Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
A fűrészgépek között úsz ballagó A nemzetközi színházi fesztivál magyar előadása U nnepvárók megilletődött ] pillanatai a csurgói gimnázium öreg fái alatt. A sötét öltő- i nyök fennkölt méltóságát fi- ! nőm szirmú rózsák, szerény | szegfűk csokrai oldják... Aj hozzátartozók kezében, ajándé- J kos doboz, arcukon várakozás. | A ballagás hagyományos filmje pereg a patinás iskolaépület előtt. A megszokott kép most mégis szokatlan.: Az érettségizők némelyikének hajában ősz szálak ezüstje látszik, a virágot tartó kezek is kidolgozottak, s a ballagásra várók tartásából érezni: nemcsak a közelgő vizsga az egyetlen, vállra nehezedő gond. Munkások ballagnak a Csokonairól elnevezett »oskola«' csarnokábafi. Csendesen, egyszerűen, mint akik tudják: hiába közeli az iskolapad, messzire röpültek már a felhőtlen diákévek. De érezni mégis, négy éven át közük volt ehhez az iskolához, és most már ők is azok közé tartoznak, akik elmondják: »Csurgón voltam középiskolás«. A fenti képpel összefüggő, de sokkal köznapibb, prózaibb dolgokról esik szó a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói fűrészüzemének irodájában. Geleta Ferenc üzemvezetővel. Kocsis Miklós főmérnökkel és Hanyvári Csaba műszaki tanácsadóval az üzem dolgairól beszélgetünk. Felelevenítem a régi tapasztalatot, újabb után kérdezve: hogyan állnak most a kétlaki- sággal. az ezer munkást alkalmazó fűrészüzem dolgozóiból miként lesz valóban munkás, az ipar mit változtat az emberek körülményéin, gondolatain. — Az előrelépés egyik alapja az, hogy jó középvezetőink legyenek. Megértsék az emberek, hogy nemcsak a kétkezi munkásra van szükség, hanem a .középszinten irányítókra is; hogy vezetni nemcsak a rátermettség dolga, hanem tanulás kérdése is. Négy évvel ezelőtt a csurgói gimnázium és az üzem műszaki vezetőinek közreműködésével indult a faipari szakközépiskola. Harmincán kezdtek, tízen az első év után abbahagyták. A többi húsz most ballag. Köztük kétkeziek, az üzemi pártvezetőség és a KISZ-vezatőség titkára is. Állták a sarat. Van, aki már most is művezető, van, akiből ezután lesz középvezető ... Nem bíztunk az »importban«, úgy éreztük, az üzem munkásságából kell kinőnie a vezető gárdának. A hallgatókat Gál Ambrus iskolaigazgató búcsúztatta ,az iskolától, aztán a menet leka-1 nyarodott az üzem felé. És a í kapuban virággal, szép szóval, [ őszinte kézfogással, ajándék- j kai várták őket a munkatár- I sak. Egy édesanya, egy feleség j büszke könnyekkel nézte a j fiát. emberét a sorban. S ők az osztályfőnöknőt karon fogva bejárták az üzemet. Az iskolában búcsú, itt újrakezdés ... Köszöntésükre megállították a gattereket, megszólaltatták a szirénát, egyszóval jelezni akarták: úgy érzik, hogy a hallgatók sétája esemény. És amikor a menet az irodaépülethez kanyarodott, csak akkor zúgtak fel ismét az elektromos fűrészek, a villamos gya- luk és a gyantaillatban • friss forgácsok röpültek szerteszét. Varga Jánosné osztályfőnök egy kivételével fiatalabb valamennyi tanítványánál. Magyar—francia szakos, nemrég még a debreceni egyetem előadásain és szemináriumain készült a pályára. — Ez volt az első osztályom . . . Tudtam, itt másfajta osztályfőnöki munkára van szükség. Ezek az osztályfőnöki órák amolyan üzemi fórumok is voltak, hiázen az emberek vállalati kérdésekről vitáztak. Eleinte csak néztem ... Aztán I a vitázó kedv más medret is I talált, beszéltünk a családdal, j a tanulással, a politikával j kapcsolatos kérdésekről. Ugyanúgy izgultam értük, mint ; a nappalisokért. Nemrég volt j ugyanis a negyedik osztályos záróvizsga ... Húzták a tételeket, én pedig a kint várakozó feleségeknek. barátoknak mondtam, ki mit húzott... Mind a húsz érettségizhet, s ez nagyon jó érzés. Hogyan is mondhatnám el az ő tanulásuk lényegét? Olyan emberek, akikben hatalmas akarás feszült és feszül. Messze vannak már tőlük az alapozó általános iskolai évek. Ketten a sorból. Tálos László az egyik legszorgalmasabb »diák«. így jellemezték az osztálytársak és a tanárok is. — A nagyobbik fiammal vagyok versenyben. Megnézi a gyerek a bizonyítványt. Az igazság az, hogy már egyszer elkezdtem levelezőn. De a kudarcok, a gondok megállítják az embert. Messze laktunk innen ... Itt, Csurgón már ÜJRA AHOG Y TETSZIK könnyebb. Jön a harmadik gyerek is. A tmk-műhelyben vagyok csoportvezető. — Ügy hírlik, művezető lesz. — Ha jónak látják. — Ezért tanult? — Közrejátszott ez is, más is. Az igazság az, amikor az ember már a második osztályt végzi, nem arra gondol, hogy miért kezdte el, hanem arra: hogyan tudná befejezni. És volt mit megszeretni ebben az iskolaévben. Például a szerkesztéstant. Az ember szétdobja a hibás gépet, s már eligazodik a leíráson, nem kell a műszaki vezetőkhöz szaladgálnia. Meg a család miatt is. Nőnek a gyerekek. Jó ha az ember eligazodik abban, amit a gyerekei tanulnak. Raffai Imrénétöl a lombos- fűrész-részleg művezetönőjétől azt kérdezem: lesz-e ünnepi díszvacsora otthon. — Vacsora lesz — mondja —, de nem dísz. Ne igyunk előre a medve bőrére, majd az érettségi után. Nálunk a jó példával a férjem járt elől. Kétkezi munkásként kerültünk ide mindketten, ő végezte el először a faipari szakmunkásképző iskolát. Aztán megbíztak azzal, hogy az egyik részlegnél legyék művezető. — Volt már ebben az üzemben női művezető? — Én voltam az első. Persze ez még nem érdem... A vezetők figyelmesek voltak, egy olyan kis közösség élére tettek, ahol nagyon jól ment a munka. Aztán jött e|y másik, ahol kezdetben több volt S ez az ünnep olyankor hasz, . _ nos igazán, ha a színrevitel a baj. Főleg a munkafegye- ’ lemmel... — És?1 — És van már munkafegyeAz Ahogy tetszik egyik jelenete: Csákányi Eszter és Kottái Köbért. > m. i »Minden kor megtalálta ! kát, örök helyzeteket, melyekbenne a maga tükörképét, j bői a jó előadás saját koráminden érzés a maga rezonáló hangját, s minden irány nak valóságát fogalmazhatja meg. Ezt érezzük a Zsámbéki azi Gábor rendezte előadásban: korunk rezonanátformálásáraség is, amikor az évad közben a rózsaszín szavazólapocskákon erre a darabra adta a legtöbb voksot. alapot saját ízlésének kifeje- | jelenünk, zésére vagy átformálására« ! ciáit. S ezt igazolta a közön — így összegezi találóan Benedek Marcell William Shakespeare életművének örökérvényűségét, a klasszikus porosodásmentes jelenvalóságát. A vele való találkozás színházi ünnep — alkotónak, befogadónak egyaránt. nem ünnepélyes — avagy akadémikusán hagyományos — reprodukció, hanem produkció. A színház Shakespeare , _ , , , által szól a mának a máról, lem. Pedig en nem tudok es , uyen ünnepi produkció volt a nem is szeretnék parancsolgat- kaposvári Ahogy tetszik előni. Megkérem az embereket, és [ adós. Nem aktualizált, csupán megértik, miről van szó. Ami- : f* “ mű. örökérvényüségének I lehetosegevel. S ez a legtöbb, kor kineveztek, egy mondatot [ jól az eszembe véstem: be- Melegítsük csak fel ma, I gpnkban a nagyszerű színházi csulm kell az embereket... S élményt - Ismét csak Bene- ebben segített a középiskola is. ' dek Marcellt hívva segítsé- Sokan kérdezték: »Hogy bírod Sül: világ képe kicsiben a gyerek mellett?« Akarni kell. az Ahogy tetszik '' *idámsá9 Most az évad végén a közönségszavazatoknak megfele- lelően teljesíti a színház a kérést, csütörtökön ismét színre kerül Kaposváron az Ahogy tetszik. Kitüntetés is érte az előadást — és a társulatot —, hiszen a modem magyar színjátszást képviselik vele a június közepén kezdődő varsói nemzetközi színházi fesztivá- j Ion. Rangot, elismerést jelent I a meghívás erre a magas szintű, világméretű visszhangtól kísért színházi fórumra. Ha csak tallózunk is az ITI — a Nemzetközi Színházi Intézet — meghívottainak sorában, kitetszik, hogy milyen neves együtteseket várnak Varsóba. Két svéd színházat például. Az egyiknek a világhírű filmrendező, Ingmar Bergman a vezetője; ugyancsak Shakespeare-művel, a Vízkereszttel indulnak. Szerepel a berlini Deutsches Theater, a glasgow-i színház, a belgrádi Atelje. A Mosszovjet képviseli a szovjet színművészetet, Itáliából pedig a jelenkor együk legizgalmasabb rendezője, a Giorgio Strehler vezette milánói Piccolo Teatro társulata utazik a fesztiválra. Jó próbákat, színházunknak a mezőnyben! nagy sikert nemzetközi T. T. Az irodalmat szerettem meg a legjobban. Elsősorban József Attilához kerültem közel. A legnagyobb felfedezés az volt: megérteni, átérezni miben kapcsolódik az ő költészete hozzánk, munkásokhoz. és romanticizmus nagyszerű egyesítése.« S ebben a környezetben, jellemekben gazdagon tenyésző világról alkotott képben éppen a művészi világkép a legmegragadóbb Ez emeli föl a Lodge-regény Rosalynd históriáját az Ahogy tetszik vígjátéki harmóniaNyilas Misi a Tóth Lajos iskolában — Pakk?! — Mit?! - - Pakk? Nyilas kiabáltak a fiúk. pakkot kapott! rendszerébe, vonultat fel me- | Nyilas pakkot kapott! — ki- Tröszt Tibor I leg emberséggel örök típuso- | abált Böszörményi. — De én is Új rövidíilinek Sok, új. érdekes rövidfilm szerepel a mozik júniusi műsorában. Rényi Tamás Lakodalom Ecseren című alkotása az egész falut megmozgató esemény színes, látványos történései keretében a felszín mögötti ellentmondásos jelenségeket is előtérbe állítja. A tanyavilágról — pontosab- i ban 161 tanyáról és 453 lakójáról — szól Magyar József j Péteritó 1974 című alkotása. Vitéz Gábor Az ember című színes, népszerű, tudományos I filmje az ember fejlődését kö- ! veti nyomon, bemutatva e fej- i lödésnek tárgyi dokumentu- ! mait. Hárs Mihály A menyét [ című munkája a kevéssé is- ! mert, hasznos, védett állattal ! ismerteti meg a nézőt. Gazdag lesz a népszerű tudományos filmek választéka is. | Például szovjet tudományos ismertető film szól arról a témá- | ról, hogy éreznek-e a nővé- l nyék. Lengyel ismeretterjesztő mű A kor és az emberek, il- ] lelve, a Kopernikusz, valamint a Lengyelországi tavak. Szovjet filmesek készítették Az első vizsga című rövid játékfilmet is. A francia főváros ezernyi arcát tárja a nézők elé a Párizs című alkotás. Több magyar rajzfilm is szerepel a júniusi programban, i Legutóbb is hasonló történt, amikor délutáni érkezésem és az esti előadás közötti időt kihasználva magnóval és filmfelvevővel elmentem a majdnem 500 fős cigánytelepre. Az eredmény nem maradt el: Erzsi néni és Juliska segítségével sikerült filmre venni a fiatalok és a legfiatalabbak táncát, magnóra rögzíteni több érdekes cigánydalt és nem utolsósorban kitűnő magyar folklóranyagot is a farsangi regölésről. (Ez utóbbit azért kell hangsúlyosabban említeni, mert ezt a ma mór igen ritka, középkori anyagot sokkal fél óráig. Megvallom őszintén, ettől a »nyitánytól« egy kicsit tartottam, gondolván: hogy is sikerül majd előadásra kész ülésre bírni ezt a százötven fős tömeget. És az igazgató »mik- , . ~ .> | rofonszavára« ez pillanatok dalmi rétegeződési probléma- ' tlncoiuháha’ adatközlők. E jelenség — több ! ban gyökerezik —, hogy a kü- I tan?°'sruhaba öltözött lánykát hasonló tapasztalatom alapján j lönböző törzsi-csoportbéli el- — arra inti a magyar folklór- j lentétek szinte teljesen meg- kutatókat, hogy érdemes ki- | szűntek. Régebben — néhány Ahogy a folklorista látja Este n eigányklubban Nemrégiben előadást tar- ' teljesebb változatban tudta | ami évszázados , ,, Sanyi bácsi, mint a magyar tottam a babocsai ciganyklubban, eleget téve Vértes György művelődésiház-igazgató meghívásának. A lényeg nem az, hogy előadást tartottam egy cigányközösség számára, hiszen majdnem két évtizede többször tettem ezt már, és más helyen is, elmesélve eredetük, vándorlásuk körülményeit s méltatva érdekes művészetüket. A közös élményen alapuló siker sosem maradt el. Az előadás végén együtt énekeltünk és táncoltunk, úgy is mondhatnám: az előadásért mindig valami jó folklorisztikai anyaggal leptek meg — népköltés és tánc szempontjából egyaránt. szélesíteni a kutatómunkát más irányban is. A másik meglepetést az alábbiak okozták. Ügy 15 évvel ezelőtt tartott előadásaim alkalmával egészen más volt a tanácsok szemlélete a cigáévtizede — a zenész cigány még véletlenül sem adta a lányát a héjashoz, és a bejás teljes megvetéssel volt a kolompárral, kisirissel szemben stb. Babócsán tulajdonképpen a zenész és bejás csoport él nyokkal őszintén szemben, elmondták azt ezért I együtt teljes összhangban. Mindinkább szaporodik, a hogy miben és hogyan várnak ] középfokú iskolába járók szá- segítséget. örvendetesen vál- ima is; ez nemcsak a szakmai tozott azóta a kép. S bár je- j igénynek, hanem a folyton lenleg is vannak szegényesen 1 erősödő műveltségre - való tö- egyszerű lakások, de kivétel i rekvésnek és ami a leglénye- nélkül hófehérre meszelt szó- [ gesebb: a társadalmi asszimi- bácskák tették élvezetessé a ! láció legbiztosabb útjának a gyűjtés körülményeit. Nem j folyamatát is jelenti. Mindez ritka a több szobás lakás sem, J együtt alkotja azt az egészsé- sőt a televízióantennák soka- [ ges folyamatot, amit társada.1- sága is hirdeti, hogy megszű- műnk minden intézményének nőben van az egykori »putri- ! segítenie kell a maga észköállapot« A civilizáció nem törhetett volna be a cigányság társadalmi helyzetének megváltoztatása nélkül, melyet több szempontból is tapasztaltam. Az egyik, hogy alig van olyan család, melynek felnőtt tagjai ne dolgoznának a helyi vagy környékbeli üzemekben, vállalatoknál — néha többen is, A másik lényeges változás — zeivel. A legmeglepőbb volt számomra a cigányklubnak a létrehozása, amelynek közművelődési szempontból van jelentősége. Vértes György — igen okosan — csak részben tette kötötté a programot a babó- csaiak számára. Az összejövetel előtt képzett ifjúsági zenekar muzsikájára szórakozhatnak az egybegyűltek, mintegy l fogok a napokban, már megír- ' ták otthonról, egész sült libát fognak küldeni. Ismerősek a sorok. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című könyvének lapjairól. Nyilas Misi históriáját újból bemutatták a kaposvári diákok. Csütörtökön este, a La- tinca Sándor Megyei Művelődési Központban a Tóth Lajos Általános Iskola irodalmi színpada játszotta el a történetet, korabeli kosztümökben és díszletek között. Az irodalmi színpad már több éve, tart bemutatókat, de mégis ezt érezték első igazi premierjüknek. Korábban csak vers- és prózamondásra vállalkoztak. Mindezt az előadás előtt tudtam meg, amikor is bemutatkoztak a közönségnek. Már szeptember óta készültek erre a bemutatóra: »Móricz szavaival szólunk a gyerekek~ hez, de elmondunk néhány dolgot a felnőttekről is ...« Felgördült a függöny: megjelentek a debreceni kollégium diákjai, papirgalacsinokkal doés fiút, aki viszont helyi tánccal lepett meg bennünket. És mit tehet ilyenkor a felpezsdült folklorista? Közéjük ugorván bemutatkozott kedves közönségének és az Ugyancsak meglepett táncosoknak. Az ilyetén való bemutatkozás már eleve jó kapcsolatot teremtett, s élvezet volt beszélni, magnózni, filmezni ennek a mindvégig fegyelmezett, nagy érdeklődést tanúsító közösségnek. > .... ! bálózva — akár az iskolai szüA kellemes együttlétnek netekben —, s kezdetét vette ezzel még nem volt vége. Az előadás után még sokan jelentkeztek azzal, hogy ők is szeretnének sok szépet elmondani a magnóra. Valóban ez történt, és újabb magyar és cigány folklórsággal gazdagodott a megyei hangarchívum. Közben áttekintettem a klub naplóját. Ebből megállapítható, hogy az egészségügyi, művészeti, politikai előadások és az évi program egy olyan réteg igényéről, társadalmi-gazdasági, szellemi változásáról, fejlődni akarásáról tanúskodik, amely szakítani kíván az évszázados örökség nyomasztó terheivel. Együd Árpád a játék. Nyilas Mihály, azaz Hornung Jutka hiába tiltakozott a pakk miatt, Böszörményiék jót falatoztak, még a csizmakenőcsből is ... Kellemesen őszinte, életteli játék volt. Néhány — már középiskolás — tanuló is visszatért egykori iskolája, a színjátszói közé... Siker volt. amit az iskolatársak, a szülők, a tanárok bő ‘ kézzel mértek. Meg is küzdöttek érte a szereplők, különösen Nyilas Misi, azaz Jutka. N. J. Somogyi Néplap
