Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

-fi1 V* * N '/i, JFtiAG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! ^ APÓS Ara: 80 fitlw Somogyi Népim AZ MSZMP S O M O GY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK L A P J X XXXI. évfolyam 85. szám 1975. április 12., szombat Befejezte négyéves munkáját az országgyűlés r / Uj társada'ombiztosítási törvényt alkottak — Módosították az alkotmány egyes rendelkezéseit Beszámolók a törvényesség érvényesüléséről Tegnap délelőtt a társada­lombiztosi lásról szóló töi-vény- javaslat tárgyalásával folytat­ta tanácskozását az országgyű­lés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Jenő, a Schultheisz Emil Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Né­meth Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Közpon­ti Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai [ páholyokban helyet foglalt a j budapesti diplomáciai képvi­seletek több vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az | országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter i emelkedett szólásra. Társadalombiztosításunk fejlődése hűen tükrözi hazánk általános haladását Az egészségügyi miniszter elöljáróban rámutatott: szo­cialista társadalmunk legfőbb célja a dolgozó ember anyagi és kulturális felemelkedésé­nek, jólétének biztosítása, élet- körülményeinek javítása, élet- színvonalának növelése. Ennek szerves része az a széles körű, messzemenő gondoskodás, amellyel államunk minden magyar állampolgár egészsé­gének körültekintő védelmét kívánja biztosítani. A sokol­dalú gondoskodás jelentős részben a társadalombiztosítás révén valósul meg, de kiemel­kedő jelentősége van az egész­ségügyi ellátásnak is. A társadalombiztosítási tör­vényjavaslatról szólva kifej­tette: társadalombiztosítási rendszerünket egységbe fogla­ló törvénytervezet ez, amely az emberről való intézményes, az egész társadalomra kiterje­dő, az egyenjogúságon alapuló igazságos gondoskodást kíván­ja továbbfejleszteni. Széles körű érdeklődésre számíthat, hiszen hazánk valamennyi ál­lampolgárát érinti, a ma szü­letett csecsemőktől a legidő­sebbekig. Dr. Schultheisz Emil ezután arról beszélt, hogy társada­lombiztosításunk — és ezen belül az egészségügyi ellátás — hajtom évtizedes fejlődése hűen tükrözi szocialista ha­zánk társadalmi, gazdasági fejlődését, pártunknak és kor­mányunknak a lakosság szo­ciális biztonsága iránt érzett felelősségét. A szocialista elvek az 1945 után bekövetkezett forradalmi változásokkal összhangban ju­tottak érvényre társadalombiz­tosításunkban. A legfontosabb előrelépés a társadalombiztosí­tási gondoskodás kiterjesztése, a széles körű egészségügyi és anyagi ellátás biztosítása volt. Ehhez napjainkban több mint 26 ezer orvos, 4200 gyógyszer­ész, 83 ezer egészségügyi szak­dolgozó és 87 500 kórházi ágy áll az állampolgárok rendelke­zésére. A miniszter külön szólt a népesedéspolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatai­ról. Elmondotta, hogy az el­múlt két évben örvendetesen csökkent a művi vetélések szá­ma. Ezért folyamatosan kell gondoskodni a szülészeti ágyak- számának növeléséről; ezt a már meglévő gyógyintézetek ágyainak belső átcsoportosítá­sával és a tervezett építkezé­sek mielőbbi befejezésével oldják meg. A miniszter ezután arról be­szélt, hogy az elmúlt 30 évben felszámoltuk a hagyományos népbetegségeket. Ugyanakkor a gazdasági, a technikai fejlő­dés és az urbanizáció új, nö­vekvő feladat elé állítja az egészségügyet. Egyebek között növekszik a balesetek, a mér­gezések száma, egyre több gon­dot jelent a zajártalom és más, ehhez hasonló civilizáci­ós betegség. Mind több lesz a rendszeres kezelésre szoruló beteg is. Mert e fejlődő orvos- tudomány legújabb eredmé­nyeit is hasznosítani kívánjuk, államunknak minden évben nagyobb összegeket kell fordí­tania az egészségügyre. Dr. Schultheisz Emil a to­vábbiakban részletesen szólt az üzemi dolgozók egészségvé­delméről, amely egyik kiemelt feladata egészségügyünknek. Dr. Szénási Géza Az egészségügyi törvény elő­írja — mondotta a továbbiak­ban az egészségügyi miniszter —-, hogy az állampolgárok az orvosi ellátást — a gyógyító, megelőző ellátás keretében — ingyenesen kapják. Az egész­ségügy ma már rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel. Eddig ugyanis az ingyenes egészségügyi ellátás függvénye volt a társadalombiztosításnak. Az évek során bármennyire növekedett is a biztosítottak száma, a biztosítási jogszabá­lyok bonyolult -rendszere- miatt mégsem lehetett egységes, egy­szerűsített eljárást alkalmazni az egészségügyi ellátás igény- bevételekor. Ez sok fölösleges munkával járt, és a túlzott ad­minisztráció éppoly terhet je­lentett a társadalombiztosítási és az egészségügyi dolgozók­nak, mint a lakosságnak, a be­tegeknek. Most mindez meg­változik: a gyógyintézetek igénybevételéhez, az orvosi ke­zeléséhez elegendő lesz az egy­szeri igazolás is. A térítéshez kötött szolgáltatásoknál — a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök esetében — szintén egyszerűbb lesz az el­járás. Az utóbbi időben évente 150 millió receptet írtak fel orvo­saink, s vényírás a körzeti or­vosok rendelési idejének egy- harmadát vette igénybe. A fel­írt gyógyszerek jelentős részét ugyan eddig is meg lehetett re­cept nélkül vásárolni —^csak­hogy teljes áron. A receptírás tehát — és ezzel az orvosok fö­löslegesen lekötött értékes munkaideje — a vény utál- ványjellegét, az olcsóbb árat szolgálta. Ezért megfelelő elemzés és megfontolt előké­szítés után ma már célszerű­nek látszik a gyógyxzerrende: lés újra szabályozása, a vény utalvány jellegének megszün­tetése. Ezzel nemcsak az or­vosok, hanem a betegek hely­zetét is megkönnyíthetjük. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: ma még kevés országban mondhatják el, hogy ingyenes a gyógykezelés, s ezt törvény garantálja. Törvény gondoskodik a betegségi biz­tosításról, s rendeletekkel messzemenően támogatják a családok védelmét, a kedvez­ményes gyógyszerellátást. A társadalombiztosítási törvény tervezete most újabb lehetősé­geket is teremt. Miután több képviseíő nem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Varga Gáborné a tör­vényjavaslat vitáját lezárta, s megadta a szót Karakas László munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott hozzá­szólásokra. A miniszteri válasz után szavazás következett. Az or­szággyűlés először a jogi, igaz; gatási és igazságügyi, vala­mint a szociális és egészség- ügyi bizottság módosító javas­latainak sorsáról döntött, s azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők általános­ságban és részleteiben — a megszavazott módos ításokikal — törvényerőre emelték a tár­sadalombiztosításról szóló ter­vezetet. Szünet után Apró Antal el­nökletével folytatta munkáját az országgyűlés. A napirend szerint dr. Szénást Géza, a leg­főbb ügyész tartotta meg be­számolóját. Tovább szilárdult a szocialista törvényesség I Tisztelt országgyűlés! — Az 1953-ban létrehozott I új típusú ügyészség tervszerű I munkája is hozzájárult ahhoz, I hogy a Magyar Népköztársa- 1 Ságban a törvénysértések és a ! kriminalitás száma ma már vi­szonylag alacsony szinten van. Az országgyűlés 1972. júni­usában alkotta meg sorrend­ben a harmadik ügyészi tör­vényt — az 1972. évi V. tör­vényt. Ma ennek alapján végezzük munkánkat. Ez az ügyészi tör­vény a korábbiakhoz képest a társadalmi és állami fejlődés­sel összhangban módosítást is tartalmaz. Többek között meg­fogalmazta, hogy valamennyi | állami, társadalmi és szövetke­zeti szerv kötelessége a saját | munkaterületén a törvényes­ség biztosítása és így nem ki­zárólag az ügyészséget terheli J felelősség 1 a törvények végre- ; hajtásáért. Dr. Szénás! Géza az ügyész­ségi munkaterületek közül az általános felügyeled tevékeny- ! ség tapasztalatait ismertette: 1 — Az általános törvényessé­i gi felügyelet központjában — ' a jogpolitikai irányelvekkel ! összhangban — olyan vizsgá­latok és vizsgálatkezdeménye- ! zések álltak, amelyek az álla- j mi, társadalmi és szövetkezeti I szerveknek a törvényességért való felelősségérzetét kívánták ; elmélyíteni. Vizsgálatainkkal | elsősorban az állampolgárok széles körét érintő, magaeszin- tű jogszabályok végrehajtásá­nak törvényességét kívántuk biztosítani. Így került sor pl az utóbbi két évben a szabály­sértési törvény, a tanácstör­vény, az építésügyi és lakás­ügyi jogszabályok betartásának a vizsgálatára. A mintegy hat­ezer ügyészi vizsgálat alapján összesem 1350 óvás és 3800 fel­szólalás benyújtására került sor. E tények arra utalnak, hogy a hatósági ügyintézés­ben — az elért eredményeket elismerve — a törvényesség szilárdítása érdekében további erőfeszítésekre vám szükség. — Vizsgálataink során ta­pasztalatokat szereztünk a jogalkotásról is. Jogalkotásunk ma még nem mindig segíti elő a gyors és pontos jogalkalma­zói tevékenységet. Egyik-má- i sík jogszabály megalkotásánál a gondos előkészítés hiányá­nak, a »kapkodásnak« a nyo- | mai lelhetők fel. Ennek köve't- ; keztében végrehajtásuk is ne- ! hézkes, ellentmondásos, és i sokszor az állampolgárok Szűk-' ségtelen zaklatásához is vezel. | (Folytatás a 2. oldalon^ Fock Jenő fogadta a mongol külügyminisztert Fock Jenő miniszterelnök pénteken fogadta hivatalában I.o- dongijn Rincsint, a Mongol Népköztársaság hivatalos lá­togatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszterét. (MTI-fotó — Szebellédy Géza felv. — KS) Brezsnyev fogadta Simont Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára pénteken a Kremlben fo­gadta William Simont, az Egyesült Államok pénzügymi­niszterét, a szovjet—amerikai kereskedelmi vegyes bizottság 5. ülésszakán részt vevő ame­rikai küldöttség vezetőjét. A beszélgetés során érin­tették a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit, amelyeknek a két fél — tekintettel a két or­szágban élő népek és az I Szurdi Kubába Szurdi István belkereskedel- I mi miniszter pénteken Havan- | nába utazott, ahol a kubai belkereskedelmi minisztérium ' vezetőivel a két minisztérium közötti műszaki-tudományos együttműködési megállapodás­[ egyetemes béke megszilárdí­tásának érdekeire — nagy je­lentőséget tulajdonít. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kereskedelmi— gazdasági kapcsolatait érint­ve Leonyid Brezsnyev egye­bek között hangsúlyozta, hogy ezek a kapcsolatok egyetlen lehetséges szilárd alapon fej­lődhetnek sikeresen: a felek teljes egyenjogúsága mellett, minden diszkriminációtól es az egymás belügyeibe val be­avatkozástól mentesen. István utazott ról tárgyal, és aláírja a ma­gyar Belkereskedelmi Minisz­térium és a kubai országos idegenforgalmi intézet közötti együttműködési megállapo­dást. (MTI) A magyar ENSZ-társaság távirata Kurt Waldheim hez A Dél-Vietnamban kialakult súlyos helyzettel kapcsolatban a magyar ENSZ-társaság táv­iratot juttatott el Kurt Wald- heimhez, az ENSZ főtitkárá­hoz. Ebben többek között hangsúlyozzák: A magyar ENSZ-társaság nagy aggodalommal és mély megdöbbenéssel értesült azok­ról a fejleményekről, amelyek újabb megpróbáltatásoknak teszik ki Dél-Vietnam sokat szenvedett népét. A saigoni kormányzat tudatosan és rendszeresen megszegi a viet­nami béke helyreállításáról aláírt párizsi egyezményeket, mindeddig lehetetlenné tette, hogy e megállapodások ér­vényre juthassanak. Jól ismer­tek a Dél-vietnami Köztársa­ság Ideiglenes Forradalmi Kormánya által közzétett is­mételt figyelmeztetések, bizo­nyító okmányok, amelyek rá­mutattak a bűnös szerződés­szegésre, intettek a felelőség­re, az elkerülhetetlen követ­kezményekre. A Thieu-kormányzat a jelek szerint — azonban még min­dig nem hajlandó levonni a következtetéseket, sőt kudar­cának elíeledésére és palásto- lasára a világ közvéleményé­nek félrevezetésére bűnös és cinikus játékba kezdett a dél­vietnami »menekült probléma« ürügyén. A lakosságot kitele­pítésre, otthonainak elhagyá­sára kényszeríti, hogy, »élő sövényként« fedezzék a saigo- ni hadsereg rendezetlen vissza- özönlését: felhasználhassák őket ágyutöltelékként a har­cokban. A különösen felhábo­rító az a manőver, amelyet a szüleiket vesztett apró gyer­mekekkel követnek el: gyer­mekek ezreit ragadják el szü­lőföldjükről. visszaélnék a leg­emberibb érzelmekkel. A há­ború szerencsétlen áldozatait így próbálják meg felhasznál­ni a háború igazolására és folytatására. Sajnálattal kellett értesül­nünk arról is, hogy az Egye­sült Államok vezető körei támogatják és fedezik a sai­goni kormányzat üzelmeit, sőt maguk is részt vesznek azok­ban. Ezzel Washington újból megszegi a saját maga által aláírt párizsi egyezményeket, amelyekben vállalta, hogy tartózkodik . a Dél-Vietnam ügyeibe történő beavatkozás­tól. A magyar ENSZ-társaság követeli, hogy szűnjék meg a lakosság és a gyermekek erő­szakos elhurcolásának a »me­nekült problémával« kapcsola­tos üzérkedés, amely az em­beri jogok durva megsértése. Hajtsák végre következetesen a párizsi megállapodást.

Next

/
Thumbnails
Contents