Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

CSELEKVŐ TÁMOGATÁS A képviselőjelölt nagyon | szépen fejezte ki a te- I remben ülők munkáját, I törekvéseit, amikor megkö­szönte a szavazatokban, előtte j pedig a szavakban kifejezett I bizalmat. Somogy harminc- j éves fejlődéséről sok szó esett j a jelölő gyűlésen, s ezért tar- j tóttá fontosnak a képviselő- | jelölt megemlíteni, hogy a \ széksorokban ülő, az ajtókban és a folyosón álló emberek is hozzájárultak egy-egy tég- t Iával az eredményekhez. E téglákról — nevezzük így j a cselekvést, a kiállást, a he­lyes politika határozott helyi I képviseletét — mindenütt szó , esett. S elsősorban -úgy, hogy í most is szükség lesz az építő- munkában való közös rész- j vételre. Hogy a hasonlatnál ! maradjunk: az se mindegy. | hogy milyen téglával járul j hozzá ki-ki a fejlődéshez, hi- ] tszen a követelmények egyre | nagyobbak, s egyre magasabb színvonalon építkezünk. A jelölő gyűlések ugyan j még csak a kezdetét jelentik j a választási munkának — ez- [ után következnek a nagygyű- í lések, gyűlések, rétegbeszél- j getések és találkozások —, i az azonban már most meg- | nyilvánult, hogy a közélet iránt érdeklődő, a jelölő gyű­léseken részt vevő somogyi munkások, parasztok, értelmi­ségiek kifejezésre juttatták: \ nemzeti programnak tartják a fejlett szocialista társada­lom építését, támogatják a j Hazafias Népfront választási j programjának megvalósítását, j A somogyi választópolgárok j magukénak érezték és érzik a népfront választási prog- ' ramját, mivel tudják, hogy abban a párt politikája ölt j testet. A 1 XI. kongresszust megelőző hónapokban és he­tekben a megye közvéleménye azt várta, hogy a part legma­gasabb fóruma erősítse meg a fö politikai irányvonalat. A XI. kongresszus e legfonto­sabb döntéséről sok szó esett a kongresszus anyagát feldol­gozó szemináriumokon, még­pedig az őszinte bizalom, a tettekre kész támogatás hang­ján. Egy munkástól hallottam a hasonlatot. Akkor tudnak igazán jól, pontosan hozzá­látni egy bonyolult műszer elkészítéséhez, ha előtte a mérnök kiteríti a tervrajzot, apróra elmagyaráz mindent, kiosztja a feladatokat. IJxr- mincéves fejlődésünk bizo­nyítja, hogy országos méret­ben sem lehet másként. Ter­veinket, elképzeléseinket csak akkor tudjuk megvalósítani, ha azok, akik a maguk tég­láival felkészülten, fegyelme­zetten, lelkesedéssel hozzá­járulnak majd ehhez, értik és érzik, hogy mi a felada­tuk. Kádár János ezt így fo­galmazta meg a XI. kong­resszus vitazárójában: »Előbb annak az útnak a helyességé­ről kell meggyőznünk az em­bereket. amelyre hívjuk őket, s el kell érnünk, hogy köves­senek bennünket. Jó példák vannak arra, hogy ez lehetsé­ges, helyes és szükséges is.« S okszor felidéztük már, hogy a munkáshatalom (megteremtése és meg­védése, a szocialista ipar. me­zőgazdaság megteremtése, a szocializmus alapjainak lera­kása annak köszönhető, hogy érvényesült a munkásosztály, a párt vezető szerepe, élő, eleven és alkotó volt a mun­kásosztály szövetségi politiká­ja, a part népfrontpolitikája. A fejlett szocialista társada­lom megteremtését tűzte célul a XI. kongresszus, s ez közös nemzeti ügyünk. Egy politika helyességét azon lehet legjobban lemérni, hogy mit tesznek az emberek a megvalósításáért. A Haza­fias Népfront jelöltjeitől ép­pen azért kérték, hogy teljes tudásukkal és képességükkel képviseljék ezt a politikát, mert tudják: a fejlett szocia­lista társadalom építése a nép fölemelkedését szolgálja. Tör­ténelmi utat tettünk meg idáig, s hazánk, megyénk fej­lődése, az emberek szebb, jobb, értelmesebb élete mu­tatta meg, hova emelkedhet egy ország, amelyben a mun­kásosztály van hatalmon, ho­va emelkedhet egy ország, ahol a párt a munkásosztály pártja, s olyan erős pilléreken nyugszik a rendszer, mint a munkásosztály és a paraszt­ság politikai szövetsége, s a szocialista nemzeti egység. A forradalmi átalakulás, a szocialista építőmunka elkép­zelhetetlen, ha nem állnak szilárd szövetségesek a mun­kásosztály oldalán. A har­minc év alatt történelmi pél­dákon keresztül tanulhattuk meg ezt. A munkásosztály vezető szerepe mindenekelőtt a párt politikájában testesül meg. Ez a politika áthatja az élet minden területét. az egyén sorsa és boldogulása elszakíthatatlan tőle. A mun­kásosztály érdekei, történelmi céljai egybeesnek az egész dolgozó nép alapvető érde­keivel. Enélkül nem fogal­mazhatta volna meg a Haza­fias Népfront sem választási felhívásában társadalmunk szocialista vonásainak erősíté­sét, a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség és minden más társadalmi réteg szoros szövetségére, alkotó együttműködésére, cselekvő hazaszeretetére támaszkodva. A jelölő gyűléseken az eredményeken kívül sok szó esett az előt­tünk álló munkáról is. Orszá­gos és megyei, városi és köz­ségi tervek hozták lázba a hallgatóságot, a gyűlés után nem egy helyen sokáig latol­gatták még az emberek a művelődési ház előtt, mint te­hetik le saját téglájukat a megvalósulása érdekében. A cselekvés programja cselekvő­vé teszi az embereket is. A most következő hetekben to­vábbi ezrekkel folytatunk pár­beszédet nemzeti progra­munkról, és sorakoztatjuk fel őket téglájuk lerakására. Jó ügy, a fejlett szocialista társa­dalom, hazánk, megyénk fel­virágzása érdekében. l-ajos Géza Tavaszi BNV — I97S Növekvő árucsere-forgalom Újdonságok vására — Dijat kapott a Silka Ismét kigyúltak a fények az ] Finommechanikai Vállalat Albertirsai úti vásárvárosban, nagy kapacitású mikrohullám Egy nappal a nyitás előtt kiál- | hírközlő rendszere, amelynek lílási cikkekkel megrakott te- részegységei a kaposvári gyár- herautók rohantak még az al- ban készülnek. Ugyancsak vá- kalmi utakon, s kertészek, de- j sári díjjal jutalmazták a So- koratőrök dolgoztak lázas siet- | mogy megyei Finommechani- séggel. A nyitásra azonban kai és Gépjavító Vállalat Sil- minden a helyére került. A ta- ka hangtompító berendezését, vaszi budapesti nemzetközi [ vásár, a beruházási javak A számítógép valasza szakvására másodszor nyitotta meg kapuit tegnap. Somogyiak a hatszáz kiállító között A látogató nemcsak azt ál lapíthatja meg. hogy — a ta valyihoz viszonyítva — nőtt az I érdeklődés a tavaszi budgpes- j ti nemzetközi vásár iránt, ha­nem azt is. hogy az új vásár­város az utolsó nagy kiállítás bezárása óta megint gazda­gabb lett: az idén 25 ország 1800 kiállítója 52 ezer négy­zetméter fedett és 25 ezer négy­zetméter szabad területen mu­tatja be korszerű termékeit. A magyar kiállítók felszabadulá­sunk 30. évfordulójának je­gyében készültek a bemutató­ra. A csarnokok oldalán több helyen is olvasni lehet a fel­iratot: «Harminc éve szabad hazánk«. Két nagy csarnok vitrinsorában pedig e harminc évet dokumentáló kiállítást' rendezett a, vásárigazgatóság. A gyáregységeket is bele- ' számítva több mint hatszáz magyar kiállító mutatja be termékeit. A vitrinekben, pa­vilonokban a somogyi munká­sok keze nyoma is megtalál­ható: a VBKM Kaposvári Vil­lamossági Gyárában készült nagyfeszültségű árbockapcso­lók és vezérlők, meg a Kapos­vári Elekroncsőgyár gyártmá­nyát. Díjat kapott a budapesti A BNV látogatói több uj le- j tesitménnyel is találkozhat­nak. Elkészült könnyűszerke­zetes építési móddal a D jelű nagycsarnok első szakasza. Ebben több mint ötezer négy­zetméter területet bocsátott a vásárigazgatóság a kiállítók rendelkezésére. A vásár területén több aszi-, lárd burkolatú út, a kiszolgáló létesítmények — vendéglők, élelmiszert árusító üzletek — alapterülete is nőtt. A tavaszi BNV elsősorban a szakemberek érdeklődésére számít, de sok érdekes látni­valót kínál azoknak is. akik nem szakmai ismereteiket kí­vánják bővíteni. Sok ötlettel a nem szakember számara is érthetővé teszik egy-egv új­donság működési elvét, jelen­tőségét. Az egységes számító- géprendszer egyik tagját Len­gyelországban készítik. A gyár egy teljes számítógépközpon­tot rendezett be, s a gép a ki­állítás ideje alatt a látogatók 39 kérdésere ad választ. A híradástechnika és a számítás- technika az A csarnokban ka­pott helyet. Itt mutatják be a Videoton által gyártott R—10- es kis számítógép is, amely­nek memóriaegységei Tabón készülnek. A bejárati kapu mellett áll a bemutatott legmagasabb »termék«. Egy hatalmas — 42 méter magas — tartóoszlop. Ez egyébként marad majd a he­lyén, hiszen az Albertirsa— Vinyica között kiépítendő 750 kilovoltos nagyfeszültségű elektromos távvezeték egyik oszlopa lesz. Mögötte — a ta­valyinál nagyobb területen — építőipari gépek sorakoznak, toronydaruk magasodnak. Szakosodás és kooperáció A magyar ipar mellett a legnagyobb területet a szocia­lista országok kiállítói foglal­ják el. S mert egy-egy csar­nokban azonos iparághoz tar­tozó termékeket mutatnak be, a látogatóknak módjukban áll összehasonlítást is tenni. A szo­cialista országokkal dinamiku­san nő a külkereskedelmi for­galmunk: az idén előrelátható­lag 11 százalékkal emelkedik. Kivitelünk — a terv szerint — eléri a 2 milliárd 242 millió rubelt, behozatalunk pedig a 2 milliárd 204 millió rubelt. Az árucsere-forgalmi jegyző­könyvek szerint a Szovjetunió­val az exportot 9.3 százalék­kal, az importot pedig 8,1 szá­zalékkal növeljük. Az NDK- val aláírt szerződés szerint az export 15. az import pedig 23 százalékkal növekszik. Hason­ló arányban nő a magyar— csehszlovák és a magyar—len­gyel árucsere-forgalom is. A tervek valóra váltásához jelentős segítséget ad az a gaz­dag árukínálat, mely a tavaszi BNV-t jellemzi. A szocialista országok kiállítói egyébként külön megjelölték azokat az árukat, melyeket a KGST- országok a szakosítás, a ter­melési kooperáció és a szocia­lista , integráció alapján gyár­Bútorgyár Encsen Munkaerő, népesedés, gazdálkodás A vállalatok felelőssége Magyarországon ma munka­erőhiány van. Magyarországon egyes köz­gazdászok számításai szerint munkaerő-fölösleggel lehet több helyen is találkozni. E két megállapítás nem mond ellent, hanem kiegészíti egymást. Tény, hogy a nép­gazdaság más területein (me­zőgazdaság) dolgozókat és a háztartásban tevékenykedő nőket új ipari munkahelyre toborozni ma már az ország legnagyobb részében igen ne­héz. Egyes nagyvállalatoknál, hagyományos ipari körzetek­ben dolgozó gyárakban égető a munkaerőhiány. Ezzel pár­huzamosan létezik bizonyos túlfoglalkoztatottság is: 'azaz a gyárak, üzemek az ország más részein több embert vet­tek föl, több embert foglal­koztatnak, mint azt termelé­sük nagysága, áruik piacké­pessége indokolná. A kapun belül több olyan »keresztbe- szervezés«, normaórák laza­sága és fölösleges nehézkesség tapasztalható, ami értékes emberi munkaerőt köt le — fölöslegesen. A jelenlegi munkaerőhely­zet e két alapvető tenden­ciájából már most látható, hogy a népgazdaság ezután milyen forrásokból pótolja, il­letve növeli az ország fejlő­déséhez szükséges munkaerőt. A munkaerőhelyzet — ez a kicsit rideg közgazdasági­munkaügyi fogalom — való­jában igen sok emberi (er- Kölcsi, lélektani, társadalmi stb.) változást ötvöz. Ezek a változások nemcsak ma zajla­nak le, hanem részben már lezajlottak, s hatásuk a mai helyzetet döntően meghatá­rozza, ugyanakkor pedig a következő evekben vagy évti­zedekben — a társadalom ,zervezettségének mai színvo­nalán — nagyrészt előre je­lezhetek. A munkaerő terve­zésével foglalkozó szakembe­rek ezért nem években vagy tervciklusokban számolnak, hanem egy-két évtizedes pe­riódusukkal. Milyen változásokra számít- I hatunk a foglalkoztatottság- [ ban a következő tíz-tizenöt ! évben? Erre próbált választ adni dr. Pongrácz László, a ! Mü.M főosztályvezetője teg- i nap Kaposváron, a Szervezési | és Vezetési Tudományós Tár- 1 saság megyei szervezetének ] rendezvényén. Előadását né- | pesedési prognózisokra alapí­totta. Eszerint 1991-ig az or­szági népessége mintegy 240— 250 (kedvező esetben 300) ezer I fővel növekszik. Közben í ugyanakkor a munkaképes j j korúak száma is csökken, és a nyolcvanas évek végén mér- I | sékiődik ez a csökkenés. De | 1 akkor is 25 ezerrel kevesebb ember áll majd a gépek mel- ' lett, s dolgozik a szövet- j kezetekben, hivatalokban, | mint ma. A népesedés helyze- j tét tekintve a munkaerőben I mutatkozó szükség egyáltalán I ] nem mérséklődik, sőt még j nagyobb lesz. Egyértelműen következik ez abból, ha az elmondottak­hoz számítjuk, hogy szűkül a társadalmi munkaidőalap is a munkaidő további csökkenté- , sével és a továbbtanulásra lordított idő növekedésével. A fejlődő gazdasági élet egyes I ágazataiban pedig a követ­kező években sem szűnik meg. I sőt inkább nő a munkaerő i iránti igény. Az ország munkaerő- j helyzetében tehát a követ- ! í kezd években olyan tervezés- j i re és olyan munkaügyi tévé- j i kenységre van szükség, ami j a leendő feszültségeket fél- j oldja. A munkaerőhelyzet feszült- | ' ségeit csak központi intézke- ] désekkel feloldani nem lehet, j Az állam megteremtheti a, I különböző ösztönzőket, fellé- j j teleket és eszközöket, amelyek I kedvező változást hozhatnak, de a munkaerőforrások fel- ! használásában a különböző ! ösztönzők nem hatnak min­denütt egyformán. Megfele- 1 | lóén differenciálni csak az, adott megyében, járásban, vállalatnál lehet. Ezért a munkaerő felhasz­nálásának ésszerűsítése min­denekelőtt igen fontos válla­lati feladat. Fontos képet kell alkotni a gazdasági vezetés­nek a valódi létszámszükség­letről. A legfontosabb alap­elv: egyetlen embert sem szabad fölöslegesen tartani. Az érem másik oldala vi­szont a vállalati dolgozók megtartása, és ennek sok fel­tétele közül ma talán a leg­fontosabb a munkahelyi de- j mokrácia és légkör számot- ! tevő javítása. A vállalatok- j nak itt is hatványozott a fe- | lelőssége: központilag ugyanis ! sem a munkafegyelmet javí- i tani, sem pedig az üzemi de- I mokráciát fejleszteni nem le- j hét Cs. T. I A Budapesti Bútoripari Vállalat legújabb. 10. számú gyáregységét Encsen létesítették. Az új gyárban szobagarnitúrák, szekrényfalak, valamint kárpitozott fekvő- és ülőgarnitúrák készülnek. Árképzés a termelőszövetkezetekben 1 anfolyant kalkulátoroknak ÁRKÉPZÉSI szabályzat — ennek az okmánynak az idén január 1-től meg kell lennie minden termelőszövetkezet­ben, s ettől az időponttól kez­dődően azt alkalmazni kell. Amikor ez a téma a Somogy megyei Tanács V. B. mező- gazdasági fejlesztési albizott­ságának legutóbbi ülése elé került, az írásos tájékoztató ismeretében és Halas Ernöné- nek, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya főelőadójának szóbeli kiegészítése után korántsem volt várható, hogy vita kere­kedik. Hogy mégis sok kér­dés hangzott el, s a felszóla­lók példákat sorakoztattak föl véleményük alátámasztá­sára. abból kitűnt: ezt a fel­adatot sokáig »melegen kell tartani« még, mivel szép számmal találni megoldásra váró problémákat. I Egy a kérdések közül: -Megfelelő felkészültségű-e a termelőszövetkezetek szám­viteli apparátusa az ársza- i bályzat elkészítésére?« — és néhány megállapítás: »Jólle­het kötelező a tsz-ekben az árszabályzat elkészítése, ez a í munka a tanfolyamok ellené- ] re sem kielégítő ... Az ár­képzéshez kapcsolódnia kell I az elő- és utókalkulációnak, ! az önköltségszámításnak, ezek I ugyanis nem függetleníthetők J egymástól . .. -Szükség van to- j vábbi oktatásokra és arra, i hogy a szövetségek, a megyei j tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának mun- ' katársai segítsenek ebben a munkában . . . Elkészítésére és gondos megtartására a gazda­sági bírság elkerülése végett is szükség van, s folytatni kell az árképzők, a kalkuláto- í rok oktatását...« A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek némelyikében ipari termékeket is előállíta­nak és szolgáltatásokat is vé­geznek. Mit számolhatnak el mindezekért? Az ár, illetve a díj alapja az önköltség. Itt kell találkozniuk az önköltsé­gi szabályzatban, valamint az árképzési szabályzatban fog­laltaknak. Hogy valóban át­tekinthetővé válik-e az üzem egész termelési és szolgálta­tási tevékenysége és ez a sza­bályzatban az ármunka alap­okmánya lesz-e, az nagyban függ azoknak a fölkészültsé­güktől, akiknek ezt a tevé­kenységet kell elvégezniük a gazdaságokban, és természete­sen a pontos és gyort adat­szolgáltatástól. Az idén Fonyódon és Nagy­atádon az észak-, illetve a dél-somogyi tsz-szövetség szer­vezésében továbbképzést tar­tottak a szövetkezetek árkal­kulátorai részére. Ezeken a rendezvényeken mintegy öt- venen vettek részt. (A Közép­somogyi Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége és a [ megyei tanács mezőgazdasági ! és élelmezésügyi osztálya kö- i zött most folyik tárgyalás egy értekezlet összehívásáról. Kezdeményező lépés volt az észak-somogyi szövetség ré­széről, hogy március második j felében — az országban első- i ként! — a Mérnöktovábbkép- I ző Intézettel kéthetes ártan- folyamot szervezett. Erre a megye harminchat termelő­szövetkezete küldte el árkal- j kulátoráí, számukra négy mi- ! nisztérium munkatársai tar­tottak előadásokat az árkér- | désekről, az árkalkulációról, i A , FEJLESZTÉSI albizott- | ság állásfoglalása: folytatni j kell az oktatást, s bevonni a i képzésbe azokat a kalkuláto­rokat, akik eddig nem is vet­tek részt benne. Csak így szerezhetnek érvényt az ár­képzési szabályzatnak, s igy ] válhat az egy fontos terület I alapokmányává. H. F. /

Next

/
Thumbnails
Contents