Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

/ Nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hogy a két szocialista ország a baráti Csehszlovákia és Magyarország immár három évtizede közös úton jár. — Barátságunk — mondotta — a szocialista Csehszlovákiá­val megbonthatatlan. A ma­gyar—csehszlovák barátság szocialista meggyőződésből fa­kad. Népeink három évtizede kialakult újtípusú barátságá­nak, egymásra találásának olyan keretet ad a szocialista allamközösség, amelyet semmi­féle más társadalmi—politikai adhat. Szívből örülünk annak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagyszerű sikere­ket ért el a szocialista építés­ben. Csehszlovákia felszabadu­lásának 30. évfordulóján őszin­te szívvel, igaz testvéri barát­sággal kívánjuk, hogy minél előbb érjék el azokat a célo­kat, amelyeket saját boldogu­lásuk érdekében és az egész szocialista közösség javára és megbecsülésére Csehszlovákia Kommunista Pártja kitűzött — jelentette ki Huszár István. Beszédét a cseh, a szlovák és a magyar nép szocialista ala­pokon kialakult és erősödő ba­rátságának, Csehszlovákia szo­cializmust építő népeinek élte­tésével fejezte be. rendszer nem adott és nem is | Václav Moravec felszólalása Václav Moravec csehszlovák nagykövet mondott ezután be­szedet. Köszönetét mondott a nagygyűlés megrendezéséért, és a Huszár István által tol­mácsolt. Csehszlovákia népé­nek szóló üdvözletért, a felsza­badulásának 30. évfordulójához kapcsolódó jókívánságokért. — Népeink sohasem felejtik el az 1945. májusi örömteli na­pokat, amikor a legendás hírű szovjet seregek a felkelő Prága megmentésével betetőzték Csehszlovákia felszabadítását — hangsúlyozta Václav Mora­vec. — Soha nem felejthetjük el — mondta a szovjet nép tör­ténelmi felszabadító misszió­ját, A dicsőséges szovjet had­seregnek a fasizmusra mért győztes csapásával Csehszlová­kia szívében ért véget a II. vi­lágháború Európában és 1945. május 9. a fasizmus feletti győ­zelem és Csehszlovákia felsza­badításának napjaként íródott be a történelembe. A továbbiakban Václav Mo­ravec basája szocialista építő­munkájának nagyszerű ered­ményeit ismertette. — Munkás­ságunk, szövetkezeti parasztsá­gunk és dolgozó értelmiségünk áldozatos és lelkiismeretes munkájának mindmegannyi nagyszerű eredménye megerő­síti azt a meggyőződésünket — jelentette ki —, hogy helyes úton járunk. — Az elkövetkező dicső má­jusi napok alkalmával népünk ismételten kifejezésre juttatja szilárd elhatározását, hogy to­vábbra is mindent megtesz a szocialista közösség egységének erősítése, erejének szüntelen fokozása érdekében. Ennek a közösségnek szilárd láncszeme a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Magyar Népköz- társaság. A májusi évfordulók napjaiban Csehszlovákia dol­gozó népe megemlékezik a testvéri Magyarországnak a szocialista társadalom építésé­ben elért sikereiről, amelyek­ről a közelmúltban büszkén adhatott számot az MSZMP XI. kongresszusa. Befejezésül a csehszlovák nagykövet népeink barátságát, testvérpártjainkat, a szocialista államok közösségét és annak vezető erejét, közös felszabadí­tónkat, a Szovjetuniót, és leni­ni élcsapatát, az SZKP-t éltet­te. S. Hegedűs László elnöki zárszava-'után a nagygyűlés — amelynek programjához kultu­rális műsor is tartozott — az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Genfben megnyílt as atomsorom konferencia Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár beszédével, Inga Thorsson svéd diplomata-asszony elnök­lete alatt hétfőn megnyílt Genfben az a széles képvisele- tü nemzetközi értekezlet, amely négy héten keresztül vizsgálja majd az atomsorom- pó-szerződés végrehajtását, ér­vényesülését. majd intézkedé­seket javasol a szerződés haté­konyságának fokozására. Az atomfegyverek elterjedé­sének megakadályozásáról szó­ló szerződés öt évvel ezelőtt, 1970 márciusában lépett ha­tályba, és mint erre a hétfői nyitóülés szónokai rámutattak, betöltötte hivatását, hozzájá­rult a politikai-katonai enyhü­léshez. Thorsson asszony elnöki székfoglaló beszédében törté­nelmi jelentőségűnek nevezte a mostani konferenciát, amely hivatott cikkenként megvizs­gálni az 1968-ban aláírásra bo­csátott atomsorompó-szerző- dést, és külön elemezni egyes államok távolmaradásának, il­letve nem teljes értékű csat­lakozásának okait. Amikor a szerződés egyetemessé tételé­nek sürgető szükségességére utalt, arra is rámutatott, hogy olyan problémák támadtak a világban, amelyek öt évvel ez­előtt még nem voltak. Elsősor­ban az energiaproblémákra hívta fel a figyelmet, amelyek szoros kapcsolatban állnak az atomerő hasznosításávaL A hétfőn Genfben megnyílt értekezlet nem az ENSZ égi­sze alatt folyik, Kurt Wald­heim főtitkár beszéde azonban mégis arról tanúskodott, hogy a világszervezet a leszerelésért vállalt felelősségen belül min­den alkalmat megragad az atomfegyverkezés korlátozásá­ra. az atomerő békés haszná­latának előmozdítására. Az ENSZ főtitkára a szerző­dés leszerelési előírásaira kü­lön hangsúlyt tett, majd a fe­lelősség és a kötelezettségek »•finom mérlegében-« méltatta a nemzetközi atomenergia ügy­nökség biztosítéki, ellenőrzési rendszerének szerepét. Kurt Waldheim azzal zárta beszéflét, hogy a genfi konfe­renciának az atomsorompó- szerződés érvényesülésének megvizsgálásával és »lehető legszélesebb hozzáférhetősé­gének biztosításával« minden állam biztonságát növelni kell. Sigvard Eklund, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatója beszédében az atomenergetika nemzetközi térhódítását vázolta, hangsú­lyozva az ügynökség szerepét az atomsorompó-szerződés előírásainak betartásában. A konferencia tisztségvise­lőinek megválasztására is hét­főn került sor. Az 1. számú bizottság elnökévé — magyar javaslatra — Nigéria képvise­lőjét választották meg. A 2. számú bizottság elnöke Kana­da, a szerkesztőbizottság el­nöke Lengyelország, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke pedig a Fülöp-szigetek képvi­selője lett. A konferencia fő­titkára a finn Ilkka Pastinen. Magyarország egyike a kon­ferencia alelnökeinek és a fő­bizottság tagjainak. Ez a fő­bizottság hétfőn este összeült, i hogy a napirend meghatáro­zását elvégezze. Ma az atom- sorompó-szerződés végrehaj­tását vizsgáló nemzetközi ér­tekezlet plenáris ülésen meg­kezdi az általános vitát í Megkezdődött az Akadémia jubiláns közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) tak iparunk korszerűsítésében, a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásában. Az Akadémiának nagy ér­demei vannak a felszabadu­lás előtt hivatalosan kire­kesztett marxista elmélet £S módszer elterjesztésében is. A munkásosztály tudományos világnézetének, £ marxizmus —leninizmusnak a térhódítása minden tudományágra ter­mékenyítőén hatott, de külö­nösen a társadalomtudomá­nyi kutatás új szemléleti ala­pon való fellendüléséhez nyi­tott utat. A felszabadulást kö­vetően az Akadémián nem­csak a korábban elhanyagolt, vagy reakciós szellemben mű­velt társadalomtudományi ágak nyerték el méltó helyü­ket és rangjukat ismeret- anyaguk marxista újraérté­kelése nyomán; megújultak és fellendültek a nemzeti múl­tunkkal és kultúránkkal kap- ! csolatos kutatások is. Tudósaink nemzetközileg I is elismert eredményes mun­kája révén szélesedtek a ma- j gyár tudomány nemzetközi í kapcsolatai, Tudományos Aka- j démiánknak komoly nemzet­közi tekintélye van. Örömmel üdvözöljük a külföldi akadé­miák képviselőit a jubileumi közgyűlés vendégei között, akárcsak Akadémiánk tiszte­leti tagjait, azokat a kiváló külföldi tudósokat, akik sze­mélyesen is szoros kapcsolat­ban állnak a magyar tudomá­nyossággal, s akik velünk együtt ünnepük az Akadémia jubileumát. Az Akadémia nemzetközi tekintélyének és kiterjedt kapcsolatainak azért is tulaj­donítunk nagy jelentőséget, mert a tudományos együtt­működésnek mind fontosabb szerep jut a népek közötti megértés és a nemzetek kö­zötti együttműködés előmozdí­tásában, a világpolitikai eny­hülés folyamatának elmélyíté­sében. A szocialista társadalomban a tudomány hivatasa a tár­sadalmi haladás, a ’gazdasági és kulturális építés tudomá­nyos megalapozása, s az e té­ren felmerülő problémák megoldásának támogatása a tudomány eszközeivel. A tu­domány társadalmi, szerepét mi úgy értelmezzük, hogy a kutatómunkának egyidejűleg kettős célja van: egyrészt a konkrét társadalmi, gazdasági feladatok megoldását mozdít­ja elő, másrészt — ezzel egy­idejűleg — a tudományok bel­ső fejlődéséből adódó felada­tok megoldásával a távlati célokra is irányítja figyel­münket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa a tudományokkal szemben leg­fontosabb .társadalmi igénye­ket abban jelölte meg, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocia­lista társadalom előnyeivel párosulva, hazánkban is mi­nél gyorsabb ütemben bonta­kozzék ki a tudományos-tech­nikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. Ennek érdeké­ben tervszerűbbé kell tenni a tudományos kutatást, hatéko­nyabbá kell tenni és meg kell gyorsítani a tudományos ered­mények gyakorlati alkalma­zását. Számolva országunk le­hetőségeivel és tudományos kutatóbázisunk teljesítőké- | pességével, szélesíteni kell a ' nemzetközi tudományos ! együttműködést, el kell mé- I lyíteni a szocialista orzságok- ; kai, a KGST kereteiben meg­valósuló nemzetközi tudomá­nyos munkamegosztást. A társadalomtudományok művelőitől pártunk azt várja, hogy idejében és minél mé­lyebben tárják fel és elemez­zék a fejlődés új tendenciáit és a szocializmus építése so­rán szerzett tapasztalatok ál­talánosításával nyújtsanak segítséget a politikai döntések megalapozásához. Adjanak alkotó válaszokat társadal­munk fejlődésének kérdései­| re, s valósítsanak meg szoro- | sabb együttműködést a mar- j xista társadalomtudományi ! kutatás és a tudatformáló te- ; vékenység között, érezzék fel- ' adatuknak a szocialista köz- gondolkodás állandó fejleszté- j sét. Világosibban körvonalaz- j zák szocialista távlatainkat, ! mutassák be a szocialista élet- j mód fölényét a kapitalizmus- í sál szemben. Tisztelt ünnepi közgyűlési A Magyar Népköztársaság : Elnöki Tanácsa a tudományok fejlesztésében és nemzeti kul­túránk ápolásában elért ered­ményeiért, a felszabadulás óta kifejtett tudományszervezői és | tudománypolitikai tevékeny- i ségéért, a tudományi és a szo- ‘ cialista társadalomépítés össz- í hangjának elmélyítéséért, a társadalomtudományok mar­xista—leninista szellemű mű­velésében kifejtett tevékeny­ségéért a Magyar Tudományos Akadémiát — megalapításá­nak 150. évfordulóján — a Munka Vörös Zászló Érdem­renddel tüntette ki. Örömmel teszek el-get an­nak a megtisztelő kötelessé­gemnek, hogy e kitüntetést átnyújtsam a Magyar Tudo­mányos Akadémiának. Kívánok a jubileumi köz­gyűlésnek jó munkát, sok si­kert, valamennyiüknek jó egészséget alkotó munkájuk­hoz. Losonczi Pál nagy tapssal fogadott beszéde végén át­nyújtotta ErdeV-Grúz. Tibor­nak az Akadémia részére ado­mányozott Munka Vörös Zász­ló Érdemrendet Kádár János levele az Akadémiához Ezután Erdey-Grúz Tibor felolvasta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának a jubiláló Aka­démiához intézett levelét. A levél igy hangzik: Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy tiszte­lettel köszöntsem a megalapí­tásának 150. évfordulóját ün­neplő Magyar Tudományos Akadémiát és tolmácsoljam a Magyar Szocialista Munkás­párt üdvözletét és jókívánsá­gait. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása olyan korszakban történt, amikor a történelem a polgári átalaku­lás feladatait tűzte napirend­re, s amikor a társadalmi ha­ladásért, a nemzeti felemel­kedésért és a nemzeti függet­lenségért vívott harc céljai egybeestek. Az Akadémia lét­rejötte maga is a küzdelmek egyik jelentős állomása volt. A tudomány a magyar tár­sadalomban azonban nemcsak a felszabadulás után, népi ál­lamunkban nyerte el méltó helyét, s az azóta eltelt há­rom évtizedben tudta betöl­teni az Akadémia ezt a funk­ciót, amelyet megalapítói szántak neki, a szocializmust építő magyar nép olyan felté­teket teremtett a kutatómun­ka kibontakoztatásához, ame­lyek lehetővé tették a magyar tudomány felzárkózását a vi­lág tudományos élvonalához. A szocializmus azért is biz­tosítja a tudomány fejlődésé­nek feltételeit, mert társada­lomátalakító tevékenységében nem nélkülözheti a valóság törvényeinek ismeretét, a tu­I domány művelőinek aktiv közreműködését, a szocializ- í mus és a tudomány egymás­ra utaltak és szövetségesek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt erre a felismerésre I alapozza tudománypolitikáját, j Bízik tudósainkban, a tudo- , mány művelőiben. Igényt tart | részvételükre a politika for­málásában is. Pártunk vall­ja: a tudomány egészséges fejlődése feltételezi a kutatás [ szabadságát, s támogatja az újat felelősséggel kutatókat, j az olyan tudósokat, akik az : új problémák iránti fogékony­ságukat és az új kérdések al- j kotó megoldásának képessé- j gét párosítani tudják a né­pük, hazájuk, a társadalmi ; haladás és a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel és felelősséggel. Szívből gratulálok ahhoz a magas kitüntetéshez, amely­ben a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa részesítet- j te a Magyar Tudományos , Akadémiát a jubileum alkal- I mából. Ez a kitüntetés az | Akadémia sokoldalú tudomá­nyos és tudományszervezői 1 tevékenységének elismerése mellett egyben kifejezi a tu­domány növekvő szerepét és megbecsülését szocialista tár­sadalmunkban. A Magyar Szocialista Mun­káspárt azt várja a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy — méltón dicső múltjá­hoz — vegyen részt a fejlett szocialista társadalom építé- S sében. A Központi Bizottság nevében kívánom, hogy az Akadémia és tudósai érjenek . el további tudományos sikere- I két, munkálkodjanak esz­! méink, célkitűzéseink megva­lósításán, ahogy eddig is tet­ték: népünk javára. A közgyűlés részvevői nagy tapssal fogadták a Központi : Bizottság első titkárának üd- j vözletét. Erdey-Grúz Tibor I meghatott szavakkal mondott j köszönetét az Elnöki Tanács elnökének üdvözlő szavaiért, 1 az Akadémiát ért magas ki- j tüntetésért és Kádár János [ megtisztelő leveléért. — Akadémiánk minden tag- I ja nevében ígérem, hogy a jö- j vőben még nagyobb erői eszi- i téseket teszünk a haladás ér- i dekébeny még sokoldalúbban, I mélyebben szántóan törek- | szünk arra, hogy segítsük pártunk és kormányunk poli- j tikájának megvalósulását, a I fejlődés további útjának egyengelését és meggyorsítá­sát. I Ezután Köpeczi Béla ákadé- i mikus mondta el főtitkári ex- ’ pozéját, amelyben az Akadé- | mia intézményeinek 30 éves j fejlődését elemezte. Köpeczi Béla beszéde után Sőtér István akadémikus tar- j tott előadást, majd Erdey- | Grúz Tibor- akadémiái díjakat i'adott át. A Magyar Tudomá- j nyos Akadémia Elnöksége az j 1975. évi akadémiai aranyér- I met Pál Lénárd akadémikus­nak adományozta tudományos, | tudománypolitikai és tudo- I mányszervezési munkásságá- j nak elismeréséül» Délután Pocii Zsigmond Pál akadémi- ! kus adott elő Tudománypoli- ! tikai kérdések a másfél szá- : zados Akadémián címmel. A közgyűlés ma a tudomá­nyos osztályok üléseivel foly- 1 tatja munkáját. Nyugatnémet tartományi választások Á szeizmográf jelzése Nem túlzás a megállapítás,! fália Nyugat-Németország ! na—Vesztfália viszont igen, hogy nemcsak a Német Sző- , legnépesebb közigazgatási j a szeizmográf-jelleg ezút- vetségi Köztársaság határain . . , j tál jogos. Nos, a Saar-vidé­belül, de azokon messze túl is j 8y 8 ’ ’ sadr \ í ken, bár valóban minimális nagy érdeklődés előzte meg a.| őék történelmi, földrajzi es j többséggel, a szociáldemokra­Győzel mi un két» tartományban vasárnap j egyéb okokból sajátos helyze- lebonyolított választásokat. A { tet foglal el az ország poli- megkülönböztfetett figyelem- ükai szinké pében. nek csak részben az az oka. j hogy a két tartomány közül j Az érdeklődés mindenek- az egyik, Észak-Rajna—Veszt- j előtt annak szólt; hogy 1976­ban országos választásokra j kerül sor és a helyi ; aránya feltétlenül olyan szeiz­mográfnak tekinthető, amely I löbbé-kevésbé pontosan tük­| rözi ga pillanatnyi tömeghan­! gulatot, illetve az abból kö­vetkező politikai erőviszonyo- Kat. nép Hanoiba n Hanoiban tömegdemonstrációval ünnepelték meg a dél- vietnami hazafias erők győzelmét. Képünk a hanoi opera- haa előtti téren áthaladó ünneplőket mutatja. (Telefotó: AP—MTI—KS) A jobboldali propagandagé­pezet nénany hettel ezelőtt, az emlékezetes emberrablási ügy lyapcsan hasonló szeiz­mográf-jelleget tulajdonított a nyugat-berlini helyi válasz- űasoknaK is. Miután azonban annaa ebenere, hogy az anar­chisták megtettek"' a reakció­nak az emberrablás szívessé­gét, nem az általuk várt ered­mény született. Straussék és Springerék sürgősen abba­hagyták a nyugat-berlini pél- dálózást. Ismételjük: azért, mert az eredmény nem tet­szett nekik — és nem azért, mert Nyugat-Berlin az érvé­nyes egyezmények értelmében nem tartozik a Német Szö­vetségi Köztársasághoz. A Saar-vidék és Észak-Raj­ták és szabad-demokraták koalíciójának sikerült elhódí- taniok a többséget, amelyet pedig 1974 óta birtokoltak. Ez az eredmény előreláthatóan kihat majd a Bundesrat, a szövetségi tanács összetételére ■ i$, ahol eddig a keresztényde- voksok | mokraták többségben voltak. Az észak-Rajna—vesztfáliai i ideiglenes, hivatalos végered- j mény pedig az, hogy bár 1970- í hez képest valamelyest a CDU is növelte szavazatai számát, j ez mind az SFD-nek, mind az | FDP-nek a kereszténydemok­ratákénál nagyobb számban sikerült. így az eddigi 102 helyett 105 képviselőt küld­het a 2000 fős parlamentbe az SPD—FDP koalóció. Mit mutat tehát a szeiz­mográf? Azt, hogy a reakció által várt földcsuszamlás el­maradt, a belpolitikai hatal­mi viszonyok változatlanok. Ez pedig a gazdasági meg­torpanás és a tömeges elbo­csátások időszakában főleg azzal magyarázható: a külpo­litika és ezen belül a bennün­ket is közvetlenül érintő, ún.: »keleti politika« változatlan, tömeges támogatásávaL i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents