult, tagsága megújhodott: olyan körülmények teremtőd­tek, amelyek között — a ko­rábbihoz képest jelentősen [ megnövekedett — feladatait méltóképpen teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban az Akadémia a közélet szerves része lett. Megváltozott a ku­tatók helyzete, megnőtt a tu­dósok tekintélye: szavuknak súlya van, felelős állásfoglalá­saikra az ország vezetéséért felelős, szervek igényt tarta­nak. Munkájukat ugyanakkor a kormányzat is nagyra érté­keli és erkölcsileg-anyagilag egyaránt támogatja: nemzeti jövedelmünk mintegy három százalékát fordíthatjuk tudo­mányos kutatások céljaira. Erdey-Grúz Tibor beszéde után Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke köszöntötte a közgyű­lést. , Losonczi Pál üdvözlő beszéde Emlékünnepség Ma uthausen ben Az egykori fasiszta koncent­rációs táborok helyen vasár­nap a lágerek felszabadításá­nak 30. évfordulója alkalmából megemlékezéseket tartottak. Ausztriában — Mauthausenben — a központi megemlékezés színhelyén húsz országból gyűltek egybe a táborok egy­kori foglyainak küldöttségei, köztük Gábor Istvánnak, a Ma­gyar Partizán Szövetség alelnö- kének vezetésével egy magyar delegáció, valamint Szőnyi Já­nos, a nácizmus üldözöttéi bi­zottságának titkára vezetésével egy 250 fős magyar csoport is. Mauthausen ezen a vasárna­pon egész nap a kegyeletes ün­nepségek színhelye volt. A központi ünnepséget az í egykori lágerudvaron égő kan- 1 delábereknél tartották. Emlék- i beszédet dr. Rudolf Kirch­schläger osztrák szövetségi el­nök mondott, aki emlékeztetett 1 a nácizmus szörnyűségeire és egyben figyelmeztetett arra, a ma élő emberiségnek feladata — megakadályozni a nácizmus újjáéledését. Ebben a közös harcban közös felelősséget vi­selnek az enyhülés érdekében fáradozó európai népek és nemzetek! A mauthauseni tábor 'felsza­badításának 30. évfordulója al­kalmából emlékparkot létesí­tettek. A magyar küldöttség Budapest rózsáit ültette ei és Budapest nevét tűzte ki a parkban. A Maufchausenból irányított melléktáborok színhelyein is rendeztek megemlékezést, j Gunskirchenben, ahol az el- I hurcolt magyarok legtöbbje szenvedett, hazái delegációnk I koszorút helyezett el. Koszo- ! rúzást tartottak a welsi teme- . tőben i.s. ahol mintegy ötezer [ magyar elhurcolt sírja van. | — Engedjék meg, hogy tol­mácsoljam a jubileumi köz­gyűlésnek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak és kormányának üdvöz­letét, s köszöntsem a megala­pításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének va­lamennyi részvevőjét. — Az Akadémia 150 éves múltja progresszív tartaljpnú reformkori alapítása óta máig azt tanúsítja, hogy a tudo­mány akkor fejlődött, a tudó­sok akkor alkottak igazán maradandót, amikor a társa­dalmi haladás érdekeit szol­gálták tevékenységükkel. A Magyar Tudományos Akadé­mia is akkor tölthetett be valóban haladó, progresszív funkciókat a tudományos élet | kibontakoztatásában és szer- j vezéseben. amikor a magyar társadalom fejlődésében olyan J mozgalmak játszottak mégha- , tározó szerepet, amelyek — , szembefordulva a reakciós és konzervatív erőkkel — a ha­za és a haladás egymást köl­csönösen kiegészítő jelszavait ! tűzték zászlajukra. E feltéte­lek nagymértékben járulták hozzá ahhoz, hogy a reform- | korban és történetének első periódusában az Akadémia nagy érdemeket szerzett nem­zeti kultúránk és nyelvünk ápolásában, nemzeti múltunk, hagyományaink feltárásában. A magyar progresszió ügyét súlyos vereségek is érték az Akadémia történetének első 120 évében, és ez óhatatla­nul visszahatott az Akadémia fejlődésére. A magyar ural­kodó osztályok haladás- és népellenes politikája hosszú időszakokra lehetetlenné tet­te a tudomány helyesen ér­telmezett társadalmi szerepé­nek intézményes érvényesíté­sét, a társadalmi haladás, a nép szolgálatát. Minden tör­ténelmi viszontagság ellenére a magyar tudományosság leg­jobbjai, köztük az Akadémia élen járó tudósgárdája — az intézmény fejlődésének min­den ellentmondása, időszakos megtorpanása ellenére is — mindig ébren tartotta a tár­sadalmi haladás gondolatát, és a nemzeti felemelkedés ügyét, a tudomány egyetemes fejlődését szolgálta munkássá­gával. megbecsülést, szerzett hazánknak, a magyar tudo­mánynak. Harminc évvel ezelőtt ú.i korszak kezdődött népünk i életében. A magyar tudo­mány legnagyszerűbb sikerei á felszabadulás óta eltelt há­rom évtizedre esnek. A ki­bontakozó szocialista társa­dalom új feltételeket terem­tett a tudományos kutató­munka számára. Országunk, erőforrásaihoz mérten, áldoza­toktól sem visszariadva biz­tosította a tudományos alko­tómunka feltételeit, bizalom­mal épített a tudományok művelőinek munkájára, a magyar nép felemelkedéséért érzett felelősségére. Az új társadalmi feltételek között a tudományos kutatásra nemes és szép társadalmi hivatás várt: szolgálni a szocializmus építését, a hazát. Tudományos életünk felsza­badulás utáni eredményeiben jelentős része van a megújult Magyar Tudományos Akadé­miának, amely az utóbbi hu­szonöt év során létrehozott kutatóhálózatának konkrét eredményei mellett fontos tudományszervezői és tudo­mánypolitikái központként is hozzájárult a szocialista tár- sadalomépítés feladatainak megoldásához. A tudomány művelői jelentős részt vállal­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents