Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

1 jeli gyűlésekről jelentjük Q Kossuth Lajos utcaiak tauácstagjslaltie Kamaszábránd - felnél! valóság A képviselőjelölő gyűlése- , lődéséről is beszélt. A Haza­kén kívül új tanácstagokat is jelölnek azokban a választó­fias Népfront nevében a ta­nácstagi helyre Kovács Fe­I letére kapta meg a Érdemrend arany fokozatát. Irodájának falán repedezett,' nomt én gyerekkoromban nem ] amelyik viszont tőlünk kér űj- tit t._ i öreg térkép: Siófok község építésznek készültem. Minden- ra meg újra tájékoztatást az niunna \ _ , .*• ... , I ... __ ___i: „i,—I .-.«.rKor, riMro t«tlAn«4g a z ők körzetekben, ahol valamilyen i rencet, a Nagyatádi Járási Hi-l.i •! ____________„ +,----A*. „ + „Ír é pü- áron autószerelő akartam len- ! ügyben. Nem ritka jélenssg és | ni. De jó tanuló voltam, és j hatóságok, sőt az ügyintézők magyartanárom naponta pró-j személyes rágalmazása sem. okból megüresedett a tanács tag helye. Kaposváron négy körzetben képviseli majd új tanácstag az ott lakókat. A megyeszékhely 63. sz. válasz­vatal elnökét ajánlotta, aki fontos állami beosztásba kerül. Elmondta a jelen lévőknek, hogy 1951 óta dolgozik a ta­nácsapparátusban, pályáját a | 1851-ben. A régi tanács létének padlásán találta A teremben sokan ültek I mentette meg az enyészettől olyanok, akik régen ismerik I a régmúltat idéző, fakózöld bált meggyőzni, hogy érdem e­a jelöltet. Először ők kértek rajz körül mai fotók: leendő sebb középiskolában folytatni szót. Rábai István, az Állami j épületcsoportokról, üdülőkről, j tanulmányaimat. Meguntam igazgatója, j lakóházakról, szállodákról. Az , következetes tókörzetében lakók tegnap j megyei tanács kereskedelmi döntöttek arról, hogy ki le- j osztályán kezdte, majd 1954­Biztosító megyei | két évtizedes ismeretség alap ján ajánlotta a Kossuth La jós utcában lakóknak. gyen a tanácstagjelöltjük. ben Nagyatádra került. Ot A Liszt Ferenc Zeneiskola i főbb tisztséget betöltött. Műn- gatási----------------J'" tanult, el B artók-termében megtartott jelölő gyűlést dr. Kanyar Jó­zsef városi népfrontelnök .nyi­totta meg. Az elnökségben he­lyet foglalt Böhm József me­gyei tanácselnök, Deák Fe­renc, a városi pártbizottság első titkára, a megyei párt-vb tagjai. Dr. Kassai János, a me­gyei tanács vb-titkára beszé­dében a megye, a város fej­— Amellett, hogy jó - igaz- szakember, mindig ■ eredményesen kereste a helyi most j érdekek képviseletében a te­lepülésfejlesztés lehetőségeit harcol azért, | hogy a kitűzött célokat elér- j jék, alkotni vágyó, tettre kész I venájú ember, biztosan ka­matoztatja majd ezt a tulaj- mint zaklatását« és Nem bántam meg: kitűnően képesítőztem, jellemző vonásá- I Szóval, egy kicsit véletlenül pályát. De kája mellett mindig végezte a pártfőiskolát, fejezi be a joztudományi egye ____ t emet. Kieníelte, hogy ered- ] Fáradhatatlanul ményesen tevékenykedett a járás és Nagyatád fejlesztésé­ért. Különösen erős oldala a következetesség, a kezdemé­nyezőkészség, a céltudatosság, j donságát Kaposváron a tettrekészség. Munkája elis- j tanácstag. méréséként április 4-e tiszte rendszerek a somogyi tsz-ekben nél. Minthogy a rendszersze- rűen termelő gazdaságok kö- j zölt sok a kedvezőtlen adott- • ságú termelőszövetkezet, ért- 1 hető, hogy fokozott figyelmet j kell fordítani a költségek ala- j kulására é6 a termesztés egész menetére, arra, hogy nincs-e nem vagy [ géphiány a munkákat ezekben az üzemekben. Mindez növeli a rendszergazdák — gesztorok — felelősségét minden taggaz­dasággal, így a részvevő somo­Az iparszerű növénytermesz­tési rendszerek tagjaként me­gyénk termelőszövetkezetei mintegy 30 ezer hektáron ter­mesztenek növényféleségeket, többnyire kukoricát (a nagy­üzemek kukoi'icaterületének megközelítőén a fele valame­lyik rendszer keretébe tarto­zik), de figyelemre méltó az előrelépés a cukorrépánál, a burgonyánál, a búzánál, a bor- [ rosszul sikerült vetés, sónál, a szójánál és a magnak j akadályozza-e műtrágya vetett lucernánál is. A KITE-nek például tizen­hét somogyi termelőszövetke­zet is tagja, ebből tizennnégy közös gazdaság egy-egy, a töb­bi két növényféleséggel vesz | gyi termelőszövetkezetekkel részt benne. Az együttműkö- I szemben is. désnek az idén januártól Ka­posváron alközpontja műkö­dik. Legnagyobb területen ku­koricával és cukorrépával fog­lalkoznak e rendszer .leér etében a tangazdaságoké Megyénkben tíz tsz 11 260 hektáron termel így kukoricát az idén, á vetés­ben az Alföldről átcsoportosí­tott gépek is segítettek. A cu­korrépához a vetőmag 42 szá­zalékát importálták. Rossz kelés miatt újravetésre, ki­szántásra nem volt szükség, az áprilisi esőzéseket követően azonban a göllei és a magyar- atádi tsz-ben sor került erre. A tervek szerint az ősszel me­gyénk kilenc termelőszövetke­zete 8346 hektáron búzát is vet a KITE keretében. Az említett termesztési rendszer mellett elég sokat hallunk az IKR-ről, a burgo­nyánál a Solanumról és a bar­csi , termesztési rendszerről, meglehetősen kévését viszont a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerről, (BKR, gesztora a Bajai Állami Gazdaság) és a Babarci Búzatermesztési Rend­szerről. Pedig — ha viszonylag kis területtel is — ezek is ér­dekeltek a somogyi termelő- szövetkezetekben. Megyénkből három közös gazdaság vesz részt a bajaiak által keretbe foglalt rendszer­ben: kukoricát, búzát, magfo­gásra szánt lucernát termesz­tenek. A babarci termesztési rendszer viszonylag fiatal: a búzánál és a lucernánál 6—6, a borsónál 5, a bab termeszté­sénél 4 somogyi termelőszövet­kezet a részvevője. A közelmúltban a megyei ta­nács mezőgazdasági fejlesztési albizottsága értékelte a ter­mesztési rendszerek eddigi so­mogyi tapasztalatait. Figyelmet érdemlő megállapításaival a rendszergazdák figyelmét több, fontos tennivalóra irányította, föltárta a munkát fékező gon­dokat, s megjelölte a feladato­kat. Az egyes módszerek költ­ségkihatása nem mellékes kö­rülmény, éppen ezért szükség van arra, hogy részletes költ­ségelemzés kísérje az egyes rendszerekben folyó tevékeny­ségeket. Nélkülözhetetlen a jó eredményhez a föltételek biz­tosítása: elegendő és a célnak megfelelő műtrágya, gép, vető­mag, alkartész, továbbá hozzá­értő szakmai irányítás nélkül csődöt mondhat a legjobbnak látszó termesztési rendszer is. Most például legnagyobb gond a burgonyánál mutatkozik, ugyanis rossz az ellátás ülte­tő-, betakarító-, válogatógé­Domján Sándor, a Lapki- I adó Vállalat igazgatója meg­köszönte a tanácsnak, a tö­megszervezetek aktíváinak mindazt, amit a város fejlő­dése érdekében tettek. Sze­rinte még szebbé tehetik a várost, ha jobban összefognak a körzet lakói. Kovács Feren­cet ő is húsz éve ismeri, s ... . . , , azt emelte ki, hogy a legne­pekkel, zavarok jelentkeznek hezebb helyzetekben is ember a tárolók építésénél és az ét- \tudott maradni. mindig szót kezesi --------- — ---— b urgonya értékesítésé- érteít az emberekkel. Sziksza László, a közúti Építő Válla­lat igazgatója, a fejlődést el­ismerve szóvá tette, hogy füstös és kormos a város köz­pontja. Kelemen Ferenc, a megyei tanács ipari osztályvezetője azt mondta Kovács Ferenc­ről: megkívánja a rendet, a fegyelmet a munkatársaitól, maga azonban többet ad mindenkinél. A gyűlés részvevői egyhan­gúlag jelöltek Kovács Feren­cet tanácstagnak. évek múlásával rohamosan | beleegyeztem, fiatalodó város holnapi képé­nek egy-egy ról. Az iroda lakója, Laki Albert osztályvezető főmérnök egy évtizede tölti be tisztét. Igaz, tíz évvel ezelőtt még -községi alkalmazottként a tanács épí­tőbrigád ját" irányította: fel­adatköre, felelőssége — sőt szaktudása is, hiszen itt le« jezte be levelező úton az egye­temet — a település fejlődésé­vel, rangjának emelkedésével gyarapodott, bővült. Ma már tizenhárom fős osztályt vezet, j Közismert például, milyen sol a város rendezését, fejlesztését. kisajátítási. rendezési ügyet irárwítia : i._ít — .. - 7...... választottam ahogy menet közben a közép­iskolában megszerettem a szakmát, a tanácshoz kerülve is viszonylag rövid idő alatt hozzám nőtt 1 ez a sokrétű, J rendkívül változatos tevé­kenység, amelynek sodrában | élünk. — Igen, én is azt hiszem, a j munka egysíkúságára nem le­het panasz, és különösen nem itt, a Balaton fővárosában. irányítja. — Hogyan lesz egy építész­ből tanácsi osztályvezető? — Csak magamról tudok szólni; én véletlenül kerültem . kell az osztályon elintézni, \ amelynek többsége nyilván i nem egyszerű papírmunka, ha- : nem gondos előtanulmányt, egyedi elbírálást igenyel. ide. Székesfehérvárról jöttem. : _ ügy is mondhatnám, sze-. az állami építőipari vállalatnál | rencsém van: összeszokott, lel­dolgoztam technikusiként, a fő-építésvezetőség termelési kés munkatársakkal dolgozom, akik jól tudják, az ügyek mö­osztályán. Siófokra nősültem, j gött emberek állnak. Vagyis Éppen állást hirdettek a ta nácsnál. Jelentkeztem, fölvet nagyon körültekintően kell el­járnunk minden egyes kérd­tek és itt maradtam. Azután ; jem, fellebbezés, panasz inté- menet közben tanultam meg | zésében. Igaz, ez nem mindig az igazgatási munkát,' akár­csak hasonló sorsú társaim. Rendeletekből, szakkpnyvek- ből meg a gyakorlatból. könnyű dolog. Itt van például az engedély nélküli építkezé- { sek földerítése, és a velük kap- ! csolatos tennivalók elvégzése. Meglehetősen nagy a kü- j Nehéz lenne érzékeltetni, lönbség a tervezői, illetve ki- \ mennyi gondot okozott, illetve vitelezői és az építésrendészeti, okoz ma is ez a rendészeti te- hatósági munka között. Bizo- \ vékenyság. Ügyfeleink egy nyara nem szerepelt kamasz kori ábrándjai között a te- j mérdek adminisztrációval, I szervezéssel járó hivatalnoki munkakör. — Lehet, hogy most más L. G. I választ vár, de el kell árul­ni____________________________ részé: az ügyeskedők, a min­denáron nyerészkedni akarók szívósan védik érdekeiket, és ennek során semmiféle esz­köztől nem riadnak vissza. Pa­naszukkal minden lehetséges fórumot, szervet fölkeresnek, A szállítás nem lehet melléktevékenység y ■ . : v ; . : v% Ankét a mezőgazdasági rakodásról Mezőgazdasági nagy­üzemeinkoen szükség van a műszaki bázis erősítésére, korszerűsítésére, s ez a kí­vánság különösen a szállító- és rakodógépekre vonatkozik — mondta megnyitó beszédé­ben Tóth Lajos, a megyei ta­nácselnök-helyettese azon az országé» ankéton, amelyet Kaposváron, a Latinca Sán­dor Megyei Művelődési Köz­pontban tegnap rendezett a Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Társa­ságának szállítási és anyag- mozgatási szakosztálya, a MAE Somogy megyei Szerve­zetének gépesítési szakosztá­lya, a kaposvári MEZŐGÉP Vállalat és a Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Válla­lat. Az ankéton dr. Knoll I Imre egyetemi docens (Gö- I döllő), a MAE Gépesítési Tár- I sasága szállítási és anyag- mozgatási szakosztályának elnöke látta el az elnöki teendőket. A téma a mezőgazdasági szállítás és rakodás volt. A megyei tanács elnökhelyette­se fölhívta a figyelmet: a szállítást és rakodást fejlesz­teni kell, mivel az üzemek­ben fokozódó terméseredmé­nyekkel lehet számolni. Egy­re több vegyi anyagot — mű­trágyát, növényvédő szert — is el kell juttatni a felhasz­nálás helyére. Ha ehhez hoz­zátesszük, hogy a területi koncentráció következtében helyenként megnövekedtek a szállítási távolságok, könnyen érzékelhető, mekkora teher hárul a traktorokra, gépko­csikra, melyek ezt a munkát végzik. Az ankét előadói más és más oldalról közelítették meg a témát, a cél azonban azo­nos volt: miként lehet a szál­lítás és a rakodás korszerűsí­tése révén elősegíteni, hogy a mezőgazdasági termények a betakarításkor mielőbb leke­rüljenek a táblákról, s gyor­san eljussanak a fogyasztók­hoz, illetve a tárolóhelyekrb. Felföldi János, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet osz­tályvezetője a mezőgazdasági szállítás és rakodás ökonó­miai kérdéseivel, Horváth Jó­zsef, a Mezőgazdasági Fejlesz­tési Intézet osztályvezetője a konténeres anyagmozgatás mezőgazdasági lehetőségeivel foglalkozott. Kiss Andor, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet csoportvezetője a nagy teljesítményű rakodógépek mezőgazdasági alkalmazásá­ról beszélt. Az előadók mo­dellen, il’etve vetített képe­ken szemléltették, egészítették ki az előadás témáját. Hall­hattunk arról, hogy jelenleg meglehetősen alacsony a te­hergépkocsik és ■a pótkocsik raksúlyátlaga, és sok, már tel­jesen amortizálódott — »nul­lára leírt« — gép van hasz­nálatban. A konténer elterje­dését indokolja, hogy Védel­met nyújt az árunak, olcsób­bá teszi a csomagolást, csök­kenti a sérülésből és dézsmá­lásból eredő kért. könnyíti a rakodást, mérsékli a kév.ierő- isényt — és sorolhatnánk az előnyeit. Különösen a kombi­nált közlekedésben (ugyanaz az „ áru repülőn, hajón, köz­úton teszi meg az utat ren­deltetési helyére, többszöri átrakással) előnyös az alkal­mazása. A rakodásnál is mind na­gyobb követelményekkel áll elő a mezőgazdaság, s minél előbb el kellene érni a 60— 100 tonna óránkénti rakodási teljesítményt. A nagyobb te­herbírású szállító járművek ugyanis ezt szükségessé te­szik. E tekintetben azonban sem a hazai gyártás, sem pe­dig az import nem megnyug­tató, különösen a közepes és nagy teljesítményű rakodógé­pekből kellene több a mező- gazdaságnak. Az ankét szünetében rög­tönzött sajtótájékoztatón — ezen részt vett az egyes té­mák előadóin kívül Tóth La­jos megyei tanácselnök-he­lyettes és Szabó Károly, a MÉM osztályvezetője is — és az azt követő vitában többek között Boros József, a kapos­vári MEZŐGÉP Vállalat fő­mérnöke is elmondta vélemé­nyét az érintett kérdésekről. Az általuk gyártott KCR— 2000-es hidraulikus daru is­mertetésével szerzett némi megnyugvást a gazdaságok képviselőinek. Ebből a daru­ból — svéd cégtől vett licenc alapján — tavaly hatvanat készítettek, az idén háromszá­zat, jövőre pedig már hatszá­zat adnak piacra. Eddig a ka­posvári AGROKER hozta for­galomba ezt a terméket, az idén már kétszáz darut — munka­gépekkel együtt — az ország valamennyi AGROKER-ének juttat az AGROTRÖSZT. Az ankét a kaposvári AGROKER-nél rendezet gép­bemutatóval ért véget, ahol a KCR 2000-res darut munka közben láthatták a szakembe­rek. Hcrnesz Ferenc — Gondolom, a közbenjárás, a protekció különböző formái­val is találkoznak eközben. — Sajnos, elég gyakran. Munkánknak ez a legkellemet­lenebb, legtöbb bosszúságot, néha bizony elkeseredést is szülő része. Az ország külön­böző tájain — elsősorban a fővárosban — élő, magasabb beosztásban levők nagy rutin­nal találják meg a célszerűnek vélt kapcsolatokat. De nem ritka a legális, »hivatalos« köz­benjárás sem, amikor — mint nemrég egy székesfehérvári üzemi dolgozó ügyében is — a munkahely, a pártszervezet, sőt az országgyűlési képviselő is megpróbált határú ránk. — És sikerrel? — Ebben az esetben nem. D^ a mi erőnk is véges... — Mindebből úgy tűnik, nem túlságosan népszerű c beosztásban dolgozni. Akad­nak-e haragosai? — Bizonyára, hiszen nálunk a döntések többsége »zsebre megy«. — Eddig jórészt a munka kellemetlen oldaláról beszél­gettünk. Pedig bizonyára sok szépsége is vün e területnek. — Olyannyira, hogy az fe­ledteti az árnyoldalakat. Ami leginkább tetszik: a változatos­sága, a sokszínűsége és a tem­pója. Itt mindennel meg kell ismerkednünk, ami a város fejlesztésével valamilyen mó­don összefügg: a gázszerelés sajátos követelményeivel, a vízellátás technikai megoldásá­val, a villamoshálózat bővíté­sének lehetőségével, ugyanak­kor egy kicsit jogásznak és közgazdásznak is kell lennünk. Na és a legfőbb szépsége: a tervezés, a város képének ala­kítása, új létesítmények elhe­lyezése, programok készítése és mindezek megvalósításának figyelemmel kísérése és segí­tése. Azt látni, hogyan válto­zik, szépül a város, a Balaton­part, élénkül a forgalom, nagy öröm, tartalmas és szinte min­dennapos élmény. Még akkor is, ha újabb és újabb gondokat, tennivalókat hoz magával. — Ha a kivitelező szakmá­ban dolgozna, nyilván többet keresne. — Igen, de így sincs okom panaszra. A tanácsoknál ta­valy végrehajtott bérrendezés jelentős javulást hozott e te­kintetben: a tanácsi műszaki alkalmazottak fizetése mar jól megközelíti a vállalatoknál dolgozókét. Az erkölcsi meg­becsülésre meg hadd említsem az évenként meglehetősen ma­gas összegű jutalmakat. Ta­valy pedig az Építőipar kiváló dolgozója miniszteri kitünte­téssel tisztelteit meg. Paál László Borsókonzerv — kéz érintése nélkül A Szegedi Konzervgyárban a jelenleg ismert legkorsze­rűbb eszközök felszerelésével készültek fel a két hét múlva kezdődő zöldborsó szezonra. Olyan technológiát alkalmaz­nak, hogy a szántóföldi csáp­léstől a konzerves üvegek 1^-1 zárásáig nem érinti emberi kéz a borsószemeket. A géppel kicsépelt zöldborsó szállításá­ra mintegy ötezer konténert — speciális szállítótartályt sze­reztek be. Az üzembe szállí­tott termést olyan, modern gépsorral dolgozzák fel, amelynek termelékenysége négyszeresen meghaladja az országban eddig alkalmazott berendezésekét. Ugyanakkor nem igényel több munkaerőt, mint a régi gépek. Az ÉLGÉP által tervezett modern beren­dezéseknek ez az első példá­nya. Ugyancsak magyar sza­badalom alapján készült a sterilizáló berendezés is. Somogyi Nép/apl 3 ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents