Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
Befejezte négyéves munkáját az országgyűlés (folytatás az 1. oldalról) Például az építésrendészeti bírságról szóló rendelkezéseket sok helyen nem úgy hajtották végre, hogy azt a jogszabály megalkotói elgondolták; a ház- értékadóról szóló rendelet végrehajtásáról szóló rendelet végrehajtása a hiányos szabályozás miatt túlzottan elhúzódott; az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok közérthetőségére jellemző, hogy a jogszabály megjelenésétől alig több mint egy év elteltével az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium az egységes jog- gyakorlat kialakítása érdekében 42 pontból álló iránymutatást adott ki. Dr. Szakács Ödön Fontos feladatunk a munkaügyi viták törvényességének ellenőrzése Az ítélkezés mind kiegyensúlyozottabbá válik — A jogalkalmazó szerveket változatlanul nehéz helyzet elé állítja az is, hogy az állampolgárok széles körét érintő jogszabályok egy része késve jelenik meg. Nincs idejük arra, hogy az új rendelkezéseket a helyes alkalmazáshoz \ szükséges mértékben megismerjék. Mem beszélve az állampolgárokról, akik részéElőljáróban dr. Szakács Ödön elmondta, hogy az alkotmányban előírt kötelessé- ségének tesz eleget, amikor beszámol az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság két évi működéséről. Megemlítette: , | negyedszázada annak, hogy a nosak és gyümölcsözők a ta- 1 Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága szocialista legnacsí vt)-titkárokkal egyre.-------- ------s zélesebb körben kialakított igazságszolgáltatásunk kapcsolatok és a kölcsönös tájékoztatás. Fontos és állandó feladatunknak tekintjük a munkaügyi viták intézése és a munkavédelmi szabályok megtartása törvényességének ügyészi ellenőrzését. Hazánkban 6571 re ezek a jogszabályok jogo- I munkaügyi döntőbizottság kát és kötelezettségeket álla- [ működik. Tapasztalataink azt magasabb bírói fórumaként működik. Ez is indokolttá teszi — mondta — annak felmérését, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben mennyiben és milyen eszközökkel segítette elő a szocialista törvényesség érvényesülését, hogyan biztosította a jogszabályok egységes értelpitanak meg. Például a sza- j mutatják, hogy a munkaügyi mezését, milyen keretben Központi kérdésként kezelte a Legfelsőbb Bíróság a fofellépés nem szorítkozó 4 büntető ítélkezés területére. A polgári ítélkezési gyakorlatnak is állandó törekvése az ilyen magatartások visszaszorítása. Ezért tekintette érvénytelennek a munka nélküli jövedelemszerzésre irányuló szerződéseket, s alkalmazta az ehhez fűződő jogkövetelményeket. I Például a vállalkozási szerzőgyasztói érdekek hatékony vé- ] dések esetében, túlszámlázás, delmét. Ennek jegyében állapította meg az eladó felelősségét, ha nem tájékoztatta a vevőt az áru lényeges tulajdonságairól és eoből kár keletkezett. — A munka nélküli jövedelemszerzés elleni következetes az el nem végzett munka díjának felszámítása vagy a megengedettnél nagyobb díj követelése nemcsak a magán- szektorban tapasztalható, hanem az állami és szövetkezeti szolgáltató vállalatoknál is. A család védelme elsőrendű feladat bálysértési törvény módosító sáról és az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló rendelkezések a Magyar Közlöny 1974. évi december 28-i számában jelentek meg és három nap múlva, 1975. január 1. napján életbe is léptek. Panaszintézésünk során fontos feladatunknak tartjuk, hogy jogvédelemben részesítsük azokat az állampolgárokat, akikkel szemben jogszerű eljárásuk miatt megtorlásként hátrányos intézkedést alkalmaztak. Megkülönböztetett gondot fordítunk különösen az alacsony jövedelmű, nagycsaládos dolgozók panaszainak orvoslására. A panaszintézés és az ügyészséghez érkezett bejelentések azt a tapasztalatot támasztják alá, hogy a hatósági ügyintézésben — kis és nagy ügyekben egyaránt — előfordul még a bürokratikus ügyintézés és a döntések indokolatlan elodázása. Az ügyésznek az ügyészi törvényből eredő feladata az is, hogy széles körű kapcsolatot alakítson ki más állami és társadalmi szervekkel. HaszI viták intézésének színvonala emelkedett. A legfőbb ügyészi beszámoló következő témája az ügyészi polgári jogi tevékenység volt. Majd a büntetőjog területére áttérve, dr. Szénási Géza mindenek előtt megállapította, hogyan járult hozzá a maga területén az MSZMP X. kongresszusa célkitűzéseinek megvalósításához, a szocializmusnak magasabb szinten való építéséhez. — Az elmúlt időszak jelentős eseménye volt, hogy 1973. 2400 büntető, ugyanannyi polgári, 6500 gazdasági és 800 munkaügyi perben, összesen tehát 12100 konkrét ügyben hozott határozatot. Az elvi irányítás hatékonyságának foko— A családjog területén a Legfelsőbb Bíróság a házasság és a család védelmét tekintette elsőrendű feladatának. Több irányelvet és állásfoglalást hozott a módosított családjogi törvény egységes alkalmazása és a közgondolkodás helyes irányú formálása érdekében. ' Elmondhatjuk, hogy a családjognak szinte minden fontos területén magas szintű elvi iránymutatással gondoskodtunk az egységes ítélkezésről a házassági bontóperekkel hogy e szakágban is a stabili- január 1-én hatálvba lépett a ÍT ftás a iellenä, a szocialista , íuSSLiS, határozatot tettunk közzé tás a jellemző a szocialista törvényesség megtartásában. Alaptalanul senkit sem vonnak büntetőjogilag felelősségre. — Az ügyészi szervezet 1974-ben 89 761 lényomozott ügy anyagát vizsgálta felül, és (az összes ügy 6 százalékát jelentő) 4 528 ügyet küldött visz- sza pótnyomozásra, 953 ügyben pedig (az ügyek 1,1 százalékában) maguk az ügyészek folytattak le bizonyítás kiegészítéseket. Az ügyészek az ösz- szes (7 175) felülvizsgált ügy 8 j százalékában változtatták meg j a rendőrség határozat-terveze- I tét, illetve vádemelési javasla- j tát. 6 298 ügyben (az összes fe- i lülvizsgált ügy 7 százalékában) kellett a rendőrség vádemelési javaslatát az eljárás megszüntetésre változtatni. Szólt a legfőbb ügyész a bűnözés helyzetéről is. bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, amely több vonatkozásban érintette a Legfelsőbb Bíróság szervezetét is. A megszűnt gazdasági döntőbizottságok hatáskörét a bíróságok vették át, és ennek folytán bírósági hatáskörbe került a szocialista gazdálkodó szervezetek jogvitáinak eldöntése. Megszűntek a területi munkaügyi döntőbizottságok, helyettük munkaügyi bíróságok alakultak. Mindez szükségessé tette a Legfelsőbb Bíróságon két új kollégium: a gazdasági és a munkaügyi kollégium megszervezését. A tapasztalatok alapján meggyőződhetünk arról, hogy az átszervezés bevált. — A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két év alatt mintegy zása érdekében ezek közül 8301 kapcsolatos 9. számú irányéi vünk segítséget nyújt a bíróbírósági határozatok című hivatalos folyóiratunkban. Ugyanebben az időszakban 15 000-nél is több törvényességi óvás emelése iránti kérelmet, illetőleg kezdeményezést bíráltunk él, s ezek közül több mint 2000 ügyben törvényességi óvás emelésére került sor. Az elmúlt két évben a legfelsőbb bíróság négy irányelvvel öt elvi döntéssel, 104 kollégiumi és 124 tanácselnöki ér- tekezleti állásfoglalással adott iránymutatást az alsó bíróságoknak a büntető, a polgári, a gazdasági és a munkaügyi ítélkezés legkülönfélébb vitás kérdéseiben. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak munkáját ismertette dr. Szakács Ödön. Sokat fejlődött a társadalmi tulajdon védelme Széles körű differenciálás a büntetéskiszabásban — 1974-ben az ismertté vált összes bűncselekmények száma 111 825, az ismertté vált bűnelkövetők száma 76 308 volt. A bűncselekmények 56 százalékát a nagyobb jelentőségű cselekmények, a bűntettek és 44 százalékát a vétségek tették ki. — Ezek alapvetően megnyugtató számok, mert az összbünözés 44 százalékát kitevő vétségek társadalmi veszélyessége nem nagy, ezek korántsem társadalmi rendünk lényeges elemei ellen irányuló cselekmények. Viszont fel kell figyelnünk arra, hogy például a népgazdaság elleni bűncselekmények száma kismértékben ugyan, de következetesen emelkedik. — A súlyos gazdasági bűn- cselekmények között a pazarló gazdálkodás, a beruházási fegyelem megsértése, a rossz minőségű ipari termék forgalomba hozása, a gazdasági vesztegetés és még néhány más bűncselekmény száma nem emelkedett ugyan, de ezek fokozottabb társadalmi veszélyességük miatt nagy figyelmet érdemelnek. Főleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területén találkozunk olyan esetekkel, hogy az eljárás alá vont személy a tsz- tagok érdekében járt el, magatartása mégis bűncselekmény, mert a csoportérdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel és nyilvánvalóan nem engedhetjük meg azt sem, hogy a munkaköri kötelezettség teljesítéséért bárki is jogtalan előnyhöz juthasson. — Az ismertté vált vagyon elleni bűnözés az összbünözés 56 százalékát jelenti. A nagyobb kárt okozó bűncselekmények aránya 10 év óta első ízben 1974-ben a társadalmi tulajdon területéről eltolódott a személyek javai irányába. — A társadalmi tulajdon — A törvényesség szempontjából lényeges, és konkrét ügyek kapcsán a közvéleményt is gyakran foglalkoztatja a helyes büntetéskiszabási gyakorlat. A büntetéskiszabás széles körű differenciálása, mesz- szemenő egyéniesítése volt az együk leglényegesebb törekvés, amelyet a kollégium saját munkájában, de egyben az országos ítélkezés irányításában is igyekezett megvalósítani. Megállapítható, hogy az országos ítélkezés mind kiegyensúlyozottabbá válik; indokolatlanul enyhe büntetések csak szórványosan fordultaik elő s ezek arra vezethetők vissza, hogy egyes alsó bíróságok az védelme általában kielégítő és | sokat fejlődött. Ezt mutatja az elkövetők és a bűncselekrné- is, hogy a társadalmi tulaj- I nyék társadalomra veszélyes donban bűncselekményekkel okozott kár az 1973. évi 220 millióról 1974. évben 171 millió forintra csökkent. Ebből a népgazdasági ágazatok közül legnagyobb az ipar és a mezőgazdaság részesedése. — A társadalmi tulajdon veszélyeztetésének mértéke 1974-ben a kereskedelemben nem csökkent. A bűncselekményekkel okozott kárból 1973- ban 17,7 százalékkal, 1974- ben 20,2 százalékkal részesedett, 1974. évben 35 olyan társadalmi tulajdont károsító bűncselekmény vált ismertté, amelyben a kár meghaladta a félmillió forintot. Szükségünk van az állami és társadalmi szervek támogatására — Amíg a társadalmi tulaj- ] — Eddigi munkánk irányvodonban bűncselekményekkel | nalának következetes folyta- okozott kár az 1974. évben j tása mellett a jövőben is fo- 1973-hoz képest 23 százalék-j kozottabb figyelmet fordítunk kai csökkent, addig a személyiek javaiban 19 százalékkal növekedett. — Az erőszakos és garázda jellegű bűnözés 1970. év óta csökken. A csökkenés az 1970 —1974. év közötti 5 évben 25 százalékos volt. Beszéde befejező részében hangsúlyozta: ségének fokát kellően nem mérték fel. Az ilyen határozatokkal szemben törvényességi óvást emeltek. — A rövid tartamú szabadságvesztés helyett — amely nem mindig szolgálja a büntetés célját — esetenként próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, javító-nevelő munkát vagy pénzfőbüntetést alkalmaztunk, illetőleg ilyen értelemben adtunk elvi irányítást. — A visszaeső bűnelkövetők száma az utóbbi években ugyan némileg csökkent, de még mindig igen károsan befolyásolja az összbünözés alakulását. A Legfelsőbb Bíróság több ügyben kifejtette, hogy a vélt csoportérdek egyoldalú szolgálata senkit sem mentesíthet a büntetőjogi felelősségrevonás alól. Egyes termelőszövetkezetekben előfordult: a zárszámadási mérleget abból a célból hamisították meg, hogy kiegészítő részesedést jogtalan mértékben lehessen kifizetni, arra hivatkozva, hogy a tsz a következő évben majd »kigaz- dálkodja« ezt az összeget. A büntető kollégium azt is kimondta, hogy az ilyen cselekményeket nem egyszerűen pénzügyi fegyelmet sértő vétségnek, hanem — a súlyosabban büntetendő — csalás bűntettének kell minősíteni. A munka nélküli jövedelemszerzés szigorú büntetést érdemel 2 jSomogy/ Néplap a gazdasági bűncselekményekre, a közbiztonságot érintő bűncselekményekre, a jogpolitikai elveken alapuló differenciált felelősségre vonásra, s nem utolsó sorban a bűnözés, illetve a törvénysértések általános megelőzésére. Ezt követően az országgyű- ! lés a legfőbb ügyész beszámo- í lóját egyhangúlag tudomásul í vette. — Elvi irányításainkban ismételten kiemeltük, hogy a munka nélküli jövedelemszerzés, a spekulációs tevékenység, az árdrágítás és az üzérkedés — bárki legyen is az elkövetője — szocialista társadalmunkban szigorú büntetést érdemel. A korrupciós cselekmények száma nem jelentős. Sem a hivatali vesztegetés, sem a gazdasági korrupció elkövetőivel szemben semmiféle elnéző megítélésnek nincs helye. A közlekedési bűncselekmények jelentősebb részét, különösen a súlyosabb következménnyel járókat, ittas állapotban való járművezetéssel követik el és — sajnos —ezek Ezen a téren is a korábbinál hatékonyabb büntetőjogi fellépésre adtunk iránymutatást. A polgári kollégium munkáját jelentős mértékben befolyásolta, hogy a beszámolási időszakban módosították a családjogi törvényt és a polgári perrendtartást, s hatályba lépett a polgári ítélkezés területét érintő számos fontos jogszabály. Fokozott gondot kellett fordítani például a tulajdoni perekben arra, hogy a bíróságok szerezzenek érvényt a telek- rendeletekben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásoknak és akadályozzanak meg minden olyan törekvést, amely e korlátozások kijatságoknak — de maguknak a házastársaknak is — a családi kapcsolatoknak a szocialista erkölcsi felfogáson alapuló, a szocialista emberhez méltó, kulturált rendezéséhez. — A Legfelsőbb Bíróság több állásfoglalás és ítélet közzétételével széles körben adott iránymutatást a gazdálkodó szervezetek szerződési fegyelmének erősítése érdekében. Ezek alapján a bíróságok a szerződést nem vagy nem megfelelően teljesítő gazdálkodó szervezeteket a törvényes következmények alkalmazásával szigorúan felelősségre vonták és őket az okozott vagyoni kár megtérítésére is kötelezték. — A megnövekedett vállalati önállóság első éveiben a gazdálkodó szervezetek körében eluralkodott a szállítók, kivitelezők jelentős szerződés; szegeseivel való megalkuvás. A gazdálkodó szervezetek gyakran akkor sem mutatták ki nyilvántartásaikban és így nem is érvényesítették törvényes igényeiket, amikor tapasztalhatták, hogy a szerződésszegés a termelésükben zavarokat, ezért számukra többletköltségeket, egyéb anyagi hátrányokat, tehát jelentős károkat is okoz. E lazaság felszámolása érdekében csaknem két éve pénzügyminiszteri rendelet előírta a gazdálkodó szervezetek által ném teljesített kötelezettségek miatt esedékes (kamat, kötbér, és kártérítés) követelések megfelelő bizonylati nyilvántartását. Lényeges változást azóta sem tapasztaltunk. — A tisztességtelen haszon- szerzés legkirívóbb esetei a gazdasági bírság iránti eljárásokban fordultak elő. A legfőbb ügyész, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és az Országos Anyag és Árhivatal, továbbá a felügyeletet gyakorló miniszterek és a megyei tanácsok indítványai alapján a beszámolási időszakban már száznál is több ilyen eljárás indult. Ezek közül — első vagy másodfokon — ötvennel a Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott. A Legfelsőbb Bíróság által a két év alatt befejezett eljárásokban jogerősen kiszabott gazdasági bírság összege meghaladta a 153 millió forintot. Helyes volt a munkaügyi bíróságok létrehozása Megállapíthatjuk, hogy a ' színvonalának további emelé- munkaügyi bíróságok létreho- : sét, pártunk XI. kongresszusa zása helyes volt, s egyaránt j határozatainak maradéktalan sikeresen szolgálta a szocia- j végrehajtását tartjuk központi lista demokrácia és a törvé- feladatunknak. nyesség érvényesítésével pártunk által meghatározott célkitűzéseit. Ezután elmondotta dr. Szakács Ödön, hogy a Legfelsőbb Bíróság működése az ítélkező és az elvi irányító tevékenységen túlmenően egyéb területekre is kiterjedt. — Az elkövetkező időben a Legfelsőbb Bíróság munkája Dr. Szakács Ödön beszámolója után határozahozatal következett. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette. Ezután a napirend szerint az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztése kö- vekezett. Módosító törvényjavaslat előterjesztése szánva évről evre emelkedik. 1 szására irányul. Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára bevezetőjében arról szólt, hogy az Elnöki Tanács alkotmányunk egyes rendelkezéseinek módosítását javasolja, majd az Elnöki Tanács megbízásából és nevében, a Minisztertanáccsal, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási ás igazságügyi bizottságával egyetértésben — előterjesztette a törvényjavaslatot. — Az 1972-ben elfogadott, módosított alkotmányunk híven tükrözi társadalmunk viszonyait, segíti fejlődésünket és előrehaladásunkat — mondotta. — Amikor az országgyűlés és a tanácsok választásának időtartamát változatlanul hagytuk. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész megbízatását igyekeztük összhangba hozni a választási ciklussal és ezért az alkotmányban kimondtuk, hogy megbízatásuk négy évre szól. A törvényjavaslat most azt indítványozza, hogy az országgyűlés megbízása, az általa választott egyes tisztségviselők és a tanácsok választása öt éves időtartamra szóljon. — E javaslatok fő oka, hogy nálunk az allamhatalmi es népképviseleti-, az allamigazgatási választott testületek tevékenységének alapját a szocialista társadalom fő kérdései, az ötéves tervben megjelölt népgazdasági feladatok képezik. — A indoklás tartalmazza azt a célkitűzést, hogy a jövőben az országgyűlési és tanácsi választások egymáshoz igazodjanak, vagyis a jövőben az országgyűlési képviselőket és a tanácstagokat egyidőben válasszuk. Az előkészítés idején az egyetértés mellett, a legtöbb kérdés és megjegyzés ezzel kapcsolatban hangzott el. Ez érthető, hiszen nem régen különítettük el egymástól a két választást. — Az E nöki Tanács nevében tisztelettel kérem a törvényjavaslat elfogadását — mondotta befejezésül Cseterki Lajos. Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Apró Antal szavazásra szólította fel az országgyűlést. A beterjesztett törvényjavaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának tárgysorozata véget ért. A tanácskozás az elnöklő Apró Antal zárszavával fejeződött be.
