Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

Száz év — száz gyertya KÉT VÁLASZTÁS KÖZÖTT A tortának emeletesnek keP! lennie, hogy elférjen rajta a gyertyaerdő, s a virág is any- nyi, hogy mozdulni sem lehet. A mozgás persze azért is ne­héz, mert Teréz néni három fia, tizenhárom unokája, tizen­két dédunokája mind igyeke­zett eljönni. Ki Pécsről, ki Szigetvárról utazott ide, az ün­nepre: özvegy Rajczi Istvánná született Boda Teréz tegnap volt százéves. Kaposváron lakik, a het­venhez közeledő Károly fiánál, akinek családja sze­rető gondoskodással veszi ■ őt körül. Amit igencsak megérdemel, hiszen a sa­ját három gyermeke mellett még férje korábbi házasságá­ból származó másik négy gyermeket is fölnevelt. Pedig nem volt könnyű, mert az öz­vegység hamar utolérte, s a gyerekek aprók voltak. Rajcziéknál napok óta süt­nek-főznek, nem győzik az aj­tót nyitni a jókívánsággal ér­kezőknek. Teréz néni szemmel láthatóan, élvezi, hogy körülöt­te forog a világ, és jókedvűen emlékszik vissza: »Én olyan szép lány voltam, hogy min. denki megfordult utánam. Mindenki odagyűlt a bálban, ahol én táncoltam, énekel- j tem.« És hamarosan — ki hin­né — dalra fakad: »Járnak-e j a fonóba, mint régen . . .« Öt évvel ezelőtt, amikor eltör­te a lábát, az orvosok lemond­tak róla, gipszet sem kapott. A csont összeforrt, s ha segít­séggel is, de Teréz néni jár. Fiatal kora óta epebántalmak gyötrik. Oda se neki, ma is él­vezi a finom falaitokat, s a vö­rös bort is csak tisztán szere­ti. Tegnap, mikor az Arany ut­cai óvodások és a Petőfi isko­la úttörői dallal, vemssel kö­szöntöttek, elérzékenyült, s összecsapta kezét az ámulat­tól, mikor Ilisics Ferenc, a ! Kaposvári Városi Tanács jó­kívánságaival egy gyönyörű j virágkosarat is átadott neki. I G. J. Rengeteg a belvíz, sokfelé földön az őszi árpa Zivataros helyzet a határban A májusi eső aranyat ér — de mint a tények bizonyítják előfordul, hogy az »aranyból« is sok, ami van. Hovatovább nap mint nap megérkezik a most már nem kívánt eső, s ráadásul olyan széllel, vihar­ral; amelyik a megye egyes helyein súlyos gondokat okoz. — Két nap alatt száz milli­méter csapadék hullott ná­lunk! — mondta tegnap Jkm" fér Imre, az egyesült babócsai szövetkezet elnöke. — Ponto­san még nem is tudjuk meny­nyi, de rengeteg a belvíz. — Milyen kultúrákat érint a károsodás? — Szánté minden növényün­ket. Reggel — bár szemerkélt megint —, ahol lehetett, hoz­záfogtunk a belvizek leeresz­téséhez. Más mimikát úgysem tudunk végezni, a földekre ezen a héten nem lehet rá­menni. — Sikerültbe megmenteni a takarmányt a zivatarod elől? — Sajnos nem. A fű silózá­sát szakította meg az idő, de ami még nagyobb baj, mint­egy huszonöt holdon kinn ma­radt a lucerna, és erre már nem is számíthatunk, tönkre­megy. Háromszor is forgattuk a rendeket, de mindig közbe­jött az eső, képtelenek voltunk megmenteni. A délvidéki szövetkezet gondjainál talán még több a baja a tabi domvidék egyik nagy gazdaságának, a török- j koppányi Koppány völgye szö­vetkezetnek. — Éppen most mérjük és jelentjük a kárunkat a bizto­sítónak — mondta tegnap te­lefonon Matesz Pál. — Száz­százötven hektáron áll a bel­víz, csaksam az összes kuko­ricánkon van. Olyan erővel zú­dult az eső, hogy a domboikról tizenöt-húsz méteres sávokban a termőfölddel együtt a kuko­ricát is lemosta. Most me­gyünk körbe számba venni, hogyan tudjuk ezt újabb ve­téssel pótolni. Mind a közös, mind a háztáji kukoricában jelentősek a károk. A télen nem dolgoztak a tológépek, nem volt hó, most használatba kerültek: ezekkel takarítottuk és takarítjuk most is az utak­ra lemosott harminc centis iszapréteget. — Érintette a vihar a gabo­nákat is? — Szinte minden. őszi ár­pánk összekuszálódva a földön fekszik. Annyira megdőlt, hogy most fő a fejünk, miként tudjuk ezt betakarítani. Arról nem is beszélve, hogy az érté­kes pillangósaink fele kint van renden. Legalább egy hét óta jóformán megállt minden munka a határban. Tegnap reggel újabb esőket jósolt a meteorológia. Nagyon jó lenne, ha valami tévedés csúszna a prognózisba! V. M. Alapkőletétel Tegnap délelőtt a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat új budapesti planetáriu­mának alapkövét ünnepélyes külsőségek között helyezték el a Népligetben, a Néprajzi Mú­zeummal szemben levő terüle­ten. A résztvevőket — tudo­mányos szakembereket, egye­temi hallgatókat, diákokat, érdeklődőket — Ponori Thew- rewk Aurél, az Uránia Csillag­vizsgáló és a planetárium igazgatója üdvözölte, majd dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta: az új létesít­ménnyel nemcsak Budapest közönsége gazdagodik, hanem az egész ország. Az új csillagászati objek­tum elkészítése során a tesrvé- 1 zők alkalmazkodnak azokhoz a távlati elképzelésekhez, me­lyek szerint a Népligetet kul- túrparkká fejlesztik. Az 500 főt befogadó kupolatermet kör alakú kiállítási csarnok veszi körüL A planetáriumot 1976 végére adják át Kapcsolat a választókkal A jelölő gyűlések időszakában sok helyen latol­gatják: a körzetben élő és jó munkájáról, közösségi maga- tartásáx-ól ismert embert je- löljenek-e képviselőnek, vagy olyat, akinek ;a közéleti te­vékenység már országos hír­nevet szerzett. Ha a képvi­selői munkának, csak egy-egy sajátosságát emeljük ki, ak­kor az egyiknek is, a másik­nak is vannak előnyei, de ha e tisztséggel szemben tá­masztott követelményeket ösz- szességiikben nézzük, akkor teljesen mellékes, hogy a képviselő a helyszínen él-e vagy a választókerülettől tá­volabb. Az alkalmasság leg­fontosabb feltétele, hogy a képviselő mennyire képes népgazdasági szemlélettel gondolkodni, mennyire tudja a »nagypolitikát« és »a helyi politikát« helyesen össze­egyeztetni. Néha éppen magúknak a képviselőknek kell szembe­szállniuk azzal a téves nézet­tel, hogy a képviselő a kör­zet »kijáró embere« és kö­telessége, hogy különböző előnyöket harcoljon ki vá­lasztópolgárai számára. Sze­rencsére ilyen jellegű meg­győző munkát ma már egyre kevésbé kell végezniük. Ha nem is meghatározó a lakossággal való kapcsolattar­tást illetően, hogy melyik képviselő hányszor fordul meg választópolgárai között, a fölmérések azt mutatják, hogy az utóbbi években az ilyen közvetlen kapcsolatok formái is bővültek, tartalma­sabbak lettek. A képviselői beszámolók, fogadónapok je­lentős tömegeket mozgósíta­nak. A képviselők rendszerint negyedévenként tartanak be­számolókat, havonta, kétha­vonta fogadónapokat, és a községeket, a különböző vál­lalatokat, intézményeket, gaz­daságokat is programszerűen látogatják. Az ilyen összejöveteleken, látogatásokon nemcsak a kép­viselők ismeretei bővülnek a választókerület életéről, az emberek gondjairól, kívánsá­gairól, hanem a választópol­gárok is közvetlenül tájéko­zódhatnak készülő, fontos tör­vényekről, jogszabályokról, a várható fejlesztésekről. A va­lóság feltárásának igen al­kalmas eszközei ezek a be­szélgetések, találkozások. A tapasztalatok gyűjtésének az Szüts László u m l \l J POKOLTUZ mmmmmmmmmmmmtmii Somogyi Néplap 6. Tudja.' ahogy megközelítet­tük a fúrótornyot, gumicsiz­mában és vízhatlan köpeny­ben, a fejünkön, bányászsisak­kal, egyszerre meghűlt ben­nünk a vér. Pedig a torony al­jában ugyancsak forró volt a levegő a feltörő víztől is, meg a látványtól is. Micsoda erő szabadult ki a kezünk közül, atyaúristen! Állandóan úgy éreztük, hogy a következő pil­lanatban szétveti az egész tor­nyot, a föld megnyílik alat­tunk s mindenestől elnyel ben­nünket. A cső sírt a nagy erőfeszítés­ben, de nem engedett. Elképzelheti, milyen munkát végeztünk mi ott. Nem részle­tezem, ezt nyilván, elmondták magának. Én azt akarom elmondaim, hogy bennem mi ment végibe attól kezdve. Akár hiszi, akár nem: a legfeszültebb pillana­tokban, amikor minden kis mozdulatra ügyelni kellett, amikor már nem tudtuk, hogy a forró szennyes lé vagy az iz­zadtság marja az arcunkat, bennem akkor is folyton a fel­támadt emlékek kavarogtak. Zsuzsával a kollégiumban ismerkedtem meg. Odahaza egyetlen gyerek voltam; anyám szülésznő, és minden­áron orvost akart belőlem ne­velni. De nem vettek fel az egyetemre, hát addig járt Ponciustől Pilátusig, amíg az ápolóképzőre sikerült bejut­nom. Így kerültem a kollégi­umba. Anyámnak az volt a terve, hogy utána újra nekiru- gaszt az egyebemnek, a képző­ről talán, majd sikeresebben. Nekem semmi tervem sem volt. Orvos szívesem, lettem volna, de alapjában véve ne­kem mindegy volt, hogy mit fogók csinálni. Jól akartam élni. A kollégiumban csak a háló­szobákat különítették el, egyébként egész nap együtt lehettünk a lányokkal. Ott vet­tem észre először, hogy én mi­lyen »jó vagyok« a lányoknál. Zsuzsa sem mutatkozott ki­vételnek. Ügy csüngött rajtam esténként a klubban, mintha a bálványa lennék. Pedig többet tudott nálam, vagyis őszintéb­ben igyekezett tanulni. De ta­lán épp az én könnyedségemet szomjazta. Nehéz bor szódát kíván. Zsuzsa árvalány volt, úgy küzdötte fel magát az ápolónő- képzőig, s állandóan tele volt aggodalommal. Vérévé vált a szorgalom, a többre törekvés. Gondolom, jólesett neki egy kicsit lazítani velem. Már az első hetekben igen jóba lettünk. Hanem, jóba let­tem én ott másokkal is, és ahol sokan kínálkoznának, ott egy­valakivel nehéz kezdeni vala­mit. Én hát azok közé sorol­tam Zsuzsát, akikről azt tar­tottam, hogy csak az alkalom hiányzik hozzájuk. Félre ne értsen! Nem olcsó kalandokkal akarom én itt un­tatni. Azt akarom, hogy meg­értse: milyen emlékekből táp­lálkozott az az érzés, amely ott a fúrótorony aljában fel­tört belőlem. Olyan messziről tört fel és olyan erővel, akár­csak a föld mélyéből a forró víz. Sötétedésig dolgoztunk annak a forró víznek a zuhata- , gábam Sikerült a legfonto­sabb alkatrészeket leszerel­nünk. Nagy értékeket mentet­tünk meg ezzel, csakhogy az igazi érték, a gáz továbbra is szabadon szökött a levegőbe, a szennyes lével együtt. Látja, a természet is néha mennyire könnyelmű. No, szóval, bealkonyodott már, amikor elvonultunk a fúrótorony alól. Elképzelheti, milyen látványt nyújtottunk. A libalegelőn úgy vettek körül bennünket, mintha egyenest a pokolból jöttünk volna. — Mosakodjanak le! — mondta a tröszt főmérnöke. — Nem sok értelme lesz — mondta a harmadik brigadé- ros. — Amott sem járnak kü­lönbül. Az időközben összesereglett harmadik brigád ugyanis — csatlakozva az elsőhöz — már ásta a csatornát. Mert csator­nát kellett ásni. A víz hihetet­len gyorsasággal gyülemlett a bakhátak között, s elsősorban a faluszéli házakat fenyeget­te, de félő volt, hogy az or­szágutat is átlépi, elönti a le­gelőt, s onnan megintcsak ve­szélyezteti a falut. Még előbb, persze, a mi felvonulási tele­pünket. Mindenképpen el kel­lett vezetni, hiszen minden­képpen nehezítette a fúróto­rony megközelítését. (FolytatjukJ is jó módszere lehet, ha a képviselők választókerületük minden jelentős eseményén igyekeznek részt venni. Igén jól kamatoztathatják munká­jukban például a falugyülése- j két. Az is általánosan elfoga- i dott gyakorlat, hogy mielőtt a helyi tanácsok döntenének a fejlesztésre fordítható össze­gek sorsáról, kikérik a kép­viselők véleményét. Az anya­gi lehetőségek és igények leg­többször nincsenek összhang­ban, ilyenkor gyakran maga a képviselő áll a társadalmi munkafelajánlások, anyagi hozzájárulások szervezésének az élére. Az ilyen tevékeny­ség nemcsak a község, a vá­ros gyorsabb gyarapodásá­ban, szépülésében mutatkozik meg előbb-utóbb, de a kép­viselő és választóinak kap­csolata is sokkal elmélyülteb­bé válik. A képviselői munka színvonalának emelésében egyre nagyobb szerepük van a megyei képviselőcsoportok te­vékenységének is. A csoport­üléseken készülnek fel a kép­viselők a következő ülésszak­ra, valamint a bizottságok vi­táira. Amikor egy-egy megyei csoportülésen megtárgyalják a tennivalókat, a képviselők sa­ját körzetük helyzetét szem­besíteni tudják a megyei hely­zettel, új tapasztalatokat sze­rezhetnek, amelyek jóvoltából sókkal reálisabb álláspontot tudnák elfoglalni az ország- gyűlési bizottságok vitáiban, vagy éppen a parlament ple­náris ülésén. A megyei csoportok mun­kájában is meghonosodott az a gyakorlat, hogy egy-egy té­mát a helyszínen, a leginkább érdekelt járásban, városban, üzemben vagy gazdaságban tárgyalnak meg. A Borsod me­gyei képviselőcsoport — hogy csak néhány példát említsünk — a múlt év őszén Putnokon tárgyalt a megye kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­teiről. A Veszprém megyei képviselők az elmúlt ciklusban egyszer Ajkán ültek össze, ahol a magyar—szovjet tim­föld- és alumíniumegyezmény végrehajtásának tapasztalatait elemezték. A Vas megyei kép­viselőcsoport ugyancsak a múlt év nyarán a Nyugat-ma­| gyaromszági Fagazdasági Korrn binátban — ahol a hazai for- j gácslapgyártás fő bázisa van — tartotta ülését, megtárgyal­ta a bútoripari termékek mi­nőségével, értékesítésével, ga- ) ran.ciális javításával összefüg- í gő kérdéseket. A Heves me- ! gyerek pedig, amikor a zöld- (ségiterniesztés helyi feladatait elemezték, ellátogattak a He­vesi Állami Gazdaságba, a he­vesi termelőszövetkezetbe, va­lamint megismerkedtek a kis­körei vízlépcsővel és annak öntözőrendszerével. Amikor várható volt, hogy a parla­mentben egyes nagyberuházá­sok helyzetét is megvitatják, a Fejér megyei képviselőcsoport a Dunaújvárosban épülő' hul- lámpapírgyárban tartotta meg ülését. Arra is volt példa, hogy a képviselőcsoport nem elége­dett meg a saját megyéjében összegyűjthető tapasztalatok­kal, ezért elment más me-; gyekbe is a témát megvizsgál­ni, jó módszereket gyűjteni. A Szolnok megyeiek is ezt tették, amikor arra keresték a vá­laszt, hogyan lehetne olcsób­bá, gyorsabbá tenni az állami lakásépítést városaikban. Mindezekből kitűnik; hogy a választókerületi mun­ka a képviselők tevékenységé-’ nék igen fontos része. De csak része, mert a szocialista nép­képviselet követelményének azok tudnak legjobban megfe­lelni, akik mind a bárom szinten: a választókerületben, a szákágak szerint tagozódó állandó bizottságokban és ple­náris ülésszakon egyaránt helytállnak, aktívan tevékeny-; kednefc. Keserű Ernő Jubileumra készülnek A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. A nemzetisé­gi szövetség 1955 óta szervezi hazánk mintegy 220 ezer né­met ajkú lakosának kulturális életét, feljeszti az anyanyelvi műveltséget, őrzi és ápolja a nemzetiségi foklórt. A szövet­ség titkársága szerdán kihelye­zet ülést tartott Pécsen, s az országos jellegű — szeptembe­ri — ünnepség előkészítéséről tanácskozott. Növényvédelmi tájékoztató A szőlőkárosítók elleni védekezés A házikerti és a nagyüzemi szőlők veszélyes kártevőjének, a szőlőmolyoknak első lárvái megjelentek a Kaposvár kör­nyéki házikertekben. A töme­ges lárvakelés miatt időszerű és sürgető feladat az ellenük való védekezés. Az első nem­zedék hernyói a leveleket, zöldbimbókat, virágrészeket, vagy a már kötődött fürtöket rágják. Könnyen felismerhe­tők finom, fehér szövedékük­ről, amelyben egyszerre több szürkészöld hernyó is károsít. Szőlőinkben, nagyüzemben és házikertben egyaránt, je­lentős fertőzést okoz a szőlő- gubacsatka. Különösen erős a fertőzés a Kaposvár környéki és a Balaton-parti szőlőültet­vényekben. Kái’tétele hasonló a peronoszpóráéhoz, de attól könnyen megkülönböztethető: az atkával fertőzött levél szí­nén kiemelkedő, gubacsos fol­tok találhatók, és hiányzik a peronoszpórára jellemző úgy­nevezett olajfolt. Az atkás fertőzések megszüntetésére a védekezést haladéktalanul el kell végezni, mielőtt a fiatal levelek súlyosan károsodnának és a kártevő az egész lombfe­lületen elterjedne. A védeke­zésre javasoljuk a szőlőmoly és az atkák ellen hatásos Bi 58 EC, Unifosz 50 EC 0.1, Fosz- fotion 0,2, Anthio 40 EC 0,1— 0,15, Anthio 25 EC 0,lS—0,2 százalékos oldatát. Közismert, hogy a Ditrifon és a Sumithion 0,2, a Safidon 0,25 százalékos oldata csak a szőlőmolyher- nyókat pusztítja, a szívogató atkák ellen hatástalan, tehát a védekezés végrehajtása során ezt a tényt feltétlenül vegyük figyelembe. A lehullott csapadék és a párás, meleg időjárás kedvező feltételeket teremt a szőlő- peronoszpóra fertőzésének, áz első tüneteket (olajfoltok meg­jelenését) már az elmúlt héten tapasztaltuk Kaposvár, Kapos- fő, Kadarkút körzetében. A szőlölisztharmat fejlődésének és a fertőzés terjedésének ked­vező időjárás hatására ez a kórokozó is rendkívül korán megjelent megyénk szőlőiben. A betegségek elterjedésének megakadályozása végett rend­szeresen védjük szőlőinket A peronoszpóra elleni védelemre javasoljuk a Dithane M—45, Zineb, Orthocid, Antracoll 0,2 százalékos, a Miltox Special, Recin Super, Cuprosan Super D 0,5 százalékos, a Cupravit, rézoxiklorid 0,5 százalékos ol­datát, valamint a lisztharmat ellen a Thiovit, Pol-Sulkol 0,4, Karathane FM—57 0,1, Ka- rathane LC 0,05, Fundazol 0,1 százalékos oldatát. A felsorolt gombaölő, vala­mint rovarölő szerek egymás­sal keverhetők, s a kombinált védekezés végrehajtható. Me­gyénkben mindenütt észlelhető az áttelelt burgonyabogár- nemzedéktől származó lárva­kelés, ellenük a védekezést haladéktalanul meg kell kez­deni, mielőtt a fiatal növény- állományban jelentékeny kárt okoznának. Védekezésre fel­használható a Sevin 85 WP, Ditrifon 40 WSC, Ditrifon 50 WP, Safidon 40 WP, Satox 20 WSC 0,2, Fiiból E 0,3 százalé­kos oldata, valamint a Ditri­fon 5 porozóból 20—25 dkg száz négyzetméter területre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents