Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

A fűrészgépek között úsz ballagó A nemzetközi színházi fesztivál magyar előadása U nnepvárók megilletődött ] pillanatai a csurgói gimnázium öreg fái alatt. A sötét öltő- i nyök fennkölt méltóságát fi- ! nőm szirmú rózsák, szerény | szegfűk csokrai oldják... Aj hozzátartozók kezében, ajándé- J kos doboz, arcukon várakozás. | A ballagás hagyományos film­je pereg a patinás iskolaépület előtt. A megszokott kép most mégis szokatlan.: Az érettségi­zők némelyikének hajában ősz szálak ezüstje látszik, a virá­got tartó kezek is kidolgozot­tak, s a ballagásra várók tar­tásából érezni: nemcsak a kö­zelgő vizsga az egyetlen, váll­ra nehezedő gond. Munkások ballagnak a Cso­konairól elnevezett »oskola«' csarnokábafi. Csendesen, egy­szerűen, mint akik tudják: hiába közeli az iskolapad, messzire röpültek már a fel­hőtlen diákévek. De érezni mégis, négy éven át közük volt ehhez az iskolához, és most már ők is azok közé tartoznak, akik elmondják: »Csurgón vol­tam középiskolás«. A fenti képpel összefüggő, de sokkal köznapibb, prózaibb dolgokról esik szó a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság csurgói fűrészüzemének irodájában. Geleta Ferenc üzemvezetővel. Kocsis Miklós főmérnökkel és Hanyvári Csa­ba műszaki tanácsadóval az üzem dolgairól beszélgetünk. Felelevenítem a régi tapaszta­latot, újabb után kérdezve: ho­gyan állnak most a kétlaki- sággal. az ezer munkást alkal­mazó fűrészüzem dolgozóiból miként lesz valóban munkás, az ipar mit változtat az em­berek körülményéin, gondola­tain. — Az előrelépés egyik alap­ja az, hogy jó középvezetőink legyenek. Megértsék az embe­rek, hogy nemcsak a kétkezi munkásra van szükség, hanem a .középszinten irányítókra is; hogy vezetni nemcsak a ráter­mettség dolga, hanem tanulás kérdése is. Négy évvel ezelőtt a csurgói gimnázium és az üzem műszaki vezetőinek köz­reműködésével indult a faipa­ri szakközépiskola. Harmincán kezdtek, tízen az első év után abbahagyták. A többi húsz most ballag. Köztük kétkeziek, az üzemi pártvezetőség és a KISZ-vezatőség titkára is. Áll­ták a sarat. Van, aki már most is művezető, van, akiből ez­után lesz középvezető ... Nem bíztunk az »importban«, úgy éreztük, az üzem munkásságá­ból kell kinőnie a vezető gár­dának. A hallgatókat Gál Ambrus iskolaigazgató búcsúztatta ,az iskolától, aztán a menet leka-1 nyarodott az üzem felé. És a í kapuban virággal, szép szóval, [ őszinte kézfogással, ajándék- j kai várták őket a munkatár- I sak. Egy édesanya, egy feleség j büszke könnyekkel nézte a j fiát. emberét a sorban. S ők az osztályfőnöknőt karon fogva bejárták az üzemet. Az isko­lában búcsú, itt újrakezdés ... Köszöntésükre megállították a gattereket, megszólaltatták a szirénát, egyszóval jelezni akarták: úgy érzik, hogy a hallgatók sétája esemény. És amikor a menet az irodaépü­lethez kanyarodott, csak ak­kor zúgtak fel ismét az elektro­mos fűrészek, a villamos gya- luk és a gyantaillatban • friss forgácsok röpültek szerteszét. Varga Jánosné osztályfőnök egy kivételével fiatalabb va­lamennyi tanítványánál. Ma­gyar—francia szakos, nemrég még a debreceni egyetem elő­adásain és szemináriumain készült a pályára. — Ez volt az első osztá­lyom . . . Tudtam, itt másfajta osztályfőnöki munkára van szükség. Ezek az osztályfőnöki órák amolyan üzemi fórumok is voltak, hiázen az emberek vállalati kérdésekről vitáztak. Eleinte csak néztem ... Aztán I a vitázó kedv más medret is I talált, beszéltünk a családdal, j a tanulással, a politikával j kapcsolatos kérdésekről. Ugyanúgy izgultam értük, mint ; a nappalisokért. Nemrég volt j ugyanis a negyedik osztályos záróvizsga ... Húzták a tétele­ket, én pedig a kint várakozó feleségeknek. barátoknak mondtam, ki mit húzott... Mind a húsz érettségizhet, s ez nagyon jó érzés. Hogyan is mondhatnám el az ő tanulásuk lényegét? Olyan emberek, akikben hatalmas akarás fe­szült és feszül. Messze vannak már tőlük az alapozó általános iskolai évek. Ketten a sorból. Tálos László az egyik leg­szorgalmasabb »diák«. így jel­lemezték az osztálytársak és a tanárok is. — A nagyobbik fiammal va­gyok versenyben. Megnézi a gyerek a bizonyítványt. Az igazság az, hogy már egyszer elkezdtem levelezőn. De a ku­darcok, a gondok megállítják az embert. Messze laktunk in­nen ... Itt, Csurgón már ÜJRA AHOG Y TETSZIK könnyebb. Jön a harmadik gyerek is. A tmk-műhelyben vagyok csoportvezető. — Ügy hírlik, művezető lesz. — Ha jónak látják. — Ezért tanult? — Közrejátszott ez is, más is. Az igazság az, amikor az ember már a második osztályt végzi, nem arra gondol, hogy miért kezdte el, hanem arra: hogyan tudná befejezni. És volt mit megszeretni ebben az iskolaévben. Például a szer­kesztéstant. Az ember szétdob­ja a hibás gépet, s már eliga­zodik a leíráson, nem kell a műszaki vezetőkhöz szaladgál­nia. Meg a család miatt is. Nő­nek a gyerekek. Jó ha az em­ber eligazodik abban, amit a gyerekei tanulnak. Raffai Imrénétöl a lombos- fűrész-részleg művezetönőjétől azt kérdezem: lesz-e ünnepi díszvacsora otthon. — Vacsora lesz — mondja —, de nem dísz. Ne igyunk elő­re a medve bőrére, majd az érettségi után. Nálunk a jó pél­dával a férjem járt elől. Két­kezi munkásként kerültünk ide mindketten, ő végezte el elő­ször a faipari szakmunkáskép­ző iskolát. Aztán megbíztak azzal, hogy az egyik részlegnél legyék művezető. — Volt már ebben az üzem­ben női művezető? — Én voltam az első. Per­sze ez még nem érdem... A vezetők figyelmesek voltak, egy olyan kis közösség élére tettek, ahol nagyon jól ment a munka. Aztán jött e|y má­sik, ahol kezdetben több volt S ez az ünnep olyankor hasz­, . _ nos igazán, ha a színrevitel a baj. Főleg a munkafegye- ’ lemmel... — És?1 — És van már munkafegye­Az Ahogy tetszik egyik jelenete: Csákányi Eszter és Kottái Köbért. > m. i »Minden kor megtalálta ! kát, örök helyzeteket, melyek­benne a maga tükörképét, j bői a jó előadás saját korá­minden érzés a maga rezonáló hangját, s minden irány nak valóságát fogalmazhatja meg. Ezt érezzük a Zsámbéki azi Gábor rendezte előadásban: korunk rezonan­átformálására­ség is, amikor az évad köz­ben a rózsaszín szavazóla­pocskákon erre a darabra ad­ta a legtöbb voksot. alapot saját ízlésének kifeje- | jelenünk, zésére vagy átformálására« ! ciáit. S ezt igazolta a közön — így összegezi találóan Be­nedek Marcell William Shakespeare életművének örökérvényűségét, a klasszi­kus porosodásmentes jelenva­lóságát. A vele való találko­zás színházi ünnep — alkotó­nak, befogadónak egyaránt. nem ünnepélyes — avagy akadémikusán hagyományos — reprodukció, hanem produk­ció. A színház Shakespeare , _ , , , által szól a mának a máról, lem. Pedig en nem tudok es , uyen ünnepi produkció volt a nem is szeretnék parancsolgat- kaposvári Ahogy tetszik elő­ni. Megkérem az embereket, és [ adós. Nem aktualizált, csupán megértik, miről van szó. Ami- : f* “ mű. örökérvényüségének I lehetosegevel. S ez a legtöbb, kor kineveztek, egy mondatot [ jól az eszembe véstem: be- Melegítsük csak fel ma­, I gpnkban a nagyszerű színházi csulm kell az embereket... S élményt - Ismét csak Bene- ebben segített a középiskola is. ' dek Marcellt hívva segítsé- Sokan kérdezték: »Hogy bírod Sül: világ képe kicsiben a gyerek mellett?« Akarni kell. az Ahogy tetszik '' *idámsá9 Most az évad végén a kö­zönségszavazatoknak megfele- lelően teljesíti a színház a ké­rést, csütörtökön ismét színre kerül Kaposváron az Ahogy tetszik. Kitüntetés is érte az elő­adást — és a társulatot —, hiszen a modem magyar szín­játszást képviselik vele a jú­nius közepén kezdődő varsói nemzetközi színházi fesztivá- j Ion. Rangot, elismerést jelent I a meghívás erre a magas szintű, világméretű visszhang­tól kísért színházi fórumra. Ha csak tallózunk is az ITI — a Nemzetközi Színhá­zi Intézet — meghívottainak sorában, kitetszik, hogy mi­lyen neves együtteseket vár­nak Varsóba. Két svéd szín­házat például. Az egyiknek a világhírű filmrendező, Ing­mar Bergman a vezetője; ugyancsak Shakespeare-művel, a Vízkereszttel indulnak. Sze­repel a berlini Deutsches The­ater, a glasgow-i színház, a belgrádi Atelje. A Mosszovjet képviseli a szovjet színművé­szetet, Itáliából pedig a jelen­kor együk legizgalmasabb ren­dezője, a Giorgio Strehler ve­zette milánói Piccolo Teatro társulata utazik a fesztiválra. Jó próbákat, színházunknak a mezőnyben! nagy sikert nemzetközi T. T. Az irodalmat szerettem meg a legjobban. Elsősorban József Attilához kerültem közel. A legnagyobb felfedezés az volt: megérteni, átérezni miben kapcsolódik az ő költészete hozzánk, munkásokhoz. és romanticizmus nagyszerű egyesítése.« S ebben a kör­nyezetben, jellemekben gaz­dagon tenyésző világról alko­tott képben éppen a művészi világkép a legmegragadóbb Ez emeli föl a Lodge-regény Rosalynd históriáját az Ahogy tetszik vígjátéki harmónia­Nyilas Misi a Tóth Lajos iskolában — Pakk?! — Mit?! - - Pakk? Nyilas kiabáltak a fiúk. pakkot kapott! rendszerébe, vonultat fel me- | Nyilas pakkot kapott! — ki- Tröszt Tibor I leg emberséggel örök típuso- | abált Böszörményi. — De én is Új rövidíilinek Sok, új. érdekes rövidfilm sze­repel a mozik júniusi műsorá­ban. Rényi Tamás Lakodalom Ecseren című alkotása az egész falut megmozgató esemény színes, látványos történései keretében a felszín mögötti el­lentmondásos jelenségeket is előtérbe állítja. A tanyavilágról — pontosab- i ban 161 tanyáról és 453 lakó­járól — szól Magyar József j Péteritó 1974 című alkotása. Vitéz Gábor Az ember című színes, népszerű, tudományos I filmje az ember fejlődését kö- ! veti nyomon, bemutatva e fej- i lödésnek tárgyi dokumentu- ! mait. Hárs Mihály A menyét [ című munkája a kevéssé is- ! mert, hasznos, védett állattal ! ismerteti meg a nézőt. Gazdag lesz a népszerű tu­dományos filmek választéka is. | Például szovjet tudományos is­mertető film szól arról a témá- | ról, hogy éreznek-e a nővé- l nyék. Lengyel ismeretterjesztő mű A kor és az emberek, il- ] lelve, a Kopernikusz, vala­mint a Lengyelországi tavak. Szovjet filmesek készítették Az első vizsga című rövid játék­filmet is. A francia főváros ezernyi arcát tárja a nézők elé a Párizs című alkotás. Több magyar rajzfilm is sze­repel a júniusi programban, i Legutóbb is hasonló történt, amikor délutáni érkezésem és az esti előadás közötti időt ki­használva magnóval és film­felvevővel elmentem a majd­nem 500 fős cigánytelepre. Az eredmény nem maradt el: Er­zsi néni és Juliska segítségé­vel sikerült filmre venni a fia­talok és a legfiatalabbak tán­cát, magnóra rögzíteni több érdekes cigánydalt és nem utolsósorban kitűnő magyar folklóranyagot is a farsangi regölésről. (Ez utóbbit azért kell hangsúlyosabban említeni, mert ezt a ma mór igen rit­ka, középkori anyagot sokkal fél óráig. Megvallom őszintén, ettől a »nyitánytól« egy kicsit tartottam, gondolván: hogy is sikerül majd előadásra kész ülésre bírni ezt a százötven fős tömeget. És az igazgató »mik- , . ~ .> | rofonszavára« ez pillanatok dalmi rétegeződési probléma- ' tlncoiuháha’ adatközlők. E jelenség — több ! ban gyökerezik —, hogy a kü- I tan?°'sruhaba öltözött lánykát hasonló tapasztalatom alapján j lönböző törzsi-csoportbéli el- — arra inti a magyar folklór- j lentétek szinte teljesen meg- kutatókat, hogy érdemes ki- | szűntek. Régebben — néhány Ahogy a folklorista látja Este n eigányklubban Nemrégiben előadást tar- ' teljesebb változatban tudta | ami évszázados , ,, Sanyi bácsi, mint a magyar tottam a babocsai ciganyklub­ban, eleget téve Vértes György művelődésiház-igazgató meg­hívásának. A lényeg nem az, hogy előadást tartottam egy cigányközösség számára, hi­szen majdnem két évtizede többször tettem ezt már, és más helyen is, elmesélve ere­detük, vándorlásuk körülmé­nyeit s méltatva érdekes mű­vészetüket. A közös élményen alapuló siker sosem maradt el. Az előadás végén együtt éne­keltünk és táncoltunk, úgy is mondhatnám: az előadásért mindig valami jó folkloriszti­kai anyaggal leptek meg — népköltés és tánc szempontjá­ból egyaránt. szélesíteni a kutatómunkát más irányban is. A másik meglepetést az alábbiak okozták. Ügy 15 év­vel ezelőtt tartott előadásaim alkalmával egészen más volt a tanácsok szemlélete a cigá­évtizede — a zenész cigány még véletlenül sem adta a lá­nyát a héjashoz, és a bejás teljes megvetéssel volt a ko­lompárral, kisirissel szemben stb. Babócsán tulajdonképpen a zenész és bejás csoport él nyokkal őszintén szemben, elmondták azt ezért I együtt teljes összhangban. Mindinkább szaporodik, a hogy miben és hogyan várnak ] középfokú iskolába járók szá- segítséget. örvendetesen vál- ima is; ez nemcsak a szakmai tozott azóta a kép. S bár je- j igénynek, hanem a folyton lenleg is vannak szegényesen 1 erősödő műveltségre - való tö- egyszerű lakások, de kivétel i rekvésnek és ami a leglénye- nélkül hófehérre meszelt szó- [ gesebb: a társadalmi asszimi- bácskák tették élvezetessé a ! láció legbiztosabb útjának a gyűjtés körülményeit. Nem j folyamatát is jelenti. Mindez ritka a több szobás lakás sem, J együtt alkotja azt az egészsé- sőt a televízióantennák soka- [ ges folyamatot, amit társada.1- sága is hirdeti, hogy megszű- műnk minden intézményének nőben van az egykori »putri- ! segítenie kell a maga észkö­állapot« A civilizáció nem törhetett volna be a cigányság társa­dalmi helyzetének megváltoz­tatása nélkül, melyet több szempontból is tapasztaltam. Az egyik, hogy alig van olyan család, melynek felnőtt tagjai ne dolgoznának a helyi vagy környékbeli üzemekben, vál­lalatoknál — néha többen is, A másik lényeges változás — zeivel. A legmeglepőbb volt szá­momra a cigányklubnak a lét­rehozása, amelynek közműve­lődési szempontból van jelen­tősége. Vértes György — igen okosan — csak részben tette kötötté a programot a babó- csaiak számára. Az összejöve­tel előtt képzett ifjúsági zene­kar muzsikájára szórakozhat­nak az egybegyűltek, mintegy l fogok a napokban, már megír- ' ták otthonról, egész sült libát fognak küldeni. Ismerősek a sorok. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című könyvének lapjairól. Nyilas Misi históriáját újból bemutatták a kaposvári diá­kok. Csütörtökön este, a La- tinca Sándor Megyei Művelő­dési Központban a Tóth Lajos Általános Iskola irodalmi szín­pada játszotta el a történetet, korabeli kosztümökben és dísz­letek között. Az irodalmi színpad már több éve, tart bemutatókat, de mégis ezt érezték első igazi premierjüknek. Korábban csak vers- és prózamondásra vállal­koztak. Mindezt az előadás előtt tudtam meg, amikor is bemutatkoztak a közönségnek. Már szeptember óta készültek erre a bemutatóra: »Móricz szavaival szólunk a gyerekek~ hez, de elmondunk néhány dol­got a felnőttekről is ...« Felgördült a függöny: meg­jelentek a debreceni kollégium diákjai, papirgalacsinokkal do­és fiút, aki viszont helyi tánc­cal lepett meg bennünket. És mit tehet ilyenkor a felpezs­dült folklorista? Közéjük ugorván bemutatkozott kedves közönségének és az Ugyancsak meglepett táncosoknak. Az ilyetén való bemutatkozás már eleve jó kapcsolatot teremtett, s élvezet volt beszélni, mag­nózni, filmezni ennek a mind­végig fegyelmezett, nagy ér­deklődést tanúsító közösség­nek. > .... ! bálózva — akár az iskolai szü­A kellemes együttlétnek netekben —, s kezdetét vette ezzel még nem volt vége. Az előadás után még sokan je­lentkeztek azzal, hogy ők is szeretnének sok szépet elmon­dani a magnóra. Valóban ez történt, és újabb magyar és cigány folklórsággal gazdago­dott a megyei hangarchívum. Közben áttekintettem a klub naplóját. Ebből megállapítha­tó, hogy az egészségügyi, mű­vészeti, politikai előadások és az évi program egy olyan ré­teg igényéről, társadalmi-gaz­dasági, szellemi változásáról, fejlődni akarásáról tanúsko­dik, amely szakítani kíván az évszázados örökség nyomasztó terheivel. Együd Árpád a játék. Nyilas Mihály, azaz Hornung Jutka hiába tiltako­zott a pakk miatt, Böszörmé­nyiék jót falatoztak, még a csizmakenőcsből is ... Kellemesen őszinte, életteli játék volt. Néhány — már kö­zépiskolás — tanuló is vissza­tért egykori iskolája, a színját­szói közé... Siker volt. amit az iskola­társak, a szülők, a tanárok bő ‘ kézzel mértek. Meg is küzdöt­tek érte a szereplők, különö­sen Nyilas Misi, azaz Jutka. N. J. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents