Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

Választási gyűlés Siófokon Tanai Imre mondott beszédet Képviselőjelöltek Ifj. Sári János A bognármű- ....—' A Hazafias Népfront vá­lasztási gyűlést rendezett teg­nap délután Siófokon., a Du­nántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat nagy­termében. A siófoki üzemek­ből érkező választópolgárokat egy jelmondat fogadta": A vá­lasztási gyűlések a politizálás fontos fórumai. A választási gyűlés elnöksé­gében helyet foglalt Tanai Im­re, a megyei pártbizottság tit­kára. Tóth János, a városi párt- bizottság első titkára, Pomucz János városi népfrontelnök, a 6. számú választókerület két képviselőjelöltje, a vendéglátó vállalat vezetői. A Himnusz elhangzása után Czabula Éva elmondta Juhász Gyula A munkásotthon homlo­kára című versét, majd Já- nossy Gábor, a gyűlés elnöke méltatta a most megkezdődött választási gyűlések jelentősé­gét. Ezután Tanai Imre mondott beszédet. Amit ígértünk, teljesítettük — Alig-két hét választ éli bennünket attól a naptól, ami­kor hazánk felnőtt lakosai az urnákhoz járulnak, hogy a kö­vetkező ciklusra megválasszák országgyűlési képviselőiket. Hétmillió állampolgár, hazánk lakosságának mintegy 70 szá­zaléka választ és szavaz. Sza­vazatával véleményt mond az eddig követett politikáról és állást foglal abban is, hogy he­lyesli az országépítésre, a nép- jólétemelésre, a fejlett szocia­lista társadalom építősére a párt XI. kongresszusán kidol­gozott és elfogadott nagy nem­zeti programunkat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy népünk egyetemes, nagy ügyének szol­gálatában együttműködhet a magyar haza minden hű fia, aki szereti ezt a földet, ezt a népet s gazdagítani, gyarapíta­ni akarja ezt az országok Eb­ben a küzdelemben részt vál­lalhat mindenki, aki egyetért velünk abban, hogy diadal­maskodjék a szocializmus ügj^ej a Magyar Népköztársaságban — Hagyomány és kötelesség, hogy ilyenkor, választások! előtt felmérjük, mit végeztünk el a négy év alatt, hogyan si­került valóra váltani az előző választások során tett ígére­teinket. Most, pártunk XI. kongresszusa után, amely meg­bízható és igaz számvetést ké­szített, könnyebb a dolgunk eb-1 ben. Emelt fővel állhatunk I népünk elé. Kijelenthetjük. ■ I amit ígértünk, teljesítettük. | Lényegében valóra vált az a : program, amelyre a választók I négy évvel ezelőtt oly egysé­gesen adták szavazatukat.' Az I elvégzett munka tudatában i mondhatjuk: népünk fáradozá­sa nem volt hiábavaló, a párt' és a dolgozó néo közös erőfe- j szítései megérlelték gyümöl-1 csőket. Nagy lépést tettünk előre a szocializmus építésének j útján. A négy esztendőben so­kat változott az ország képe, i s benne a mi megyénk sorsa j is. Tovább szilárdult a társadalom egysége — A négy esztendőben ha- j zánkban kiegyensúlyozott volt j a belpolitikai helyzet. Szocia- i lista rendszerünk, a munkás- osztály hatalma toróbb erősö­dött Ezt a helyzeteit a podi- ! tikai stabilitás, a törvényesség, a közrend és a szocialista de­mokrácia fejlődése, a társa­dalmi és tönnegszervezelefk sze­repének növekedése jellemez­te. Munkásosztályunk, pa­rasztságunk, értelmiségünk egyetértőén, cselekvőén támo­gatja a párt politikáját. E fo­lyamatban meghatározó sze-i repe volt, van és lesz a mun­kásosztálynak, mint a társa- | dalom tudatos eszmei, politi­kai vezetőerejének és úgy is, mint alkotó, teremtő erőnek, hiszen az előállított nemzeti; jövedelemnek jóval több mint felét az ipar és az építőipar A takarmánybetakarítás a soros munka Egy hónap múlva lesz Péter és Pál, az aratáskezdés hagyo­mányos ideje. Arról érdeklőd­tünk Greguss Lászlótól, az. Ál­lami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei Fő­osztályának növénytermesztési ágazatvezetőjétől: hol tartanak az időszerű tennivalóikkal, s milyen fejlettek a múlt év őszén vetett kalászosok. — Gazdaságaink tavaszi ve­téseivel általában elégedettek vagyunk. A 304 hektár tavaszi árpa szépen ka faszol, s a 126 hektár zab is jól fejlődik. A 302 hektáros borsóterületből van olyan rész, ahol már vi­rágzik a növény. A 654 hektár burgonyánál jő a tőszám. A 682 hektár napraforgó ugyan­csak biztatónak ígérkezik, ma­dárkár sem érte. — Nagy területen termeszte­nek az állami gazdaságok ku­koricát, s a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolai Tangazda­ságban cukorrépát. A kániku­lai meleg, majd az azt követő eső, lehűtés hogyan hatott ezekre a növényekre? — Cukorrépát 550 hektáron vetettek, ebből 26 hektáron ne­hezebben kelt ki, mint a töb­bin. A vetés idején ugyanis zá­por áztatta a földet, s a nagy melegben cserepes lett a ta­laj. Az utóbbi napok esőzései azután meglazították a fel­színt, sőt a mélyebb réteget is. így a gond megszűnt. Persze, ez a körülmény a gyomnövé­nyeknek is kedvez, elég sok a gaz. A kukorica magja 10 736 hektáron került földbe gazda­ságainkban. A kezelési száza­lékkal elégedettek vagyunk, tő­hiány nincs, jóllehet gyengébb csíraképességű hibrideket is vetettek az üzemek. Nyilván­valóan segített elkerülni a bajt, hogy súlytöbblettel vetet­tek. Az 1809 hektár silókuko­rica szintén megfelelően ki­kelt. — Megkezdődött a takarmá­nyok betakarítása. Ez az idő­járás nem kedvez a lekaszált állománynak, a szenakészités- nek. — 2147 hektáron van lucer­nájuk a somogyi állami gazda­ságoknak, mo6t az első kaszá­lás háromnegyedénél tarta­nak. Szilázst, szenázst és szé­nát készítenek belőle. Baj az, hogy a szénának szánt meny- nyiség egy része renden ázott vagy ázik, tehát minőségileg sokat romlik, illetve csali szi- lázsnalk lesz alkalmas. Termé­szetesen az értékesebb pillan­gósnak, a lucernának a betaka­rításán szeretnének mielőbb túljutni gazdaságaink, ezt kö­veti majd a 387 hektár vörös- herének, továbbá a réteknek a kaszálása. Minden üzemben van egy-két NDK-gyártmányú gépsor, a lucernánál ezek se­gítenek. — Mi a szakember vélemé­nye az őszi kalászosokról, alig egy hónappal az aratás előtt? | — Sajnos, eléggé erős liszt­harmat- és torzsgombafertőzé- I seket észleltünk az őszi gabo- { nákban. A lisztharmat kiHönö- j sen a Bezosztája és a Kavkáz j búzafajtáknál veszélyeztet, a torzsgomba pedig foltokban károsít azokon a helyeken, ahol tavaly ősszel búza után búzát vetettek. Érthető, hogy j vannak ilyen területek, hiszen } a közismerten mostoha időjá- ! rásban nem várhatták meg a í vetéssel mindenütt, hogy a ku- j korica lekerüljön a tábláról. A , torzsgomba a Libelullát is fe- [ nyegeti, pedig ennél a fajtá- | nál eddig még nem volt ilyen veszély. A vegyszerek nem hoznak eredményt, mert való­színű, hogy már a talajok fer­tőzöttek. Érre fölhívjuk a gazdaságok figyelmét. A talaj- fertőtlenítés sem megfelelő hatású a gombakártevő ellen — mondta beszélgetésünk be­fejezéseként a megyei főosz­tály növénytermesztési ágazat- vezetője. H. F. munkásai teremtik meg. A társadalom minden tagja előtt világos, hogy a munkásosztály megbecsülésének fokozása, helyzetének állandó és rend­szeres javítása fontos közér­dek. Ezt a célt szolgálta a párt és a kormány több jelentős intézkedése az utóbbi évek­ben. Számottevően növekedett a munkások száma és aránya a párttagfelvételekben. Töb­ben kerültek az állami, a köz­életbe, társadalmi tisztségek­be. A munkások bérét közpon­tilag emelték, a tehetséges fizikai munkások előtt szélesre tártuk a műszaki felsőoktatás kapuit. A jövőben nagyobb számban kell vezető posztra állítani, előléptetni a munká­ban és társadalmi közéletben kiemelkedő, arra alkalmas fi­zikai dolgozókat, nőket és fia­talokat. A munkásoknak a ve­zetésbe. az üzemi élet irányí­tásába való hatékonyabb be­vonását szolgálják az üzemi demokrácia fejlesztésére ho­zott intézkedések. Ezeket a társadalr ú szempontból igaz­ságos lépéseket a dolgozó pa- raszitság, az értelmiség és más dolgozó rétegek kedvezően, egyetértéssel fogadták, indo­koltnak tartották. Megértették, hogy e lépések jól szolgálják az egész társadalom érdekeit, fejlődését. Mindezek alapján megállapítható, hogy tovább erősödött, szilárdult a társa­dalom egysége, összeforrottsága nagy szocialista céljainkkal. Munkáslia!a!am—néphalalom Tanai Imre ezután a gaz­dasági építőmunka eredmé­nyeivel, feladataival, Somogy fejlődésével, az emberek élet­viszonyaival, -körülményeivel foglalkozott. Kiemelten ele­mezte az idegenforgalom, s ebben Siófok helyét és szere­pét Hangsúlyozta, hogy le­gyen e város és környéke ösz- szekötö kapocs Magyarország és a külföld között. Lakosai legyenek büszkék, hogy en­nek a szocialista Magyaror­szágnak az állampolgárai, ér­zékeltessék, hogy jó ebben a szocialista hazában élni. — A párt vezető szerepének erősödése mellett minden eredmény, siker forrása ab­ban keresendő, hogy tovább szilárdult hazánkban a pro­letárdiktatúra. A tömegek ér­tik, hogy a munkásosztály ha­talmának erősítése minden dolgozó osztály és réteg alap­vető érdeke, hiszen a mun­kásosztály a hatalom gyakor­lásába bevonja a termelőszö- I vetkezeti parasztság, az ér­telmiség és más rétegek kép- i viselőit; ezért mondhatjuk, hogy a munkáshatalom a szó | nemes értelmében egyszers­mind néphatalom is. Izmoso- ! dott a dolgozó osztályok egy- , sége, összeforrottsága, tovább erősödött a munkában és a harcban a népi hatalom szi­lárd tartóoszlopa, a munkás— ! paraszt szövetség, a szociális- ! ta népi, nemzeti egység, mely- j nek szükségességét mind na- • gyobb tömegek értik meg, és | mindennapi cselekedeteikkel \ ennek az egységnek a további ; erősítésén munkálkodnak. . Szocialista fejlődésünk, továb- j bi előrehaladásunk nagyon ; Eontos, azt mondhatnám, nél­külözhetetlen feltétele a szó- | cialista demokrácia további I kibontakoztatása. teljesebbé tétele. A párt ebben a mun­kában is elöl jár és példát mutat, további lettekre ösztö­nöz. Nyílt lötvényalkotás A megyei pártbizottság tit­kára felidézte az országgyűlés : négyéves tevékenységét, kü­lön kitért a törvényalkotás demokratizmusának növeke- : désére. A nyilvános vitában a j dolgozók ezrei, tízezrei járul- j tak hozzá okos, megfontolt javaslataikkal ahhoz, hogy a törvények az élet valóságos igényeit fejezzék ki. A XI. kongresszus éppen ezért szor­galmazza a törvényhozás tár­sadalmi nyilvánosságának to­vábbi erősítését. — Nagy és nemes feladat előtt állunk — mondotta. — Az országgyűlési választódtok politikai munkáját, előkészíté­sét jó belpolitikai és jó nem­zetközi helyzetben végezhet­jük. Pártunk a XI. kongresz- szusán felvázolta a továbbfej­lődésünk, a fejlett szocialista társadalom felépítésének nagy programját. Ezt a Hazafias Népfront elfogadta. Azt ké­rem, hogy június 15-én szava­zatukkal is erősítsék ezt a politikát. Ezután a 6. sz. választóke­rület két képviselőijelöltje: Fecser Péter és Klabuzai Mik­lós mutatkozott be. A gyű­lésen részt vevők közül ha­tan kértek szót, s a város fej­lődésével kapcsolatos kérdése­ket tettek fel. Ezekre Tóth János első titkár válaszolt. A választási gyűlés a Szózattal fejeződött be. hely . a munka­helye, de is­merete, érdek­lődése, tevé­kenysége mesz- sze kiterjed a műhely falain túlra. Tudja, mi történik az egyesült nágo- csi szövetkezet legtávolabbi községében, is­meri, milyen gond nyo­masztja éppen a vezetőket, mi foglalkoztatja az embereket, ki szorul segít­ségre, és ki az, aki az örömét szeretné meg­osztani. Töp­reng, vélemé­nye van — és ennek a véle­ményének min­dig őszinte nyíltsággal ad hangot. Nehéz lenne végiglapozni a szövet­kezet vezetőségi üléseinek jegyzőkönyvét, és kigyűjteni belőle azokat a közösséget szolgáló, hasznos, jó javaslato­kat, melyeket ő terjesztett elő. s amelyek azóta így vagy úgy, de mindenképpen a nagy csa­lád boldogulását, szebb életét szolgálták. A szövetkezet elnöke így emlékezett meg róla: »Mi, ve­zetők tudjuk a legjobban, mennyire szívén viseli a szö­vetkezet fejlődésének ügyét, társainak, az itt élőknek a sorsát.« Innen, Nágocsról származik, itt nőtt föl, itt ismerte meg a szegényparasztok keserves, sanyarú sorsát. 1941-ben szü­letett. Az emlékei kitörölhe­tetlenül elevenek. Ismerte nagyanyja zsúpos házát, ma is látni véli a malomudvari cselcdházat, ahol gyerekkorát töltötte, tudja, mit jelentett Rubidó báró mosókonyhájában négy családdal együtt lakni, és a háború miatt szétszakított családban élni. Hétéves volt, amikor először találkozott édesapjával. Az emlékek ki- törölhetetlenek. Tudja, honnan indultunk, hova érkeztünk, és tudja azt is, milyen út áll még előttünk. Ifj. Sári János családja egyike volt annak a tizenhét­nek, mely az ötvenhatos vi­harban is kitartott a szövetke­zet mellett, ö akkor már bog­nártanuló volt. Három év múlva, amikor szabadult, szakmunkás lett, majd bevo­nult katonának, már világosan látta a célt: visszatérni a szü­| lőfaluba, dolgozni a saját és a társak, a közösség szebb éle- I téért. 1957-től KISZ-tag, 1966- tól párttag és munkásőr. Csil- l lapíthatatlan tenni akarásá­val, a köz érdekében végzett áldozatos munkájával korán 1 közmegbecsülést vívott ki ma- ] gának; a pártszervezetben ve- ! zetőségi tag, a munkásőrség­ben szakaszvezető-helyettes, és két éve, az egyesülés óta, vezetőségi tagja a szövetkezet­nek is. — Közülünk való — mondta róla egyik munkatársa —, is- I meri és éli a munkásember | életét. Együtt érez, együtt i gondolkodik velünk, és ott se­gít, ahol tud. Ami tőle telt, i megtett eddig is mindent ér­tünk. Azt hiszem, mi tudjuk I a legjobban, hogy neki sze- I mély szerint is része van azokban az eredményekben, melyeket szövetkezetünk kü­lönösen az egyesülés óta el- ; ért. i Harmincnégy éves munkás­ember, messze lát a műhely falain túlra. Képek 1974-ről A mindennapok egy-egy mozzanatát villantják föl a Magyar Távirati Iroda fotó- riporterei szerdán megnyílt ki­állításukon. Tavaly készült ha­zai és külföldi riportjaikból mintegy 60 képet és képsort mutatnak be Budapesten, az MTI Vadas Ernő-termében: a szocialista építés számos bizo- I nyítékát. Uj élet az aranyhomokon Megyénk déli részén az elmúlt években hatalmas gazdaságok alakultak. Több ezer hold szántóval, három­öt falu határában gazdál­kodnak. A legfiatalabb ter­melőszövetkezetek közé tar­tozik a homokszentgyörgyi Egyesült Aranyhomok Tsz. öt község lakói a tagjai: Ho- mokszentgyörgy, Kálmáncsa, Szülök, Lad és Patosfa tar­tozik ide. Ez év január el­sejétől gazdálkodnak közö­sen, csaknem tizenegy ezer hektáron. Az egyesüléssel mintegy kétezer ember kezd­te el a munkát a homokta­lajokon. Mert néhány kisebb rész kivételével mindenütt aranysárga homokból bújik elő a gabona, a kukorica. Még egy adat, mely érzékel­teti, mekkora is ez a szö­vetkezet: a terület két leg­távolabbi pontja közötti tá­volság mintegy 20 kilométer. A gazdaság központi iro­dájában, Kálmáncsán, Hor­váth Lajos termelési elnök­helyettessel és Béke György központi agronómussal be­szélgettünk az eltelt öt hó­napról, és arról, hogy a kö­vetkező hónapok mit hoz­nak. A növénytermesztésben, a növényfajták kiválasztásá­ban a talajukhoz keli igazod­ni. Burgonya, gabonafélék, kukorica a fő növények. — A vetésszerkezetben nem volt változás — mondja Horváth Lajos. — A terme­lőszövetkezetek az egyesülés előtt elvégezték az őszi talaj­előkészítést, a vetést, így itt már nem lett volna célszerű változtatni. A főbb növény­félék mellé még felvettünk a sorba olyanokat is, melyek termesztése elsősorban nép- gazdasági érdek. Ezek közé tartozik a napraforgó. Cu­korrépát is termesztünk a kötöttebb talajokon, dohány pedig 40 hektáron van. A szül oki rész koráb­ban dohánytermesztésével vált híressé. Azóta az itt ki­alakult fajta teljesen eltűnt, már csak régi feljegyzések tanúskodnak róla, milyen is volt, no és a nagyatádi do­hánybeváltó falán egy bar­nára száradt dohánylevél. — Nem is olyan régen — meséli Beke György — a mostaninál 3—4-szer na­gyobb területen termesztet­tek dohányt ezen a vidéken. Hogy a terület egyre csök­ken, annak oka egyrészt a munkaerőhiány, a fiatalok már nem szívesen végzik a nehéz kézi munkát. Másrészt pedig a régi száritópajták tönkrementek, egyre keve­sebb van belőlük. Ez a növény tehát lassan eltűnik a környékről, helyét átveszi a burgonya, a kuko­rica. A szövetkezet a kuko­ricát az IKR tagjaként ter­meszti. Két gépsorral csatla­koztak a rendszerhez. Most várják az új Rába—Steiger traktorok megérkezését. A burgonyatermesztésben a barcsi társulás tagja a szö­vetkezet, hatszáz hektárral. Jövőre egy 700 vagonos tá­roló építését tervezik, mely­nek költsége 30 millió forint lesz. A növénytermesztési ágazatot szolgálja majd az új, iker, Bábolna típusú szá­rító is, mely ugyancsak 30 millió forintba kerül. A vetésszerkezeten a jö­vőben sem kívánnak lénye­gesen változtatni, csupán a pillangósok arányát növelik majd. Az állattenyésztésben sem történt változás. Szarvasmar­hával, sertéssel és baromfi­val foglalkoznak. Jelenleg 600 tehenet tart a szövetke­zet. Most épül egy 450 férő­helyes hízómarhaistálló, ra­gasztott faszerkezetes. Egy másik istállót átalakítanak 100 férőhelyesre. Itt tartják majd azokat a teheneket, melyekkel kizárólag borjakat neveltetnek. Az állattenyész­tésben 1978-ig nem tervez­nek más beruházást. Először a növénytermesztést kell úgy gépesíteni, hogy minél kevesebb kézi munkára le­gyen szükség. Ebre évente 9—10 millió forintot fordíta­nak. Mindez előfeltétele an­nak, hogy megvalósítható legyen az ágazati vezetés. Jelenleg ugyanis a gazdaság­ban még üzemegységrend­szer van. Ezt körülbelül két év múlva váltja fel az ága­zati rendszer. Addigra min­den szükséges gépet besze­reznek, és lehetőség nyílik komplex brigádok alakítá­sára. A legtöbb gondot a munkabérrendszer kialakí­tása okozta. A termelőszö­vetkezetek közül kettőben még munkaegységrendszer volt. A munkabéralapok ösz- szege 29 millió forintra rú­gott. Ha szigorúan ehhez tartjuk magunkat, akkor a kálmáncsaiak elégedetlenek lettek volna, hiszen koráb­ban itt fizettek legtöbbet, így azután növelni kellett az alapot. A másik gond: minden községben más szokások ala­kultak ki. Ezeken a szokáso­kon pedig nehéz változtatni. A személyi problémák egy­mást érték az első hónapok­ban, azután, ahogy múlt az idő, egyre ritkultak. Az em­berek egyre inkább megér­tik, hogy ez a jobb út. Dán Tibor Súmogyl Néplapí 3

Next

/
Thumbnails
Contents