Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

EGY HÉT a világpolilikáiian Szabad hajnal hasadt Hű Sí M.nh-várűshan Hu bárki ezen a heten csu­pán a május 1-i beszamuló- kat olvasta végig, aasor is ki­adós ízeiíiót kapoU a vúag- politikai tscmtíuy ek aiakuia- sábol. lVIoszsvaoan, s a luuui szocialista ország iovárosában az épnomunka uj sikereinek, a béke igenlésének, a nyu­godt magabiztussugnaiv jegyé­ben ten az ünnep. A lejielt tőkésországokban mindenütt többen voltak az utcaxon, mint tavaly: a felvonulók kü­lönösen nagy erővel emeltek szót az infláció, a munkanél­küliség, a válság megnyilvá­nulásai ellen. Japánban, a sokat reklámozott »gazdasági csoda« földjén — jóllehet május elseje nem volt hiva­talos munkaszünet — hétmil­lió dolgozó tüntetett. Az idén először viszont állami ünnep volt ez a nap Etiópiában, s Portugáliában, a második sza­bad május 1-én életbe léptet­ték az egységes szakszerveze­tekről hozott törvényt. Ám nemcsak fények, ha­nem árnyak is mutatkoztak. Uruguay ban kétezer letartóz­tatás, Spanyolországban rend­őrök puskagolyói és a junta- Chi lében katonai szuperké­szültség — anélkül, hogy képesek lettek volna meg­akadályozni a mély illega­litásba kényszerített kom­munista párt röpcédulái­nak terjesztését. AZ ESEMENYEK KRÜHIHAiA Hétfő: Mag.', ar—dán külügyminisz­teri tárgyalások Budapes­ten — A/, európai közvéle­mény képviselőinek kong­resszusa Belgiumban. — A ciprusi görög és török népkozüsségek küldöttel Becsben tanácskoznak. Kedd: Gromiko—Arafat megbeszé­lés Moszkvában — Sajtóér­tekezlet a szovjet főváros­ban a Szojuz—Apollo terve­zett közös űrrepülésről — A kambodzsai nemzeti erők értekezlete — Nemzetközös­ségi tanácskozás Jamaicá­ban. Szerda: A saigoni rendszer kapitu­lál, egész Dél-Vletnam fel­szabadul — Odaítélik a nemzetközi Lenin-békedí- jakat — Ford fogadja a jor- dániai királyt s a Washing­tonba látogató egyiptomi képviselőket — Kekkonnen finn elnök elfogadja újbóli jelölietését. Csütörtök: A világ haladó erői har­cos seregszemlével ünnepük meg május elsejét — Port- tugáüában életbe lép az uj szakszervezeti törvény. Péntek: Púja Frigyes külügyminisz­ter Kairóban tárgyal, két­oldalú egyezmény aláírása — Tartományi gyűlés vá­lasztása Eszak-lrorszagban. Szombat: Előkészületek az NSZK- ban az észak-raj na—vesztfá­liai választásokra — A fran­cia elnök Marokkóban — A világ országai egymás után diplomáciai elismerésben részesítik a DIFK-et es a Kambodzsai Nemzeti Egy­ségkormányt. katonai beavatkozása, csődöt mondott a Nixon-doktrina: »ázsiaiak harcoljanak ázsiaiak ellen«. Nem teljes becslesek szerint eddig ötmilliárd dol­lár értékű amerikai felszere­lés és hadianyag jutott, jó­részt használható állapotban, a szabadságharcos erők kezé­be. A vietnami nép a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok által támogatott áldoza­tos küzdelme ezzel túljutott a legnehezebb szakaszon, s a nemzetközi politika porondján sikerült felszámolni az egyik legsúlyosabb vál­sággócot. Tudjuk azonban, hogy a több évtizedes imperialista jelenlét súlyos örökséget hagyott: a romok eltakarítása, a sebek begyógyítása, az új élet épí­tése sem lesz egyszerű feladat. Meggyőződésünk, hogy. a viet­nami nép a jövőben is képes lesz úrrá lenni minden nehéz­ségen, támaszkodhat a harc­ban elért sikereire, a szocia­lista országok s a világbéke- mozgalom cselekvő szolidari­tására. Ezt fejezte ki a ma­gyar párt- és állami vezetők távirata is a DIFK-hez és a DNFF-hez. Nagy figyelemre méltó fo­lyamat zajlik az indokínai térség szomszédságában is. A délkelet-ázsiai szövetség, az ASEAN öt tagja (Indonézia, Thaiföld, Szingapúr, Malaysia és a Fülöp-szigetek) miután elismerte a kambodzsai nem­zeti egységfrontot, hasonló elhatározásra jutott a DIFK- kel kapcsolatosan. Thaiföld, ahol március vége óta vi­szonylag haladó magatartást tanúsító tizenkét párti koalí­ció van kormányon, felkérte az Egyesült Államokat, hogy egy éven belül szüntesse meg támaszpontjait, vonja vissza 350 harci repü­lőgépét, és 25 ezer katonáját. Fellilvizsoáílák az alomsorompé-szerzödésf (Folytatás az 1, oldalról.) után létrejött leszerelési, fegyverzetkorlatozási egyez­mények között a legfontosabb helyei foglalja el. Az ENSZ- ben első ízben 1958-ban — egy nagyon szerény határo­zati javaslat formájában — foglalkoztak az atomfegyve­rek elterjedése megakadályo­zásának témájával. 1962-ben indult csak meg az érdemi foglalkozás a kérdéssel a le­szerelési bizottságban. Az 1963-ban létrejött moszkvai részleges atomcsend-egyez- mény újabb kedvező feltéte­leket biztosított azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek á nukleáris fegyverek elterjedé­sének megakadályozására irá­nyultak. Több éves megfeszí­tett munka után született meg az atomsorompó-szerző- dés tervezete, amelyet 1968. július 1-én — a három leté­teményes állam fővárosában — Moszkvában, Washington­ban és Londonban aláírásra terjesztettek elő. Ebből az al­kalomból több mint 50 állam, köztük a Magyar Népköztár­saság is, aláírta az atomso- rompó-szerződést. — A szerződés lényege rö­viden abban foglalható ösz- sze: a szerződésben részes, nukleáris fegyverekkel rendel­kező hatalmak arra vállalnak kötelezettséget, hogy sem köz­vetlenül, sem közvetve nem adnak át atomfegyvert vagy nukleáris robbanószerkezetet más államnak. A szerződésben részes azon államok. ame­lyek nukleáris potenciállal nem rendelkeznek, arra vál­lalnak kötelezettséget, hogy sem közvetlen, sem közvetett formában nem tesznek _szert nukleáris fegyverekre és bé­kés célú nukleáris tevékeny­ségüket a nemzetközi atom­energia-ügynökség keretén belül működő biztosítási rend­szer ellenőrzése alá helyezik. Az egyezmény előírásainak megfelelően ugyanakkor az összes reszes állam vállalja, hogy a nukleáris energia bé­kés célú felhasználása érde­kében a felszerelés, az anyag, valamint a tudományos és műszaki ismeretek lehető leg­szélesebb körű cseréjét való­sítja meg. — Mennyien írták alá, illető­leg ratifikálták a szerződést, és n.i.teue szükségessé a felülvizs­gálati konferenciát? — 1974 végéig összesen 107 állam írta alá az atomsorom- pó-szerződést. Ez az ENSZ tagállamainak csaknem 80 százalékát jelenti. Figyelembe kell azonban venni, hogy az aláírók közül hiányoznak olyan fontos országok, mint Franciaország és a Kínai Nép- köztársaság. Ugyanakkor 83 ország ratifikálta a szerződési és ezzel a részesévé vált. A biztosítéki egyezményt a nemzetközi atomenergia-ügy­nökséggel 40—45 állam kötöt­te meg. A közeljövőben vár­ható, hogy további országok válnak a szerződés részeseivé. — Maga a szerződés — mint ismeretes — 1970. már­cius 5-én lépett hatályba. Lát­ható, nemzetközi tapasztala­tokkal alátámasztott tény, hogy bár egy meglehetősen elhúzódó folyamatról van szó, mégis nagyon fontos, pozitív nemzetközi politikai, jogi és tudományos vonatkozású eredményekről beszélhetünk, akár a szerződés hatályba lé­pése előtti, akár az azt kö­vető, fél évtizedes időszakra gondolunk. A hétfőn megnyíló felülvizsgálati konferenciára a szerződés előírása alapján kerül sor. Ugyanis a szerző­dés kimondja, hogy a hatály­ba lépéstől számított öt év el­Mlntegy háromszáz, hazafias érzelmű dcl-vietnami fiatal 6r ömtilntetésí rendezett Bonn­ban, a dél-vietnami nagykövetség épülete előtt abból az alkalomból, hogy hazája harminc esztendő után fölszabadult az idegen elnyomás cs kiszolgálóinak uralma alul. S ezen a május elsején új helységnévre lelt az olvasó a távirati jelentések keltezésé­ben. Az ünnep előestéién a párizsi egyezményeket felrúgó saigoni rendszer fellétei nél­küli kapitulációt jelentett be: egész Dél-Vietnam felszaba­dult! A hírt már Ho Si Minh- városból sugározta világgá a Felszabadulás rádióadó. Sai­gon tulajdonképoen nem új nevet kapott, hanem a régit nyerte vissza, hiszen a japán iga alóli felszabaduláskor, az 1945. augusztusi forradalom napjaiban nevezték el a vá­rost Vietnam nagy fiáról. A vietnami nép hosszú és hősies szabadságharcát győze­lem koronázta, a felszabadult Del-Vietnamban gyorsan kon­szolidálódik az élet. Az Egye­sült Államoknak, a világim- periaUzmus vezető hatalmá­nak tudomásul kellett venni a számára keserű igazságot: kudarcot vallott közvetlen Férfi, női kötöttáruk, fehérneműk és bébiáruk, mintás és sima jerseyek, pehelypaplanok és szőnyegek % nagy választékban kaphatók Kaposváron, a ZSELIC áruházban! Megközelíthető a 12-es autóbusszal. Az amerikaiakkal létrehozott biztonsági rendszer »teljes fe­lülvizsgálatát« helyezte kilá­tásba Marcos, a Fülöp-szige­tek államfője. Az érdeklődés előterében — igaz — a héten Délkelet- Ázsia állt, azonban földré­szünk sem volt eseménytelen. Becsben újra kezdődtek a cip­rusi tárgyalások. Kleridesz és Denktas, a szigetország két népcsoportja nevében, egyelő­re a legsürgetőbb ügyeket vette sorra, a menekültek problémáit, a nieosiai repülő­tér megnyitását, a további megbeszéléseket folytató szakértők kijelölését. í Réti Ervin A barátság szoígáEatában Május 5.: a szovjet sajtó napja Messzire kéklő, szerény kis tábla a Petőfi-szobor mellett álló Duna-parti ház falán Novosztyi sajtóügynökség ma­gyarországi irodája. A tizen­ötödik éve működő — s orosz nevének kezdőbetűiről világ­szerte APN-ként ismert — sajtóügynökség moszkvai köz­pontjában egy kis piros pon tocska jelzi a térképen ezt az irodát. Nyolcvankét ilyen iro­dát tart fenn az APN az öt kontinens országaiban, s ez önmagában is jelzi: a világ legnagyobb sajtóorgánumai közé tartozik. Cikkeit, köny­veit, dokumentumfilmjeit és fotóit 110 országban, 63 nyel­ven terjesztik, 104 nagy hír- ügynökséggel és sajtóügynök­séggel. 120 kiadóvállalattal, 183 rádió- és tv-társasággal tart kapcsolatot, 119 sajtóbul­letint, 53 folyóiratot, hét na­pilapot, s évente több mint 300 könyvet es brosúrát ad ki. Nyikolaj 7,abelian, az iroda vezetője, hol, magyarul, hol oroszul válaszol a vonal túl­só végéről jövő kérdésekre, kérésekre. A másik szobában Nyikolaj Jugov, az iroda he­lyettes vezetője, aki régi is­merőse a magyar újságírbk­A BARCSI DRÁVA VEGYESIPARI SZÖVETKEZET lakaskarbantarto resziege a lakosság részere — épiüetkarbantariási, — cpiüelíelújílási, — javítási munkákat vállal. Maganmegrendelök részére a munkadijbol 20% engedményt adunk. Címünk: Dráva Vegyesipari Szövetkezet 7570 Barcs. Bajcsy-Zsilinszky u. 43. (Telefon: Barcs 144.) (10247) nak, éppen a Hazafias Nép­front sajtóosztályának mun­katársával tárgyal. — Kétszázhuszonnyolc ma­gyar lap es folyóirat szerkesz­tősegével állunk kapcsolatban — mondja Nyikolaj Zabelkin, miközben elnézést kér, hogy a beszélgetést minduntalan megszakítják a telefonok. — Nagyon sokrétű az együttmű­ködésünk a rádióval és a te­levízióval, sőt a könyvkiadók­kal is. A mi közreműködé­sünkkel jelentek meg a Kos­suth és a Zrínyi könyvkiadók gondozásában Zsukov marsall világszerte nagy érdeklődést keltett visszaemlékezései, s közös munkánk révén adja ki hamarosan a Kossuth Könyvkiadó Pjotr Vlagyimi­ron »Kína különleges körze­te« című, rendkívül érdekes könyvét is. Közben a szerkesztőség tit­kárnője a budapesti APN- iroda legújabb sajtóbulletin­jeit teszi az asztalra. Az egyik ezek közül a KGST-or- szagok gazdasági együttmű­ködéséről szóló híreket, in­formációkat tartalmazza, a másik, amely az. MTl-vel ko'- zösen készül, a szocialista or­szágok életéről ad színes krónikát, a harmadik pedig, amely a Szovjet élet címet viseli, es kéthetenkent — a Központi Sajloszolgálat közös kiadásában — jelenik meg a megyei lapok 6zámara, a Szovjetunió társadalmi. gaz­dasági es szellemi életéről, a szovjet emberek mindennap­jairól kozol cikkeket, ripor­tokat. Nagy halom boríték az egyik asztalon: a napi posta. Levelek iskoláktól, úttörőcsa­patoktól, üzemektől, szocialis­ta brigádoktól; levelek az APN magyar nyelven — két­hetenként 90 ezer példányban — megjelenő lapja, a Fáklya olvasóitól. Fotókat kérnek is­kolai, üzemi faliújságra, ér­dekes szovjet emberekről, vagy a magyar—szovjet barát­ság ápolásának egy-egy ér­tékes helji eseményét írják neg. Sz. G. teltevel Géniben összehívják a szerződés részeseinek konfe­renciáját, hogy megvizsgálják, miként érvényesül a szerző­dés es meggyőződjenek arról, hogy a szerződés bevezetőjé­ben foglalt célok és a szerző­désben lefektetett rendelke­zések megvalósulnak-e es' ho­gyan. — A konferencia kapcsán beszélni kell arról — monda­ta a külügyminiszter-helyet­tes —, hogy az alomsorom po- szerzödés hatályba lépese óta fontos változások következtek be a világ nukleáris térké­pén. Nőtt a nukleáris hatal­mak száma, mint ahogyan nőtt azon államoké is, ame­lyek teljes mértékben rendel­keznek az atomfegyver előál­lításához szükséges tudomá­nyos-technikai és gazdasági feltételekkel. Ugyanakkor ezek közül számosán nem váltak az atomsorompó-szer- ződés részeseivé. A nemzet­közi energiahelyzetben is vál­tozások következtek be, és az atomenergia jelentősége nagy­mértékben megnövekedett. Az elkövetkező években az atom­erőművek számának és telje­sítményének a korábban várt­nál nagyobb ütemű növeke­désével kell számolni. Egyes szakértői becslések szerint az atomerőművek 1980-ra hoz­závetőlegesen egymillió kilof gramm plutóniumot fognak előállítani. A plutónium — is» meretesen — az atombomba előállításának az alapanyagai. Belőle az egymillió kilogramí- mos mennyiség több mint 5j0 ezer nukleáris szerkezet elő­állításához elegendő. Ezekbojl az adatokból is következik, hogy jelentősen megnőtt alz atom-proliferáció lehetősége.; — Milyen pozícióból, milyen cóüal tárgyal most Géniben jés mit várhat a tanácskozástól j — a Magyar Népköztársasággal együtt — a szocialista országok közössége? — Az atonisorompó-szerző- dés a jogok és kötelezelLsége^c nagy gonddal kialakított egyensúlyát teremtette meg, s éppen az előbbiekben em­lített bonyolult helyzet indo­kolja, hogy szükség vau a szerződés megőrzésére. Ot év nem nagy idő egy — a vilá­got átfogni kivánó — nem­zetközi szerződés életében. Elegendő uialni arra, hogy az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozására irá­nyuló kezdeményezés es az egyezmény halalyba lepese között 12 év telt el, szemben azzal a léi éviizeddel, amióta a szerződés hatályban van. Az is közismert, hogy eg.v széles körű nemzetközi szerződéshez való csatlakozás olykor el­lentmondásos körülmények, számos politikai, katonai, gaz­dasági és más jellegű kérdé­sek jelentkezése közepette megy végbe. Különösen érvé­nyes ez az alomsorompó-szer- zödés esetében. — Minden akadémikus föl­vetéssel szemben az eltelt öt ev gyakorlatilag bizonyította be, hogy a szerződés kiállta az idők próbáját. Betöltötte alapvető feladatát. Léte, ér­vényesülése érezhető es pozi­tívan értékelhető. A szerző­dés lényegei jelentő alapvető rendelkezéseket, legfontosabb cikkeit n szerződés egyetlen részesé sem sertette meg. Ezt es az e tényen nyugvó ered­ményeket meg a szerződés el­lenzői sem tudjak kétségbe vonni. — Mi az élért, meghatáro­zó, pozitíó eredményekre épít­jük álláspontunkat. Tehat arra, hogy a szerződés jelen­legi formájában életképes, hozzájárul a nukleáris hábo­rú veszélyének csökkenteséhez és erősíti a nemzetközi eny­hülés folyamatai. Feladatunk­nak tekintjük, hogy a szerző­dés keretein belül, a jogok és kötelezettségek maradéktalan teljesítésével növeljük a szer­ződés hatékonyságai, a részes államok számának növelésével pedig erősítsük a szerződés' egyetemes jelleget. Szeret­nénk, ha ez erőteljesen kife­jezésre jutna a mostani genfi konferencia záróokmányában is Megítélésünk szerint ez a cél reális, s megfelel a szo­cialista országok és minden más békeszerető állam számá­ra — hangsúlyozta az interjú végen Szarka Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents