Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
Több kezdeményezést, következetes végrehajtást Vázkerámia tartógerendák S omogy kommunistái az egész társadalmat érintő fontos politikai kérdésnek tekintik a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát, melyben az, idei év legfontosabb feladatának a népgazdasági egyensúly javítását határozta meg. A Központi Bizottság joggal állapította meg, hogy az elmúlt időszakban a párt gazdaságpolitikai céljainak megfelelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több szempontból túlteljesítettük. A termelés a korábbinál tervszerűbb és a nemzeti jövedelemmel együtt a tervezett ütemben nőtt. Előrehaladás tapasztalható a népgazdaság szerkezetének átalakításában is. anyagok, alkatrészek tipizálását, egységesítését, a tőkés import anyagok hazai gyártását vagy szocialista importtal való helyettesítését tűzték ki célul. Az ipari üzemek a minőség javítása érdekében különböző szervezési intézkedéseket terveznek. Egyre több vállalat vezeti be a Dolgozz hibátlanul! munkamódszert. Jó tapasztalat, hogy ma már nemcsak a megyei szervek, hanem a be- j ruházok és a kivitelezők is hatékonyan intézkedtek a meg- I kezdett beruházások befejezé- ( sére. A munkaerő ésszerű felhaszAmikor a Központi Bizottság ezekről az elismerésre méltó j nálása érdekében egvre több eredményekről szólt, azt is I . __________________... m egállapította, hogy a fejlődés, ' helyen elnek a gazdasagl egyse' a növekvő igények többet követelnek tőlünk. Arra van szükség — az idén, de a következő években is —, hogy növeljük a termelés hatékonyságát, gyorsítsuk a termelési szerkezet átalakítását, jobban gazdálkodjunk a munkaerővel, ésszerűbben használjuk fel az anyagokat, eszközöket, vegyük igénybe a munka- és üzem- szervezésben rejlő lehetőségeket, javítsuk a beruházást A Somogy megyei pártbizottság a Központi Bizottság határozatából adódó gazdasági tennivalók sikeres megvalósítása érdekében intézkedési tervet készített, amelyben megjelölte az 1975. évi terv sikeres teljesítésével és az V. ötéve6 terv előkészítésével kapcsolatos konkrét megyei feladatokat, a végrehajtás határidejét és a személyi felelősöket. Kötelezte a járási, városi pártbizottságokat, a pártszervezetegen belül létszám- átcsoportosí tás lehetőségével, a vállalatok között azonban nincs szervezett munkaerő-átcsoportosítás. Az elmúlt időszakban valamelyest javult az eszközök kihasználása. Nem mindenütt használták ki a korszerű cél- és automata gépeket, ezért több vállalat átfogó intézkedést tett. Növelik a kooperációs munkavállalások arányát; a második és a harmadik műszakra progresszív műszakpótlékot vezetnek be. Az intézkedések a gazdasági egységek jelentős résziében a takarékos gazdálkodásra, a tartalékok feltárására és hasznosítására irányulnak. Általános tapasztalat, hogy a gazdálkodó szervek többsége a gyorsan mozgósítható tartalékok felhasználására összpontosít, lényegében a korábba lazaságokat szünteti meg; ugyanakkor keket, hogy 1975, évi gazdaság- j veset foglalkozott a hosszabb politikai tevékenységük középpontjaiba az intézkedési tervekben meghatározott feladatok végrehajtásának szervezését, irányítását és ellenőrzését állítsák; készítsék el saját intézkedési tervüket. A pártszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérik termelőegységük gazdasági tevékenységét, részt vesznek a feladatok megoldásában; feladatuknak tekintik továbbá a kommunisták, a tömegszervezetek és a pártankívüliek mozgósítását a párthatározatok teljesítésére. A határozat megismerését, egységes értelmezését, a helyi tennivalók kialakítását jól szolgálták az éwégi beszámoló taggyűlések és a határozat ismertetésére szervezett rendkívüli taggyűlések. Az üzemek és a szövetkezetek egy részében a pártszervezetek és az alapsziervezetek ismertették a határozatot a dolgozó közösségekkel, több helyen kikérték véleményüket, és a párttagság észrevételeivel, javaslataival együtt hasznosították azokat. A pártszervezetek irányításával együttműködés alakult ki a tömegszervezetek es a gazdasági intézmények vezetői között. Ahol a programot jól készítették el, és megtárgyalták a dolgozókkal, ott az intézkedési, tervek foglalkoznak az ipari termékek szerkezetének tökéletesítésével. 1 a tökésországokból származó j anyagok és alkatrészek ésszerű felhasználásával vagy helyettesítésével, a fajlagos anyagfel- I használást javító technológiai j módosításokkal, a hulladék csökkentésével és felhasználásával. Fontos feladatként kezellek az anyag- és készletgaztávú, összetett, az egész gazdálkodást érintő feladatokkal. A mezőgazdasági üzemek a műtrágyatárolási és -szállítási veszteségek csökkentését tervezik. A feltétlenül szükséges hatóanyag-mennyiséget laboratóriumi vizsgálattal állapítják meg, ezzel is csökkenteni kívánják a pazarlást Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek tervei nem tartalmazzák kielégítően például a szakosított telepek teljesítőképességének kihasználást, a jobb géphasználatot, a társulásokban levő lehetőségek hasznosítását, amelyek egyben évi és távlati feladatok is. A mezőgazdasági üzemek tervei főleg az 1975. évi takarékossági intézkedéseket, az egyes növényekből (cukorrépa, napraforgó, zöldség) a vetés- terület növelését tartalmazzák. Az üzemek és a termelőszövetkezetek többségében a takarékossági tervekben csak rövid távú célokat fogalmaztak meg A feladatokat nagymértékben leszűkítették a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentésére. A tervezett intézkedések általában figyelembe veszik a helyi sajátosságokat és a takarékosságot nem kampányfeladatnak, hanem a gazdaságos termelés eszközének tekintik. Ugyanakkor a takarékosság mint gazdálkodási módszer — amely a gazdálkodás arányának, irányának és szerkezetének ésszerű változtatását igényli — a vezetői szemléletben és a gyakorlati munkában még nem jelemker zik a kívánt mértékben. Az intézkedési tervek sok I helyen formálisak. Az ipari és | a mezőgazdasági szövetkezetek egy része által kimutatott | nagy összegű megtakarítás nem tekinthető reálisnak, s az így elkészített tervek nem jelölik meg a tartalékok feltárá- í sának és hasznosításának módját és ütemét, a végrehajtás ! határidejét és személyi felelőseit. Ezért a számonkérés és az ellenőrzés ezeken a helye- ; ken gyakorlatilag megvalósíthatatlan. A tervek a szórvá- ' nyosan tapasztalható helyes i törekvések ellenére sem fog- 1 lalkoznak azzal, hogy az egyes ' üzemek, üzemrészek és brigá- ; dók dolgozói mit, miért és ho- I gyan végezzenek el. L assan halad a tennivalók lebontása a termelő- egységekre, a dolgozók javaslatainak összegyűjtésé és a*tervek megvitatása az üzemi es a szövetkezeti demokrácia fórumain. Több helyen olyan helytelen felfogással is lehet találkozni, mintha a népgazdasági érdek érvényesítése csak központi feladat lenne. A gazdasági vezetők magatartását befolyásolja és a jobb tervek elkészítését akadályozza a még mindig tapasztalható bázis-szemlélet. A megyei pártvégrehajtó bizottság úgy ítéli meg. hogy a gazdasági egységek belső tartalékai nagyobbak, mint az intézkedési tervekben tervezett megtakarítások. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a tervezett intézkedések alig tartalmaznak műszak- szám-növelést, hogy nem elég határozott a termelési szerkezet megváltoztatására irányuló készség, a tervezett megtakarítások pedig nem mindig jelentenek az egész népgazdaság számára tényleges megtakarítást. Nem az indokolt és szükséges mértékben tervezik az t élőmunkával való takarékoskodást, pedig az üzemekben és a termelőszövetkezetekben még sok improduktív munkaerőt alkalmaznak. A pártbizottságok az üzemi és a szövetkezeti pártszervezetek a következő időszak fontos feladatának tekintik a határozat megvalósításának folyamatos és rendszeres ellenőrzését. Ennek érdekében egészítették ki munkaterveiket, és nagy gondot fordítanak arra, hogy területeik munkáját ne csak általában, hanem gazdálkodó egységenként is konkrétan értékeljék. Ezért a pártbizottságok és a pártszervezetek egy-egy üzemet, gyáregységet vagy műhelyrészt számoltatnak el a munkáról vagy a területükön dolgozó gazdasági egységek résztevékenységét értékelik. így például a termelékenység alakulását, az élőmunkával való takarékosságot, a termékek minőségét, az import anyagokkal való takarékosságot stb. A pártszervezetek arra törekednek, hogy mindig a Központi Bizottság 1974 decemberi határozatának figyelembe vételével értékeljenek. A feladatok jelentősége és nagysága azt igényli, hogy a pártbizottságok, a pártszervezetek ezután még nagyobb követelményeket állítsanak a vállalatok gazdasági vezetői, a kommunisták, a dolgozó közösségek elé. Minden területen meg kell követelni a felelősségteljes munkát; a pazarlókkal, a határozat végrehajtásának elmulasztóival szemben pedig határozottabb felelősségre vonás szükséges — személyre való tekintet nélkül. A pártszervek és -szervezetek jogaikkal élve biztosítsák, hogy a hatáskörükbe tartozó vezetők alkalmasak legyenek feladataik ellátására. Jobban kell ügyelniük arra, hogy a gazdasági vezető posztokra tehetséges emberek kerüljenek. Ezért a termelés közvetlen vezetőinek kiválasztására, nevelésére, segítésére még nagyobb ügyeimet kell fordítani. E ddigi eredményeink igazolják, hogy a gazdasági vezetők többsége alkalmas feladatának ellátására; becsülettel, odaadással és fegyelmezetten végzi a munkáját. A vezetők többsége igényli a pártszervezetek politikai irányító, szervező- és ellenőrző munkáját, az eredményes gazdasági tevékenység elengedhetetlen feltételének tekinti. A párt vezető szerepének erősítése, gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása minden kommunistától, minden vezetőtől olyan munkát, magatartást követel, amely a társadalom és a népgazdaság érdekeit érvényesíti a gazdasági élet minden területén. E feladatokat a kommunisták — mint eddig is — Somogy megye valamennyi dolgozójával együtt akarják és fogják végrehajtani. Tettinger István a Központi Bizottság munkatársa Miskolcon, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat görömbölyi téglagyárában vázkerámia tartógerendák gyártását kezdték meg — csalá di házak építéséhez. Lendületben Kék szemű, szőke, mosolygós. Lobog a lelkesedéstől. Annyi mindenre futja az erejéből, a kedvéből, hogy meg- I kérdeztem: nem neheztel-e I olykor az asszony. — Nem mondom, hogy oly- I kor nincs egy kis súrlódás közöttünk. Amikor szólok, hogy megint nem tudok hazamenni, a szememre veti: a múltkor lövészverseny, most kommunista műszak, aztán szolgálat a munkásőrségben, nincs se egy szombatod, se egy vasárnapod . .. Persze ezt csak azért mondja, mert most várjuk a kicsit, augusztus közepére. Nehéz jelzőt találni arra, | hogy milyen volt Csere János j útja a párttitkárságig. Az biz- I tos, hogy eltér a szokásos pá- | lyától. A dédszülőkig vissza- I menően bogiáriak. Ahol laktak. a falunak azt a részét I Koldustanyának hívták. Ma az I állami gazdaság borkombinátja | emelkedik ott. A dédszülők cselédek voltak, édesapjáék j 1962-ig egyénileg gazdálkodtak. — Hárman vagyunk fiútest- | vérek, s mi ösztönöztük édes- | apánkat, hogy hagyja abba az [ egyéni gazdálkodást. Bogláron termelőszövetkezet nem alakult, így aztán a FÜSZÉRT- fióknál helyezkedett el, s kitanulta a targoncavezetést. Az én sorsomba mindenképpen beleszólt ez a családi helyzet. A nyolcadik általános elvégzése után — egy kis önfejűség Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig Mi is történt idehaza a héten? Föl jegyzéseimet vizsgálva, igazán nem panaszkodha- tom az események hiánya mi A kezdeti sikerek mellett nem kerülheti el partszerveink. szervezeteink és a kommunista vezetők figyelmét nédálkodás szervezeti és ügyvi- , ‘lá"y körülmény. Az el„ telt időszak tapasztalatai teli korszerűsítését. A készlet- gazdálkodást ugyanakkor óvatosság jellemzi: kevés helyen törekednek a gyártási folyamatokhoz szükséges, optimális készleteik kialakítására. A megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben már mutatkoznak a határozat végrehajtásának kezdeti eredményei. Az ipari üzemek, fejlesztési politikájukat mindinkább a gazdasági szempontok és a hosszú távú értékesítési lehe- xet kelI° megértésének és meg.. . , , , , 1 ismerésének a hiánva az elkétosegek figvelembevetelevel s/.,tetí intézkedési tervekben is , alakítják ki. Egyes helyeken az , megmutatkozik. | ugyanis azt mutatják, hogy a határozatban feltárt nehézségek felszámolásának politikai I fontosságát sem a gazdasági I vezetők egy része, sem a köz- j vélemény nem értette meg I teljesen. A jelenlegi gazdasági helyzetet több helyen nem íté- | lik meg reálisan. A kezdeti i munkalendület lelassult, és háttérbe szorult a határozattal j való foglalkozás. Ez a párt- ! szervezeteknél elsősorban a 1 kongresszusi készülődés, a bel- í ső szervezőmunka következménye volt. A gazdasági helyatt. Mindenekelőtt újabb jelölő, gyűlésekről tehetek említést és a képviselőjelöltek közt olyan személyiségekről, mint Kádár János, Lázár , György, Fock Jenő, Németh Károly, Sarlós István, Gyenes András, Pullai Árpád, dr. | Bognár József, Ortutay Gyula. ] Kádár Jánost — ezúttal ötödször — Angyalföld egyik választókerületében jelölték. Miközben azonban folynak a választási előkészületek, mindjobban a gazdasági kérdésekre összpontosul a figyelem. Nemcsak azért, mert jócskán benne járunk már az évben, a tervidőszak befejező esztendejében(!), hanem mert senki sem állíthatja, hogy ez az év a gazdasági problémáktól mentes. A legutóbbi minisztertanácsi ülésen is nagy terei szenteltek a termelés és a gazdasági folyamatok eddigi alakulásának. Pozitívum, hogy a termelékenység egészségesen növekszik, viszont jóval nagyobb figyelmet kell szentelni az energia-, a nyersanyag- és az importáru-takarékosságnak. Külkereskedelmi mérlegünk ugyanis elég ked! vezőtlenül alakul, erősen nö- { vekszik a behozatal, a tőkés- ! országokba irányuló kivite- I lünk pedig nem fejlődik kel- I lóén. Ilyen körülmények között, j ha lehet, a szokásosnál is fontosabb a héten megnyílt BNV, amely jó ösztönzője is lehet a nemzetközi munkamegosztásba való eredményesebb bekapcsolódásunknak. Egyébként hét hazai termék kapott nagydíjat, köztük úszódarú, villanymozdony és oktatóberendezés. Mintha ezek is példáznák, milyen rohamosan nő napjainkban a minél gyorsabb és olcsóbb áruszállítás és közlekedés, a minél eredményesebb oktatás jelentősége. Es az oktatás! Voltaképpen j ezzel kezdődött a hét. Hétfőn | reggel országszerte már az j írásbelinél ültek a végzős j középiskolások. Szóbelik: jú- j nius 9-től. Újdonság is akad: j nyilatkozott a minisztérium fő- I osztályvezetője és elmondta, ! hogy viszaállították az öt fo- I kozatú értékelést. Ez persze éppúgy nem új, mint a vizsga- I drukk, de hát ezt is túl lehet élni, és általában túl is ! élik a maturandusok. Sőt! | Mindig akad köztük, aki a középiskolától az egyetemi államvizsgákig kizárólag jeles I osztályzatul szerzett es ezcrl | kitüntetéses doktori diplomá- I ban részesül. Az ezzel járó , aranygyűrűt az Elnöki Tanács [ elnöke adta át egy állatorvosnak, és az ő képviseletében Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja két ifjú orvosnőnek a szegedi egyetemen. Az ifjú orvosnőkről jut eszembe — egyáltalán nem véletlenül —, hogy két egészségügyi téma is volt a heti minisztertanács napirendjén: j az iskolaegészségügy és a vidék orvosellátottságának kér- I dése. A határozatok értelmében lényegesen fejleszteni kell az előbbit, az orvosok «elosztását- pedig ugyancsak javítani kell. A feltételek egyéb- i ként, bár sokszor nem alaptalanul panaszkodunk, látni- valóan javulnak. Végül a kegyelet perceiről: sok ezren kísérték utolsó útjára a farkasréti temetőben Ajtay Andort, hiszen nagyon sokan szerették őt. fis nagy visszhangot keltett a két nagy irodalmi évforduló is: Solohov 70 éves, Thomas j Mann pedig 100 esztendeje született. Mióta csak csillagjuk föltűnt, lelkes táboruk j volt Magyarországon. Olvasni ! jó. A jó irodalom pedig semmivel sem pótolható. Balog János i is párosult az előbbihez —nem mentem középiskolába. Az állami gazdaság tanulójaként szőlőkezelést és borászatot kezdett tanulni a helyi szakiskolában. Közben kiderült, hogy kellene egy virágkertész is. Rá esett a választás. A katonaság hozta a nagy for- 1 dulatot az életében. Mint min- ! den fiatal, ö is ott ért férfivá, s még valamit kapott útrava- [ lóul az előléptetéseken, a ki- j tüntetéseken kívül. — Ott ismerkedtem meg a | marxizmus—leninizmussal, s j ez az érdeklődés azóta is csak nő bennem. Amikor leszerelt — 1968ban — azonnal jelentkezett az MHSZ-titkárnál, hogy adjon valamilyet!. elfoglaltságot. i örömmel megbízták katonai tárgyú előadások tartásával. Lassan a klub, a szervezet ügyei is rá hárultak. Ö alakította meg a rádiósklubot, a három szakosztályt, aztán segített a lövészeknek, a gép- járművezetőknek. Hamar megismertek a környéken, mert kitűnt jó szervezőkészségével, j Az MHSZ-szel azóta sem szakadt meg a kapcsolata, most megbízott titkár. Huszonegy éves volt. amikor ' az állami gazdaság pártszer- J vezete fölvette tagjai sorába. ■ Most huszonhét éves. Először azzal bízták meg, hogy segítsen a szocialista brigádoknak. i — Hogy került át a költség- ! vetési üzembe? — Figyelemmel kísértem ezt i a fejlődő, egyre erősödő üzemet. Az akkori főkertész hívott yt kertészeti munkavezetőnek. Irányítok, s a gyakorlati szakmunkában is részt veszek. Elvégezte a marxizmus—le- ninizmus esti középiskolát, majd elküldték öthónapos pártiskolára. Ott is helytállt, az osztály legjobb tanulója volt. Közben választották meg párttitkárnak. Az előző titkár nyugdíjba ment. .s öt a tagság alkalmasnak találta. Az öttagú vezetőség egyébként most csupa fiatalból áll, az átlagéletkoruk harminc év alatt van. — Nagyon tisztelem az előző párttitkárunkat. Molnár János elvtársat. A nyugdíjazás után is nálunk párttag, s mindenben segít, átadja tapasztala! iáit. Ez nagyon fontos, hiszen mi szeretnénk a jó hagyományokat megőrizni. ■ A községi pártbizottság tit- I kára elmondta, hogy a költségvetési üzem pártszervezete ! mindig az elsők között volt Bogláron. Azután sem csökkent a lendület, hogy a fiata- ! lók vették át a stafétabotot. Az öthónapos pártiskolát j szeretettel emlegeti: — Sokát segített nekem, amit ott tanultam. Kitágította a politikai látókörömet, és arra serkentett, hogy állandóan képezzem magam. Mindig azt szoktam mondani, hogy felvértezve kerültem ki, ez a tudás azonban csak akkor hasznosítható, ha alaposan megismerem az üzem gyakorlatát, gazdasági, politikai életét is. Ez jó alap ahhoz, hogy a kongresszus határozatait végrehajtsuk a költségvetési üzemben. l. a.
